Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 1. • CSALÁDI KÖR" 9 SNECI Mennyi halat ad az idén a Tisza? Milyen lesz horgászszempontból az idei Tisza? Erről kérdezzük Horváth Károly biológust, nyugalmazott főiskolai tanárt, aki alighanem többet tartózkodik vízen, mint egy egyetemi város fele lakossága „víz" alatt ő csak a Tiszát érti - ráadásul nemcsak tapasztalja a különféle, halakkal kapcsolatos jelenségeket, hanem tudományos magyarázatot is tud adni rájuk és fordítva. Ám, mint mondja, jóslásokba nem bocsátkozna az idei horgászévről: úgy látja, az előző két esztendő ellentmondani látszik mind a tudománynak, mind a korábbi tapasztalatoknak. „Meglepő, de tény, hogy a 2000. év, a ciánmérgezés utáni időszak, kimondottan jól alakult horgászszempontból az Alsó-Tiszán. Legalább ugyanilyen meglepő: a tavalyi, a 200l-es az előzőnél nagyságrendekkel rosszabb volt. Mi okozhatta ezt? Csak találgatni tudjuk" - mondja Horváth Károly. S folytatja: míg egyes nem szabálytisztelő horgászok, Marosból szedett tiszavirágálcával (amely egyébként védett, gyűjtése tilos!) tavalyelőtt rengeteg kecsegét fogtak a Tiszán, ugyanazon a helyen tavaly már sokkalta kevesebb akadt horogra. Míg tavalyelőtt sorban álltak az autók a szegedi szabad strandnál, és tömegével szákolták a pontyot a horgászok - a múlt évben ugyanott alig volt horgász. Horgász pedig egyetlen okból adódóan nem akadt: mert ponty sem akadt. Lehetne folytami a példákat. Egyetlen, pozitív kivétel említhető a tavalyi esztendő javára: a Kurca-torkolatnál sok húszdekásnegyedkilós törpeharcsát lehetett fogni a nyáron. Talán azért volt jobb a 2000-es horgászév a tavalyinál, mert akkor még környékünkön tartózkodott a cián elől idáig menekült haltömeg? Talán tavaly túl gyakran változott, a halélettant számunkra károsan befolyásolva, a fölöttünk lévő légtömegek pozitív, illetve negatív elektromos töltöttsége? Vagy mindössze arról van szó: tavaly nemigen volt tartósan alacsony vízállás a Tiszán, így a horgászok nem találták megszokott helyeiken a halat? Ki tudhatja? S ki tudja, mindezek ismeretében: mennyi halat ad az idén Tisza?... ECS. Í Talán az idén több zsákmánnyal térnek haza a horgászok. (Fotó: Karnok Csaba) Kősó a mikrobán A „gyakorlat teszi a mestert" mondás a konyhában is érvényes, a az jár jól, aki a gyakorlás közben megszívlel és alkalmaz régi, jó ismereket, fortélyokat is. A babféléket például főzés előtt beáztatja pár órára, majd a héjból kiázott gázképző anyagokkal teli áztatóvizet leönü és másik vízben kezdi el főzni. És sózáskor nem kap dührohamot, mert „összeállt", kővé lett a só, hanem szépen beteszi néhány percre a mikroba, mert tudja, hogy attól újra száraz, szórható lesz. S ha már gépnél vagyunk: a diót, mandulát, mogyorót, pisztádát a mélyhűtőben legjobb tárolni, megtisztítva, légmentesen lezárva (s persze dátumozva), kivéve pár perc alatt felenged és friss lesz. A főzés látszólag bonyolult művelete is sokfeleképpen könnyítheti). A velős csontból például nem fő ki a velő, ha főzés előtt mindkét végét besózzuk. A tésztát pedig olaszosan „al dante" tanácsos főzni, azaz harapnivalóra. A túlfőzött, lucskos tészta ugyanis nem veszi fel eléggé a mártások ízeit, nem lesz jó étel. S nem jó a túl sűrűre készített szósz sem: ildomos bele egy kis húslevest vagy vizet tenni, és állandó kevergetés közben újrafőzni. A híg leves is megmenthető, no, nem azzal, hogy a léből leöntünk, hanem úgy, hogy krémlevessé alakítjuk: egy tojássárgáját kikeverünk két evőkanál tejföllel, apródonként hozzákeverünk 3-4 evőkanálnyit a levesből, és ha már sima, állandó keverés közben összefűzzük a levessel. A csokoládéolvasztás fortélya is „egy is belevaló", ha a masszába tesznek egy kevéske olajat vagy margarint, az nem tapad a kanálhoz, az edényhez, könnyebben kenhető és fényesebb is lesz. - Még valami a „belevalóról": a főtt hús tálalásáig a levesbe való, ha ott tartják, nem sötétedik meg és nem szárad ki. SZ. M. Halasi csipke Utazó kiállításon mutatják be az idén százesztendős halasi csipkét szerte Európában: Belgium, Lengyelország és a balti államok után márciusban Spanyolország két városában csodálhatják meg az érdeklődők a kézzel varrott munkákat. Az utazó kiállítást először tavaly decemberben Belgiumban láthatták az érdeklődők, januárban Varsóban, majd a balti államokban, márciusban pedig Barcelonában és Madridban kerül közönség elé. A centenáriumi év egyébként is bővelkedik bemutatkozási lehetőségekben: a Nemzetközi Csipkeszövetség meghívására egész márciusban a németországi Michelstadt város múzeumában vendégeskedik a Halasi Csipke Alapítvány. Március 13-a és 17-e között pedig Budapesten, a vigadóbeli Enteriőr és miliő című kiállításon láthatók a halasi csipke legszebb darabjai. Tóth Csaba arra vágyik, hogy orvosként emberek életét menthesse meg Kémcsövek - zsebpénzből KERTESZKEDES, LOVAGLÁS, FOZES, A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉNEK VIZSGÁLATA, PATKÁNYOK BONCOLÁSA - MINDEZT HOBBIKÉNT ŰZI A SZEGEDI RADNÓTI GIMNÁZIUM VÉGZŐS DIÁKJA. TÓTH CSABA SZABADIDEJÉBEN AZ EGYETEM KUTATÓIVAL KÖZÖSEN VÉGEZ KÍSÉRLETEKET, ÉS DOLGOZATOT NYÚJTOTT BE AZ ORSZÁGOS IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS VERSENYRE. - Egyáltalán nem vagyok olyan tudorka, mint sokan gondolják rólam - mondja Tóth Csaba, pedig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium negyedéves tanulójáról joggal feltételezhetnénk ezt. Bejár az egyetemre, hogy tudományos kísérletekben segédkezzen a kutatóknak, legutóbb pedig a méhnyakrák molekuláris genetikai vizsgálatáról írt dolgozatot, amelyet benyújtott a tizenegyedik országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyre. Pályázatával továbbjutott, és a zsűri részletesen kidolgozott munkát kért tőle. A dolgozat jóval szélesebb körű tudáson alapul, mint amit a biológia tagozatos gimnáziumi osztályban megszerezhetnek a gyerekek. Ezt bizonyítja a címe is: az endometrium carcinoma molekuláris genetikai vizsgálata a reminangiotensint kódoló polimorfizmusa tükrében. - Eleinte én sem értettem a latin kifejezéseket, és minden idegen szó jelentését ki kellett írnom a szótárból ahhoz, hogy aztán el tudjam olvasni az orvosi szakcikkeket és könyveket - mondja Csaba. Az egyetemen dr. Thurzó László professzor, az onkoterápiás klinika vezetője adott neki szakmai tanácsokat, valamint dr. Valicsek Erzsébet is segítette a dolgozat elkészítésében. Csaba már csak azért is reménykedik abban, hogy pályázatát díjjal jutalmazzák, mert akkor felvételi vizsga nélkül kerülhetne be a Szegedi Tudományegyetem orvoskarára. Nyolcéves kora óta vágyik arra, hogy orvosként majdan emberek életét menthesse meg. Aneszteziológus szeretnék lenni, aki amellett, hogy a műtéteknél a beteg altatását végzi, az intenzív osztályon fekvő embereket is ápolja. Ott pedig nem ritka, hogy gyorTóth Csaba jóval többet tanult meg annál, mint amit a gimnáziumban oktatnak. (Fotó: Gyenes Kálmán) san kell cselekednie, ha valakinek az élete veszélybe kerül - magyarázza Csaba, aki - szavaiból is kitűnik - egyáltalán nem veti meg a munkát, sőt szerinte annál nagyobb öröm nincs, mint hogy „az ember dolgozik, és megkeresi a pénzt". Nyáron az egyik bevásárlóközpontban szokott munkát vállalni, de szabadidejében kertészkedni és főzni is szeret. - Egy deszki ismerősöm húsz lovat tart. Nyáron egy héten három nap hordtam a trágyát az állatok alól, utána pedig mindig lovagoltam. Szeretem a változatosságot, ezért nem tudnék egész életemben az áruházban a vásárlóknak kóstolót kínálni. Az orvostudományban viszont mindig lehet újat tanulni mondja. Iskolai bulikba ritkán jár, annál szívesebben ül be barátaival egy kávézóba beszélgetni. Szüleim sokszor panaszkodnak is amiatt, hogy szinte sohasem vagyok otthon - teszi hozzá. Csaba azonban nem csinál titkot abból, hogy függetlenségre vágyik, és a munkával keresett pénz is az önállóságát erősíti. A munka mellett azonban mindig jut idő az izgalmas tudományos kísérletekre. Csaba otthon saját laboratóriumot rendezett be, a kémcsöveket, az állványokat, a borszeszégöt még általános iskolás korában vásárolta, egyik karácsonyra pedig mikroszkópot is kapott. - Egyszerűbb, látványos kísérleteket végzek otthon, nem kell mindjárt bombakészítésre gondolni - mondja. Bonyolultabb vizsgálatokhoz az egyetemen szokott asszisztálni, ahová időnként az egész osztály elmegy gyakorlati foglalkozásra. Tavaly patkányokon végeztek érdekes kísérleteket. - Ki kellett venni az állat szívét, hogy megvizsgáljuk. Mindenki undorodott tőle, ezért ezt mindig én csináltam. Nem félek a vértől. Egyszer azonban én is rosszul lettem, amikor boncoláson voltunk, mert elborzasztott, milyen embertelenül bántak a halottal - osztja meg lapunkkal kellemetlen élményét Tóth Csaba. A radnótis diáknak most több időt kell szánnia a tanulásra, hiszen közeledik az érettségi, ha pedig bejut az orvoskarra, talán tényleg megvalósíthatja álmát. HEGEDŰS SZABOLCS Oldalborda SAJTLEVES Hozzávalók: 5 deka vaj, 2 deka liszt, 10 deka sajt, 1 deci tejföl, 1 tojássárgája, só, törött bors. A vajból a liszttel nagyon világos rántást készítünk, és másfél liter vízzel felengedve, sóval meg törött borssal fűszerezzük. 5 percig lassú tűzön forraljuk A levesestálban a tejfölt simára keverjük a tojássárgájával, és állandóan kevergetve rászűrjük a forró levest. Finomra vágott petrezselyemzölddel is ízesíthetjük. Külön tányérkában adjuk hozzá a megreszelt sajtot, hogy mindenki ízlése szerint tegyen belőle a levesbe. Ha kiadósabban akarjuk tálalni, a levesestálba rakjunk egy marék, darabokra tördelt és sós vízben kifőtt, leszűrt spagettit. ÖREGLEBBENCS Hozzávalók 40 deka szárított lebbencstészta, 3 evőkanál olajvagy 5 deka zsír, 1 fej hagyma, 40 deka krumpli, pirospaprika, só. A zsiradékot megforrósítjuk, és zsemleszínűre pirítjuk benne a lebbencstésztát (ha nagy a lebbencs, tördeljük szét). Közben hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, megdinszteljük, majd megszórjuk pirospaprikával, és kétszer annyi vízzel felengedjük. Beletesszük a felkarikázott, vagy apró kockákra vágott nyers krumplit, megsózzuk, és fedő alatt lassú tűznél megfőzzük, majd a tűzhelyszélére húzva duzzadni hagyjuk, amíg a levét teljesen felszívja. Nem kevergetjük, hanem az edényt rázogatjuk, végül gyengén lesütjük, hogy a tészta szikkadt legyen. Nyáron zöldpaprikát is főzhetünk bele. OLCSÓ DIÓS SZELET Hozzávalók: 5 deka vaj, 10 deka porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 tojás, 10 deka dió, 2 deci tej, 2 deka csokoládé, 2 kanál finom zsemlemorzsa, 5 deka grízes liszt, kevés sütőpor. A tojássárgáját a vajjal, a cukorral és a vaníliás cukorral jól kikeverjük. Hozzáadjuk a tejet, a darált diót, a reszelt csokoládét, a zsemlemorzsát, és a sütőporral elkevert lisztet. A tojásfehérjébőlkemény habot verünk, majd óvatosan a tésztába keverjük. Az ígykapott masszát egy kisebb, kikent és kilisztezett, tepsibe tesszük, és mérsékelt tűznél megsütjük. A kész süteményt kihűtjük, azután baracklekvárral megkenjük, és beszórjuk darált dióval. KULINARIA Kínai zöldségragu Csorba Csilla módra HETENTE JELENTKEZŐ ROVATUNKBAN, A KULINÁRIÁBAN HÍRES, VAGY KÖZISMERT EMBEREKET KÉRDEZÜNK ARRÓL, HOGY Ml A KEDVENC RECEPTJÜK. EZ ALKALOMMAL A SZEGEDI EJTŐERNYŐS SZAKOSZTÁLY VERSENYZŐJE, CSORBA CSILLA MONDJA EL EGY KÍNAI ÉTELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDJÁT A szegedi ejtőernyős hölgy életében fontos szerepet tölt be a mozgás, a sport. Mielőtt megismerte későbbi versenytársait, már aerobikedzőként dolgozott, ma pedig már az ugrás fortélyait is oktatja a Bajai úti reptéren. Ez a sportos életmód befolyásolja étkezési szokásait is. - Nagyon kevés húst eszem, szinte teljesen száműztem az étrendemből. Egyébként nagyon sós párti vagyok, még a süteményekben is jobban kedvelem azokat, amelyek nem édesek. Ha főzök, leginkább zöldséges ételeket készítek, de nagyon kedvelem a kínai konyhát is. Ez a recept is a kínai konyhából származik. Borsót, zellert, sárgarépát, kelkáposztát és egy kis vöröshagymát csíkokra vágok és egy speciális kínai serpenyőben, a wokban megpárolom. Persze nem muszáj feltétlenül ezekből válogatni, mindenki szabadon kombinálhatja a kedvenceit. Ezután egy-két gerezd fokhagymát is teszek hozzá, majd leöntöm egy kis szójaszósszal, és kínai fűszerkeverék-alapot adok hozzá, amit vízzel kikeverek. Párolt rizzsel tálalom. P. K. I Csorba Csilla. (Fotó: Miskolczi Róbert)