Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám

SZERDA, 2002. MÁRCIUS 13. -AKTUÁLIS­5 Kimentették a hatfokos Tiszába esett asszonyt Hajszálon múlt a nő élete Folytatás az 1. oldalról Mivel ezen a szakaszon nincs lép­cső, amin a folyópartra juthatott volna, azonnal futásnak eredt a Boszorkány-sziget irányába, majd felső ruháitól megszabadulva ha­bozás nélkül a folyóba vetette ma­gát. Mint mondta, épp időben, mert a parttól mintegy nyolc mé­terrel sodródó asszonyt a víz már majdnem a felgyülemlett uszadék alá nyomta. A nő nem kiabált se­gítségért, táskáját magához szo­rítva feküdt a vízen. A férfi a ruhá­jánál fogva húzta partra a tehetet­*len testet. Néhány percen belül megérkezett az orvosi segítség is, a nőt a Szegedi Városi Kórház bel­gyógyászati ambulanciájára szállí­tották a mentők, míg Nyúl István saját lábán mehetett haza. - Hideg volt a víz, erős a sodrás, de hát ilyenkor nem gondolkozik az ember. Ahogy megláttam, ro­hantam. A parton álló hölgy, aki beszélt a mentősökkel, utánam ki­abált, hogy ne menjek be a folyó­ba, várjuk meg a segítséget, de az már valószínűleg késő lett volna, hiszen amikor úszva az asszonyhoz értem, már nyeldeste a vizet - em­lékezett vissza az életmentő. Nyúl István szerint amit tett, nem nagy dolog. A férfi meggyőző­dése, hogy az ő helyében más is így cselekedett volna. Ennek ellent­mondani látszik, hogy az eset idő­pontjában elég sokan sétáltak ar­ra, de ők inkább megmaradtak szemlélőnek. A mentőket várva az asszony megköszönte megmentőjének a segítséget, s elmondta, hogy az ár­vízi emlékműnél nézelődött az al­só lépcsőn, amikor elvétette a lé­pést és a folyóba zuhant. A kórház belgyógyászati ügyele­tének vezetője, Szabó Sándor el­mondta, hogy az 58 esztendős asszony állapota kielégítő, a bal­esetnek különösebb következmé­nye belgyógyászati szempontból nem lesz. Egyelőre megfigyelés alatt tartják a belgyógyászaton, majd átkerülhet a pszichiátriára. W.A. Bár hasznos a térkép, a szegediektől rengeteg tanácsot kaphat a turista. Fotó: Schmidt Andrea ren nyugdíjas házaspár nem enge­dett utunkra addig, míg el nem mesélték az árvíz történetét, majd a platánok szomorú sorsát, a sóha­jok hídjának keletkezését, és meg nem mutatták a disznófejet for­máló fatörzset. - Aranyoskám, ha itt kimegy jobbra, akkor rögtön megtalálja az Anna-kutat, ott fo­lyik a híres szegedi Anna-víz, mel­lette kezdődik a fürdő épülete, ami­ről omlik a vakolat, de még így is mutatós. A másik meg, ha a Tiszá­nál sétál majd, ott bárkit megkér­dez, tudni fogja, melyik a régi Hun­gária, előtte a Dankó-szoborral, a színházhoz közel. Az is nagyon szép épület, csak nincs benne sem­mi. Régen pedig micsoda élet volt ott! - tette még hozzá búcsúzóul az ősz hajú hölgy, aki azt is elárul­ta, hogy unokái sajnos már nem itt élnek. Közelgett az ebédidő, két fiatal, babát sétáltató anyukától afelől ér­deklődtünk, mivel csillapítsa a megfáradt vándor éhét. - Vannak olcsóbb pizzériák is, ha oda szeret­nél menni, de nagyon ajánlom a halászcsárdákat. Van itt a Belváros­ban is, de ha kicsit elmentek Tá­pé felé, ott van a Kiskőrösi meg az Öreg Körösi, a taxis biztos tudni fogja. A szegedi halászlevet meg kell kóstolni, meg a haltepertőt is! - kezdett ínycsiklandó elemzésbe az egyik anyuka. - Szegeden csakis halászlevet szabad enni, mást nem - jelentet­te ki egy pocakos családapa, - akár itt, rögtön a híd lábánál. - Aztán meg egyenek egy finom fagylaltot a Kisvirágban, vagy a Z. Nagynál - bocsátott utunkra egy, a beszél­getésre felfigyelő asszonyka. W.A. ISEPY MÁRCIUS 15-ERŐL A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség március 15-i ünnepséget rendez ma este öt órától Szege­den, a Katolikus Ház Dugonics tc­ri székházában. Az ünnepség szó­noka Isépy Tamás, az Országgyű­lés mentelmi bizottságának elnö­ke, az MKDSZ elnökségi tagja. SÁNDORFALVI ÜLÉS Képviselő-testületi ülést tartanak március 12-én, kedden fél 3-tól Sándorfalván. Az Egyesített Egész­ségügyi és Szociális Intézményve­zetői állásának betöltésére pályá­zatot hirdettek. A képviselők meg­hallgatják a jelentkezőket. Muhi­né Boruzs Ilona jegyző az önkor­mányzat családtámogatási rend­szerét ismerteti, valamint tájékoz­tatót ad az anyakönyvi igazgatás helyzetéről és a népességnyilván­tartásról. GÁLAMŰSOR KISTELEKEN Gálaműsort rendezett Kisteleken a nyugdíjasklubok és idősek „Éle­tet az éveknek" országos szövetség helyi szervezete. A nyugdíjasklub fennállásának tizenötödik évfor­dulóját és a nőnapot ünnepelte. A két hónapra lezárják a csomópontot Körforgalom-építés forgalomeltereléssel MUNKATÁRSUNKTÓL Körforgalom építése miatt várha­tóan két hónapig teljes szélesség­ben le lesz zárva Szegeden a Kál­vária sugárút Tisza Lajos és Dáni utca közé eső szakasza. A munká­latokat szombaton kezdték a Du­gonics téren. Első lépésként kicserélik a felszín alatt húzódó, elöregedett közmű­vezetékeket. A következő napok­ban, hetekben pedig felújítják a villanyvezetékeket és a távközlési hálózatot. Emellett a régi szenny­vízelvezető csövek helyére is újak kerülnek. Ennek köszönhetően hosszú ideig nem kell majd meg­bontani az aszfaltot a téren. Az építés miatt a forgalmat elte­relték. A torlódások elkerülése ér­dekében a munkálatok idejére két­irányúsították a Dáni és a Gogol utcát, ahol egyúttal parkolási ti­lalmat rendeltek el. A Kálvária sugárút és a Tisza La­jos körút, valamint a Petőfi Sándor sugárút és a Tisza Lajos körút ke­reszteződésében egy időben ala­kítják ki a körforgalmat. A beruhá­zás több mint 100 milbó forintba kerül. Türistáknak ajánljuk: Dóm tér és halászlé Ahogy egyre javul az idő, mind több turista keresi fel Szegedet. Hétvégi sétánkon arra voltunk kíváncsiak, hogy a tájékozatlan városnézőnek mit ajánlanak fi­gyelmébe a szegediek, mi az, amit szerintük feltétlenül meg kell nézni vagy meg kell kóstol­ni, ha már egyszer erre jár. A Széchenyi tér, a Kárász utca és a Dóm tér megtekintése után nem sokan engednék útjára a hoz­zánk látogatót egy jó halászlé el­fogyasztása nélkül, de hogy hol adják a legjobbat, arról már megoszlanak a vélemények. Rákos a fejlesztésekről: utak, hidak, gátak MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-MPP folytatja az elmúlt négy évben megkezdett közlekedésfejlesztési programját ­jelentette ki Rákos Tibor országgyűlési képvi­selő, aki tegnapi tájékoztatóján a polgárokkal kötött szerződés közlekedési fejezetét ismertet­te. A Fidesz stratégiai döntése szerint kon­cesszióban nem épül több autópálya, és a kö­vetkező ciklus végéig a már meglévő sztrádák elérik az országhatárt, és megkezdődik az or­szágot középen kettészelő M8-as építése is. A munkálatokat állami garanciavállalás mellett a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza majd. A Fidesz ígéretei között szerepel négy Duna­híd felépítése is. Rákos Tibor szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a Szeged mellé terve­zett három híd nem épül majd fel. A párt új­bóli kormányra kerülése után 554 kilométer­nyi gátat és számos víztározót épít majd - ígér­te Rákos Tibor, a Fidesz képviselője. Tanácstalan turistának „álcázva,, megkérdeztük a szegediek vélemé­nyét arról, mi az, aminek feltétle­nül szerepelnie kell a városnéző séta programjában, s utána hol csillapítsuk étvágyunkat. Talán a kissé szeles, de azért kellemes idő­járás volt az oka, hogy a szegedi­ek a vendéglátó-ipari helyeken túl nem szívesen irányítottak zárt tér­be senkit. Egyetlen fiatal férfi aján­lotta a Kass Galériát, a Móra Mú­zeum, a zsinagóga neve el sem hangzott. Szinte minden megkérdezett uj­ja a Belváros, a Széchenyi tér, a Kárász utca és a dóm felé mutatott elsőként. - Most újították fel ott a díszburkolatot jó sok pénzéit, azt meg lehet nézni, meg a házakat is. Aztán sétáljon el a dómhoz, ott szokott lenni a szabadtéri, meg le a Tiszához, végig a parton a szín­házig, aztán visszaér ide, erre a térre, és szinte mindent látott is már - mondta egy ballonkabátos, ötvenes úriember a kalapjába ka­paszkodva. S hogy a Tisza túloldalán mi van? - Hát Újszegednek hívják, de nagyon nincs ott semmi, ha nyár lenne, oda mehetne strandra - derült ki, miután megszólítot­tunk egy fiatal fiút a régi, azaz a Belvárosi híd lábánál. A Reöck-palotát a Dugonics té­ren ajánlotta figyelmünkbe egy kö­zépkorú, napszemüveges férfiú, külön felhíva figyelmünket a sze­cessziós épület belső udvarára és lépcsőházára, amit külön meg is köszöntünk neki. A Széchenyi té­Medgyessy a megyében Az MSZP miniszterelnök-jelöltje országjáró kampánykörútján már­cius 13-án, szerdán Csongrád me­gye több településére is ellátogat. Medgyessy Péter fél tízre ér Makó­ra, megnézi a Gumiművek Phoe­nix Hungária Kft. üzemét, majd 10 órakor sétál a makói piacon, s a Deák Ferenc utcai bejáramái mond beszédet. Vásárhelyen negyed 12­kor beszélhetnek vele az érdeklő­dők a Kossuth téren, a szentesiek­kel a Hungerit meglátogatása után délután 1 órától találkozik a Kos­suth utcai Panoráma söröző előt­ti téren. Csongrádon a program szerint kettő előtt tíz perccel sétál a Kossuth téren, majd a Magyar Ki­rály előtt beszél az érdeklődőkkel, de a gyógyfürdőbe is ellátogat. Kis­telek főterén a tervek szerint fél négy előtt tíz perccel tesz sétát. Medgyessy Péter fél hattól Szege­den, az Árpád téri rendezvény ven­dége lesz, este pedig részt vesz a Szegfűbálon, a Forrás Szállóban. Betyárok leszármazottai a vásárhelyi könyvtárban Fórum, alagútügyben Városszerte beszélnek az embe­rek az alagútügyről Vásárhelyen, amióta lapunkban megírtuk, hogy Nagy Róberték titkos lejá­rót találtak, némi csákányozás után, saját előszobájukban, a padló alatt, mely egyenesen egy eddig ismeretlen eredetű, föld alatti, jókora pincébe vezet. A lejáró helyét egy idős néni árul­ta el nekik, azzal a kiegészítés­sel: itt bújt a pandúrok elől vá­ros alatti alagútba Rózsa Sán­dor, a híres betyár, annak ide­jén, a pandúrok elől. Hódmezővásárhelyen évtizedek óta él a legenda az alagútrend­szerről. Nagy Róbert, a pince meg­találója ilyen előzmények után hí­vott össze fórumot a Németh László Városi Könyvtárba, melyen megjelent Herczeg Mihály nyugal­mazott levéltár-igazgató is, aki an­nak idején sokat foglalkozott az alagútüggyel. Nagy Róbert nem csekély le­hetőségeket lát az alagútban, amely - mint mondta - még legenda for­mában is olyan sajátossága a város­nak, amit nem szabad kihasználat­lanul hagyni. Még - mondja - pá­lyázati pénzek is segíthetnék a ku­tatást. Ehhez azonban az alagút ügyét pártolók összefogása szüksé­ges. Azt, hogy érdemes föld alatti helyiségek után kutatni a városban, többek között a saját házuk alatt talált, nagy, épségben megmaradt pince bizonyítja. Nagy Róbert ké­ri mindazokat, akiknek tudomá­suk van bármely, fold alatti létesít­ményről, hogy jelezzék ezt neki a következő címen: 6801 Hód­mezővásárhely, Nagy Róbert, Pf. 174; vagy a 30316-248l-es tele­fonszámon. Herczeg Mihály, áki sok évvel ezelőtt kutatómunkát is folytatott az alagút létének vagy nem létének vizsgálatára a város megbízásából, a könyvtárbéli találkozón azt mondta: az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy létezne alagút, valószínűleg valóban létező pincéket, csatornákat vélhettek a régiek alagútrészletnek, nem utol­sósorban Fehérvári József A szege­di vár kazamatái című, egykori új­ságokban közölt regényének ha­tására. Innen, s a teremtő népi képzeletből származhat az a fölté­telezés is, hogy a betyárok ilyen alagúton menekültek egykor a pan­dúrok elől. De - teszi hozzá min­dezekhez Herczeg Mihály - keres­ni, kutatni mindenkinek jogában áll, bármit találnak vagy nem ta­lálnak, hasznos lehet a további is­meretszerzés szempontjából. Rózsa Szilveszter, aki szintén részt vett az összejövetelen, hisz az alagút létezésében. Mentős gép­kocsivezetőként dolgozik, s egy­szer egy idős bácsi említette neki: a kútvölgyi bekötőút környékén is létezett valaha egy kiboltozott le­járó, a szántás ma is más színű azon a helyen, mint a környéken. - Mint nevem is mutatja, lehet, hogy családunk a híres Rózsa Sán­dor leszármazottja. Már csak ezért is közel áll hozzám az alagútügy ­mondja. Laurencz Dénes, aki 1969-től 1990-ig műszaki igazga­tó volt az építőiparban, de ott 1947-ben kezdett el dolgozni, az egész város területét ismeri, azt is, ami a föld alatt van. - Két nagyon mély kúton túlmenően más, em­lítésre méltó föld alatti létesít­ményt soha nem találtunk - mu­tat rá. Egyébként - teszi hozzá - az ő fölmenői közt is akadt betyár; ha­láláról 1921-ben így emlékezett meg az újság: „Meghalt Hód­mezővásárhely utolsó futóbetyár­ja, Farkas János". A nyugalmazott műszaki igaz­gató családi legendáriuma azon­ban nem őriz alagúttal kapcsola­tos nyomot, holott, ha létezik ala­gút, egy olyan családban, amely­ben betyár is akadt, csak fönn­marad ezzel kapcsolatos hagyo­mány. Ettől függetlenül kutatni mindig érdemes. FARKAS CSABA A Nagy Róberték háza alatt lelt pince is bizonyítja: kutatni mindig érdemes. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents