Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

KEDD, 2002. MÁJUS 28. • M Ú S 0 R HIRDETÉS7 Kedvezőtlen beruházási feltételek Magyarország mint beruházási helyszín veszít a ragyogásából címmel közölt beszámolót nemrég a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív újság gazdasági tudósítója, Carola Kaps a Német-Magyar Gazdasági Kamara ez évi konjunktúra-jelentéséből idézve rámutatott: a német tőkerészesedéssel rendelkező vállalatoknak már csak 25 százaléka tervez további beruházásokat az országban. Egy évvel ezelőtt az arány még 50 százalék volt. „Aki befektetni akar, az a jelek szerint más helyszínek után néz a térségben: vonzó alternatívaként kínálkozik Szlovákia, Csehország és főként Szerbia" írta Kaps. A magyar gazdaság problémái közé sorolta a FAZ tudósítója a költségek jelentős emelkedését, amelyeket már nem lehet a termelékenység növelésével ellensúlyozni. A gondok másik forrása a súlyosbodó szakemberhiány. A kamara jelentése leszögezi: a német beruházók tartózkodásának nincs köze a múlt hónapi választásokhoz vagy a hatalmi viszonyokhoz. Kritikus megjegyzések ugyanis már korábban is hallhatók voltak. A német cégek mmdenekelőtt az adók és illetékek mérséklését, valamint az oktatási és az egészségügyi rendszer korszerűsítését várják az új kormánytól. A magyar oktatás ugyanis sok esetben nem veszi figyelembe a piac igényeit, így a cégeknek hatalmas összegeket kell fordítaniuk alkalmazottaik kiképzésére. A Német-Magyar Gazdasági Kamara felmérése szerint a kedvezőtlen körülmények dacára a megkérdezett német befektetők közül szinte senki sem bánta meg, hogy Magyarországon ruházta be tőkéjét. Jó 80 százalékuk változatlan formában ruházna be ismét, 16 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy korábban, nagyobb tökével és jobban összpontosítva kellett volna megjelennie a magyar piacon. Surányi György: ne minimálbérrel versenyezzünk a működő tőkéért Húzóágazat lehet a lakáshitel Surányi György, a CIB Bank igazgatóságának elnöke, egykori MNB-elnök szerint elhibázott stratégia lenne minimálbér körüli fizetésekkel versenyezni a működő tőkéért, ugyanakkor arra is figyelmeztet, a magyar gazdaság teljesítményjavulásánál erőteljesebben nő a hazai bérkiáramlás. Az ismert bankárral a múlt heti szegedi ügyféltalálkozó előtt beszélgettünk. - A móri bankrablás kapcsán felvetődhet, még mindig túlzott a magyar készpénzforgalom. Hogyan állunk ezzel európai összehasonlításban 1 - Ezen a területen jelentős javulás történt az elmúlt években, azt mondják, tulajdonképpen már az is nagy eredmény, hogy a bankkártyák elterjedésének köszönhetően nem növekedett a készpénzforgalom. Tőlünk nyugatra sok országban előrébb tart a készpénzkímélő fizetési kultúra,-de a lemaradás behozható. A jövő persze az elektronikus pénztárcáké, amelyek kisebb összegű fizetéseknél is használhatók. Én mindenesetre nem látok közvetlen összefüggést a móri szörnyű eset és a viszonylag magas készpénzforgalom között. Az erős forint ára - Erős a forintunk, s ezt szenvedi minden exportőr, köztük a régió nagy húsipari cége, a Pick is. - Az a jó, ha a külső kereslet húzza a gazdasági növekedést. Ehhez a lendülethez pedig többek között olyan árfolyam kell, ami segíti az exportőröket és viszonylag fékezőleg hat az importra. Az erős forint nem fogja vissza a behozatalt. Egy olyan felzárkózó gazdaságban, mint a magyar, hosszabb távon felértékelődő valutára van szükség, a kérdés inkább ennek mértéke. Azt kell megítélni, hogy az árfolyam alakulása összhangban van-e a teljesítménnyel, a termelékenység növekedésével, vagy nincs. Azt gondolom, hogy az évi két-három százalékos reálfelértékelődés nagyjából összhangban van a teljesítmények javulásával. Ha ennél ütemesebb a forint erősödése, az feszültségeket tud okozni a gazdaságban. - A kiáramló bérek gyorsabban növekednek, mint az infláció és a gazdaság. Mintha bérköltségoldalról is veszítenénk versenyképességünkből. - Nem elég önmagában vizsgálni a béreket, ezt a termelékenységgel együtt kell ,Mi arra vagyunk ítélve, hogy felzárkózzunk." Fotó: Miskolczi Róbert megtenni. Az biztos, hogy másfél év alatt az egységnyi termékre jutó bérköltség reálértékben közel húsz százalékkal növekedett. Ez feszültséget okoz, hiszen ilyen teljesítményjavulás a magyar gazdaságban jelenleg nincs. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy Magyarországnak közép- és hosszú távon nem szabad olyan típusú tőkeimportra berendezkedni, ami a minimálbér körül teszi csak versenyképessé az adott tevékenységet. Mi arra vagyunk ítélve, hogy felzárkózzunk az európai országokhoz, s nem arra, hogy bérköltségünkkel a világ legszegényebb országaival versenyezzünk. Fokozatosság persze kell, az adott régió foglalkoztatottsági szintje is mérlegelhető, de stratégiailag elhibázott lenne, ha havi harminc-, negyvenezer forintos fizetéssel előállítható termékekre rendezkednénk be, mert ez az út a nyomort tartósítaná. - Bankjuk lízingcége rövid idő alatt lett piacvezető, a szakma szerint viszont ez csak átlagosnál magasabb kockázattal lehetséges. Mit szól ehhez a logikához ? Szakembereket igazoltunk - Valóban nem régen, alig több mint két esztendeje kezdtünk lízinggel foglalkozni. Bankunknak tényleg nagyon eredményes területévé vált a lízing. Piaci részesedésünk tíz-tizenkét százalékos. Ennek a fejlődésnek azonban volt egy akvizíciós szakasza is, nem csupán saját erőből növekedtünk, hanem kitűnő szakembereket is igazoltunk, akik komoly ügyfélkört hoztak magukkal. Ilyen körülmények között a gyors növekedés nem jár szükségszerűen együtt a minőség romlásával. Ráadásul bankunk egyik legszigorúbb kockázat-ellenőrzési rendszere éppen a lízing területén működik. A minősített követelések aránya a bank egészéhez mérten is - ami esetünkben igen alacsony - nagyon kedvező. Lényegében még nem volt veszteséges üzlete a lízingcégnek, legalábbis olyan, ami szabad szemmel látható. Elmondhatom, hogy plyan céltartalék-képzési rendszerünk van, amely révén a szabályokon túlmenően is óvatosak vagyunk. - Hat-nyolc univerzális kereskedelmi banknak van csupán helye, piaca Magyarországon - mondják régóta a hozzáértők. Egyetért ezzel a számmal1 - Nem szívesen mondok számokat, a nemzetközi tendencia szerint a bankok összeolvadnak, megszűnnek, de a legkoncentráltabb piacokon is látszik, hogy bizonyos szűk szegmensben maradnak életképes kisebb bankok is. Az említett szám valójában csak az univerzális kereskedelmi bankokra vonatkozhat, igaz, akkor még ez a szám is sok. Az ügyfél a pénzével szavaz - Szeged mindig jól húzta a CIB hajóját, talán a helyi gazdaság dinamikáját is felülmúlva. A vásárhelyi második után a megyeszékhelyen még egy újabb fiókot nyitottak. Megtérült 1 - Ezt a pozitív véleményt biztosan nem fogom cáfolni. A szegedi fiók 1995-ben nyitott, azóta minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha a kezdetekben nem is, később már egyértelműen elkötelezte magát a bank a lakossági üzletág mellett, s ezen a területen a két szegedi fiók szép és eredményes munkát végzett. Hasznosat abban az értelemben is, hogy egyre növekszik az ügyfélszám, ami tulajdonképpen sokasodó szavazat a bank és a szolgáltatás mellett. Persze nálunk mindent pénzben mérnek, s így sincs okunk panaszra a fiókok teljesítményét illetően. Ezt persze csak úgy sikerül elérni, hogy mindig új piacokat keresnek és találnak itt, helyben is. - Az egyik ilyen robbanásszerű fejlődést produkáló terület a lakáshitelezés. A nagyok mellett képes akkora szeletet hasítani a tortából a bank, mint átlagos piaci részesedése 1 - Remélhetőleg annál sokkal nagyobbat, mint amit a lakossági területből megszereztünk. Ügyfeleink körében ez lehet az egyik legkeresettebb, legattraktívabb termékkínálat, hiszen gyorsan bővülő piac, ami ráadásul abszolút találkozik bankunk ügyfélkörével. Ugyanakkor ezen a területen is versenyképesek, gyorsak, rugalmasak vagyunk, csakúgy, mint a vállalati finanszírozásban. KOVÁCS ANDRÁS VOSZ-toda nyílt Szegeden Széchenyi-kártyát is lehet igényelni Május eleje óta a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) tagjai helyben is részesülhetnek az egyesület nyújtotta kedvezményekből. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden, az Eko-parkban nyitotta meg irodáját a VOSZ - tájékoztatta lapunkat a szövetség Csongrád megyei elnöke, Szakács József. Mindazon vállalkozók, akik VOSZ-tagok, a jövőben az iroda munkatársaihoz fordulhatnak, ha a tagságból származó előnyöket élvezni szeretnék. Mint megtudtuk, az iroda több hitelkonstrukciót kínál: a VOSZ-bankhitelt például 15 millió forintos határig lehet fölvenni, kamata 12 százalékos, ötéves futamidő és féléves türelmi idő tartozik a feltételek közé. Újszegeden előjegyzéseket vesznek föl a várhatóan június végétől igénybe vehető Széchenyi-hitelkártyára is. Mint ismeretes, ezt a lehetőséget a kereskedelmi és iparkamara, valamint a VOSZ tagjai vehetik igénybe. Mivel az új kormány azt ígérte, a hitelkeretet 1 millió forintról 3-5 millióra emeli, s erről tárgyalásokat folytat a bankokkal, a végleges konstrukció kialakításáig még csak a jelentkezőket várja a szövetség. A Széchenyi-kártya kölcsönei 9,4 százalékos kamattal ketyegnek, s amennyiben valaki három hónap alatt az összeg felét visszafizeti, azonnal új forgóeszköz-hitelben részesülhet. Az iroda mindennap 8-tól 16 óráig tart nyitva. Mobilpiaci jelentés Az aktív előfizetések arányában a Westel piaci részesedése 50,84 százalék, a Pannon GSM-é 38,54 százalék, míg a Vödafone-é 10,62 százalék volt az idén áprilisban - tette közzé a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) internetes honlapján. A Digitális Mobil Gyorsjelentés szerint az aktív előfizetések száma áprilisban meghaladta az 5,5 milliót, 100 ezerrel nőtt márciushoz képest. A forgalmazásban résztvevő aktív előfizetések arányában is a Westel mobiltársaságnak volt a legnagyobb piaci részesedése áprilisban, elérte a 51,43 százalékot, míg a Pannon GSM 38,02 százalékkal, a Vodafone pedig 10,55 százalékkal bírt. A tényleges előfizetések száma áprilisban meghaladta 5,3 milliót. Nő a konyhakész áruk aránya Tejterméket és pékárut a háztartások zöme naponta vásárol, zöldséget, gyümölcsöt, húst és húskészítményt hetente többször, mélyhűtött terméket pedig havonta - mondta Horváth Annamária, a GfK Piackutató Intézet cégvezetője a friss áruk eladásának növelése témájában nemrég rendezett konferencián. BUDAPEST (MTI) Az étkezési szokások trendjei alapján Horváth Annamária a mennyiségi fogyasztás csökkenését vagy stagnálását valószínűsíti a főzéssel és otthoni meleg étkezéssel kapcsolatos kategóriákban. Ugyanakkor hozzátette, hogy a GfK felmérései szerint a lakosság tíz legkedveltebb élelmiszere közé tartozik a baromfihús, a gyümölcs, a zöldség, a fehér kenyér, a sajt, a felvágott és a tej is. A GfK 1989-es, első ilyen felmérése óta valamennyi kategória kedveltsége növekedett, kivéve a fehér kenyeret. A cégvezető kiemelte, hogy a vásárlási szokásokban döntő szerep jut az áruk frissességének és minőségének. A boltválasztásnál általában ez a legfontosabb szempont, megelőzve az árszínvonalat, az áruválasztékot, az üzlet és környékének tisztaságát, továbbá a figyelmes, gyors kiszolgálást. Fórián Zoltán, a Rabobank kutatási igazgatója az EU-csatlakozás közeledtével a kínálat növekedésére, a verseny éleződésére számít, ami az élelmiszerárak zuhanását hozhatja magával. Véleménye szerint a hazainál olcsóbb nyugat-európai alapanyagok és a vágósertés egyre alacsonyabb ára ellenére a boltokban egyelőre azért nem csökken a sertéshús ára, mert a termelés és feldolgozás költségeit megemelte a nagyobb minimálbér és az elektromos áram drágulása. Házi Zoltán, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke úgy vélte, hogy a jövőben a lakossági vásárlóerő növekedéséhez igazodhat a friss áruk forgalmának trendje is. Fontosnak tartja, hogy a friss áruk értékesítésében új szolgáltatások jelennek meg, így például mind nagyobb lesz a konyhakészre feldolgozott áruk aránya. Várhatóan erősödik a kereslet a magasabb minőségű, egyebek mellett a biotermékek iránt is. A vásárlási szokásokban döntő szerep jut a termék frissességének és minőségének. Fotó: Karnok Csaba