Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 18. •VÁLASZTÁS 2002* 7 A 20 hektáros szőlőt végigjárva, egyetlen fürtkezdeményt sem találtam - panaszolta Gulyás Ferenc, a Csongrádi Hegyközség elnöke. Fotó: Tésik Attila Ez pedig évekre fogja visszavetni az ültetvényeket. A korábbi években sem haladta meg a jövedelem a ráfordítási költségeket. Az idén is kellett trágyázni, elvégezni a talajművelést és a permetezést, az elhalt részeket kivágni, kihordani és ajnározni a szőlőt, mint a csemetét. Erre rá kell költeni hektáronként 300 ezer forintot, ez a minimum, amiből semmi nem jön vissza. A csongrádi gazdákat, főleg a kisebb szőlővel bírókat, a jövedéki törvény is sújtotta már, aminek a kiigazítása nem történt meg. Félő, hogy pénz híján sokan sorsára hagyják a beteg szőlőket. - Egyetlen reményünk lehet, s ezt sokan mondják, hogyha a kormány éppolyan komolyan segít, mintha árvíz érte volna a gazdákat - mondta reménykedve Gulyás Ferenc. - A választási kampányban mindkét részről hallottunk már ígéreteket. Ez nem elégendő! Ha az új kormány nem segít gyorsan, akkor lehet, hogy egy időre befellegzik a csongrádi borvidéknek is. Csongrád megyében háromezer hektár szőlő van, az Alföldön tízszer annyi. Egzisztenciák mehetnek tönkre. Csak Csongrádon tízezer embert érint ez a csapás. Az Alföldön hétszer vagy nyolcszor ennyit. B. GY. GY. TURI-KOVACS A FAGYKARROL A kormány megkezdte a fagykárok enyhítésével kapcsolatos intézkedéseket. Erről Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter Csongrádon tájékoztatta lapunkat. Mivel egyes szőlő- és gyümölcsültetvényekben a termőrügyek 70-90 százaléka elpusztult, a kabinet május 4-éig pontos felmérést készíttet, a gazdálkodók ezt követően juthatnak hozzá a pénzügyi segítséghez. Egyelőre azonban csak találgatnak a károk mértékéről, és a következő hetek időjárása is befolyásolhatja a helyzetet. Ezért az adatok összesítéséigTuri-Kovács szerint - a kár összegének még hozzávetőleges becslésébe sem érdemes bocsátkozni. A gazdák a kormány támogatására várnak Elmarad az idei szőlőszüret A segítség mértékéről később döntenek Májusban előleget kapnak a legalább ötvenszázalékos fagykárt szenvedett gyümölcsösök gazdái, hogy a legsürgősebb növényvédelmi feladatokat el tudják végezni. így döntött keddi ülésén a kormány. A kártérítés mértékéről, összegéről még nem született határozat. Mint korábban megírtuk, Csongrád megye gyümölcsöseit - az ugyancsak kemény fagyokat hozott december után - komolyan megviselték az elmúlt hetek váratlan hajnali lehűlései. Volt, hogy a hőmérő higanyszála a mínusz hétfokos érték alá húzódott. Emiatt a szőlők és gyümölcsösök szinte teljesen tönkrementek. Közel százszázalékos kár érte a kajszi- és őszibarack, a meggy, a cseresznye és a szőlő ültetvényeit, de szilvából, körtéből és almából is jóval kevesebb lesz, mint a szokásos mennyiség. A kár ráadásul súlyosabb, mint az idei termés kiesése, mert a legtöbb növénynek nem csak a virágai fagytak el. Szőlőt és őszibarackot különben nagyjából két-kétezer hektáron termesztenek a megyében. A szilva 191, a meggy 211 hektár termőterületet foglal el, míg a kajsziültetvények 143-at, az almások pedig 779-et. A többi gyümölcsültetvény területe kevesebb, mint 50 hektár. Hogy hány ember megélhetése múlik a fákon, tőkéken, csak megbecsülni lehet, de a szakemberek több ezer családról beszélnek. Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy kormánypárti képviselők a napokban indítványozták, kapjanak százszázalékos kártérítést a fagykárt szenvedett gazdák. A javaslattal a legutóbbi kormányülés foglalkozott. Mint a kezdeményezők egyikétől, Martonosi György makói honatyától megtudtuk, a kártérítés mértékéről és az erre fordítható összegről ugyan nem született határozat, az azonban eldőlt, hogy az ötven százaléknál nagyobb kárt szenvedett érintettek májusban előleget kapnak. Ez a legszükségesebb növényvédelmi munkálatok költségét fedezheti. A károk felmérése folyamatban van, a gyümölcsösök gazdái a helyi falugazdász irodákban jelenthetik be, mekkora kárt okozott nekik a váratlanul jött hideg. A kártérítés végső mértékéről, az erre fordítható keretöszszegről a felméréseket követően döntenek. SZABÓ IMRE A csongrádi Bánfi Ferencné az elpusztult szőlője miatt bánkódik. A csongrádi borvidéket csaknem százszázalékos fagykár érte. A gazdák a szőlőjükben semmi jelét nem látják az idei termésnek. Am sokan még nem jutottak hozzá a tavalyi szőlőjük nyomott árához sem, legfeljebb csak előleget kaptak belőle. A legutóbbi bokrosi szőlésztalálkozón, amikor a vincellértanfolyamot végzett gazdák a decemberi fagykárról beszéltek, még abban reménykedtek: ha nem is sok, de terem valamennyi szőlő. A Csongrád Hegyközség városi irodájában kétségbeesett gazdák - Bodor István, Kiss István, Nagypál Mihály, Gőg Mihály és mások - nyitnak be, és kérnek tanácsot vagy biztatást, mert önerőből nem tudnak úrrá lenni a természeti csapáson. Mit tapasztal az ember, amikor kimegy a szőlejébe? - kérdeztük Gulyás Ferencet, a Csongrádi Hegyközség elnökét, aki nehezen tudja a reményt tartani gazdatársaiban. Mint mondta: tavaly karácsonykor 24 fok körüli hideg dermesztette meg Csongrádot és vidékét, de Mórahalom és Ásotthalom környékén mínusz 27-28 fok volt, ami totális kárt okozott, míg Csongrádon, fajtától és a területtől függően, 50-től 99 százalékig mérték a veszteséget. - Abban bíztunk a megye északi részén - mondta a hegyközség elnöke -, hogy átlagosan lesz húsz-harminc százalékos termésünk. Am a tíz nappal ez előtt történt fagyos éjszakák letaroltak mindent. Az idén nem lesz szőlőszüret! Siralmas a helyzet. Tegnapelőtt gyomirtóztunk: a 20 hektáros szőlőt végigjárva, egyetlen fürtkezdeményt sem találtam. Az almát és a szilvát pedig virágzásban tette tönkre a fagy. Az első fagykárt a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet laborjában állapították meg. A második fagyhullám okozta veszteség szemmel látható, a később érő fajtáknál sem akar a rügy duzzadni. Ebből az következik, hogy még a termőkarokat sem lehet megmenteni, tőből ki kell vágni. Nem mind ötvenezer; ami annak látszik Trükkök a minimálbér kikerülése érdekében A Szegedi Ruhagyárban sem értik az emberek, mennyi is az annyi... Fotó: Miskolczi Róbert Hiába emelkedett január elsejétől ötvenezer forintra a minimálbér, ha a munkáltatók megpróbálják kicselezni a legkisebb kereset kifizetését - állítják a szakszervezetek. A módszer: részmunkaidős foglalkoztatás és normaszigorítás. A törvényi kötelezettségek „felülírása" elsősorban a zömmel nőket foglalkoztató ágazatokra, a ruházat- és textiliparra, valamint a kereskedelemre jellemző. - A bérmunkás bérmunkásaként dolgozó vidéki, mindenkinek kiszolgáltatott varrodák ugyanazt a pénzt kapják ma is egy blúzért, szoknyáért, mint öt-hat évvel ezelőtt - avatott be a részletekbe egy kisüzem középvezetője. - Egy blúzért évekkel ezelőtt ugyanúgy 6 német márkát fizetett a megrendelő, mint ma, igaz, most eurót mondunk helyette. Miközben a közterhek évről évre emelkednek. A külföldi megrendelőt azonban nem tudjuk meghatni a gondjainkkal. Arra a kérdésre, hogyan mehet tovább a verkh, ha a vállalási díjak alacsonyak maradtak, azt válaszolta: a munkaszerződésekben az szerepel, hogy a százszázalékos teljesítményért adják meg a minimálbért. Ezt követően azonban olyan magasra emelik, vagy ahogy mondják, „rendezik" a normát, hogy a dolgozók csak 60-70 százalékon képesek teljesíteni. A besorolási bér kifizetése ugyanis százalékos arányban történik. így a nettó 38 ezer forint helyett csak 23-28 ezer forintot visznek haza az asszonyok, miközben nyolc órát dolgoznak. - A bértábla összetorlódott az 50 ezer forintos minimálbér bevezetésével - árult el további adalékokat Hernádvölgyi Andrea, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke. Az úgynevezett univerzális varrónő és a betanuló között 500-1000 forint a különbség, olykor a kezdő javára, mivel ő a gyakorlati időre garantáltan megkapja a minimálbért. Korábban az univerzáhs varrónő bérpótlékot vagy teljesítményprémiumot, esetleg mozgóbért is kaphatott (ez utóbbit akkor, ha nem egyéni, hanem szalagteljesítményt mértek és a kiemelkedőket külön honorálták). Mára ezek a juttatások eltűntek. A munkáltatók a kollektív szerződések módosításának is „nekilendültek". Próbálják szezonális jellegűnek feltüntetni a munkát, ezzel megteremtve annak lehetőségét, hogy egyszer 6, másszor 12 órában dolgoztassák az embereket. A szakszervezeti vezető kifejtette, információik csak a nagyobb üzemekről vannak, a garázsvarrodák helyzete átláthatatlan. Csongrád megyéből is csak a szegedi és a szentesi ruhagyárban alkalmazottak helyzetéről tudnak, ám a két egység helyzete most speciális - a szentesit tavaly, a szegedit azonban csak nemrég értékesítette a felszámoló. A jövőre vonatkozóan azonban intő jel, hogy míg korábban a nyugati megrendelők visszatértek Romániából és Ukrajnából, mert elégedetlenek voltak az ottani minőséggel, most megint úgy tűnik, visszamennek. Mert ott is megtanultak varrni az aszszonyok, a munkabér pedig anynyival alacsonyabb, hogy megéri kifizetni a magasabb szállítási költségeket. - A helyzet a kereskedelemben sem jobb, míg a multik ki tudják fizetni a megemelt minimálbért, a hazai vállalkozók próbálnak kibújni a rendelkezés alól - mondta Batke Jánosné, a 30-40 ezer tagot tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. - Ennek az az oka, hogy a tavalyi minimálbér-emelés elvitte a tartalékokat, idén sok munkáltató került szorult helyzetbe. A minimálbért tavaly 57, idén további 25 százalékkal emelték meg, a költségtöbbletet azonban nehéz kigazdálkodni. A szakszervezet szerint ezért vezették be a munkáltatók a részmunkaidős foglalkoztatást. Egyértelműen a minimálbér kijátszása érdekében, hiszen a kevesebb óraszám miatt arányosan kisebb a fizetés is. A legtöbb üzletben, áruházban ugyan 4-6 órás munkaidőre veszik fel az embereket, valójában azonban 8-10 órát dolgoztatják őket. A túlórákat természetesen nem fizetik ki. Batke Jánosné szerint sokakat elbocsátottak, s például olyan nélkülözhetetlen munkakörök szűntek meg, mint a biztonsági megfigyelés. Egyre több a kereskedelemben a megbízási szerződésekkel, vállalkozói igazolványokkal dolgozók aránya, ami pedig arra utal: a bérköltségeket szeretné megspórolni a munkáltató. FEKETE KLÁRA