Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

Március 15. A DEIMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG IJNNEPI MELLEKLETE • SZERKESZTŐ: KECZER GABRJ © f 1 ¿LLA Szikora János rendezésében egykori szegediek is közreműködnek a Madách-darabban A Tragédiával nyit a Nemzeti Színház A PESTI DUNA-PARTON FELEPITETT NEMZETI SZÍNHAZAT MÁRCIUS 15-EN ESTE FEL 8-KOR MADÁCH IMRE DRAMAI KÖLTEMÉNYÉVEL, AZ EMBER TRAGÉDIÁIVAL NYITJÁK MEG. AZ ÜNNEPI ELŐADÁST - AMI ELŐTT TÖRÖCSIK MARI, A NEMZET SZÍNÉSZE MOND BESZÉDET - ÉLŐ, EGYENES ADÁSBAN KÖZVETÍTI AZ Ml-ES CSATORNA ES A DUNA TELEVÍZIÓ. A TRAGÉDIA SZIKORA JÁNOS RENDEZÉSÉBEN KERÜL SZÍNRE. ÁDÁMOT SZARVAS JÓZSEF, ÉVÁT PAP VERA. LUCIFERT ALFÖLDI RÓBERT ALAKÍTJA. AZ ELŐADÁSHOZ MÁRTA ISTVÁN KOMPONÁLT ZENÉT, A DÍSZLETET MILORAD KRISTIC. A JELMEZEKET PEDIG TRESZ ZSUZSANNA TERVEZTE. A PRODUKCIÓBAN TÖBB OLYAN MŰVÉSZ IS KÖZREMŰKÖDIK, AKI KORÁBBAN A SZEGEDI TEÁTRUMHOZ KÖTŐDÖTT. Egykori szegediek találkozóhelye lett az új Nemzeti Színház, mondták némi iróniával többen is a nyitó előadás résztvevői közül, amikor nemrégiben az egyik próba közben sikerült bejutnunk - no nem a nézőtérre, csak az új teátrum színészbüíéiébc. Elég végigfutni a színlapot, s rögtön látszik, nincs túlzás ebben a kijelentésben. Az előadás rendezöie, Szikora fános - aki 1996 és 1999 között művészeti vezető volt Szegeden - régi csapatából számos művésznek feladatot adott: Telihay Péter lett a produkció dramaturgja, lurorúcs Tamás a koreográfusa, a színészek közül Hógye Zsuzsa és Mészáros Tamás kapott feladatot, valamint ott lesz a színpadon a teljes Szegedi Kortárs Balett. - Régóta ismerem Szikora Jánost, már 1986-ban, balettintézeti növendékeként részt vettem a Dóm téri lézus Krisztus Szupersztár produkciójában, és szegedi évei alatt is többször dolgoztunk együtt, ezért örömmel fogadtam a felkérését meséli Juronics Tamás. - Az ember tragédiájában viszonylag kevés az igazi táncos feladat, ezúttal inkább a tömegjelenetekben játszik fontos szerepet a társulatom. Akadt azért néhány táncos megmozdulás is, amit nekem kellett mcgkoreografálnom. Szakmai szempontból nem igazán nagy kihívás ez a munka, de ha jól csináljuk, hangsúlyossá válhat a jelenlétünk. A történeti színekben, Egyiptomtól Londonig sokszor jelen vagyunk. Komoly, látványos tánc egyik színben sincs, de mindenhol szűkség van arra a mozgáskultúrára, amivel a szegedi táncosok rendelkeznek. Több veszélyes eleme van a produkciónak, sokszor furcsa helyzetekben kell hclytállnunk. A csapatunk egyébként kiegészül a szabadtériről ismert Pintér Tamás, alias Oroszlán tíz kaszkadőrével. Velük együtt alkotjuk a népet a színpadon. Szikora János kifejezetten vizuális alkatú rendező, erős korcográfusi hajlammal rendelkezik, ezért sokszor azt is ő szerette volna kitalálni, hogy milyen legyen a tánc. Nem mindig örültem ennek, hiszen saját elképzelésem is volt, de ennek ellenére jól dolgoztunk együtt. A Nemzeti nyitó előadása színháztörténeti jelentőségű esemény, ezért megtisztelő számunkra, hogy a Szegedi Kortárs Balett részt vehet benne. Mint a hitekből kiderült, az új teátrum világszínvonalú színpadtechnikája 3,3 milliárd forintba került, lurorúcs Tamás erre azt mondja: egy színház minősége nem a süllyedők számától, a fantasztikus forgószínpadtól és a többi technikai csodától függ, hanem elsősorban az alkotók munkájától. A Nemzeti csúcstechnikájával persze lélegzetelálh'tó effektustlkat lehet létrehozni a színpadon, de épp a szegedi balettprodukciók bizonyították, hogy egyszerű eszközökkel is lehet katarzist kiváltani. Hógye Zsuzsa több mint húsz éven át vallotta magát szegedi színésznek, emlékezetes Vénasszony volt a Csirkefejben vagy Judit a Márai-monodrámában, amit egyébként áprilisban újra előad néhányszor a Horváth Mihály utcai Pinceszínházban. A Tragédiában az Ibolyaárust és az egyik athéni szolgálót játssza. - Misztikus dolog, ahogyan az előadásba csöppentem. Az történt, hogy elköltöztem a régi lakásomból, és Szegeden senkivel sem közöltem a telefonszámomat, mert borzasztóan meg voltam sértődve az egész világra, amiért elfelejtettek. Egy napon váratlanul Szikora János szólalt meg a telefonban, aki elmondta: hosszú nyomozást folytatott utánam, már az is megfordult a fejében, hogy a rendőrséggel kellene kerestetnie. A hangjából éreztem, jó híre van számomra. Meg sem vártam, hogy elmondja, kitaláltam, mit ajánl: „Ha Az ember tragédiáját rendezed, akkor abban biztosan rám osztod a virágáruslányt." Döbbent csönd a vonal másik végén, majd János csak annyi mondott: „Hihetetlen, hogy kitaláltad, az ilyen pillanatokért érdemes élni és színházat csinálni." Hógye Zsuzsát nem érdeklik a Nemzetivel kapcsolatos szakmán belüli és politikai csatározások: Mondhat bárki, bármit, fantasztikus megélni, hogy akkor vagyok színésznő, amikor a Nemzeti Színház felépül, és szereplője is lehetek a nyitó előadásnak. Ilyen alkalom nincs minden évszázadban! Ez egy színész életében megismételhetetlen pillanat. Megnéztem a régi előadások színlapját. Kis szerep, de nem akárkik játszották a virágáruslányt. A Sixtus-kápolna mennyezetéről Michelangelo freskója jutott az eszembe, az a híres kép, amelyen a "teremtő Ádámnak nyújtja az életet adó ujját. Szörnyen patetikusnak hangzik: úgy érzem, most valaki nekem is az ujját nyújtotta. Mészáros Tamás az elmúlt években az egyik legnépszerűbb fiatal Holnap este tartják a díszelőadást. (MTI fotó) VELEMENYEK AZ UJ TEÁTRUMRÓL Bartha László polgármester: - Magyar emberként büszke vagyok az új Nemzeti Színházra. Szeged polgármestereként pedig örülök, hogy a szoborparkban Kligl Sándor alkotását is megcsodálhatja a közönség, és Juronics Tamás együttese közreműködik a nyitó előadásban. Kötelezettségeim miatt sajnos nem tudom megnézni a díszelőadást, de később megnézem a színházat és a produkciót is. Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgató-főrendezője: - Minden új színházépület nevezzék bárhogyan is - a magyar színházi élet nagy nyeresége. A napokban kaptam meg a többi magyar színház igazgatójához hasonlóan a meghívást a nyitó előadásra, amelyen természetesen részt is fogok venni. így legalább saját szememmel győződhetek meg arról, hogy méltó helyen és méltó módon épülte fel a Nemzeti, amellyel kapcsolatban kialakult viták jelentős része nem szakmai, hanem politikai indíttatású. Gregor József Kossuth-díjas operaénekes: - Nagyon örülök annak, hogy újra van a nemzetnek színháza. Ha 37 évvel ezelőtt nem robbantották volna fel a korábbit, az még ma is állhatna. Sajnálom, hogy az új Nemzetit lóhalálában kellett felépíteni. Ha már nem készült el a millenniumra, akkor talán nem kellett volna ennyire sietni az átadásával, hagyni kellett volna időt a környezet kiépítésére, a parkolók kialakítására is. Negyvenévnyi színházi tapasztalatból tudom, jobb egy premiert elhalasztani, mint egy félkész előadást bemutatni. színész volt Szegeden. Az ősszel szerződött át a kecskeméti Katona József Színházhoz, Bodolay Géza társulatába. - Furcsán éreztem magam - meséli -, amikor Szikora János felhívott és szerepet ajánlott a Tragédiában. Legelőször az jutott eszembe - ami még soha -, hogy édesanyám mennyire fog ennek örülni. Azt gondoltam, ez az előadás egy nagy kaland, amit mindenfele politikai szempontok miatt hülyeség lenne kihagynom. A próbák ugyanúgy folytak, mint máskor, de különleges élmény, hogy olyan legendás hírű, kiváló kollégákkal játszunk - a főszereplőkön kívül Berek Katival, Bodrogi Gyulával, Bitskey Tiborral, Raksányi Gellérttel, Básti Julival, Székhelyi Józseffel -, akiknek a munkáját érdemes szakmai szemmel közéből megfigyelni. Jellegzetesen „szikorás" előadás lesz a Tagédia, akadnak benne érdekes jelenetek, amelyek engem is megleptek. Számomra az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy kicsit ki vagyunk szolgáltatva a hihetetlenül modem színpadi szerkezeteknek. Az egyiptomi színben van például egy karóba húzási jelenet, amit alaposan be kellett gyakorolnunk, mert technikai szempontból nehezen kivitelezhető. A technikáról csak annyit: hetvenvalahárry süllyedő van a színpadon és hátulról be lehet tolni egy nagy forgószínpadot. Ilyet még soha, sehol nem láttam. Mészáros Tamás több kisebb szerepet is játszik, rabszolgát, bizánci polgárt, és a prágai színben Kepler tanítványaként van egy jelenete a főszereplőt alakító Szarvas Józseffel. Milyen értelmezéseket kapott Juronics Tamás koreográfus. Mészáros Tamás színművész. Hógye Zsuzsa színművész. (Fotók: Schmidt Andrea) Az ember tragédiája a különböző rendezésekben az elmúlt 150 évben? A Nemzeti nyitó előadása apropóján erre keresték a választ Madách-kutatók, irodalom- és színháztörténészek és rendezők nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ott hangzott el: csupán az elmúlt öt évben tizennégy különböző rendezésben állították színpadra a Tagédiát, ebből nyolc előadást az anyaországban, hatot pedig a határon túl tartottak. A rendezők általában arra törekedtek, hogy a madáchi gondolatot közvetítsék a nézőknek, de az is előfordult, hogy inkább a színpadtechnika megnövekedett lehetőségeit vagy önmaguk erősen szubjektív Tragédia-értelmezését mutatták be. A tanácskozáson előadást tartott Szikora János is, aki a mű szerzői instrukcióira hívta fel a figyelmet, amelyekre többnyire kevesebb figyelem esik a rendezéskor; pedig azok segítenek a mű megértésében. Szikora véleménye szerint a szerzői utasítások megdöntik azt a vélekedést, miszerint Madách Imre nem színpadra írta a Tragédiát. A rendező úgy véli, Madách a nagy emberi színjátékot színházszerűen látta, hallotta a hangokat, „akciókat komponált". A szerzői utasítások között rendkívül tudatos fénydramaturgia és zenei instrukció igazít el, amely alapján biztosan irányíthatóak a színészek. Szikora János azt nyilatkozta: a Nemzeti Színházban bemutatandó TTagédia igazi klasszikus előadás lesz, nyelvileg autentikus, hagyománytisztelő, ám színházi értelemben egyáltalán nem ragaszkodik a hagyományokhoz. Azt is hozzátette: a darab színrevitelénél törekedtek a nyelvi teljességre. Az eredeti szövegből semmi lényeges nem maradt ki, csak a nehezen követhető, ismétlődő gondolatok. Az Úr hangjával kapcsolatban megjegyezte: „értelmezésemben az Úr hangja egy hang, de nem emberi, ugyanakkor amit mond nekünk, az megjelenik". A hang megjelenési formájáról nem kívánt részleteket elárulni, azt meglepetésnek szánja. HOLLÓST ZSOLT