Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 68. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 22. N 0 - U N I Ó A parlamentben nem díszítősorra" van szükség // A nőpolitikusok összefogását többször is kezdemé­nyezték egy-egy téma kapcsán a magyar parlament­ben, a pártszempontok azonban eddig mindig fölül­írták az ilyen próbálkozásokat - állítja Lampert Mó­nika, az MSZP országgyűlési képviselője. A politi­kussal, akit a közelmúltban egy unióbeli önkor­mányzati politikai szervezet alelnökké választott, ar­ról beszélgettünk, jót tenne-e a magyar közéletnek, ha az országgyűlés legalább húsz százalékban nők­ből állna. - Amikor a ma működő magyar pártok csírái megalakultak, jellemző kép volt, hogy miközben a reformer férfiak a tárgyalóasztalnál ültek, nő har­costársaik a kávét főzték. A nőpolitikusok zöme úgy vélte, előbb a rendszerváltás kezdődjön meg, s majd azután ¡ebet firtatni az egyenjogúságot. Mit gondol, jó, hogy ez így történt1 - Nem sokat változott a helyzet. Amikor az em­berek elképzelnek egy főnököt, valahogyan még ma is csak férfinak képzelik, miközben a magyarságnak több mint a fele nő. Azt gondolom, mindenképpen használna a magyar közéletnek, ha több meghatá­rozó nőpolitikusa lenne; a nőkben meglévő nagyobb empátia, a partner megértésének igénye jó hatással lehetne a közéleti vitákra. Természetesen nem „dí­szítősorra" van szükség a parlamentben, hanem igazi női politikusokra. -Ne a férfiak döntsék már el, hogy a nők hová járjanak piacra - mondta nemrégen egyik olva­sónk, aki a szegedi piac elhelyezésével kapcsolat­ban emelt szót. - A statisztikákat nézve úgy tűnik, folyamatosan növekszik a nők aránya az önkormányzati testüle­tekben. De ez elsősorban a kistelepülésekre igaz; a nagyobb városokban továbbra is többen vannak a fér­fiak. Pedig nemcsak egy piac elhelyezésének ügyé­ben lehet fontos szavunk, hanem például akkor is, mikor óvodákról, iskolákról van szó. -A kelet-európai országok közül elsőként Magyar­országról került be érdekvédelmi szervezet - a BÖK- a baloldali önkormányzati politikusokat tö­mörítő unióbeli bizottságba. Önt alelnökké válasz­tották. Mi lesz a feladata ? - Segíteni a többi kelet-európai országban műkö­dő hasonló szervezeteket. B. A. Eöisi Mátyás: a nők mindennapos élménye a diszkrimináció A többségben lévő kisebbség A nők az egész világon a legfur­csább kisebbséget alkotják, ugyan­is többségben vannak. És mégis mindennapos élményük a diszk­rimináció, a hátrányos megkü­lönböztetés a munkahelyen, és néha a családban is - jelentette ki Eörsi Mátyás országgyűlési képvi­selő, az SZDSZ országos ügyvivő­je az Eötvös József Szabadelvű Társaság 365 nőnap című szege­di rendezvényén. A politikus úgy véli: a nők hely­zetének ellentmondásosságát a 21. században az állam nem néz­heti tétlenül, még akkor sem, ha ez sok évszázados hagyományok­ra alapul. A férfi központú világnak a nők részesei: ha hatalomra kerülnek, akkor mégis képviselik a macsó értékrendet, de ez nem helyes ­véli Eörsi. Törvénybe foglalható az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvárása. Magyarországon komoly prob­léma a nők szexuális szabadsá­gának érvényesítése, szükség van a családon belüli erőszak elleni fellépésre is, ami több kérdést is felvet. Ismeretes az eset, amikor egy kis faluban élő anya vissza­vonta a lányait molesztáló férj el­len tett vallomását, mivel az apa előzetes letartóztatásba helyezésé­vel megszűnt a család egyetlen kereseti forrása. A törvényeken túl mentalitásbeli váltásra is szük­ség van ahhoz, hogy a tehetséges és értelmes nők előtt is a férfiaké­hoz hasonló lehetőségek nyílja­nak. Az oktatás szerepéről szólva Eörsi arra emlékeztetett, hogy ma még a fiúkra rászólnak, ha ba­báznak, a lányokra, ha autóval játszanak, a rögzült elvárásoknak való meg nem felelés pedig lelki­furdalást okoz a gyermekekben. Dániában például az óvodában a fiúk ugyanúgy főzőcskéznek, mint a lányok, s ezzel felkészülnek ar­ra, hogy ha adott esetben a fele­ségnek lesz jobb állása, akkor ő marad otthon gyermeket nevelni. A jelenlegi kormány a keresz­tény szellemű házasság értékrend­jét akarja az országra rákénysze­ríteni - mondta Eörsi ennek része a sok gyerek ethosza, a férj, aki sokat dolgozik, hogy a megél­hetést biztosítsa, a nő, aki a csa­lád érzelmi hátterét biztosítja. Ez pedig - a szabaddemokrata poli­tikus szerint - nem így működik: nagyon sok nő szeretné ambíció­it megvalósítani, munkahelyén és a társadalomban érvényesül­ni, és nagyon sok férfinek nem ez a vágya. A párkapcsolat pedig akár házasság, akár egy házassági pap­ír nélküli élettársi kapcsolat, ak­kor működik jól, ha a felek tisz­telik és szeretik egymást, s bárme­lyik formát választják is, a társa­dalomnak hozzá kell segítenie őket a boldoguláshoz. A törvényhozásban főleg férfiak ülnek és folyton azt hangoztat­ják, hogy mennyire szeretik a nő­ket. Eörsi Mátyás arra szeretné rávenni férfitársait, hogy ne csak szeressék, hanem tiszteljék is a másik nemhez tartozókat, adják meg azt a lehetőséget, ami jár - a nőknek. WAGNER ANIKÓ Lobbizni tudni kell BUDAPEST (MTI) Az Európai Unión belüli lobbizás struktúrája bonyo­lult és nem egyértelműen szabályozott. Ezen intéz­ményrendszer bonyolultságának áttekintésére a csat­lakozó országok gazdaságának szereplői még nincse­nek felkészülve. Például a magyar vállalkozások még az országon belül is nehezen tudják az érdekeket megjeleníteni. Tudni kell: az uniós csatlakozást kö­vetően a politikai döntések Magyarországon marad­nak, de a gazdasági döntések egy része Brüsszelben születik majd meg. Makovecz Imre: Az EU tagjának lenni közös érdekünk A ház: az asszony Egy épület jelkép is. Makovecz Im­réről mondta egyik tisztelője: „El­lene vetik, hogy akár lakóházról, akár tornateremről van szó, Mako­vecz templomot épít. És én nem lá­tom be, hogy ez miért ne lehetne így." De a ház nem csak tervező­jéről, hanem lakójáról, az épületet uraló asszonyról is sokat eláml. Ezért kérdeztük az egyik legismer­tebb magyar építészt és közszerep­lőt, Makovecz Imrét, mit gondol a nők szerepéről, illetve a magyarok európai helyéről. - A legfontosabb, hogy az asszo­nyok visszakapják valódi funkció­jukat, amit a nagy egyenjogúság­ban elvesztettek - jelentette ki az Ybl- és Kossuth-díjas, Corvin-lánc­cal kitüntetett építész. - A nő, aki­nek reggeltől estig kell „valahol len­nie", az nem tud otthon lenni, nem tudja tartani a ház három sarkát, holott egy asszonynak ez a dolga. Sajnos elértéktelenedett az a rend­kívül fontos foglalkozás, hogy vala­ki három gyereket nevel. Szerepük­ből azért mozdították ki a nőket, hogy a lakosság minél nagyobb ré­sze ellenőrizhető legyen. A férfiak meg elvesztették a becsületüket, családfenntartó funkciójukat. Ahol egyszerre érkezik haza apa és anya, ott milyen alapon várható el az asszonytól, hogy meleg vacsorával várja a családot? Egy ilyen család­ban könnyen elkezdődik az ostoba vita, hogy ki mosogasson. Holott otthon dől el minden, az is, hogy egy kisemberből ki lesz - hangsúlyoz­ta Makovecz. A régió több pontján Temesváron, Kolozsváron, Sepsi­szentgyörgyön, Vargyason, Csík­szeredán, Dunaszerdahelyen, Ki­rályhelmecen társaival templomo­kat és egyebeket épít. - Román, szlovák, magyar mun­kásokkal dolgozom, de nemzetisé­gi ellentéttel még soha nem talál­koztam. Legfeljebb nyelvi problé­A Kárpát-medence - az itt élő népek és ez a terület - egybe tarto­zik - mondta Makovecz Imre. Fotó: Káinok Csaba mák akadnak. A Kárpát-meden­cében évszázadok óta együtt élnek ezek a népek - emlékeztetett a múltra Makovecz. A jelenről és jö­vőről szólva pedig azt mondta: - A világ nem a globalizáció fe­lé tart. Realitásnak fogják föl a nemzeti hovatartozást. A kormá­nyoknak egyre nagyobb lesz a sze­repe bizonyos tájegységek, országok érdekeinek képviseletében. Ma­gyarországnak is az a dolga, hogy fölkészüljön az Európai Unióba való belépésre, hogy megerősödve legyen ott, hogy képes legyen a sa­ját érdekeinek védelmére. Az EU­ba való belépés elkerülhetetlen, és sok szempontból érdekünk. Át va­gyunk szőve multinacionális cé­gekkel, szellemileg és gazdasági­lag is Európához tartozunk. Ha belépünk az unióba, legitimáltak leszünk. Minél felkészületleneb­bül lépünk be, annál több hátrá­nyunk származik ebből, minél erő­sebbek leszünk, annál több elő­nyünk származik ebből. Ha a min­denkori magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az ország gaz­dasági állapota és a törvényesség ja­vuljon, ha minő jobban eltűnnek a határok, az a Kárpát-medencében élő magyarság számára jó. Ú. I. Euró­övezet LONDON (MTI) A valutauniós jegybank (EKB) al­elnöke szerint a majdani új EU-ta­goknak belépésük után még várni­uk kell az euró meghonosításával. Christian Noyer úgy véli: a jelöltek az EU-csatlakozás után legkoráb­ban két évvel lehetnek az euróöve­zet tagjai. Gazdaságuk érdekeire hivatkozva a britek majd népsza­vazáson döntenek arról, euróra váltják-e a fontot. Megkérdeztük az olvasót A politika foglalkozik a nőkkel? JUHÁSZ TIBOR jogász hallgató - Elviekben egyenjogúság van, de nem a gyakorlatban. A parlament­ben akad néhány női képviselő, de a férfiaké a többség. Nem min­den nőt érdekel a politika, de akit igen, az mindent megtesz, hogy hallassa a hangját. Nincs olyan politikus, aki a nők ügyeivel foglal­kozna. JAROSIEWITZ MARGIT pedagógus - A jogalkotás terén nem hiszem, hogy kellene külön a nőkre gondol­ni. Az embert kell figyelembe ven­ni. A politika természetesen ér­dekű az embereket, így a nőket is, éppúgy, mint a férfiakat. Egy aktívan politizáló egyénnél - véle­ményem szerint - mindegy az il­lető neme. GAJDA ISTVÁN ügyfélszolgálati munkatárs - A politikában elég kevés a nő. Nemigen bízzák rájuk az ország egészét érintő feladatokat. Ez egy régi, rossz beidegződés, hogy a nők­nek általában nincs helye az Or­szágházban, a gazdaságban. Jó len­ne, ha többen lennének, mert ak­kor talán a nőkhöz is jobban eljut­na a politika! VERES GYORGYNE nyugdíjas - Most már a nők is politizálnak, ugyanúgy, mint a férfiak, és jól is csinálják. Azonban ha több női politikus lenne, talán kisebb len­ne a korrupció is. A nők sok min­denben jobbak: gyakorlatiasabbak, higgadtabbak, beleérzőbbek. Ve­lük talán egyénhez szólóbb lenne a politikai élet. Költeni kell a pénzt MUNKATÁRSUNKTÓL Az európai uniós előcsatlakozási alapokból utoljára jövőre köthet le Magyarország újabb pénzt, de vár­hatóan 2004-ben már igénybe ve­heti az uniós pénzalapokat is ­hangsúlyozza Boros Imre, a Phare­program kormányzati koordináci­óját ellátó tárca nélküli miniszter Az előcsatlakozási alapokból a mostani kormány ideje alatt 250 milliárd forintot kötött le Magyar­ország, és a kormányzati ciklus végére mintegy 750 milliárd fo­rint értékű „programtömeg hal­mozódik fel". Idén és jövőre fo­kozni kell az „elköltés tempóját", mert az Európai Unió ezen is mé­ri, hogy Magyarország ezen a téren mennyire készült Jel a csatlako­zásra, és mennyire képes egyedi tárgyalások alapján a csatlakozást követő időkre forrásokat szerezni. A csatlakozást követően maxi­mum évi 600-650 milliárd forin­tot nyerhet Magyarország támo­gatásként az európai uniós forrá­sokból. Az igénybe vehető összes támogatás 70 százalékához a nagy infrastrukturális és környezetvé­delmi beruházásokra igénybe vehe­tő kohéziós alapból, 30 százaléká­hoz pedig a vidék, a regionális és kistérségi fejlesztést, a mezőgazda­sági és szociális alapok képzését se­gítő strukturális alapból juthat hozzá. Cél: a távmunka BUDAPEST (MTI) A távmunkával foglalkoztatottak teljes foglalkoztatott körön belüli egy-két százalékos részarányát mi­előbb az Európai Unió hatszázalé­kos szintjéhez kell közelíteni. E cél érdekében az informatikai társasá­gok a távmunkával kapcsolatos kép­zésüket összehangolják, a jövőbeni jogszabálytervezetek kidolgozásá­hoz javaslatokat nyújtanak, a táv­munkaerőre vonatkozó adatbázist alakítanak ki, továbbá a kis- és kö­zépvállalkozások számára tanácso­kat adnak. Az otthonról, vagy táv­munkaközpontokból elektronikus úton végzett munka egyrészt a fog­lalkoztatás javulásához, másrészt az információs társadalom kiala­kulásához járul hozzá - Öry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint. A nyolcórás kötött munkaidő ru­galmasabbá tételével, a háztartáso­kon belüli, jelenleg hatszázaiékas in­ternetelérhetőség növelésével, egyes munkaügyi, illetve társadalombiz­tosítási jogszabály kiigazításával le­het a távmunka terjedését lehető­vé tenni. A távmunka jelentős mun­kalehetőségeket jelent a részfoglal­koztatást választó nők, a kistérsé­gek munkavállalói, a fogyatékosok, a nyugdíjasok vagy akár a 40-45 év körüli, munkájukat elvesztő em­berek számára. á »«¡autói NO-UNIO A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents