Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA A madarak évről évre újraépítik fészküket Cinegelak - mesterségesen ITT A TAVASZ, NEMSOKARA FESZ­KELNI KEZDENEK A MADARAK. SOK MADÁRFAJ FÉSZKELÉSÉT MESTER­SÉGESEN IS ELŐSEGÍTHETJÜK, MEGFELELŐ FÉSZEKODÚK KIHELYE­ZÉSÉVEL, ILLETVE ÁGVILLÁK KIALA­KÍTÁSÁVAL. AZ OOÚKÉSZÍTÉS AKÁR HÉTVÉGI CSALÁDI IDŐTÖLTÉST IS JELENTHET GYERMEKEK-SZÜLŐK SZÁMÁRA. S MILYEN MADARAKNAK. MILYEN FÉSZKELÉSI LEHETŐSÉGET TEREMTHETÜNK? ERRŐL KÉRDEZ­ZÜK KÓKAI KÁROLYT A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDEL­MI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORTJA TITKÁR­HELYETTESÉT. A madarak közül sokan ­elsősorban az énekesmadarak ­odúban fészkelnek, s így mester­séges fészekodút is lehet számuk­ra készíteni. Amelyekre különösen számítani lehet, a mindenütt je­lenlévő házi verében kívül: a szén­és kékeinege, mezei veréb, ritkáb­ban a nyaktekercs, kerti, házi rozs­dafarkú, és a szürke légykapó. Az odú többnyire deszkából készül (de cserépodű is készíthető], belső alapterületének minimum tízszer tíz centisnek kell lennie, magassá­gának mintegy 30 centinek. A mesterséges fészekodvak „paramé­tereit" betű-szám kombináció­val adják meg. Az A típusú odúk a legszűkebb, 25 milliméteres át­mérőjű röpnyílásúak, s kékcinegék számára alkalmasak. A B típusú­ak „univerzális" odúk, ezen belül a B32-es, azaz a 32 milliméteres röpnyílásúak széncinegék, mezei verebek számára nyújtanak fész­kelőhelyet. A B46-os odú, 46 mil­liméteres röpnyílásával, tizenöt­ször tizenöt centis belső átmérőjé­vel a seregély fészkelését segíti elő. A C odú esetében a röpnyílás 5 centi magas, 7-8 centi széles, szür­ke légykapó, házi és kerti rozsda­farkú talál benne fészkelőlehetösé­get. - Ezeket a fészekodúkat akkor Ls siker reményében tehetjük ki, ha csupán néhány fa vagy bokor ta­lálható a területen, léhát például belvárosi parkokban, udvarokban, kertekben is. Legjobb, ha a röpnyí­lás délre-délkeletre néz - mondja Kókai Károly. Hozzáteszi: bár például a cinkék alacsonyan elhelyezett odút is elfo­gadnak, ha nemkívánatos hatások­• A feszekodu-keszites kitűnő családi programot is jelenthet a hét végére - mondja Konrád Mónika, a Szegedi Vadaspark zoopedagógusa. (Fotó: Karnok Csaba) tói kell tartani, például attól, hogy illetéktelenek eltulajdonítják az odút, akár 5-6 méter magasra is ki lehet helyezni. „Macska ellen" jó megoldás, amennyiben a törzstől távolabb függesztjük föl az odút (vigyázva: olyan ágra kerüljön, mely szélben nem törik le), illetve, ha tüs­kés gallyakat kötözünk az odút tar­tó ágra. Meglepetést tudnak okoz­ni a harkályok is, előszeretettel ki­tágítva a röpnyílást, ennek meg­akadályozására legjobb az odú első oldalára fémlemezt erősíteni, mely lemezből előzőleg kivágtuk a röp­nyílásnak megfelelő méretű lyu­kat. Figyelem! Az előző évi, látha­tatlan parazitáktól hemzsegő fész­ket tél végén, legkésőbb ilyenkor, március első napjaiban ki kell szed­ni, és el kell távolítani - a madarak ugyanis évről évre újjáépítik fész­küket. Sok madár nem odúban fész­kel: bokrok ágvillájába rakja fész­két. Otthonra találásukat minde­nekelőtt úgy segíthetjük elő, ha a környéken nem irtjuk ki a bokro­A VADASPARKBAN, MÁRCIUS 10-ÉN Odúkészítés, illetve a legfonto­sabb tavaszi tudnivalók a ma­dárvédelemről - ez lesz a témá­ja a Szegedi Vadaspark márci­us 10-i foglalkozásának, ahol gyerekek, szülők, érdeklődők mindent megtudhatnak arról: hogyan csalogathatjuk ker­tünkbe-udvarunkba, a lakóhe­lyünkhöz legközelebbi parkba a madarakat, s miként érhet­jük el, hogy ott költsenek, fió­kákat neveljenek. Az előadás­ra a délelőtt fél 10-kor kezdődő, a Csanádi-puszták madárvilá­gát ismertető program után kerül sor. kat; a bokrok jelenléte egyébként az odúlakó madarak jelenlétét is elősegíti. Ki is alakíthatunk fé­szek számára alkalmas helyet: ha a középső, felső egyenes ágat az ol­dalágaknál elmetsszük, a fészket kitűnően megtartó ágvilla keletke­zik, melyre előbb-utóbb fölfigyel­nek a madarak - például a barát­poszáta, a fekete és az énekes ri­gó. Ha elhagyott, tavalyi madár­fészket találtunk a télen, vagy le­lünk március első napjaiban, ami­kor még idei fészek biztosan nincs, ki kell szabadítani az ágvil­lából, s szintén el kell távolítani. A madarak ugyanis előző évi fész­küket nem foglalják el újra - vi­szont az ismét szabaddá tett, al­kalmas ágvillát örömest haszno­sítják. Városokban - főleg panelnegye­dek esetében - még a fecskék fész­kelése sem megoldott: a messze környéken nem találnak fészeképí­tésre alkalmas sarat. Ezen úgy se­gíthetünk, ha lapos tálcán vizes agyagot rakunk ki az ablakba, két­naponta újra nedvesítve. Ezt a fecskék nemsokára megtalálják, és elkezdik hordani épülő fészkük szamara a sarat. F.CS. Az energiavonalak mentén stresszoldás Luxus-e még a masszázs? A fájdalmas testrészek nyomkodá­sa nemcsak az emberek, de az ál­latok világában is megfigyelhető jelenség. Ösi, ösztönös művelet, amelyet egyes feljegyzések szerint Kínában már 3000 évvel ezelőtt alkalmaztak. Magyarországon ed­dig sokak szerint luxusnak számí­tott, de mostanában divatba jött. Balázs Zoltán, hivatásos masszőr szerint ennek az az oka, hogy a túlságosan felpörgetett életet élő emberek könnyen egy ördögi kör ál­dozatai lehetnek. Feszültek, ez ke­ménnyé teszi az izmaikat, ettől pe­dig még feszültebbé válnak. A masszázs nem helyettesítheti a mozgást, a nyugodt életstílust, vi­szont remekül kiegészíti azt. Egész­ségünk megőrzése érdekében azon­ban arra is oda kell figyelnünk, hogy mit eszünk és mennyit al­szunk. A celluhtisz például 40 éve még ismeretlen fogalom volt, ma pedig már több millió nő küzd el­lene. Ma a világban a svéd és a thai masszázs a legelterjedtebb. A kettő között az a legnagyobb különbség, hogy a thai masszázs esetében a pá­ciens ruhában van és a földre fek­szik, míg a svéd masszázshoz le kell vetkőzni és egy ágyra feküdni. Az előbbi az energiavonalak men­tén történik és leginkább egy passzív jógához hasonlít, ahol a vendég helyett a masszőr végzi a mozdulatokat. A svéd masszázs esetében az izmok nyomkodása az emberi test anatómiai felépítését követi, vagyis egyből az izomtónu­sokra hat, azokra koncentrál. Sokan nem tudják még, hogy ez a tudo­mány arra is képes, hogy a beteg ref­lexei alapján következtetni tudjon esetleges belső szervi megbetegedé­sekre. Balázs Zoltán szerint ehhez már mélyebb tudásra van szükség, el kell végezni az úgynevezett gyógy­masszőri tanfolyamot, ami munka mellett neki két évébe tellett. Csak azoknak ajánlja tehát, akik valódi elhivatottságot éreznek a szakma iránt, ugyanis amellett, hogy a masszírozás fárasztó munka, a könyök és vállizületeket sem kí­méli. A. É. A nős férfiak (MTI PRESS) Az agglegények rövidebb életűek ­állítja határozottan a British Medi­cal Journal. A brit orvosi szaklap sta­tisztikai adatokra hivatkozva köz­li, hogy a nődenek korábban halnak meg, mint a nős férfitársaik. Igaz, a statisztika is, a vélemény is megosztotta a kutatókat. Egyik cso­port szerint a magasabb halálozási arány okát érzelmi összefüggések­kel kell vizsgálni. Például, a házas­ság kiegyensúlyozottabbá teszi a férfiembert, s ezzel eleve esélyt ad a hosszabb életre. Mások szerint a statisztika a testi, fizikai valóságra utal. Például arra, hogy a gyenge férfiak hátránnyal indulnak a part­ner keresésében. Stockholmban úgy látják, hogy a nődeneket előbb ta­lálja meg az infarktus, mint akik örök hűséget esküdtek. Vakaródzó háziállatok MTI PRESS Aki háziállatot tart, annak köte­lessége figyelni kedvencei viselke­désére. Ha rendellenességet észlel, például állandóan vakaródzik a ku­tya vagy a cica, nagy a valószínűsé­ge, hogy a bőre fertőződött vala­milyen kórokozóval. Leggyakrab­ban bolhával, vagy atkákkal. A „vándorló korpa", azaz a ragadozó­atka-kór (Cheyleüellosis) kedvenc négylábúink eléggé gyakori fertőzé­se, ami az emberre is átterjedhet. A ragadozó atkák nagyobbak, mint a rühatkák (mintegy fél milliméter nagyságúak), szürkésfehér színűek. Szúró szájszervvel rendelkeznek, amellyel táplálkozásuk során a bőrt felsértik, és a kiszívott nyirokkal, valamint az enzimjeikkel elfolyó­sított hámtörmelékkel táplálkoz­nak. A bőrben a hámrétegbe fúrt, úgynevezett álalagutakban tartóz­kodnak. Teljes fejlődésük 5 hétig tart, a kifejlett egyedek azonban csak 2 napig élnek. A nőstények a szőrszálakhoz ragasztják petéiket, amelyekből a lárvák 2 fejlődési stá­diumon át fejlődnek kifejlett egye­dekké. A „vándorló korpa" (ván­dorpikkely betegség, walking dand­ruff) elnevezést onnan kapták, hogy szabad szemmel valóban a korpá­hoz hasonlítanak, csak mozognak. Mozgásuk olykor még szabad szemmel is észlelhető. Főleg kutyá­ban találkozunk velük, de macská­ban, nyúlban és emberen is (átme­netileg) előfordulhatnak. A fertőződés érintkezéssel terjed, ezért zsúfolt helyen (kennelekben, állat­kereskedésekben) tartott állatokon gyakori a betegség. Az atkákat úgynevezett ragály­fogó tárgyakkal (fésűvel, kefével, egyéb közösen használt minden­napi használati tárgyakkal) is átvi­hetjük egyik állatról a másikra. A legyengült, rossz ellenálló képes­ségű egyedekben súlyosabb elválto­zásokat alakítanak ki az atkák. A viszketés, vakaródzás, valamint a bőr kifejezett korpázása hívja fel a figyelmet, de előfordulhat tünet­mentes hordozás is. Mindenképpen gondolni kell a betegségre, amennyiben állatainkon a gerinc­oszlop mentén erőteljes korpáso­dás, ésVagy fokozott szőrhullás fi­gyelhető meg. Másodlagos bakte­riális fertőződés miatt esetenként gennyes bőrgyulladás és tályogok is kialakulhatnak. Emberen nem tud szaporodni, és a baj újrafertőződés hiányában általában magától, há­rom hét alatt elmúlik. Tünetei: ki­fejezett viszketésérzés, főleg az al­karon, a mellkason, és a hastájé­kon. Bőrgyulladás esetén haladék­talanul keressük fel a háziorvost. DR.SÜTÓ ANDRÁS KERT-ESZ Szeretők, utálkozók A kert, a termelés tervezésekor érdemes figyelembe venni, hogy mely növények szeretik vagy nem szeretik egymást. A „szeretők" ugyanis serkentik, védik, az „utálkozók" pedig sorvasztják egymást. A jó kertész ennek tudatában úgy tervezi meg az ágyásokat, hogy nem ültet tőszomszédságba bokorbabot és köményt, karalábét és paradicsomot, szamócát és káposztaféléket. A retek nem szíveli az izsópot, a hónapos retek viszont a petrezselyemtől, a bokorbabtól és a zsályától ízletesebb lesz. A petrezselyem „díjazza" a paradicsom közelségét. A bokorbabnak jó társ a csemegekukorica, nem jó ellenben a borsó és a hagymafélék. A paradicsomnak jó társaság a retek, a sárgarépa, a póré- és fokhagyma, a saláta, a zöldspárga és a csalán. Utálatos szomszédnak tekinti viszont a paradicsom a borsót, az uborkát, a burgonyát, a földiepret, az édesköményt. A köményt a bokorbab sem kedveli. Sőt az édeskömény és a kömény egymást sem szívelik, egymás mellett „mérgükben" elsatnyulnak. A burgonyának jó társa a csemegekukorica és a tojásgyümölcs, s jót tesz neki a spenót, a karalábé és a fehér árvacsalán közelsége is. A krumpliágyás négy sarkába érdemes egy-egy tő tormát telepíteni a kártevők távoltartására. A fejes káposzta ágyásában a kamillát és a kaprot kedveli e célból. Kevésbé szeretik viszont a káposztafélék a fok- és vöröshagymát, meg a burgonyaszomszédot. A sárgarépának ellenben szívelt társaság a fok- és vöröshagyma, a borsó, a retek, a kapós és a paradicsom. A főző- és fokhagyma után viszont a karóbab „nem nyújtózkodik", s nem fut örömmel a póréhagyma és a borsó felé sem. A borsót nem állhatja igazán szomszédként a burgonya, a bab, a paradicsom, a fok- és póréhagyma. A bab viszont jól érzi magát a szőlő sorközeiben, akárcsak az uborka, a fejes káposzta, a kapor; a spenót, a zsázsa, az izsóp és a nefelejcs. - Az egymással való szimpatizálás mellett érdemes ügyelni a tervezéskor arra is, hogy egyes növények miként riasztják vagy vonzzák a kártevőket. (A növényvédő növénytársításokról következő rovatunkban szólunk.) SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents