Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-29 / 74. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 29. "CSALÁDI KÖR 9 KERT-ÉSZ Kikeletserkentők Az áprilisban vetendő konyhakerti növényeket nem árt egy kicsit ser­kenteni a mielőbbi kikelésre. Aztatással, előcsíráztatással sokfélekép­pen lehet próbálkozni. A természetes gazdálkodás hívei régtől fogva praktikáznak például azzal, hogy a borsót a vetés előtti éjszakára te­jes vízbe áztatják. Mások azzal próbálkoznak, hogy a borsót néhány órára fehér ürömből főzött teába teszik. Annál is inkább, mert az üröm szaga a vetőmagot a földből kicsipegető madarakat is elriasztja. (Ak­kor is, ha az ürmöt por formájában keverik a vetőmaghoz.) A borsót egyébként április közepéig el kell vetni, mert a későbbi vetésnél a na­gyobb melegek és a hosszabb nappalok hatására „beszorul", és csak apró szemeket fejleszt. A spenótot serkentésként tej mellett langyos vízben is szokás áz­tatni legalább egy napig. Néhány órás ilyen vízfürdő a kabakosok (ubor­ka, dinnye, tök) magjának is hasznos a vetés előtt. Már az is elég, ha a régi módszer szerint a magokat kis vászonzacskóba vagy tüllzsák­ba kötve meleg, párás helyre akasztják. Az áztatott, előcsíráztatott ma­gokat viszont nem szabad hideg talajba vetni! Aki nagyon siettetni akarja a vetést, a kelést, az letakarhatja a bevetendő területet pár nap­ra fekete fóbával, hogy felmelegedjék, s nedvesebb legyen. Az ilyen földből még a kártevők is előbújnak, és vetéskor kiirthatók. (A kár­okozókat legjobb összeszedni és megsemmisíteni.) A burgonya vetése előtt is lehet „gyorsítani". Azzal például, hogy a vetőgumókat előcsiráztatják. A 12-18 fok közötti hőmérsékleten, sö­tétben előcsíráztatott gumók akkor vethetők, amikor az úgynevezett fénycsírák már másfél-két centiméteresek. Az ültetést óvatosan kell végezni, kb. hat centi mélyre, és 6-8 foknál nem hidegebb talajba. A krumpli fejlődését „jó társasággal" is elő lehet segíteni: az árvacsalán például elriasztja a közeléből a kolorádóbogarakat. (A burgonya viszont jó „előtársaság" a feketereteknek, ha a talaján az volt az előző évben, akkor a retek jobban fejlődik.) Az ürömmel történő „kezelés" egyébként nemcsak a veteménynek jó, de hasznos a virághagymáknak is. A gombabetegségek megelőzé­sére a kardvirághagymákat például kifőzött fehér üröm levében jó meg­fürdetni. A gumók elültetése előtt a talajt hasznos meglocsolni „fertőtlenítő" csalántrágyalévcl. SZ. M. Fotó: Gyenes Kálmán A locsolóváró, a káposztáié, a fémcső és a viasz Berzselt és írott tojások A HÚSVÉTVÁRAS LEGKEDVESEBB CSALÁDI JÁTÉKA A TOJÁSFESTÉS. AZ ÜNNEP IGAZI KELLÉKEI A SAJÁT KEZŰLEG KÉSZÍTETT HÚSVÉTI HÍ­MESEK SOK ÖRÖMET SZEREZNEK, KIVÁLTKÉPPEN, HA MINDEN ÉVBEN MÁS-MÁS TECHNIKÁVAL, MINTÁ­ZATTAL KÉSZÜLNEK, HA EGYEDI DA­RABOK. MOSTANÁBAN A TERMÉ­SZETES ANYAGOKKAL FESTETT, RÉGI MÓDSZEREKKEL DÍSZÍTETT HÚSVÉ­TI TOJÁSOK DIVATOSAK. • Faragóné Horváth Katalin azsúros tojásai Makóról már a világ sok országába eljutottak. (Fotó: Karnok Csaba) A húsvét hallatán mindenkinek eszébe jut a tojás, hiszen évezredek óta kapcsolódik ehhez az ünnep­hez az örök élet jelképe. Az élet ere­detének tojáshoz kötődő mítosza benne él a festett, karcolt, kapart, azsúrozott, maratott, patkolt, ber­zselt, viaszolt, szalmadíszes, fából készített, matricázott, ragasztott, textilbe öltöztetett, s más húsvéti tojásokban egyaránt. Réges-régen: hiszen már a honfoglalás kori avar sírokban is találtak díszített tojá­sokat. A történelmi idők során ki­alakult sokféle díszítőeljárás kö­zül minálunk manapság újra a ré­gi módszerekkel, természetes anya­gokkal készülő húsvéti hímesek felé fordul az érdeklődés (békés egymás mellett élésben az üzle­tekben kapható sokféle csokifigu­rával). A „lusta locsolóváró" címre pá­lyázók folyamodnak már csak ah­hoz a kényelmes megoldáshoz, hogy a megfőzött tojásokat ké­szen kapható anilinfestékkel szí­nezik meg. A kreatívabb lányok, asszonyok minimum a festéket igyekeznek megújítani - azaz­hogy előássák a régi recepteket, s növényi anyagokkal színeznek. Az almahéj, a vadalma levelének főzete például szép sárgát fest, akárcsak a savanyú káposzta leve. A lencséből kék színezőt lehet nyerni, a vadkörte főzetéből pe­dig barnát. Köztudott, hogy a vö­rös- és lilahagyma héja rozsdabar­na színezőt ad. E legősibb tojás­festő növényből fél liter vízbe kb. egy maréknyit kell tenni, jól megfőzni, s a hagymahéjról leszűrt lé már kész festék. Ha sötétebb színt akarunk belőle, akkor pár csepp ecetet kell beletenni. Világo­sabb és élénkebb színű lesz vi­szont a festéklé, ha egy liter vízhez két marék vöröshagymahéjat egy evőkanál köménymaggal főznek fel. A hagymahéjfesték egy kevés timsó hozzáadásával aranysárgá­vá válik. A festőieveket langyosan kell használni. (A megfestendő to­jásokat pedig ecettel ajánlatos zsír­talanítani, s legalább 30-60 percig főzni kell, hogy hosszú ideig eláll­janak.) A természetes módon festett to­jások közül a legegyszerűbben az úgynevezett berzseltek készülnek. A berzseny tulajdonképpen fafor­gács, ami vízzel felfőzve szép piros­ra festi a tojásokat, ha benne áll­nak egy ideig. A megfőzött tojások­ra apró tavaszi virágokat, illetve erős erezetű leveleket kell cérná­val felkötözni, amiknek a kontúr­ja egy-két órás festéklében áztatás alatt kirajzolódik (a kevésbé ügye­sek a kötözést megerősíthetik az­j zal, hogy a tojásokat nejlonharis­nyába kötve teszik a lébe). En­nél a gyors eljárásnál lényegesen : munkásabb, mívesebb, sok türel­met és ügyességet igényel az író­kázás. Az írott vagy viaszolt ­más nevén irombás - tojások ké­I szítéséhez szükség van egy cél­; szerszámra, ez az íróka. Házilag is i készíthető: vékony rézlemezből kell kivágni egy 2x2 centis darabot, : s azt harapófogóval tölcsérré for­mázni, úgy, hogy a vékonyabbik vége kb. egy milliméternyi nyílá­sú legyen. A tölcsért egy felhasított pálcika végébe kell csúsztatni, be­kötözni. (íróka híján a viaszt toll­heggyel vagy merkelőtűvel is fel le­: het vinni a tojásra.) - A viaszolt technikát választóknak a legcél­szerűbb szép fehér tojásokat válo­gatniuk, hogy a minták jobban ki­emelkedjenek. Az írott díszítés­hez legjobbak a fehér, vastag héjú, formás, sima felületű tojások, ami­ket sós vízben megfőzés után kis­sé melegen kell „kezelésbe ven­ni", hogy a viasz könnyebben rá­juk olvadjon. A viaszt szárazra tö­rölt tojásra kell felvinni, megter­vezve előre gondolatban a min­tát. Az írókát olvasztott méhvi­aszba vagy égő gyertya viaszába kell finoman mártogatni. A forró viasszal telt írókacsövet a fölösleg kicsöppentése végett célszerű először a nagyujj körmére koppin­tani. Mintázás közben az íróka csöve legyen merőleges a tojásra. A „hímezés" befejezése után követ­kezik a „fürdetés", a tojások két­három órára hideg festőlébe ke­rülnek. (Az alsó sorba ajánlott min­ta nélküli tojásokat tenni, hogy a megírattak ne érintkezzenek az edény aljával. | Végül a kicsit meg­langyosított festőből egyenként kell kivenni a tojásokat, leszedni róluk meleg, puha mhával fino­man a viaszt, s hogy fényesebbek legyenek legvégül átdörzsölendők szalonnabőrrel vagy vajjal. SZABÓ MAGDOLNA Műanyag nyulak, mézeskalács báránykák és tarka díszek Ünnepi csecsebecsék, avagy hol az őrület határa? MINDEN KAPHATÓ ES MINDENT MEGVESZÜNK. RÖVIDEN EZZEL A MEGÁLLAPÍTÁSSAL SOMMÁZHATÓ HÚSVÉT ELŐTTI, AZ OTTHONUNKAT DÍSZÍTŐ ÜNNEPI KELLÉKEKET KERESŐ VÁSÁRLÓI KÖRSÉTÁNK EREDMÉNYE. GICCSBŐL RENGETEGET, KEDVES KACATBÓL UGYANCSAK SOKAT SZÉP NÉPRAJZI HAGYOMÁNYOKAT ŐRZŐ HOLMIBÓL VISZONT KEVESET TALÁLTUNK A BOLTOKBAN. A férfiak azt még csak-csak megértik, hogy az ilyenkor szokásos bevásárláshoz sok pénzre van szükség, ám a legtöbbjüknek forog a sze­me, ha élete párja apró papírmasé-tojásokra, müfészekre és plüssesibékre fordítja a havi apa­názs egy részét. Márpedig készülődni muszáj, az ünnep attól lesz hangulatos - szól a replika, s ez így is van rendjén. Instant tojásfestékre, nyulacskákkal körbehímzett abroszkötény­edényfogó szettre, barkaágra akasztható tojás­kákra, locsólóverses-kiskönyvre és ezer apró csecsbecsére vitathatatlanul szükség van. A húsvéti kellékek kínálatára a széles jelző ke­vésnek tűnhet. Vehetünk a piacon kézzel fes­tett, kétfelé néző, öntött gipsznyulat (darabja egy ötvenes), vagy vásárolhatunk a népművészeti boltban szép hímes tojásokat, 4-500 forintért, s kapható áttört-csipkemintás valódi lúdtojás, csaknem négyezerért. Az előbbi tucatáru, míg az utóbbi igazi különlegesség, minden bizonnyal kevés is fogy belőle. Visszaköszön a decem­berről már ismert „riszáló Télapó", aki ezúttal göndör-báránykának öltözve rázza gyapját. Ele­mes variációban kétezer, felhúzható módozat­ban ezer forinttal olcsóbban. Találtunk három­dimenziós, „mozgó" képeslapot, melyen kedves fehér nyulacskák intim pillanatban láthatók, a kereskedő szerint kelendő e „jópofa" áru. Jó tanács, hogy olcsó, akciós tojásfestéket (40-70 forint)) nem érdemes venni, mert az bi­zony lemoshatatlanul beszínez a tojás mellett háziasszonyt, gyereket, lábast, férfizsebet egya­ránt. Persze a legjobb megoldás a végletek között várja a vevőt. A könyvesboltokban locsolóvers­gyűjteményt már 300 forintért, húsvéti tojás­festő-szakkönyvet és egyéb kreatív munkára buzdító játékos-könyveket 5-600 forintért lehet kapni, s a polcokon több, jó minőségű, bősége­sen illusztrált, felnőtteknek szóló, ünnepi szo­kásokat felelevenítő könyv is vevőre vár átla­gosan 2-3000 forintos áron. Fogy az ünnepi menüsorokat tartalmazó szakácskönyv is, az előbbihez hasonló áron. Nagy divat a barkaágra vagy tavaszi vágott vesszőre akasztható tojásdísz, és az ajtóra szánt koszorú is, mindkettőnél két irányzat „megy", a natúr és a minél színesebb. Tojáskák darab­ját mérettől és minőségtől függően 40-350 fo­rintért kínálják, míg a szalma alapú koszorúk ára jellemzően 300-1500 forint között változik. Nagyobb papírboltokban és művészellátó üz­letben az összes húsvéti kellék beszerezhető, s amellett, hogy festegetni, színezni, formába önteni faragni jó szórakozás a család számára, olcsóbbak is, mint kész társaik. Csodát persze egyszerűbben és olcsóbban is lehet teremteni, varázslathoz állítólag elég egy frissen vasalt, hófehér abrosz és egy csokor il­latos tavaszi virág is. O.K.K.

Next

/
Thumbnails
Contents