Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 68. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA JsJ*"' Herpai József a játékkal a gyerekek gondolkodását és önértékelését fejleszti Sakk: öröm és kiteljesedés A SAKKJATEK OLYAN, MINT A MESE: AZ ELSŐS KISDIÁK IS MEGVERHETI A NAGYOBBAT VAGY ÉPPEN AZ ÉDESAPJÁT ERRE AKKOR VAN ESÉLYE. HA OLYAN LÉPÉSEKET TITKOKAT TUD, AMIRŐL A SZÜLŐI HÁZBAN MÉG CSAK NEM IS HALLOTTAK. HERPAI JÓZSEF A SZEGEDI TISZAPARTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SAKK TANÁRA HETENTE KÖZEL SZÁZ GYEREKNEK OKTATJA ENNEK AZ IZGALMAS JÁTÉKNAK ÉS SPORTNAK A SZABÁLYAIT A SAKK MELLETT ILYENKOR A GYEREKEK ÉSZREVÉTLEN TANULJÁK MEG A HELYES, LOGIKUS GONDOLKODÁS ALAPSZABÁLYAIT Igazi stratégák a sakkozók, hiszen a játék megtanítja őket a logikus gondolkodásra, koncentrációra és a partner megbecsülésére. Ezek a képességek a héthöznapi életben is fontosait, nélkülük nehezebb az érvényesülés. És ha valaki nem versenyszenien űzi ezt a szellemi sportot, tartalmas kikapcsolódást és feltöltődést nyer vele szabadidejében. Mivel alapvetően társasjátékról van szó, említeni sem kell, tévézés helyett milyen remek családi partikat leltet csapni esténként vagy hétvégenként. Ehhez persze nyerni akaró játékosok kellenek. - A legjobb, ha már óvodás korban odaültetjük a gyereket a „pepita asztal" mellé - mutatott egy harmincas években faragott, gyönyörű sakk készletre Herpai József tanár úr, aki a szegedi Tisza-parti Általános Iskolában a matematika mellett immáron hetedik éve oktatja ezt a szellemi sportot is. Nagy a sikere, a város más iskoláiból is járnak délutánonként a „sakk tanbá'" izgalmas és játékos óráira, így hetente két-három alkalommal közel száz gyerek váltja a fekete és világos bábukat. És akkor még nem említettük a legkisebbeket, az óvodásokat. Mi a népszerűség oka? találgattuk, de a választ az asztalok i Herpai József tanár úr és a gyerekek játszma kézben. (Fotó: Schmidt Andrea) fölé hajló gyerekek arcáról le lehetett olvasni: örömet és sikerélményt jelent számukra ez az agytorna. A sakknak köszönhetően kiemelkedő eredményeket érhetnek el - egymás között és családi körben is. Hiszen legtöbbjüknek a szülei is nagy játékosok, otthonról „ragadt rájuk" az elhivatottság. Több családot éppen ez a játék tart össze, hétvégenként partikat rendeznek. A gyerekek itt fél év alatt olyan lépéseket tanulhatnak meg, amiről az édesapa még csak nem is hallott. Ez egy tizenéves kisgyereknek szárnyakat adhat - Apát sakkban megverni! - a lehetőséget nem mulasztanák el. A tanár úr hangsúlyozta, az oktatás keretében nem eredményes versenyzőket akarnak nevelni, hanem a játékhoz kapcsolódó szellemi tulajdonságokat szeretnék fejleszteni az apróságokban. - Fontosnak tartom, hogy a gyerekek szívesen jöjjenek sakk órára, élvezzék a játék minden percét mondta Herpai tanár úr. A kiteljesedéshez és a boldogsághoz szeretne hozzásegíteni a kis sakkozókat. A sakkjátszma ilyen korban még csak fel- vagy egyórás, de végig komolyan koncentrálni kell, a döntések között mérlegelni és az ellenfél lépéseihez igazodni. Itt a gyerekek játékos módszerekkel, szinte észrevétlen tanulnak meg logikusan gondolkodni, a hasonlóságokat és különbségeket mérlegelni, ami a fogalmi gondolkodás egyik lényeges eleme. És a sakknál minden egyes lépésnél egyszerre két-három dolog között kell különbséget tenni. A gyerekek - ami természetesen a felnőttekre is igaz - a játék segítségével megtanulnak egy dolgot, problémát több oldalról, szemszögből vizsgálni. A hétköznapi konfliktushelyzetekre is alkalmazható módszerrel megtanulhatják, hogy a saját helyzetüket tisztábban és reálisabban lássák, ekkor lehet esélyük arra, hogy baj esetén jó megoldást találjanak. A tanár úr elmondta, feltűnően sok nehezen kezelhető, úgynevezett deviáns gyerek kedveli a sakkozást. Ösztönösen érzik, hogy az egyéni gondolkodás, a saját útkeresés segíti őket a boldogulásban. A jó megoldás érdekében minden egyes lépés előtt elemeznek állj meg, a nagy célt keresd meg először! - szól a tanári stratégia. Ha jó a cél, akkor meglesz az odavezető út is, csak meg kell keresni... LÉVAY GIZELLA Erdei Zsolt stuttgarti K. O. győzelme után Madár Szentesen barátnőjével pihen l Erdei Zsolt és barátnője, Boros Edit. (Fotó. Tésik Attila) Erdei Zsolt profi pályafutásának nyolcadik K.O. győzelmét aratta Stuttgartban az első pozitív mérleggel rendelkező riválisa, Anthony Stephens ellen, és úgy gondolta, következhet a pihenés. Bár a mérkőzés igen hamar befejeződött, s minden jel szerint különösebben nem vette igénybe a fiatalembert, Madárra ráfért már az itthoni levegő, családi körben. A szokás szerint óvatos, nagyon koncentrált versenyző oldott hangulatban érkezett Szentesre, barátnője, Boros Edit szüleihez. A győztes látogatásának hírére fiatalemberek gyülekeztek a Kurca-parti ház előtt autogramra várva, miközben odabenn az esti órákban már a vacsora készülődött. Madár és Edit három és fél éve ismerik egymást, jegyben járják Nyugat-Európát. Itthon mindössze egy hetet tölthetnek, ennyi időt kapott Madár edzőjétől, Fritztől, aki persze a pihenőidőre felirta a futást és az úszást is. Utána következik a németországi felkészülés, Madár úgy véü, még nyolc menetre fog edzeni, bár ennek eldöntésében nem ő a kompetens. Hamburgban együtt él Edittel, aki kiveszi a részét a profi bokszoló pszichikai felkészüléséből: a jelenlétével. Edit édesapja, Boros István kulcsmásoló természetesen nagyon büszke leendő vejére, néhány éve úgy gondolják róla, a környéken mindenki másnál többet tud a bokszról. Mint mondja, ezt el szokta hárítani, hiszen gyerekkora óta a fejléctől az impresszumig mindent elolvas a Nemzeti Sportban - azért természetesen barátai társaságában szívesen beszél Madárról, aki az ő lányának párja. B. G. Tizenkét tölgy és Rúzsa fája Az alföldi táj varázsát kedvelők a „két víz közt", azaz a Duna-Tisza közén számos közeli kirándulóhelyet találhatnak. A történeti emlékhelyekre és természetvédelmi területre egyaránt vágyakozóknak tavasszal ideális hely a rúzsai körzet. Az 55-ös úton elérhető falutól északra, a Ruki-erdő közelében ezekben a najxikban az úgynevezett „Hóttfák" (holt fák) csoportjánál lehet fejet hajtani az 1848-as szabadságharcosok emlékére. A helybeliek által ültetett 12 tölgyfa annak a két honvédtisztnek az emlékét őrzi, akiket pásztorok gyilkoltak meg. A szomszédos Honvéd-erdőben ugyancsak lehet gondolkodni a múlt hősein és tanulságain, miközben csodálatos öreg tölgyek és nyárfák alatt sétálhatnak. - A legendáriumok kedvelői az 55-ös út 3l-es kilométerkövétől alig 150 méterre délre meglelhetik a Rúzsa-fát, amire egykor állítólag Rózsa Sándor is felmászott, hogy elrejtőzzön üldözői elől. S ami a fáma szerint valóságos üzenőfája volt a pusztai haramiáknak, a szürkenyárfa törzsébe, ágaiba vésett, csak általuk értett jelekkel, illetve a reája akasztott tárgyakkal. A Rúzsához tartozó régi Paplógótanya (Tanya 631.) az alföldi betyárvezér vesztét idézi, hiszen itt ütötte le kercsztkomája lánya, s innen adták pandúrkézre 1857-ben, tízezer forint fejpénzért. A pusztai, erdei barangolásban megfáradok a Pálfi-crdő erdészháza mögötti pihenőhelyen lazíthatják ki izmaikat, étkezhetnek. Az újabb keletű látványosságokra, élvezetekre vágyóknak érdemes betérni a falúba. A fiatal községben 1987-ben épült modern templom van. És szívélyes vendégfogadás: panzióval, tanyai programokkal, sétakocsikázással, lovaglási és vadászati lehetőséggel. Az erdőben, a pusztai tájon számos ritka növényre lehet rácsodálkozni, amint serkennek, első leveleiket, virágaikat hozzák a tavaszi napsütésben. SZABÓ MAGDOLNA kert-esz Ribizke - ürömmel Fotó: Gyenes Kálmán A bio-növényvédelemről szóló legutóbbi rovatunkban már megírtuk, hogy a málnásba telepített körömvirág védi azt. A bogyósoknak pedig kedves társa, védője a közéjük telepített gilisztaűző varádics. A fehér üröm meg a sorok közé telepítve megakadályozza a ribizkerozsda-fertőzést. - A telepítéskor a bogyósok közül a mogyorónál ügyelni kell arra, hogy önmeddő, „szomszéd" nélkül nemigen él meg, legalábbis nem hoz termést. Ezért mindig két különböző fajtát kell egymás melle telepíteni - sövényként is jó szolgálatot tehet. A rendezettebb sor érdekében fogjuk „szálvezetőbe", madzag- vagy drótkordába a mogyorócserjesort. A bogyósok ültetésénél vigyázni keli arra, hogy az ültetógödörben a növény gyökere véletlenül se érintkezzen friss trágyával, mert az túl tömény, „éget". Arra is ügyelni kell, hogy a bogyós gyümölcsűeket mélyebbre kell ültetni, mint amilyen mélyen a faiskolában voltak. Mielőtt elültetnénk célszerű a megtisztított gyökérzetüket agyagpépbe mártani, mert attól biztosabban megerednek. S nem elég csak a föld alatti részükre figyelni! Közvetlenül a telepítés után a bogyósokat a föld felszíne felett 15-20 centiméterrel vágjuk vissza, hogy a gyökereknek rövidebb szárat kelljen táplálniuk. - A díszfák, díszcserjék ültetésekor is vissza kell vágni a gyökereket az egészséges részig, és a korona vesszőit kb. egyharmadukig. A gödrök aljára kerüljön komposzt, a gyökérzet köré pedig jó minőségű kerti föld. S el ne maradjon az elültetett cserje, bokor alapos bclocsolása! A rőzsatöveket már az ültetés előtt ajánlott fél napra vízbe tenni, a gyökereket meg kell kurtítani, s kb. negyvencenti mély, tápdús földdel töltött gödörbe ajánlott ültetni, úgy, hogy a szemzés helye 3-5 centire kerüljön a talaj felszíne alá. A legcélszerűbb, ha frissen ültetett rózsatöveket pár centi magasan betakarják földdel (tavaszi fagyok!), a visszametszéssel pedig áprilisig jó várni. SZ.M.