Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA A madarak évről évre újraépítik fészküket Cinegelak - mesterségesen ITT A TAVASZ, NEMSOKARA FESZKELNI KEZDENEK A MADARAK. SOK MADÁRFAJ FÉSZKELÉSÉT MESTERSÉGESEN IS ELŐSEGÍTHETJÜK, MEGFELELŐ FÉSZEKODÚK KIHELYEZÉSÉVEL, ILLETVE ÁGVILLÁK KIALAKÍTÁSÁVAL. AZ OOÚKÉSZÍTÉS AKÁR HÉTVÉGI CSALÁDI IDŐTÖLTÉST IS JELENTHET GYERMEKEK-SZÜLŐK SZÁMÁRA. S MILYEN MADARAKNAK. MILYEN FÉSZKELÉSI LEHETŐSÉGET TEREMTHETÜNK? ERRŐL KÉRDEZZÜK KÓKAI KÁROLYT A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORTJA TITKÁRHELYETTESÉT. A madarak közül sokan elsősorban az énekesmadarak odúban fészkelnek, s így mesterséges fészekodút is lehet számukra készíteni. Amelyekre különösen számítani lehet, a mindenütt jelenlévő házi verében kívül: a szénés kékeinege, mezei veréb, ritkábban a nyaktekercs, kerti, házi rozsdafarkú, és a szürke légykapó. Az odú többnyire deszkából készül (de cserépodű is készíthető], belső alapterületének minimum tízszer tíz centisnek kell lennie, magasságának mintegy 30 centinek. A mesterséges fészekodvak „paramétereit" betű-szám kombinációval adják meg. Az A típusú odúk a legszűkebb, 25 milliméteres átmérőjű röpnyílásúak, s kékcinegék számára alkalmasak. A B típusúak „univerzális" odúk, ezen belül a B32-es, azaz a 32 milliméteres röpnyílásúak széncinegék, mezei verebek számára nyújtanak fészkelőhelyet. A B46-os odú, 46 milliméteres röpnyílásával, tizenötször tizenöt centis belső átmérőjével a seregély fészkelését segíti elő. A C odú esetében a röpnyílás 5 centi magas, 7-8 centi széles, szürke légykapó, házi és kerti rozsdafarkú talál benne fészkelőlehetöséget. - Ezeket a fészekodúkat akkor Ls siker reményében tehetjük ki, ha csupán néhány fa vagy bokor található a területen, léhát például belvárosi parkokban, udvarokban, kertekben is. Legjobb, ha a röpnyílás délre-délkeletre néz - mondja Kókai Károly. Hozzáteszi: bár például a cinkék alacsonyan elhelyezett odút is elfogadnak, ha nemkívánatos hatások• A feszekodu-keszites kitűnő családi programot is jelenthet a hét végére - mondja Konrád Mónika, a Szegedi Vadaspark zoopedagógusa. (Fotó: Karnok Csaba) tói kell tartani, például attól, hogy illetéktelenek eltulajdonítják az odút, akár 5-6 méter magasra is ki lehet helyezni. „Macska ellen" jó megoldás, amennyiben a törzstől távolabb függesztjük föl az odút (vigyázva: olyan ágra kerüljön, mely szélben nem törik le), illetve, ha tüskés gallyakat kötözünk az odút tartó ágra. Meglepetést tudnak okozni a harkályok is, előszeretettel kitágítva a röpnyílást, ennek megakadályozására legjobb az odú első oldalára fémlemezt erősíteni, mely lemezből előzőleg kivágtuk a röpnyílásnak megfelelő méretű lyukat. Figyelem! Az előző évi, láthatatlan parazitáktól hemzsegő fészket tél végén, legkésőbb ilyenkor, március első napjaiban ki kell szedni, és el kell távolítani - a madarak ugyanis évről évre újjáépítik fészküket. Sok madár nem odúban fészkel: bokrok ágvillájába rakja fészkét. Otthonra találásukat mindenekelőtt úgy segíthetjük elő, ha a környéken nem irtjuk ki a bokroA VADASPARKBAN, MÁRCIUS 10-ÉN Odúkészítés, illetve a legfontosabb tavaszi tudnivalók a madárvédelemről - ez lesz a témája a Szegedi Vadaspark március 10-i foglalkozásának, ahol gyerekek, szülők, érdeklődők mindent megtudhatnak arról: hogyan csalogathatjuk kertünkbe-udvarunkba, a lakóhelyünkhöz legközelebbi parkba a madarakat, s miként érhetjük el, hogy ott költsenek, fiókákat neveljenek. Az előadásra a délelőtt fél 10-kor kezdődő, a Csanádi-puszták madárvilágát ismertető program után kerül sor. kat; a bokrok jelenléte egyébként az odúlakó madarak jelenlétét is elősegíti. Ki is alakíthatunk fészek számára alkalmas helyet: ha a középső, felső egyenes ágat az oldalágaknál elmetsszük, a fészket kitűnően megtartó ágvilla keletkezik, melyre előbb-utóbb fölfigyelnek a madarak - például a barátposzáta, a fekete és az énekes rigó. Ha elhagyott, tavalyi madárfészket találtunk a télen, vagy lelünk március első napjaiban, amikor még idei fészek biztosan nincs, ki kell szabadítani az ágvillából, s szintén el kell távolítani. A madarak ugyanis előző évi fészküket nem foglalják el újra - viszont az ismét szabaddá tett, alkalmas ágvillát örömest hasznosítják. Városokban - főleg panelnegyedek esetében - még a fecskék fészkelése sem megoldott: a messze környéken nem találnak fészeképítésre alkalmas sarat. Ezen úgy segíthetünk, ha lapos tálcán vizes agyagot rakunk ki az ablakba, kétnaponta újra nedvesítve. Ezt a fecskék nemsokára megtalálják, és elkezdik hordani épülő fészkük szamara a sarat. F.CS. Az energiavonalak mentén stresszoldás Luxus-e még a masszázs? A fájdalmas testrészek nyomkodása nemcsak az emberek, de az állatok világában is megfigyelhető jelenség. Ösi, ösztönös művelet, amelyet egyes feljegyzések szerint Kínában már 3000 évvel ezelőtt alkalmaztak. Magyarországon eddig sokak szerint luxusnak számított, de mostanában divatba jött. Balázs Zoltán, hivatásos masszőr szerint ennek az az oka, hogy a túlságosan felpörgetett életet élő emberek könnyen egy ördögi kör áldozatai lehetnek. Feszültek, ez keménnyé teszi az izmaikat, ettől pedig még feszültebbé válnak. A masszázs nem helyettesítheti a mozgást, a nyugodt életstílust, viszont remekül kiegészíti azt. Egészségünk megőrzése érdekében azonban arra is oda kell figyelnünk, hogy mit eszünk és mennyit alszunk. A celluhtisz például 40 éve még ismeretlen fogalom volt, ma pedig már több millió nő küzd ellene. Ma a világban a svéd és a thai masszázs a legelterjedtebb. A kettő között az a legnagyobb különbség, hogy a thai masszázs esetében a páciens ruhában van és a földre fekszik, míg a svéd masszázshoz le kell vetkőzni és egy ágyra feküdni. Az előbbi az energiavonalak mentén történik és leginkább egy passzív jógához hasonlít, ahol a vendég helyett a masszőr végzi a mozdulatokat. A svéd masszázs esetében az izmok nyomkodása az emberi test anatómiai felépítését követi, vagyis egyből az izomtónusokra hat, azokra koncentrál. Sokan nem tudják még, hogy ez a tudomány arra is képes, hogy a beteg reflexei alapján következtetni tudjon esetleges belső szervi megbetegedésekre. Balázs Zoltán szerint ehhez már mélyebb tudásra van szükség, el kell végezni az úgynevezett gyógymasszőri tanfolyamot, ami munka mellett neki két évébe tellett. Csak azoknak ajánlja tehát, akik valódi elhivatottságot éreznek a szakma iránt, ugyanis amellett, hogy a masszírozás fárasztó munka, a könyök és vállizületeket sem kíméli. A. É. A nős férfiak (MTI PRESS) Az agglegények rövidebb életűek állítja határozottan a British Medical Journal. A brit orvosi szaklap statisztikai adatokra hivatkozva közli, hogy a nődenek korábban halnak meg, mint a nős férfitársaik. Igaz, a statisztika is, a vélemény is megosztotta a kutatókat. Egyik csoport szerint a magasabb halálozási arány okát érzelmi összefüggésekkel kell vizsgálni. Például, a házasság kiegyensúlyozottabbá teszi a férfiembert, s ezzel eleve esélyt ad a hosszabb életre. Mások szerint a statisztika a testi, fizikai valóságra utal. Például arra, hogy a gyenge férfiak hátránnyal indulnak a partner keresésében. Stockholmban úgy látják, hogy a nődeneket előbb találja meg az infarktus, mint akik örök hűséget esküdtek. Vakaródzó háziállatok MTI PRESS Aki háziállatot tart, annak kötelessége figyelni kedvencei viselkedésére. Ha rendellenességet észlel, például állandóan vakaródzik a kutya vagy a cica, nagy a valószínűsége, hogy a bőre fertőződött valamilyen kórokozóval. Leggyakrabban bolhával, vagy atkákkal. A „vándorló korpa", azaz a ragadozóatka-kór (Cheyleüellosis) kedvenc négylábúink eléggé gyakori fertőzése, ami az emberre is átterjedhet. A ragadozó atkák nagyobbak, mint a rühatkák (mintegy fél milliméter nagyságúak), szürkésfehér színűek. Szúró szájszervvel rendelkeznek, amellyel táplálkozásuk során a bőrt felsértik, és a kiszívott nyirokkal, valamint az enzimjeikkel elfolyósított hámtörmelékkel táplálkoznak. A bőrben a hámrétegbe fúrt, úgynevezett álalagutakban tartózkodnak. Teljes fejlődésük 5 hétig tart, a kifejlett egyedek azonban csak 2 napig élnek. A nőstények a szőrszálakhoz ragasztják petéiket, amelyekből a lárvák 2 fejlődési stádiumon át fejlődnek kifejlett egyedekké. A „vándorló korpa" (vándorpikkely betegség, walking dandruff) elnevezést onnan kapták, hogy szabad szemmel valóban a korpához hasonlítanak, csak mozognak. Mozgásuk olykor még szabad szemmel is észlelhető. Főleg kutyában találkozunk velük, de macskában, nyúlban és emberen is (átmenetileg) előfordulhatnak. A fertőződés érintkezéssel terjed, ezért zsúfolt helyen (kennelekben, állatkereskedésekben) tartott állatokon gyakori a betegség. Az atkákat úgynevezett ragályfogó tárgyakkal (fésűvel, kefével, egyéb közösen használt mindennapi használati tárgyakkal) is átvihetjük egyik állatról a másikra. A legyengült, rossz ellenálló képességű egyedekben súlyosabb elváltozásokat alakítanak ki az atkák. A viszketés, vakaródzás, valamint a bőr kifejezett korpázása hívja fel a figyelmet, de előfordulhat tünetmentes hordozás is. Mindenképpen gondolni kell a betegségre, amennyiben állatainkon a gerincoszlop mentén erőteljes korpásodás, ésVagy fokozott szőrhullás figyelhető meg. Másodlagos bakteriális fertőződés miatt esetenként gennyes bőrgyulladás és tályogok is kialakulhatnak. Emberen nem tud szaporodni, és a baj újrafertőződés hiányában általában magától, három hét alatt elmúlik. Tünetei: kifejezett viszketésérzés, főleg az alkaron, a mellkason, és a hastájékon. Bőrgyulladás esetén haladéktalanul keressük fel a háziorvost. DR.SÜTÓ ANDRÁS KERT-ESZ Szeretők, utálkozók A kert, a termelés tervezésekor érdemes figyelembe venni, hogy mely növények szeretik vagy nem szeretik egymást. A „szeretők" ugyanis serkentik, védik, az „utálkozók" pedig sorvasztják egymást. A jó kertész ennek tudatában úgy tervezi meg az ágyásokat, hogy nem ültet tőszomszédságba bokorbabot és köményt, karalábét és paradicsomot, szamócát és káposztaféléket. A retek nem szíveli az izsópot, a hónapos retek viszont a petrezselyemtől, a bokorbabtól és a zsályától ízletesebb lesz. A petrezselyem „díjazza" a paradicsom közelségét. A bokorbabnak jó társ a csemegekukorica, nem jó ellenben a borsó és a hagymafélék. A paradicsomnak jó társaság a retek, a sárgarépa, a póré- és fokhagyma, a saláta, a zöldspárga és a csalán. Utálatos szomszédnak tekinti viszont a paradicsom a borsót, az uborkát, a burgonyát, a földiepret, az édesköményt. A köményt a bokorbab sem kedveli. Sőt az édeskömény és a kömény egymást sem szívelik, egymás mellett „mérgükben" elsatnyulnak. A burgonyának jó társa a csemegekukorica és a tojásgyümölcs, s jót tesz neki a spenót, a karalábé és a fehér árvacsalán közelsége is. A krumpliágyás négy sarkába érdemes egy-egy tő tormát telepíteni a kártevők távoltartására. A fejes káposzta ágyásában a kamillát és a kaprot kedveli e célból. Kevésbé szeretik viszont a káposztafélék a fok- és vöröshagymát, meg a burgonyaszomszédot. A sárgarépának ellenben szívelt társaság a fok- és vöröshagyma, a borsó, a retek, a kapós és a paradicsom. A főző- és fokhagyma után viszont a karóbab „nem nyújtózkodik", s nem fut örömmel a póréhagyma és a borsó felé sem. A borsót nem állhatja igazán szomszédként a burgonya, a bab, a paradicsom, a fok- és póréhagyma. A bab viszont jól érzi magát a szőlő sorközeiben, akárcsak az uborka, a fejes káposzta, a kapor; a spenót, a zsázsa, az izsóp és a nefelejcs. - Az egymással való szimpatizálás mellett érdemes ügyelni a tervezéskor arra is, hogy egyes növények miként riasztják vagy vonzzák a kártevőket. (A növényvédő növénytársításokról következő rovatunkban szólunk.) SZABÓ MAGDOLNA