Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-29 / 74. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DÉLMAGYARORSZÁGBAN ÉS A DÉLVILÁGBAN • SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA Mesevilág a Bálint Sándor Művelődési Házban Teddy maci és SOK IDO TELT EL NAGYANYAINK CSUHÉ- VAGY PORCELÁNBABÁI ÓTA. A SZEGEDEN NEMRÉGIBEN MEGNYÍLT JÁTÉKKIÁLLÍTÁSON MÉG­IS SZÉPEN ELFÉR EGYMÁS MEL­LETT A SZÁZÉVES TEDDY MACI ÉS MICIMACKÓ. A MESÉS TÁRLATON GYERMEKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK EGYARÁNT ÉRDEKES KIÁLLÍTÁSI ANYAG GYŰLT ÖSSZE A MAGYAROR­SZÁGI BÖLCSŐDÉK FENNÁLLÁSÁ­NAK SZÁZÖTVENEDIK ÉVFORDULÓ­JÁRA. Nagymamáink korát is felidéző já­tókkiállítást nyitottak meg a héten a Bálint Sándor Művelődési Ház­ban: a bababútorok, játék mackók, építőkockák mellett egy gyermek úgy érezheti magát, mint Alice Csodaországban. Mégsem csak ne­kik szól a bemutató, hiszen a felnőtteknek éppen az lehet az ér­dekes, hogy azokat a mesekönyve­ket, játékokat is viszontláthatják, amelyekkel gyermekkorukban ta­lálkoztak utoljára. A tárlat a hazai bölcsődék 150 éves múltjának tiszteletére jött lét­re. A szervezők célja az volt, hogy bemutassák azokat a játékokat, amelyek a nullától hároméves kor­osztályú gyermekeknek pedagógi­ailag hasznosak, vagy nagyon érde­kesek. A kiállítási tárgyak között éppúgy lehet látni muzeális értékű mackót, mint a ma divatos játékok bármelyikét. A legértékesebb dara­bok közé tartozik az 1903-ban ké­szített keresztelőajándék mackó, az '50-es években készült Kató úri­baba, amelyet inkább dekorációnak használtak, kortársa a kaucsukból készült Karcsi baba, a három por­celán francia baba, illetve a kis pél­dányszámban, kézzel készített agyag pólyás baba. A kiállításon is megjelent az a trend, hogy egyre inkább divato­I Mindegyik sarokban más-más álomvilág (Fotó: Miskolczi Róbert) sabbak a természetes alapanyagú játékok, a fa építőkockák, a baba­bútorok és a textilbabák. Kissné Fazekas Ibolya, a tárlat egyik szer­vezője szerint is ezek a legjobb já­tékok a kicsiknek. - Igyekeztünk bemutatni a bölcsődék életét. Ere­detileg úgy szerettük volna beren­dezni a kiállítást, hogy a legrégeb­bi játékoktól haladunk a modernek felé, de arra gondoltunk, hogy ez nem lenne jó döntés, hiszen a hasz­nos régi játékokat ugyanúgy hasz­nálják az intézményekben, mint az újakat. Emiatt osztályoztuk te­matikusán a tárgyakat, ami a bölcsődei gyerekszobák berendezé­sét is követi. Ennek megfelelően lehet látni babasarkot vagy olvasó­sarkiUgyanígy igyekeztünk követ­ni a kicsik fejlődését is. A három hó­napos gyereknek ott a hempetgöző, illetve a pelenkázó az első játszó­kendővel, a nagyobbaknak pedig a konstrukciós játékok: a dominó il­letve a kártyák - részletezte a kiál­lítás elvét a szervező. Néhány hetvenes évekbeli bölcsődésnek még az első tipegőjét vagy szemüvegét is meg lehet cso­dálni kiskori fényképük mellett, de a bölcsődei élet jellemző moz­zanatait is ábrázolták a falakra ki­függesztett fotókkal, amelyek kö­zül a legrégebbi 1952-ből szárma­zik. A felvételek közt néhány do­kumentum is látható, segítségük­kel nyomon követhetjük az intéz­mények fejlődését. Egy táblázat például a szegedi és környékbeli : bölcsődék közművesítésével fog­lalkozik. Segítséget is nyújthat a szülőknek a kiállítás, hiszen a szervezők igye­keztek hasznos játékokat össze­gyűjteni. Kissné Fazekas Ibolya sze­rint a gyerekek az egyszerűbb esz­közöket kedvelik, a bonyolultab­bak szétesnek, vagy csak bosszúsá­got okoznak. Még mindig nagy slá­; ger a matchbox, de a régebbi játé­; kok közül is kiemelt néhányat, j amelyeket nagyon hasznosnak tart : a kicsik fejlődése szempontjából, : és már megint elkezdték gyártani i őket. Ilyenek az összerakható fa ál­: latfigurák, a lábbal hajtható guru­: ló „sámlik", amelyek majdnem egy : évtizedre eltűntek a boltokból. PATARICZA KATA KULINARIA Húsvéti Santorini füstölt csülök OTTHON NEM FOZOK RENDSZERE­SEN - VALUA BE KISS SÁNDOR, AZ EGYIK VÁSÁRHELYI VENDÉGLŐ SZAKÁCSA. AKI FELKÉRÉSÜNKRE AZ ÜNNEPRE VALÓ TEKINTETTEL KEDVENC HÚSVÉTI RECEPTJÉT OSZTJA MEG OLVASÓINKKAL. Családi ebédnél igazán nagy szakértelemmel készülnek az éte­lek: néha összekapunk egy-egy szakmai kérdésen, de általában nem szólunk bele egymás dolgá­ba - mondta Kiss Sándor vásár­helyi szakács. Olyankor az a fő­nök, aki a lábast fogja. Az is ki­derült a beszélgetésből, hogy a fiatal szakács pártolja az egészsé­ges étrend kialakítását, szereti a biomódszerrel termesztett alap­anyagokat, de nem híve a egész­séges táplálkozás terén szokásos. túlzásoknak. A Santorini füstölt csülköt a recept alapián a következőképpen készítjük: a füstölt húst kockára vágjuk, kicsi vöröshagymán meg­forgatjuk, majd cikkekre vágott • Kiss Sándor. (Fotó: Tésik Attila) gombát hozzáadagolva tovább pi­rítjuk. Egy kevés fokhagymával, petrezselyemzölddel, sóval, bors­sal ízesítjük, tejszínnel felöntjük és kiforraljuk - sűrűvé, krémcs­re főzzük. Köretnek héjába főtt burgonyát törünk, majd tojást és lisztet adunk hozzá, ezután össze­dolgozzuk. Kis gombrxrókat for­mázunk, amiket bő vízben kifőzünk. Kapros tejföllel össze­keverjük, és kevés füstölt sajttal megszórjuk. Kellemes húsvétot és jó étvágyat kívánok! SZ. A. I. Oldalborda REPALEPENY Hozzávalók 40 deka sárgarépa, 1 szál póréhagyma, 4 egész tojás, 2 to­jássárgája, 1 deci tejszín vagy tejföl, só, őrölt bors, csipetnyi reszelt sze­recsendió, 1 csomag sütőpor A mártáshoz: 1 csomag mirelit paraj, 2 evőka­nál liszt, 4 deci tej, 3 deka vaj, bors, só. A megtisztított répát kevés sós vízben megpároljuk, majd leszűrjük és turmixoljuk A karikára vágott hagy­mát, a sütőport, az egész tojásokat, meg a 2 tojássárgáját is hozzáadjuk, beleöntjük a tejszínt vagy a tejfölt. Borssal, szerecsendióval ízesítjük és jól felverjük. Kizsírozott zománcos tepsibe töltjük, és forró sütőbe egy na­gyobb, meleg vízzel félig telt edénybe állítjuk. Öt percig erős, majd taka­réklángon tűpróbáig sütjük. Ezalatt a kiengedett parajt a lisztből, a tejjel meg a vajjal főzött, borssal sóval fűszerezett besamelmártásba forgatjuk, és 1 -2 percig még a tűzön hagyjuk. A pirosra sült lepényt tálra borítjuk, nagy kockákra vágjuk és a parajpürével tálaljuk. SAJTOSÉTEL Negyedkilónyi búzadarát gyengén sós tejben egészen sűrűre főzünk. Egy tűzálló edényt vastagon kikenünk vajjal, és még külön 5 deka vajat fel­olvasztunk. A megfőtt darából kis kanállal galuskákat szaggatunk. Min­den galuskát megmártunk a forró vajban, és úgy rakjuk egymás mellé a tálba. A sorokat reszelt sajttal gazdagon megszórjuk, tejföllel meglocsol­juk. A tetejét is megöntözzük olvasztott vajjal, meghintjük sajttal és tej­föllel, majd a sütőben szép sárgára sütjük. KÁVÉS MADÁRTEJ Hozzávalók: 5 tojás, 1 liter tej, 10 deka cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 csapott evőkanál liszt, neszkávé, 1 szelet csokoládé, csipetnyi só. Nyolc deci tejet 5 deka cukorral felforralunk- A tojások fehérjét csipetnyi sóval kemény habbá verjük, a maradék cukor felét hozzáadjuk, és vizes evőka­nállal nagy galuskákat szaggatunk a forrásban lévő tejbe. 1 -1 percig mind­két oldalát főzzük. Szűrőlapáttal a habgaluskákat egy szitára szedjük, a maradék tejben a neszkávét feloldjuk. A félretett 2 deci tejet a tojássár­gákkal, a liszttel, a maradék cukorral meg a vaníliás cukorral jól kikever­jük, és tovább keverve, apránként szűrjük bele a kávés forró tejet. Gőzön, állandóan kevergetve sűrű mártássá főzzük, majd tálba öntjük és jól lehűtjük. Végül a habgaluskákat rátesszük, és csokoládét reszelünk rá. A százéves tölgyek legendája A közeli kirándulóhelyeket aján­ló sorozatunk legutóbbi cikke nyo­mán - melyben Rózsa Sándor fá­ját és a '48-as szabadságharcos tisztek emlékfáit dicsértük olva­sóink figyelmébe - többen kér­ték, szóljunk további nevezetes természeti helyekről. Nos, a ma­kóiakon kívül talán kevesen tud­ják, hogy a hagymavárosban áll egy Juhász Gyula-emlékfa. Egy öreg kocsányos tölgy (a Megye­háza 16. sz. előtti kicsi parkban), amit jó százkilencven évvel ezelőtt ültettek, s amit a szegedi költő sokszor, szívesen felkeresett, hogy közel 25 méteres átmérőjű koro­nája alatt pihenjen, elmélkedjen. Szentes nevezetessége pedig az az Olimpiai-tölgy, amit 1937-ben ül­tetett (a Szent Imre herceg utca és a Petőfi Sándor utca sarkára) Lőrinc Márton, aki az egy évvel korábbi berlini olimpián kötöttfo­gású birkózásban, légsúlyban olimpiai bajnokságot nyert. Aki a nevezetes városi kocsá­nyos tölgyek testvéreit természe­tesebb környezetben, erdőben kí­vánja látni, az kirándulhat a csen­gelei határba. A volt erdészháztól nem messze (a vasútállomástól kb. három kilométerre) csodála­tos látványt nyújt egy százévesnél öregebb, mintegy harminc méter magas tölgycsoport, aminek nyolc tagja messziről egyetlen óriási fá­nak látszik, s védett természeti érték. Hozzájuk hasonlóan szép az ópusztaszeri erdőben található, mintegy százéves kocsányos tölgy­facsoport is, bár azt még nem nyil­vánították hivatalosan védetté. A közelükben lévő pihenőben min­denki feltöltekezhet a tavaszi erdő, a természetébredés csodáival. SZ. M. SNECI Horgászok és környezetvédelem - A Duna-deltában, a Fekete-tengernél járva műanyag palackot lát­tunk, még a címke is rajta volt; fölirata: „Napraforgóolaj". Lehet, hogy Ásványrárónál dobták vízbe, lehet, hogy Szegednél, szépen leúszott a tengerig. A környezetkárosítás nem ismer határokat - mondta Tír­ják László, a Körös-Maros Nemzeti Irirk igazgatója egy fórumon. Hoz­zátéve: a horgászok nagyon sokat tehetnek a vizek, környékük tisz­taságáért. Olykor tesznek is. A hódmezővásárhelyi Dobó Ferenc Horgász­• A horgászok sokat tehetnek a vizek, vízpartok tisztaságáért (Fotó: Karnok Csaba) egyesület tavaszonként környezetvédelmi napot tart a mártélyi hol­tágnál, együttműködve az önkormányzattal Összegyűjtik a szeme­tet, az elhanyagolt, számozás nélküli csónakokat eltávolítják a vízből - tudtuk meg Pikali Sándor elnöktől. A Szegedi Hermán Ottó Hor­gászegyesület évi két-három környezetvédelmi napot tart: a résztvevők, napi 4-4 órában összeszedik az egyesületi vízterületeknél a szeme­tet. - Tagjainknak évente kötelező nyolc óra társadalmi munkát vé­gezni; akinek erre nincs módja, pénzben megválthatja - mondja Schreiter Tibor ügyvezető alelnök. Az idén február végén tartotta a környezetvédelmi napot a Hermán: háromszáz horgász kétszáz zsák­nyi szemetet juttatott a sándorfalvi hivatalos szeméttelepre. Ám nem mindenütt ilyen kedvező a kép. Kasza Ferenctől, a Ma­gyar Madártani és természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Cso­portjának alelnökétől tudjuk: a csoport egyszer, együttműködve töb­bek között az Ativiziggel, szegedi iskolákkal, környezetvédelmi na­pot szervezett. Száz résztvevő rengeteg szemetet gyűjtött össze az új­szegedi Tisza-parton, ám e mennyiség nemsokára többszörösen „új­ratermelődött". - A horgászhelyek környéke különösen szemetes, csalisdobozok, műanyag flakonok, nejlonzacskók fogadják az arra já­rót - mondja Kasza Ferenc. Mindinkább élményszámba megy, tehet­jük ehhez hozzá, ha tiszta környezetben horgászhatunk. Változik-e a helyzet? A halfogástól eltérően: elsősorban tőlünk függ. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents