Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

SZOMBAT, 2002. ÁPRILIS 20. • NAPOS OLDAL" IV. Az új ságírók szekértáborairól AMIKOR A KÖZÉLET MEGOSZTOTT, A SAJTÓN BELÜL IS ERŐSÖDIK A SZEKÉRTÁBOROK SZEREPE. EZ A HELYZET AZ OLVASÓT TESZI KISZOLGÁLTATOTTÁ - VÉLI (KÉPÜNKÖN). A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE AZ AMERIKAI SAJTÓMÁGNÁS, PULITZER JÓZSEF SZÜLETÉSÉNEK SZÁZÖTVENÖTÖDIK ÉVFORDULÓJÁN JÁRT MAKÓN. - Az utóbbi időben mintha kevesebb problémájuk lenne a politikusoknak a médiával. Ez vajon azért van így, mert bölcsebbek lettek, vagy mi végezzük jobban a munkánkat? - Szerintem az újságíró továbbra is bűnbak, és még most sincsenek meg Magyarországon a közéleti feltételei annak, hogy az újságírók megfelelő körülmények között tudják ellátni a feladatukat. Erre a legjobb példa az, hogy amikor kitalálták, vitázzanak a miniszterjelöltek, és a két párt erről szerződést kötött, a megállapodás elkészítésekor az újságírókat és a szakértőket figyelembe sem vették. Jellemző, hogy ez a szerződés még azt is ki akarta kötni, miről szólhatnak a spontán kérdések. Ebben a kiélezett politikai párharcban a társadalmat tükröző sajtóban ugyanilyen éles a szekértáborok szembenállása. A sajtó megosztottságának hitelvesztés lehet az eredménye, az olvasó kiszolgáltatottá válik. Pedig az alkormány nem csak azt mondja ki, hogy az újságírónak joga van eljuttatni az információt az olvasóhoz, hanem egy külön passzusban az olvasó jogát védve azt is rögzíti, hogy neki viszont joga van hozzájutni az információhoz. - Pulitzer életében is lejátszódott, ami most a magyar sajtó világában: a bulvárstílus térhódítása. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? - A magyar sajtó bulvárosodását a színvonal csökkenése kíséri. Ám attól, hogy egy lap bulvárlap - Pulitzer erre kiváló példa - még bizonyos szakmai szerkesztőségi elveknek meg kell felelnie. Ha ezeket az elveket feladjuk, olyanná válunk, mint a rossz csizmadia, aki gyönyörű bőrből látszólag gyönyörű csizmát készít, de rossz a csiriz, amivel összeragasztja. Ha megnézzük az újságokat - az internetes lapok sem kivételek - színvonalasakat és összetákoltakat egyaránt találunk. A tartalomhordozók változása nem változtathatná meg a klasszikus szakmai értékeket. - A Pulitzer-emlékdíjra utalva mondta: a legértékesebb elismerést a szakma adja. Ez a szekértáborok harca idején is így van ? - Nagy különbség, hogy az ember munkáját ki minősíti: a kollégák, vagy a hatalom. A Pető-díj vagy a Pulitzer-díj azért jelentős, mert rajta van a céhhitelesítő pecsét. Nagyon régi, megbecsült kollégám Kő András. Amikor megkapta a Pulitzer-díjat, nagyon örültem, megöleltük egymást. Úgy érzem, személyében hiteles újságíró munkáját ismerték el. De ha egy sör mellett leülnénk, és a politikáról esne szó, bizony jóízűt vitatkoznánk. Hiszen a történelem úgy hozta, hogy nem egy oldalon állunk. De ezt mások mondják ki rólunk. B. A. Sikerek és kudarcok az űrkutatásban Kis lépések, nagy ugrások JELENLEG NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSSAL ÉPÜL A FÖLD KÖRÜL KERINGŐ ALFA ŰRÁLLOMÁS, A KOZMOSZ MEGHÓDÍTÁSÁÉRT AZONBAN SOKÁIG SZABÁLYOS VERSENYT FOLYTATOTT EGYMÁSSAL A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK. A KÉT NAGYHATALOM PÁRHARCÁT A SIKEREK MELLETT SZÁMOS BALSZERENCSE IS KÍSÉRTE. Az első mesterséges hold, a szovjet Szputnyik-1 fellövésével 1957-ben az emberiség történetének új szakaszába lépett: elkezdődött az űrkorszak. A világűr felfedezését nem csupán tudományos, hanem gyakran politikai szempontok is ösztönözték: az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymással versengett az újabb és újabb sikerek eléréséért. A szovjetek már a második műholdat is felbocsátották a Lajka nevű kutyával együtt, amikor az USA 1958. január végén elindította első saját mesterséges holdját. A Szovjetunióból lőtték fel a Hold kutatására szolgáló első olyan űrszondát, amely fényképeket készített az égitestről, illetve azt is, amely leszállt a felszínén. Ezzel szemben az első amerikai szondák visszazuhantak a Földre. Verseny a Holdért Az USA lépéshátrányára igazából Jurij Gagarin űrrepülése döbbentette rá az amerikaiakat. A szovjet pilóta 1961. április 12-én 108 percet töltött a világűrben a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén, miközben egyszer megkerülte a Földet. Erre válaszképpen az Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy május 25-én bejelentette, hogy az USA nyolc-kilenc éven belül embert kíván eljuttatni a Holdra. A minden idők addigi legnagyobb űrkutatási vállalkozásának számító Apolló-program meghirdetése után a szovjet politikai vezetés a Holdra szállásban is meg akarta előzni az USA-t. Az előkísérleteket azonban kezdettől fogva túl sok balszerencse árnyékolta be, ezért a szovjetek nem mertek űrpilótákat küldeni a Hold körülrepülésére. 1967-ben, az új Szojuz-1 űrhajó berepülésekor a visszatérő jármű a földbe csapódott, mivel a fékezőernyők nem nyíltak ki. Közben azért termett néhány babér a szovjeteknek. Alekszej Leonov volt az első kozmonauta, aki 1965. március 19-én az űrhajóból kilépett a világűrbe. Az amerikai Edward White csak két és fél hónap múlva élhette át ugyanezt az élményt. A Holdra szállásért folyó versenyben az amerikaiakat is érte balszerencse. Az egyik földi kísérlet 1967. január 27-én katasztrofális balesettel végződött. Az Apollo-1 tiszta oxigénnel feltöltött kabinjában egy elektromos szikra miatt az éghető anyagok másodpercek alatt lángra lobbantak, s három űrhajós benn• Az amerikai Discovery űrrepülőgép fellövése 1998 júniusában égett. A szovjetek ekkor már többéves késésben voltak, így aztán a Holdra szállásért folyó versenyt az amerikaiak nyerték meg. Az Apollo-11 űrhajó holdkompjából előbb Neil Armstrong, majd Edwin Aldrin a történelemben először lépett Földön kívüli égitest felszínére. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" - mondta ekkor Armstrong. A két űrhajós mozdulatait egy kamera segítségével az egész világon egyenes adásban közvetítették a televízióban. Ezt követően a szovjet Holdra szállást már nem volt érdemes végrehajtani. Az amerikaiak viszont még további öt alkalommal tíz embert juttattak el az égitestre. Űrállomások épülnek A Hold mellett a többi bolygó kutatása is elkezdődött az 1960-as és az 1970-es években. A szovjetek és az amerikaiak először a Vénusz és a Mars felé indítottak szondákat, majd a távolabb keringő óriásbolygókat vizsgálták. A planéták, a Nap, az üstökösök és az aszteroidák kutatására azóta számtalan szondát juttattak fel a világűrbe. A Hold-verseny elvesztése után az 1960-as évek végén a Szovjetunió figyelme a lakott űrállomások megvalósítása felé fordult. Az első ilyen szerkezetet, a Szaljutot 1971-ben indították. Az amerikaiak négy évvel később állították Föld körüli pályára a Skylab űrállomást. Ezek újabb generációját képviselte az 1986-ban felbocsátott, modulokkal bő; víthető szovjet Mir, amelyen folyamatosan laktak űrhajósok, akik különböző i tudományos kísérleteket és megfigyelé: seket végeztek. A tizenöt évig szolgáló ; szerkezet 2001. március 23-án a Föld : légkörébe lépve elégett, kisebb darabjai a Csendes-óceánba zuhantak. Megsem! misülése előtt három évvel azonban már elkezdődött az Alfa Nemzetközi : Űrállomás összeszerelése, amely várha; tóan 2005-re készül el. Robbanás a start után Az űrhajózásban jelentős előrelépést ; jelentett az 1972 és 1981 között kifejlesztett új típusú amerikai szállítóeszköz, az űrrepülőgép, amely indításkor és l a világűrben űrhajóként, leszálláskor repülőgépként közlekedik, és újra felhasz; nálható. A nagyszabású programba azonban 1986-ban hiba csúszott, ami az ; űrkorszak egyik legmegrázóbb kataszti rófájához vezetett. A Challenger űrrepülőgép az év január 28-án az indítás után 73 másodperccel szigetelési hiba miatt felrobbant. A viszonylag épen maradt kabinban ülő hét űrhajós akkor halt ; meg, amikor az több mint 300 kilométeres sebességgel az Atlanti-óceán hullámaiba csapódott. Az amerikai űrprogramot ezután két évig szüneteltették. A szovjetek is kifejlesztettek egy űrrepülő; gépet, a Buránt. A sikeres 1988-as próbarepülés ellenére pénzügyi problémák miatt Oroszország nem tudta folytatni ezt a programot. HEGEDŰS SZABOLCS Belami, a seprűvitéz Ez már a tavasz lehelete - ábrándozott Belami erkélyük korlátjának i támaszkodva. Az áprilisi szellő kétütemű Trabantbűzt sodort a Panel Pál-lakótelepen, a ház előtt frissen ültetett, faiskolát végzett növényeket tördeltek a vandálok. És a szomszéd házban is olyan suho- : gós pofont tekert felesége nyaka köré egy úr, amilyennek hangjára éppen egy évvel ezelőtt riadt fel utoljára a külváros nyugalmazott i szépfiúja. - És ha tavasz, akkor nagytakarítás - harsogott Belaminé, született Görcs Jolán a panellakás teljesen panel konyhájából. - Húszévi házasság után talán te is kipróbálhatnád, mekkora erőfeszítés ilyenkor kigyomlálni a téli gazból a barlangunkat. Vagy te már soha nem akarsz segíteni a háztartásban? Ilyen hatalmas gúnyt tartalmazó kijelentések idején Belami roppant gyorsan meg tud sértődni, ám Jolánt figyelve (vasaló a kézben, mosógépből víz fröccsen, centrifuga zakatol, gyerek ebédért jajong) még az olyan kérges szívek is meg tudnak lágyulni, mint amilyennel Belami rakja teli a mellkasát. Be is jelentette a vénülő családapa, hogy rajta ugyan ne múljon. Egyébként is: mit vannak úgy oda a nők ezzel a takarítással, meg háztartási munkával. - Én fél óra alatt teszek akkora rendet a hatvanhat négyzetméteren, hogy igényesebb, lakáskultúrával foglalkozó szaklapok hat fotóriportert uszítanak a famíliánkra - buzdult Belami. Jolán, ki Görcs, ekkor figyelmeztette hites urát, miszerint nem szájjal kell vitézkedi, hanem söprűvel, meg aztán ezernyi szabályt is illendő betartani tavaszi nagytakarítás idején. Am Belami hevületét ilyen körmönfont mondatokkal hogyan is lehetne ; lehűteni. - Ma én takarítok - közölte hősünk másnap reggel a Zsibbadt bri- i gádvezetőben -, vagyis egy fél órácskát várniuk kell rám. De mire Snájdig térden rúgja Minek Döncit, rendelhetik a sört Vilmos barátom mellé, közvetlen közelre. A beígért harminc perc múlva Belami még egy hűtőszekrényben i tartózkodott. - Minden polcát csutakold le - érkezett az első parancs Plüss őr- j mester irányából -, majd a sütőből vakargasd ki a bádogra égett étel- j maradékot. Aztán jöhetnek a csapok a fürdőszobában. Mert vízkő- i vet csak nem akarsz rajtuk hagyni, ugye, drágám? - Hát azt nem - lihegte Belami, s mivel éppen negyedszer esett j hanyatt a kádban, megszülte élete egyik legfontosabb döntését. - A ; zuhanyrózsát pedig le kell nyelni. Nem lesz több gond vele - motyogta. S mivel kardot sehol nem talált, egy rendkívül gyanús állagú folyadékkal telített nejlonflakonba dőlt. - Csak takarékosan a mosószerrel - operálta ki Belami szájából a kupakot Jolán, és a konyhaszekrény tetejére mutatott. - Nem Himalája ez, hogy megmásszam! - menekült a spájz felé Belami. Majd két perccel később egy törlőronggyal a kezében mégiscsak meglátogatta a szekrénytetőt is, mint ahogy a könyvszekrény ; polcait is. - Szerencsére csak három vázát tört el - mesélte másnap Jolán barátnőjének. - így azért se tudok rá haragudni, amiért a porszívó csövével leütötte a csillárt, és mágikus jeleket karcolt a plafonra. Meg j egyébként is: akkor már több üvegszilánk volt a talpában, mint a kisszoba ajtókeretében - mondá Jolán. Ám erről a beszélgetésről Belami szombaton, a takarítás idején mit sem sejthetett. Teljesen gyanútlanul csimpaszkodott egy függönykarnison, s örömmel nyugtázta feleségének szavait, miszerint ; a szőnyegpadlót nem kell levinni az utcára. Merthogy a beton nehezen csavarodna a porolóra. - Ha pedig a leszakított függöny után ugranál, elmondanám - • magyarázta Jolán -, hogy most már csak a tapétát kéne megtisztítani. Kíváncsi vagy a praktikákra? Hát nem volt kíváncsi. Belami már úgy fog meghalni, hogy fogalma sincs arról, mennyire legyen puha, s mibe mártassék az a rongy, ami már gyermekkorában tapétára szakosodott. Merthogy Belami nem is érne rá efféléket tanulni. Smúz apu szerint a külváros nyugalmazott szépfiúja előbb megemelte a kalapját a hölgyek előtt nem volt könnyű dolga, mert majd szétszakadt az izomláztól - mesélte vigyorogva Smúz úr. Majd messzi északra, egy eszkimó polcés szekrénymentes jégkuckójáig menekült. S fókazsírt majszolva azt rikoltozza azóta, teljesen egyfolytában: annak is nőjön négy púp, meg fékezett habzású drótkefe az orrára, aki a tavaszt, a takarítást, meg a söprűt kitalálta. BÁTYI ZOLTÁN • Németh György rajza