Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-26 / 48. szám

"EGY SZÁZALÉK" 7 Egymilliárdos tavalyi pluszbevétel A Szerencsejáték Rt. az utóbbi fél évben nem panaszkodhat ar­ra, hogy nincs forgalma. Hisz kit ne kísértene meg az egymilliárd fölötti nyeremény (de még a több száz millió forint is nagyon csá­bító lehet)? Ezért érdekes az a kérdés, amelyet feltettünk Sis­ka Andrásnak, a négymegyés sze­gedi igazgatóság vezetőjének: a megnövekedett forgalom tavaly mekkora bevételt hozott? - Bevételi tervünk 11 milliárd fo­rint volt, amit sikerült egymilli­árddal túlszárnyalnunk. A gépi termékek értékesítésében 14, míg a sorsjegyekében 21,4 százalékos növekedést értünk el. A terüle­tünkhöz tartozó megyék közül a forgalmi adatokat Csongrád veze­ti - mondta az igazgató. A beszélgetésből kiderült, hogy az új játékok bevezetése egyfajta lakossági igényt elégít ki, amit a Luxor elindítása is bizonyít, hi­szen iránta várakozáson felüli lett az érdeklődés. A forgalom növe­kedésében természetesen a mesés nyeremények játszottak közre, de nagyon fontos volt a szerencsejá­tékosok azon törekvése is, hogy gondosan behálózzák árusítóhe­lyekkel a településeket. így a már évtizedek óta működő és népsze­rű totózók és lottózók mellett pos­tahivatalok, takarékszövetkeze­tek és magánboltok állnak a fog­adók rendelkezésére. A megyé­ben 32 magánlottózó található, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Csongrádban teljes a lefe­dettség. A módszerváltás követ­keztében ma már a nagyobb ren­dezvényeken is próbára tehetik az emberek a szerencséjüket, sőt karitatív jelleggel, mozgáskorlá­tozottak bevonásával bővült a sorsjegyek forgalmazása is. - Óriási nyomás nehezedett ránk az ötöslottó nyereményének csillagászati összege miatt, de áll­tuk a sarat. Átcsoportosítással megoldottuk a munkaerő-prob­lémát. Elmarasztaló bejegyzést nem, de dicsérőt annál többet kaptunk - közölte Siska András. Az idei tervekről a vezető el­árulta, mivel a körülmények javul­tak, újabb egymilliárddal szeret­nék a bevételüket növelni. Új já­tékot nem vezetnek be, hanem a fogadók régi igényét akarják azzal kielégíteni, hogy a labdarúgó vb­re módosítják a Tippmixet. Az eddigi 120 helyett 200 esemény­ből választhatnak a fogadók. Egyéb módosítások is lehetnek a játékszabályokban, azzal a szán­dékkal, hogy a környező országo­kéhoz közelítsen a hazai szeren­csejáték. Hozzátéve, hogy szeret­. nék növelni a nyerési lehetősé­get. Ehhez kapcsolódnak az akciók, amelyek közül a héten már a Skandináv lottót népszerűsítővel találkozhatnak az érdeklődők. A Tavasz 27 pillanata címmel pedig március 6-8-án napi 27 autót sor­solnak ki. SÜLI 1ÓZSEF Devizaárfolyamok A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egy egységre, forintban) Angol font 399,40 Ausztrál dollár 143,97 Cseh korona 7,68 Dán korona 32,76 Euró 243,45 Japán yen (100) 208,31 Kanadai dollár 175,74 Lengyel zloty 67,08 Norvég korona 31,44 Svájci frank 164,00 Svéd korona 26,59 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 279,90 Kamarai hírek Kereskedők, vendéglátók figyelmébe A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Magyar Franchise Szövetség, valamint a Keres­kedők Országos Szövetsége kö­zös szervezésében „Hálózati al­ternatívák a kereskedelemben, a vendéglátásban és szolgálta­tásban" c. konferencia kerül megrendezésre március 5-én, Budapesten. Fő témakörök: franchise-, ke­reskedelmi és egyéb hálózatok, mint a vállalkozók egyik straté­giai lehetősége. Részvételi díj: kamarai és szövetségi tagok ré­szére 10 000 forint + áfa, egyéb esetben 20 000 forint + áfa. Program és jelentkezési lap a kamarai ügyfélszolgálaton be­szerezhető. Számviteli klub A CSMKIK Számviteli Klubja következő klubfoglalkozását február 27-én, délután 15 óra­kor tartja a kamara II. emeleti oktatótermében (Szeged Tisza L. krt. 2-4). A szakmai délutá­non a kiutalás előtti áfael­lenőrzésekkel foglalkoznak a résztvevők. Felkért előadó: Lavner Ferencné osztályvezető, APEH Csongrád Megyei Igazga­tóság. A részvétel a klub tagjai számára térítésmentes, nem ka­marai tagok részére 2500 Ft/fő + áfa. Mestervizsga­tanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaság­fejlesztő Kht. Mestervizsga­előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női sza­bó, kozmetikus, fodrász, aszta­los, villanyszerelő, rádió- és te­levíziókészülék-műszerész, szo­bafestő-mázoló és tapétázó, pék. Alkalmazottak és munkanélkü­liek képzési támogatást igényel­hetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb in­formáció kérhető a 62/486-987/ 182-es telefonszámon. Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kama­ránk ügyfélszolgálatán, a 62­486-987-es telefonszámon! CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Most van az adóbevallások szezonja Ismétlődő bakik az íveken Csúcsforgalom az APEH szegedi ügyfélszolgálatán. Adóbevallás időszakának kellős közepén járunk: sok informá­ciókérés, még több ügyfél, s számtalan hibásan kitöltött nyomtatvány jellemzi az elmúlt és az elkövetkező pár hetet. Ha a szezon lefut, annak ügyfél és hi­vatalnok egyaránt örül, ugyanis nagy bizonyossággal ki lehet je­lenteni: jön a tavasz, az adóhaj­rá után pedig mindenki keve­sebb felhőt lát majd az égen. Az adóhivatalról szürke, komor épület jut az ember eszébe, olyan hely, ahová senki nem megy ön­szántából, pláne szívesen. Legyen bármilyen precíz a könyvelése, pontosan kitöltött a bevallása, ha az APEH-hez kell menni, bizony összeugrik a gyomor. „Ma is mű­ködnek azok a régi beidegződések, amelyek nem azt erősítik, hogy a hivatal barátságos hely - mondja Csurgó Edit, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának adó- és járulékügyi igazgatóhelyettese -, majd rögtön hozzá is teszi, hogy ennek ellenére sokan mégiscsak „bemerészkednek" az épületbe. Tudatosan kérnek információt, ja­víttatják az íveken vétett hibákat, vagy egyszerűen csak tanácsért jönnek. Hogy pontosan hányan lépik át ilyenkor az APEH küszöbét, azt nehéz pontosan megmondani, ám néhány szám azért jól jellemzi, mekkora a sürgés-forgás. Különfé­le igazolásokért januárban 1400 ember sétált be az ügyfélszolgálat­ra legalább egyszer, s tájékoztatá­sért valamivel több mint ötezren fordultak a hivatalhoz. A telefo­nos szolgálat 2500 hívást fogadott egy hónap alatt, ami azt jelentet­te, hogy januárban óránként átla­gosan 15 ügyfél kért valamilyen segítséget. Csongrád megyére egyébként az a jellemző, hogy az adózók zöme az utolsó napokban készíti el az adóbevallását. Évek óta az a tapasztalat, s ez így törté­nik 2002-ben is, hogy az ügyfelek a határidő utolsó és az azt megelő­ző napján adják postára a legtöbb bevallást. - Ez évek óta nem változik, s bármilyen propagandát végzünk, a papírok akkor sem jönnek hama­rabb, ha már régen elkészültek és az ügyfél íróasztalának fiókjában hevertek - mondja az igazgatóhe­lyettes asszony. Ez önmagában nem hiba, hisz határidőre megérkezik a bevallás. A gond az, hogy az adózók a sze­mélyi jövedelemadó bevallás ki­töltésénél évek óta visszatérő típus­hibákat vétenek: hibás a televí­ziókészülék üzemeltetéséről szóló nyilatkozat, hiányos a köztarto­Fotó: Miskolczi Róbert zásról szóló nyomtatvány a vissza­igénylő bevallásoknál, az átmáso­lásnál pedig gyakran kifelejtünk egy-egy részjövedelmet. - Az ügyfelek bizalommal fordul­hatnak az adóhivatalhoz. Ezt tud­ják azok, akik beadás előtt ellen­őriztetik ceruzával kitöltött nyom­tatványaikat, vagy bejönnek taná­csért, s azok is jól ismerik a hiva­talt, akik interneten küldik el a bevallásukat. Partnerkapcsolatra törekszünk - mondja Csurgó Edit, s ez számunkra is tanulságos, nem ritkán vicces. Ügyfélszolgálaton esett meg: az egyik ügyfél tb-befizetési csekkért áll sorba, amikor az ügyintéző a csekkek kiadása után megkérdezi tőle : EHO-ra is kér csekket? Az ügyfél rémült választ ad: nem, kö­szönöm, e hóra már rendeztem önöknél a dolgaimat... KATKÓ KRISZTINA Adócsalás: a szükséges rossz! Mulasztani bocsánatos bűn Örvendetes, hogy sokan egyetér­tenek abban: adót márpedig fizet­ni kell. Az azonban kevésbé po­zitív tény, hogy e fenti mondatot mindenki másként értelmezi, így a magyarok jó része szerint ez a mondat így hangzik helyesen: adót márpedig akkor kell fizetni, ha nem voltál elég ügyes. A Társadalomkutató Intézet (Tár­ki) adómorálra vonatkozó vizsgá­lata rávilágít arra, hogy bevallási és adófizetési szokásaink hagynak maguk után némi kívánnivalót. A felnőtt lakosság többsége ugyan el­ítéli a jövedelemeltitkolást, ezzel szemben azonban minden ötödik honfitársunknak az a véleménye, hogy a közterhek alól való kibújás bocsánatos bűn. Mint az a grafikonon is látható, a felmérésben részt vevők négyfé­le választ adhattak arra, miként vélekednek az adócsalásról. E ka­tegóriák szerint közel 40 százalék helyteleníti a jövedelemadó fizeté­sének elmulasztását, 35 százalék nagyon elítéli, míg a „maradék" ­csaknem 25 százalék - mind má­sokkal, mind saját magával elné­ző e tekintetben. A tanulmányból az is kiderül, hogy az adózási mo­rál különböző a társadalom egyes rétegeiben, s befolyásolja a jövede­lem, az életkor, a foglalkoztatott­sági státusz. Eszerint az adófizetés elmulasztását legszigorúbban a nyugdíjasok túlnyomó része ítéli el, őket követi a munkanélküliek és az alkalmazotti jogviszonyban dol­gozók egyharmadnyi tábora, amely csak kis mértékben helyteleníti a mulasztást. A monitorvizsgálat arra is rá­mutat, hogy adófizetés tekinteté­ben vajszívűek az önfoglalkozta­tók és a vállalkozók. E csoport megkérdezettjeinek közel fele sze­rint: aki néha elfelejt adót fizetni, az nem feltétlenül bűnös, lehet hogy túlhajszolt, vagy pusztán fe­ledékeny. O. K. K. Vélei^éNyek a be ncm fizetett jövedeleMadóról kicsit helyteleN NeM elítélendő X" Nagyon helytelen Magyarok, jugoszlávok A 2001 áprilisában Szegeden megalakult magyar-jugoszláv ka­marai tagozat már készül azokra a feladatokra, amelyek a hamaro­san aláírandó szabadkereskedelmi megállapodásból következnek. A tervek szerint Magyarország és Jugoszlávia képviselői március 8­án látják el kézjegyükkel a július 1 ­jén életbe lépő okmányt. Kezdet­ben csak meghatározott termékek ki- és bevitele válik vámmentessé, a teljes vámleépítés pedig 2006-ig történik meg. Ezt követően a déli határ menti gazdasági kapcsola­tok termelési típusú kooperációk­kal, harmadik ország piacain való közös megjelenéssel is erősödhet­nek A tagozat legutóbbi, szegedi el­nökségi ülésén Slobodan Vojino­vic, a Szabadkai Regionális Gazda­sági Kamara elnöke megemlítette, Jugoszlávia legelsőnek Oroszor­szággal írt alá szabadkereskedel­mi megállapodást, amelynek kö­szönhetően 2001-ben 50 százalé­kos forgalomnövekedést értek el. Erre az esztendőre pedig 1 milliárd dolláros forgalomra számítanak. A társkamara elnöke arról is be­számolt, hogy egyre több bank nyit fiókot (például a Micro Fináncé Bank) a vajdasági városban, lehe­tőséget teremtve a pénzintézeti átutalások teljesítésére a két or­szág között. A Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara gesztor szere­pet vállalt a magyar-jugoszláv ta­gozat működésével kapcsolatban. Mivel a határon túl tükörszervezet még nem jött létre, a tagozat együttműködő partnerének a sza­badkai kamarát tekinti. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents