Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 18. A konferencia-központ pénze elvileg megvan, de továbbra sem tudnihogy hol Az Ady téri könyvtár biztosan felépül Folytatás az 1. oldalról Egyetemi terv csak 1996-ban ké­szült el a maga valóságosságá­ban, 1997 márciusában angol nyelven is, mivel a magyar kor­mány és Világbank megállapodá­sa alapján a szegedi építkezés a nemzetközi pénzintézet által fo­lyósított felsőoktatás-fej lesztési hitelből valósult volna meg. Világbankos évek Az egyetem részletes fejlesztési terveket készíttetett két nagy ér­tékű beruházásra: a bölcsészet­tudományi kar épülete mögé (az Ady téri sportpályák helyére) könyvtári és oktatási célokat is szolgáló tanulmányi és informá­ciós központot képzeltek el, a volt Kossuth laktanya már ko­rábban megvásárolt területén pe­dig új, korszerű sportcentrumot kívántak létrehozni. A területre elkészült a szegedi önkormány­zat részletes szabályozási terve is. A Világbank szakértői 1999 októberében a helyszínen győ­ződtek meg ezek realitásáról, olyannyira, hogy eldöntötték: a szegedi egyetem az első három magyarországi intézmény között lesz, amelyik a leghamarabb kap­hatja'meg a kölcsönt. 2000 már­ciusában az egyetem keretmegál­lapodást írt alá az Oktatási Mi­nisztériummal a világbanki hitel felhasználásáról, júniusban már kiválasztották, melyik az a hat cég, amelyektől ajánlatot kérnek a bemházás megvalósítására. 2001 áprilisában aláírták a terve­zésről szóló szerződést a Szántó és Mikó irodával. Úgy volt, hogy a világbanki programiroda nem­zetközi pályázatot ír ki a könyv­tárépület kivitelezésére, amely 2002 őszén kezdődhet el. A közös ló 2001 nyarán azonban újabb fordulat következett: a magyar kormány felbontotta a felsőokta­tás-fejlesztési világbanki szerző­dést és úgy döntött, hogy itthoni, kedvezőbb feltételekkel felvehető kölcsönökből finanszírozza az építkezést. Aligha tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egyetemi könyvtári sztori egyik szála kö­rülbelül innentől kezdett össze­fonódni a városi konferencia­központ-építési történettel. Ek­korra kiderült, hogy az ugyan­csak évek óta áhított, a szegedi konferenciaturizmust a realitás­ba emelő kongresszusi központ mégsem épülhet fel, mert a fi­nanszírozásáért tett erőfeszíté­sek csak részben bizonyultak si­keresnek: 892 millió forintot nyert el erre a célra a város. Bartha László polgármester 2001 nyarán pendítette meg Az építkezés nem állt le, csak szünetel. A kérdés: meddig? Fotó: Gyenes Kálmán először, hogy az ezzel, a Gazda­sági Minisztérium Széchenyi­-terv pályázatán elnyert pénzzel „beszállna" az önkormányzat az egyetemi építkezésbe és a városi igényeket is kielégítő, az erede­tileg tervezettnél nagyobb kon­ferenciaterem épülne az Ady té­ren. A szegedi képviselő-testület az idén február végén egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az önkormányzat az egyetemmel közösen építsen konferen­cia-központot. A rektor és a pol­gármester együttműködési szer­ződést írt alá. A módosítással a könyvtári centrum 750 fős előa­dóterme helyett 1500 embert be­fogadó, korszerű, nemzetközi kongresszusokat is kiszolgálni képes létesítmény épülhet az Ady téren. Az egyetem is jól jár, mert két kisebb befogadóképes­ségű konferenciaterem is beke­rülhetett a módosított tervekbe, s ez a könyvtári működés szem­pontjából is előnyös. A történet folytatása előtt meg­jegyezzük: a szerződő felek, az egyetem és a város illetékesei, miközben okkal örültek a jó öt­letnek, valószínűleg nem szá­moltak - a bürokráciával. Ezúttal árnyalatnyi rosszalló felhang nélkül használjuk a szót, a „ter­mészetes" bürokráciára, a pénz­forgalmi, vagy felhasználásmó­dosító szabályokra gondolunk. A Széchenyi-terv pályázatán a vá­ros által elnyert pénzt egyik mi­nisztériumból a másikba, a gaz­daságiból az oktatásiba kell „át­juttatni" - ez önmagában aligha­nem több hetet igénylő procesz­szus. És erre várunk most. Politikai gőzben, homályosan A közben az Ady téren megkez­dett kivitelezési munkákat azért állították le, mert a kivitelező nem ígéretekkel, hanem pénz­ből, pénzért dolgozik. Mind­egyik. Hiába nyilatkozta a pol­PÉNZ AZ ABLAKBAN Az Ady-téri beruházással kapcsolatban a Gazdasági Minisztérium a következő állásfoglalást tette közzé: Szeged önkormányzata a Széchenyi-terv keretében konferen­cia-központ építésére kért támogatást, amelyet elnyert 2001. már­cius 22-én. Szeged önkormányzata és a Szegedi Tudományegye­tem időközben úgy döntöttek, hogy a beruházás az egyetemmel közösen gazdaságosabban valósulhat meg, ezért engedélyt kértek a módosításhoz. Ehhez a gazdasági miniszter hozzájárult azzal, hogy miután egyetemi beruházásról van szó - azaz a konferencia-központ mel­lett egyetemi bővítés, illetve könyvtárépítés valósul meg, amit az Oktatási Minisztérium finanszíroz - a jóváhagyott összeget, 892 millió forintot az Oktatási Minisztériumnak adja át, így az Okta­tási Minisztériumon keresztül történik a konferencia-központ be­ruházásának finanszírozása. gármester többször, hogy határo­zott ígéretet kapott az önkor­mányzat a Gazdasági Minisztéri­umtól, az elnyert pénz fölhasz­nálható lesz az egyetemi-városi közös építkezésen - ez a kivitele­zőnek nem elég. A Gazdasági Minisztériumból emberfia nem látott írást erről, a bizonytalan­ság megfészkelt az érdekeltek és a városi közönség tudatában. Rá­adásul választási kampány van, méghozzá olyan, amelyben min­den hétköznapi életmozzanat politikai felhangot kap. Amikor az ünnepélyes alapkőletételre hi­ába várták a gazdasági minisz­tert, majd legutóbb, április 11-én a polgármesteri ígéret ellenére megint nem jött el Szegedre, el­terjedt, hogy a konferencia-köz­pontnak, pontosabban a majd­nem 900 milliós beruházási pénznek - annyi. Tegnap megjelent az egyik or­szágos napilapban az építkezés leállásáról szóló és ezt a feltétele­zést is tartalmazó cikk. Tegnap megjött az ügyről szóló első írá­sos reakció a Gazdasági Minisz­tériumból. (Lapunk jó ideje hiá­ba kérte a válaszokat ugyanettől a minisztériumtól!) Ebből - tel­jes szövegét keretes cikkünkben olvashatják - kiderül, hogy Ma­tolcsy György tárcája átadja a 892 milliót az Oktatási Minisz­tériumnak. Hogy mikor, azt továbbra sem tudjuk, pedig jó lenne, mert sen­kinek sem származik előnye ab­ból, ha az építkezést nem lehet sürgősen folytatni. Az egyetem ugyan megállapodott a kivitele­zővel, hogy ha május 1 -jéig eldől a továbbépítés lehetősége, akkor a cég nem követel kártérítést, nem számol föl kötbért. De nincs sok idő május 1 -jéig. Nem jó továbbá, ha az építkezés ügye átitadódik politikával. De a leg­rosszabb azoknak az egyetemis­táknak, akik a jelenlegi 220 könyvtári helyet naponta 1500-an használják. És a leges­legrosszabb azoknak, akik hely­hiány miatt be sem jutnak a könyvtárba. Még legalább két évet kell várniuk, de a könyvtár biztosan megépül, mivel erre az egyetemnek megvan a pénze. A kérdés csak az: lesz-e mellé kon­ferencia-központja a városnak. SULYOK ERZSÉBET Plakátháború a Károlyi-kollégiumban A választásokat kísérő heves érzelmi kiroha­nások, régi barátságokat megingató összezördü­lések az egyetemi ifjúságot is tűzbe hozták. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak körében is parázs viták témája a választás. A Károlyi Mihály Kollégium harmadik emeletén kicsiben folyik a plakátháború. Az alkalmi munkaajánlatok, a tojás, farmer és epilátor eladásáról szóló hirdetések és a buliba hívó plakátok mellett feltűntek a magyar ha­záért aggódó strófák, Medgyessyt kifigurázó mon­tázsok. - Most már kissé lecsillapodtak a kedélyek, de a múlt hét elég húzós volt - tájékoztatott Király La­jos, a Károlyi-kollégium harmadik emeletének la­kója, a jogi kar hallgatója. - Az Orbán-Med­gyessy-vitát követően a Fidesz-szimpatizánsok te­leragasztották plakátokkal az emelet tévészobáját. A szobatársam is közéjük tartozik. Egyébként nincs semmi bajom velük, inkább csak nevetek azon, ha cukkolnak a piros kabátommal. Pedig nem azért piros, mert MSZP-s vagyok, hanem mert a lányok szerint jól áll. Én elviselem a vicceiket, de mondják, volt olyan lány, aki az itt uralkodó han­gulat miatt inkább hazament a hét végén - mond­ta. Majd hozzátette: az nem tetszik neki, hogy tár­saiból hiányzik a tolerancia, más véleményének tiszteletben tartása. Nagy Tibor, végzős geográfus lelkes plakátragasztó. - Ha e-mailban kapunk egy mókás plakátot, azt kitesszük, persze akad, akinek ez nem tetszik. A múltkor bejött a szobánkba vala­ki azzal a kérdéssel, hogy „meg akarod veretni ma­gad?" A plakátjaink kis üzenőfüzetté alakultak, így vitáztunk a másik táborral, persze sokat le is tép­kedtek. Az olyan viccek mindennaposak, hogy cigit vagy tüzet „MSZP-snek nem adunk" - tárta fel a részleteket. Gulyás Szabolcs, végzős matematika-fizika sza­kos tanár már az előző választások idején is a szin­ten lakott, de nem emlékszik arra, hogy akkor is ilyen hisztéria övezte volna a választásokat: - A szinten olyan hangosak a Fidesz-szimpatizánsok, hogy aki nem az, az már inkább eltitkolja. Én párt­semleges vagyok, de oly annyira nem szimpatikus, amit csinálnak, hogy közeledem a másik oldalhoz. A mostani kampány az emberek érzelmeire hat in­kább, s ezért bármelyik oldal nyer is, az ország má­sik fele vesztesnek fogja érezni magát, s ez nem jó ­mondta. Majd búcsúzóul hozzátette: - A választá­sok nemsokára eldőlnek, s mindenkinek fontosabb lesz a közelgő vizsgaidőszak. W.A. Ebben a választási zajban ki tud figyelni a közelgő vizsgaidőszakra? Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents