Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-17 / 89. szám

2002. ÁPRILIS 17., SZERDA • N Ő - U N I Ó • 9 Szövetség helyett érdemi képviselet BUDAPEST (MTI) A horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat elvárja a majd újonnan megalakuló országgyűléstől, hogy a legrövidebb időn belül alkossa meg a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvényt. A három kisebbségi önkormányzat elnöke emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban néhány párt választási szövetséget ajánlott a kisebbségi önkormányzatoknak, jelezve, hogy helyet biztosítanak a kisebbségi vezetőknek országos listájukon. Az Országos Horvát Önkormányzat, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és az Országos Szlovák Önkormányzat szerint a kisebbségek országos önkormányzatainak pártoktól függetleneknek kell maradniuk, ugyanakkor készek a pártok kisebbségpolitikai programjainak megvitatására, valamint a kisebbségek elképzeléseinek és elvárásainak az egyeztetésére. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény deklarálja, hogy a kisebbségeknek külön törvényben meghatározott módon - joguk van országgyűlési képviseletre, és az Alkotmánybíróság két ízben is felhívta az országgyűlést, hogy alkosson törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Az elmúlt tíz esztendőben a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tett eleget e kötelezettségének - szögezi le a dokumentum. Kitörni a nyomor újratermelődésének ördögi köréből A romajövő kulcsa: a piacképes tudás A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság három éve jött létre, célja a társadalmi esélyegyenlőség megtermetése, az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormányzat az ez évre szóló költségvetési forrásokból négyszer annyit fordít a cigányság helyzetének javítására, mint 1996-ban az előző kabinet, miközben ezeket a pénzeket jól, a korábbinál átláthatóbb, követhetőbb módon használták fel hangsúlyozta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, a tárcaközi bizottság elnöke. A roma programok egyre inkább beépülnek a nagy ellátórendszerekbe. Példaként a munka- és egészségügy, illetve a lakásteremtés területe embthető. Dávid Ibolya, a testület elnöke a roma fiatalok ösztöndíjprogramjáról szólva utalt arra, hogy míg az 1997/98-as tanévben alig nyolcszázán, addig a mostaniban már tizenkét és fél ezren részesülnek ilyen juttatásból, és a kormányzat tervei szerint 2006-ra ezt a számot is a kétszeresére növelik. Az ösztöndíjrendszer legfontosabb üzenete az, hogy a nyomor újratermelődésének ördögi köréből való kitörés útja a piacképes tudás megszerzése. Legalább általános iskolát végzett nők és férfiak aránya % 1 életkor össznépesség 1990 romák 1993 életkor férfi nő férfi nő 15-19 93 95 62 67 40-49 94 92 63 38 60-69 53 37 14 6 Foglalkoztatottak aránya % 1993 össznépesség romák férfi nő férfi nő 63 57 29 16 A kisebbségi ombudsman szerint Nálunk is van idegengyűlölet A cigányok helyzete: kulcs Európához. Ezért kérdeztük Kaltenbach Jenőt, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát a hazánkban élő nemzetiségekről és romákról. - A kisebbségek hatékony részvétele a régió közéletében címmel Szegeden tartott referátumában elsősorban az etnikumoknak a társadalomba való integrációjával foglalkozott, kisebbségi gettóról tett említést. Mire gondolt e két fogalom kapcsán 1 - Azt igyekeztem megfogalmazni, hogy a kisebbségeknek saját közösségük fenntartására egyfajta autonómiára van szükségük, különben elvesznek identitáselemeik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy őket ennek az autonómiának a falai közé be kell zárni. Ellenkezőleg: magát az autonómiát kell úgymond beemelni a mindennapi életbe. Ezt értem integráció alatt. Az autonómiát ugyanúgy az ország szerves részének kell tekinteni, mint egy települést. Senkinek nem jut az eszébe, hogy teszem azt Nyíregyháza nem szerves része az országnak. Akkor miért gondoljuk, hogy például a magyarországi szerb közösség nem ugyanúgy az? Csak azért, mert más nyelven beszél? Az ilyen megközelítéssel nem fogunk előrébb jutni, és nem is illik bele a nyugat-európai trendekbe. Ez nem más, mint a régmúltból ittragadt hibás társadalomszemlélet. sl ''liSIfc/ ... : " '' ' ' ' • . jEB^m Jj piPí, mm * "« -,'M Kaltenbach Jenő: Az etnikai alapon létrehozott autonómia soha ne váljék kisebbségi gettóvá! Fotó: Schmidt Andrea - Egy kisebbségi autonómia, csakúgy, mint napjainkban a kisebbségvédelem, sok pénzbe kerül. Később azonban a „befektetés " megtérül 1 - Akármennyibe kerül, ez egy hasznos és megtérülő beruházás. A közgazdaság-tudomány már pontosan kimutatta az ebből eredő, mindenki számára érezhető előnyöket. Éppen ezért érdemes átgondolnunk, hogy amikor ilyen célra bizonyos összeget fordítunk, akkor az nem haszontalan kiadás. - Választás idején a kisebbségeket sem kerüli meg a politikai - Egyes politikai pártok már formalizálták e viszonyt. A Fidesz-Lungo drom megállapodásra gondolok, de az MSZP is szerződést kötött néhány cigány szervezettel. Megértem, hogy a cigányügy és a cigányszavazatok most a legfontosabbak a pártok számára, de ebben a nagy csatazajban a többi kisebbség érdekei mintha elsikkadnának. Ezek ugyanis sok szavazatot nem hoznak. Nem értek egyet azokkal, akik azt vallják, hogy a kisebbségeknek kívül kell maradniuk a pártcsatározásokon. A poütikai integráció egyik jele, hogy az etnikumok is részt vesznek az ország közéletében, s ez történhet a pártokon keresztül is. - Országgyűlési biztosként hogyan ítéli meg: van nálunk kisebbséggyűlölet 1 - Nem ismerek olyan országot a világon, ahol ne lenne rasszizmus. Éppen ezért abba kellene hagyni ezt a hazafias melldöngetést, hogy nálunk bezzeg nincs. Vagy, ha van is, nem olyan rossz, mint máshol. Létező jelenség, szembe kell vele nézni, ugyanúgy mint ahogyan más országokban is szembe néznek vele. De mindenkinek a saját háza táján kell söpörnie. S minél inkább a szőnyeg alá söpörjük e problémát, annál kevésbé tudjuk megoldani. KISIMRE FERENC Agrárium és csatlakozás BUDAPEST (MTI) Magyarország az egyetlen EUtagjelölt ország, amelyik a mezőgazdasági termékek tekintetében többlettel rendelkezik az unió viszonylatában. Szájer József, a parlament integrációs bizottságának elnöke erről Kiszely Katalin és Sándor István Integráció, jogharmonizáció, mezőgazdasági pobtika című könyvének bemutatásakor beszélt. Leszögezte: a magyar mezőgazdaság úgy állja a versenyt az Európai Unió piacán, hogy még nem szűnt meg minden vám az EU és Magyarország között, és a versenytársak jóval nagyobb támogatásban részesülnek. Olyan birtokszerkezetet kell létrehozni, olyan agrárpolitikát kell bevezetni, amely biztosítja az uniós támogatások hatékonyabb befogadását. Kormány és kisebbség Vállaltuk az európai a nyelvi chartát BUDAPEST (MTI) Várhatóan szeptemberre elkészülhet, és minden területen előrehaladásról számolhat be az a magyar jelentés, amely a Regionábs vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartával kapcsolatos vállalások teljesítéséről szól - tudatta Panlik Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője. A magyar vállalásokkal kapcsolatos 1999-es jelentésre tavaly októberben érkezett meg Strasbourgból az Európa Tanács miniszteri bizottsága által elfogadott ajánlás, amely néhány területen igényeket fogalmazott meg a magyar kormányzattal szemben. Ezek közül az első, vagyis a romani és a beás nyelv fejlesztésére kialakítandó politika azért ütközik nehézségbe, mert mind a mai napig hiányzik ezen nyelvek sztenderdje, ma is „egyfajta nyelvújításon" mennek át. A második pont, a kisebbségi és kétnyelvű oktatás terén egyebek mellett az emelt normatívákkal - már tett lépéseket a kormányzat.Ugyanakkor a kisebbségi nyelvek bírósági és közigazgatási használata mint igény Magyarországon szinte fel sem merül. A kisebbségi önkormányzatok rendszerének fejlesztése is szerepel a kormányzat kisebbségpolitikai szándékai között. Hárommegyés portál SZARVAS (MTI) Dél-alföldi portált hozott létre a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. Domokos Lászlótól, a regionális fejlesztési tanács elnökétől megtudtuk: a darft.marsnet.hu internetes címen elérhető portál a három - Csongrád, Bács-Kiskun és Békés - megyét összefogó tanács Intelligens Régió elnevezésű programcentruma része. A portál tematikája 10 alaptémát, többek között a régió gazdaságát, turizmusát, kultúráját gyűjti össze. A portál kapu az információs szupersztrádára, amelyre rácsatlakozhatnak az önkormányzatok, a kistérségek, a megyék is, valamint az érintett térségekből mindazok, akiknek valamilyen ajánlatuk van a portál látogatói számára. Megkérdeztük szegedi olvasóinkat Hogyan segítsünk a romáknak? Jog és politika BUDAPEST (MTI) Hézagpótló kötetet jelentetett meg A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993 címmel a Napvilág Kiadó. A 750 oldalas kötet - amelyet Balogh Sándor történész A nemzetiségi politika másfél évszázada a jogszabályok tükrében című tanulmánya vezet be - a tárgyalt időszak 131 törvénye, rendelete mellett ötvennyolc jogszabálynak nem számító, de a történések ismeretéhez, megértéséhez elengedhetetlen dokumentumot sorakoztat fel. Tanulók az unióról BUDAPEST (MTI) Az idén csaknem háromszáz középiskolás csapat - közte nyolc szegedi - jelezte részvételi szándékát a Külügyminisztérium által negyedik alkalommal meghirdetett Róbert Schuman európai uniós verseny megyei fordulóira. A Magyarországon 1996 óta kétévenként megrendezett vetélkedő célja, hogy megszólítsa a 14-18 éves fiatalokat, akik joggal tekinthetők az „első európai uniós" korosztálynak. BAGAMÉRY GÁSPÁR tanuló: - Szerintem érdekeltté kell tenni őket abban, hogy munkavállalókká váljanak. A különböző segélyek semmiképpen nem jelentenek megoldást. Csak akkor juttatnék pénzbeli támogatást a romáknak, ha mellette dolgoznak is. Iskolázottságuk szintjét is emelni kell. HORVÁTH GYÖRGY nyugalmazott gépészmérnök: - Ásót, kapát kell adni a kezükbe, és olyan munkát biztosítani nekik, amit meg tudnak csinálni. A segélyezés nem megoldás, mert egyáltalán nem biztos, hogy megfelelően használják azt fel. Hogy ők is jussanak ötről a hatra, ahhoz dolgozniuk és tanulniuk kell. KELLNER JANOSNE vendéglátó-ipari alkalmazott: - Pénzt semmiképpen nem folyósítanék a számukra. Inkább az étkeztetésüket segíteném, hiszen sok családnak nincs biztosítva a napi betevő. Probléma, hogy igen nehezén találnak munkát. Ismeretségi körömben több roma dolgozik, és jól, megbízhatóan végzik a munkájukat. LEBAK JUDIT könyvelő: - Segíteni kell őket, de nem anyagilag. A munkalehetőség a legfontosabb, bár nem mindegyikük kapkod az ilyen megélhetési forrás után. Az oktatás szerepét is kiemelném, hogy mihamarabb kifejlődjön egy, a saját érdekeit megfogalmazni képes roma értelmiségi réteg. rv tifilliilll ! 'Ml á mim : HHISSIJ yT+V NO-UNIO a Délmagyarország és a Délvilg melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona