Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-29 / 74. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 29. "CSALÁDI KÖR 9 KERT-ÉSZ Kikeletserkentők Az áprilisban vetendő konyhakerti növényeket nem árt egy kicsit serkenteni a mielőbbi kikelésre. Aztatással, előcsíráztatással sokféleképpen lehet próbálkozni. A természetes gazdálkodás hívei régtől fogva praktikáznak például azzal, hogy a borsót a vetés előtti éjszakára tejes vízbe áztatják. Mások azzal próbálkoznak, hogy a borsót néhány órára fehér ürömből főzött teába teszik. Annál is inkább, mert az üröm szaga a vetőmagot a földből kicsipegető madarakat is elriasztja. (Akkor is, ha az ürmöt por formájában keverik a vetőmaghoz.) A borsót egyébként április közepéig el kell vetni, mert a későbbi vetésnél a nagyobb melegek és a hosszabb nappalok hatására „beszorul", és csak apró szemeket fejleszt. A spenótot serkentésként tej mellett langyos vízben is szokás áztatni legalább egy napig. Néhány órás ilyen vízfürdő a kabakosok (uborka, dinnye, tök) magjának is hasznos a vetés előtt. Már az is elég, ha a régi módszer szerint a magokat kis vászonzacskóba vagy tüllzsákba kötve meleg, párás helyre akasztják. Az áztatott, előcsíráztatott magokat viszont nem szabad hideg talajba vetni! Aki nagyon siettetni akarja a vetést, a kelést, az letakarhatja a bevetendő területet pár napra fekete fóbával, hogy felmelegedjék, s nedvesebb legyen. Az ilyen földből még a kártevők is előbújnak, és vetéskor kiirthatók. (A károkozókat legjobb összeszedni és megsemmisíteni.) A burgonya vetése előtt is lehet „gyorsítani". Azzal például, hogy a vetőgumókat előcsiráztatják. A 12-18 fok közötti hőmérsékleten, sötétben előcsíráztatott gumók akkor vethetők, amikor az úgynevezett fénycsírák már másfél-két centiméteresek. Az ültetést óvatosan kell végezni, kb. hat centi mélyre, és 6-8 foknál nem hidegebb talajba. A krumpli fejlődését „jó társasággal" is elő lehet segíteni: az árvacsalán például elriasztja a közeléből a kolorádóbogarakat. (A burgonya viszont jó „előtársaság" a feketereteknek, ha a talaján az volt az előző évben, akkor a retek jobban fejlődik.) Az ürömmel történő „kezelés" egyébként nemcsak a veteménynek jó, de hasznos a virághagymáknak is. A gombabetegségek megelőzésére a kardvirághagymákat például kifőzött fehér üröm levében jó megfürdetni. A gumók elültetése előtt a talajt hasznos meglocsolni „fertőtlenítő" csalántrágyalévcl. SZ. M. Fotó: Gyenes Kálmán A locsolóváró, a káposztáié, a fémcső és a viasz Berzselt és írott tojások A HÚSVÉTVÁRAS LEGKEDVESEBB CSALÁDI JÁTÉKA A TOJÁSFESTÉS. AZ ÜNNEP IGAZI KELLÉKEI A SAJÁT KEZŰLEG KÉSZÍTETT HÚSVÉTI HÍMESEK SOK ÖRÖMET SZEREZNEK, KIVÁLTKÉPPEN, HA MINDEN ÉVBEN MÁS-MÁS TECHNIKÁVAL, MINTÁZATTAL KÉSZÜLNEK, HA EGYEDI DARABOK. MOSTANÁBAN A TERMÉSZETES ANYAGOKKAL FESTETT, RÉGI MÓDSZEREKKEL DÍSZÍTETT HÚSVÉTI TOJÁSOK DIVATOSAK. • Faragóné Horváth Katalin azsúros tojásai Makóról már a világ sok országába eljutottak. (Fotó: Karnok Csaba) A húsvét hallatán mindenkinek eszébe jut a tojás, hiszen évezredek óta kapcsolódik ehhez az ünnephez az örök élet jelképe. Az élet eredetének tojáshoz kötődő mítosza benne él a festett, karcolt, kapart, azsúrozott, maratott, patkolt, berzselt, viaszolt, szalmadíszes, fából készített, matricázott, ragasztott, textilbe öltöztetett, s más húsvéti tojásokban egyaránt. Réges-régen: hiszen már a honfoglalás kori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A történelmi idők során kialakult sokféle díszítőeljárás közül minálunk manapság újra a régi módszerekkel, természetes anyagokkal készülő húsvéti hímesek felé fordul az érdeklődés (békés egymás mellett élésben az üzletekben kapható sokféle csokifigurával). A „lusta locsolóváró" címre pályázók folyamodnak már csak ahhoz a kényelmes megoldáshoz, hogy a megfőzött tojásokat készen kapható anilinfestékkel színezik meg. A kreatívabb lányok, asszonyok minimum a festéket igyekeznek megújítani - azazhogy előássák a régi recepteket, s növényi anyagokkal színeznek. Az almahéj, a vadalma levelének főzete például szép sárgát fest, akárcsak a savanyú káposzta leve. A lencséből kék színezőt lehet nyerni, a vadkörte főzetéből pedig barnát. Köztudott, hogy a vörös- és lilahagyma héja rozsdabarna színezőt ad. E legősibb tojásfestő növényből fél liter vízbe kb. egy maréknyit kell tenni, jól megfőzni, s a hagymahéjról leszűrt lé már kész festék. Ha sötétebb színt akarunk belőle, akkor pár csepp ecetet kell beletenni. Világosabb és élénkebb színű lesz viszont a festéklé, ha egy liter vízhez két marék vöröshagymahéjat egy evőkanál köménymaggal főznek fel. A hagymahéjfesték egy kevés timsó hozzáadásával aranysárgává válik. A festőieveket langyosan kell használni. (A megfestendő tojásokat pedig ecettel ajánlatos zsírtalanítani, s legalább 30-60 percig főzni kell, hogy hosszú ideig elálljanak.) A természetes módon festett tojások közül a legegyszerűbben az úgynevezett berzseltek készülnek. A berzseny tulajdonképpen faforgács, ami vízzel felfőzve szép pirosra festi a tojásokat, ha benne állnak egy ideig. A megfőzött tojásokra apró tavaszi virágokat, illetve erős erezetű leveleket kell cérnával felkötözni, amiknek a kontúrja egy-két órás festéklében áztatás alatt kirajzolódik (a kevésbé ügyesek a kötözést megerősíthetik azj zal, hogy a tojásokat nejlonharisnyába kötve teszik a lébe). Ennél a gyors eljárásnál lényegesen : munkásabb, mívesebb, sok türelmet és ügyességet igényel az írókázás. Az írott vagy viaszolt más nevén irombás - tojások kéI szítéséhez szükség van egy cél; szerszámra, ez az íróka. Házilag is i készíthető: vékony rézlemezből kell kivágni egy 2x2 centis darabot, : s azt harapófogóval tölcsérré formázni, úgy, hogy a vékonyabbik vége kb. egy milliméternyi nyílású legyen. A tölcsért egy felhasított pálcika végébe kell csúsztatni, bekötözni. (íróka híján a viaszt tollheggyel vagy merkelőtűvel is fel le: het vinni a tojásra.) - A viaszolt technikát választóknak a legcélszerűbb szép fehér tojásokat válogatniuk, hogy a minták jobban kiemelkedjenek. Az írott díszítéshez legjobbak a fehér, vastag héjú, formás, sima felületű tojások, amiket sós vízben megfőzés után kissé melegen kell „kezelésbe venni", hogy a viasz könnyebben rájuk olvadjon. A viaszt szárazra törölt tojásra kell felvinni, megtervezve előre gondolatban a mintát. Az írókát olvasztott méhviaszba vagy égő gyertya viaszába kell finoman mártogatni. A forró viasszal telt írókacsövet a fölösleg kicsöppentése végett célszerű először a nagyujj körmére koppintani. Mintázás közben az íróka csöve legyen merőleges a tojásra. A „hímezés" befejezése után következik a „fürdetés", a tojások kéthárom órára hideg festőlébe kerülnek. (Az alsó sorba ajánlott minta nélküli tojásokat tenni, hogy a megírattak ne érintkezzenek az edény aljával. | Végül a kicsit meglangyosított festőből egyenként kell kivenni a tojásokat, leszedni róluk meleg, puha mhával finoman a viaszt, s hogy fényesebbek legyenek legvégül átdörzsölendők szalonnabőrrel vagy vajjal. SZABÓ MAGDOLNA Műanyag nyulak, mézeskalács báránykák és tarka díszek Ünnepi csecsebecsék, avagy hol az őrület határa? MINDEN KAPHATÓ ES MINDENT MEGVESZÜNK. RÖVIDEN EZZEL A MEGÁLLAPÍTÁSSAL SOMMÁZHATÓ HÚSVÉT ELŐTTI, AZ OTTHONUNKAT DÍSZÍTŐ ÜNNEPI KELLÉKEKET KERESŐ VÁSÁRLÓI KÖRSÉTÁNK EREDMÉNYE. GICCSBŐL RENGETEGET, KEDVES KACATBÓL UGYANCSAK SOKAT SZÉP NÉPRAJZI HAGYOMÁNYOKAT ŐRZŐ HOLMIBÓL VISZONT KEVESET TALÁLTUNK A BOLTOKBAN. A férfiak azt még csak-csak megértik, hogy az ilyenkor szokásos bevásárláshoz sok pénzre van szükség, ám a legtöbbjüknek forog a szeme, ha élete párja apró papírmasé-tojásokra, müfészekre és plüssesibékre fordítja a havi apanázs egy részét. Márpedig készülődni muszáj, az ünnep attól lesz hangulatos - szól a replika, s ez így is van rendjén. Instant tojásfestékre, nyulacskákkal körbehímzett abroszkötényedényfogó szettre, barkaágra akasztható tojáskákra, locsólóverses-kiskönyvre és ezer apró csecsbecsére vitathatatlanul szükség van. A húsvéti kellékek kínálatára a széles jelző kevésnek tűnhet. Vehetünk a piacon kézzel festett, kétfelé néző, öntött gipsznyulat (darabja egy ötvenes), vagy vásárolhatunk a népművészeti boltban szép hímes tojásokat, 4-500 forintért, s kapható áttört-csipkemintás valódi lúdtojás, csaknem négyezerért. Az előbbi tucatáru, míg az utóbbi igazi különlegesség, minden bizonnyal kevés is fogy belőle. Visszaköszön a decemberről már ismert „riszáló Télapó", aki ezúttal göndör-báránykának öltözve rázza gyapját. Elemes variációban kétezer, felhúzható módozatban ezer forinttal olcsóbban. Találtunk háromdimenziós, „mozgó" képeslapot, melyen kedves fehér nyulacskák intim pillanatban láthatók, a kereskedő szerint kelendő e „jópofa" áru. Jó tanács, hogy olcsó, akciós tojásfestéket (40-70 forint)) nem érdemes venni, mert az bizony lemoshatatlanul beszínez a tojás mellett háziasszonyt, gyereket, lábast, férfizsebet egyaránt. Persze a legjobb megoldás a végletek között várja a vevőt. A könyvesboltokban locsolóversgyűjteményt már 300 forintért, húsvéti tojásfestő-szakkönyvet és egyéb kreatív munkára buzdító játékos-könyveket 5-600 forintért lehet kapni, s a polcokon több, jó minőségű, bőségesen illusztrált, felnőtteknek szóló, ünnepi szokásokat felelevenítő könyv is vevőre vár átlagosan 2-3000 forintos áron. Fogy az ünnepi menüsorokat tartalmazó szakácskönyv is, az előbbihez hasonló áron. Nagy divat a barkaágra vagy tavaszi vágott vesszőre akasztható tojásdísz, és az ajtóra szánt koszorú is, mindkettőnél két irányzat „megy", a natúr és a minél színesebb. Tojáskák darabját mérettől és minőségtől függően 40-350 forintért kínálják, míg a szalma alapú koszorúk ára jellemzően 300-1500 forint között változik. Nagyobb papírboltokban és művészellátó üzletben az összes húsvéti kellék beszerezhető, s amellett, hogy festegetni, színezni, formába önteni faragni jó szórakozás a család számára, olcsóbbak is, mint kész társaik. Csodát persze egyszerűbben és olcsóbban is lehet teremteni, varázslathoz állítólag elég egy frissen vasalt, hófehér abrosz és egy csokor illatos tavaszi virág is. O.K.K.