Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-26 / 48. szám

Ép testben A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG EGÉSZSÉGÜGYI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: KALOCSAI KATALIN Időben felfedezve jól kezelhető a látást veszélyeztető glaukóma Ingyenes zöldhályog-szűrés Makón az egyik gyógyszergyár támogatásának köszönhetően makóra kerül egy szűrőberendezés, amellyel a vakságot okozó zóldhályogot lehet felismerni korai stádiumban. az egyszerű és fájdalommentes vizsgálat makón és környékén több száz ember látásának megőrzését segítheti, hiszen országos adatok szerint negyven év felett a lakosság négy százalékát érinti a rettegett betegség. A zöldhályog, vagy glaukóma akkor alakul ki, amikor az átlagosnál erősebb szemnyomás miatt a látóhártya, illetve a látóideg sejtjei fokozatosan elhalnak. A betegség végső fázisa a vaksiig, ám az időben felismert glaukómát gyógyszerekkel vagy műtéttel karban lehet tartani, és a látás hosszú évtizedekig megőrizhető - mondja a betegségről Dehelán Aurélia, a makói kórház osztályvezető szemész főorvosa. Előfordul, hogy a páciens maga jelentkezik a rendelőben, mert látása hirtelen megromlik, szeme fáj, ráadásul hányinger győtri. Ám az is megesik, hogy a kór alattomosan, lényegében tünetek nélkül fejlődik ki. Ilyenkor a látóideg sorvadása úgy halad előre, hogy a beteg szinte észre sem veszi. A korai fehsmerés érdekében érdemes élni a szűrővizsgálat lehetőségével. A glaukóma a negyvenévesnél idősebb korosztály körében négyszázalékos gyakorisággal fordul elő. A betegségre való hajlam öröklődik, s hajlamosítanak bizonyos betegséA műszeres szemvizsgálat tájdalommentes és mindössze egy percet vesz igénybe. (Fotó: Schmidt Andrea) gek, mint például a magas vérnyomás. A főorvos asszony szerint az ellenőrzés a negyven év felettieknek különösen ajánlott, valamint azoknak, akiknek a családjában előfordult már zöldhályog, s akik időnként homályosan látnak, esetleg magas a vérnyomásuk vagy cukorbetegek. A kelleténél erősebb szemnyomás miatt kialakuló látóideg-sorvadás sajnos visszafordíthatatlan folyamat, ám a zöldhályog ma már jól kezelhető - feltéve, hogy időben észreveszik. A szem idegsejtjeit pusztító nyomás csökkenthető gyógyszerekkel vagy műtéttel. A látás hosszú távú megmentésére annál nagyobb az esély, minél korábban sikerül felfedezni a bajt. A makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórház szakrendelőjében a zöldhályogszűrés most öt napon át egy korszerű berendezéssel végezhető el, amely az egyik gyógyszergyárnak köszönhetően kerül átmenetileg a városba. A térítés nélküb, fájdalommentes vizsgálat mindössze egy percig tart. A műszer a szemmel fizikailag nem érintkezik, csupán egy kis légáramlatot fúj a szaruhártyára és enyhén belapítja. A gép ennek alapján számítja ki a szemnyomás értékét. Mindazok, akik szeretnének részt venni a szűrésen, február 26-tól március 1jéig reggel nyolctól délután 4-ig, március 2-án pedig nyolctól tizenkét óráig jelentkezhetnek a rendelőintézet 20-as szobájában. SZABÓ IMRE és asztma (MTI PRESS) Egy nagyszabású európai kutatássorozat eredményei szerint kapcsolat van az asztma és a tüdőrák között. A kutatók harminc éven át vizsgálták több mint 90 ezer svéd kortörténetét, s azt tapasztalták, hogy az asztmás nőknél 78, az asztmás férfiaknái pedig 51 százalékkal nagyobb az esélye a tüdőrák kialakulásának, mint e betegségtől nem szenvedő társaiknál. Az okokról egyelőre viták folynak. Az egyik teória szerint az asztmás ember szervezete állandó gyulladásban van, s ez a gyulladás olyan szabad gyököket szabadít fel, amelyek azután elősegítik a rák kialakulását. Az is lehetséges, hogy egy egyelőre ismeretlen mechanizmusról van szó, amely bizonyos embereket társaiknál veszélyeztetettebbé tesz, azaz náluk megnő a veszélye mindkét betegség létrejöttének. Az bizonyos, hogy a környezet, a dohányzás, s más, a rák keletkezését segítő tényezők szintén szerepet játszhatnak. Az orvosok már régóta sejtették a rák és az asztma közötti kölcsönhatásokat, de cz a mostani, az European Respiratory Journal című szaklap idén januári számában megjelent tanulmány volt az első ilyen nagyszabású felmérés, amely igazolta is a kapcsolatot. TERMESZETPATIKA - GYOGYNOVENYTAR — sebekre, gyulladásra a lepkeszeg a mediterrán videkeken volt honos. az okori orvosok tudták. hogy magjai nagy mennyiségű nyálkás mézgát tartalmaznak. amely vízzel keverve zselatinszerüvé válik, és nyugtatja a gyulladt vagy irritált szövetet. Az egyiptomi orvosok kenőcs formájában sebeket és tályogokat kezeltek vele. Indiában, ahol a lepkeszeg alkotórészévé vált a curry fűszerkeveréknek, az ajurvédikus orvosok ízületi gyulladás, hörghurut és emésztőszervi bántalmak ellen használták. Az indiai anyák tejhozamuk növelésére ették a magját. A lepkeszeget gyógynövény-kertészkedéssel (és finom likőrök előállításával) foglalkozó bencés szerzetesek népszerűsítették Európaszerte a IX. század tájékán. Ettől az időtől kezdve használják a növényt a népi gyógyászok, ahogy már az ókoriak is, sebekre, lázra, emésztési és légzőszervi betegségekre. A moderh herbalisták a növényből készült forró, pépes borogatást és tapaszt sebek, kelések, és pattanások kezelésére ajánlják. Azt mondják, hogy a langyos lepkeszegteával való gargabzálás csökkenti a torokfájást. Belsőleg köhögés és hörghurut kezelésére ajánlják. Kísérletek mutatják, hogy kutyákban csökkenti a koleszterinszintet, habár embereken még nem próbálták ki, de a felfedezés valószínűsíti, hogy ezeket a vizsgálatokat is el fogják végezni. A lepkeszeg enyhító hatású, mézgaszerű váladéka csökkentheti a torokfájást, a köhögést és az emésztési zavarokat. Enyhe gyulladáscsökkentő hatását belga kutatók fedezték fel. Ez igazolhatja sebek, ízületi és egyéb gyulladások elleni hagyományos használatát. A lepkeszeg számos gyógyító jótéteményének a kihasználására készítsünk forrázatot. Ez enyhíti a torokfájást, és az ízületi gyulladásokat, elősegíti a menstruációt is. Összhangban az orvosuk által elrendelt kezeléssel kipróbálhatják, csökkenti-e a koleszterinszintet, vagy segít-e karbantartani a vércukrot. Kesernyés, juharízű tea elkészítéséhez forraljanak fel két teáskanálnyi összetört magot egy csészényi vízben, majd hagyják 10 percig ázni. Egy nap legfeljebb 3 csészével igyanak. Az íze javítása érdekében adjanak iiozzá cukrot, mézet, citromot, ánizst vagy borsmentát. A gyermek neme az aoán múlik: A gyermek neme már a fogantatás első pillanatában eldől. Am nem a petesejten múlik, mert a maga állandó X kromoszómájával a női ivarsejt csak „vár". Várja, hogy a nagy élet-halál harcból melyik hímivarsejt kerül ki győztesen, és a sok százezer (vagy millió) „versenyző" közül, melyik lesz az egyetlen, amely sikeresen célhoz érve összeolvad vele. Ha a győztes ondósejt X nemi kromoszómát tartalmaz, akkor lány, ha Y-t, akkor fiú fog kilenc hónap múlva megszületni. Első hallásra tehát úgy tűnik, mintha a gyermek neme egyedül az apán múlna, még ha ez a választás természetesen nem is tudatos. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha a petesejt valóban csupán passzív szemlélője lenne az eseményeknek. A legújabb kutatási eredmények azonban megállapították, hogy nem az. Miközben az ondósejtek nagy versenyfutása zajlik, a petesejt olyan vegyületeket bocsát ki magából, amelyekkel képessé válik valamelyest szelektálni, mintegy választani a spermiumok közül. Egyeseket taszít, másokat magához vonz, így végül rajta (is) múlik, melyik spermium termékenyíti meg. I. SZ. Aki sokat alszik, vesét él a sokat alvóknak tizenöt százalékkal nagyobb esélyük van a korai elhalálozásra, derült ki az amerikai rák egyesület átfogó kutatásából. az eredmények alapján a tudósok megkérdőjelezték a napi nyolcórás alvás állítólagos előnyeit, ugyanakkor ah is bebizonyították, hogy a négy óránál kevesebb alvás már nem elegendő a szervezetünknek. A San Diegó-i Kalifornia Egyetem pszichológusai felfedezték, hogy a hosszan élő emberek csupán hét órát alszanak naponta, azonban számukra sem egészen világos, hogy miért pont a hét a nyerő szám. Rájöttek, hogy a több alvás kockázatosabb, mint a kevesebb, de napi négy óránál mindenképpen többet kell aludnunk. A több mint egymillió emberen elvégzett felmérésből kiderült, hogy az amerikaiak átlagosan hat és fél órát alszanak, ami sokkal kevesebb a sokak által tanácsolt nyolc óránál. Mindez azt sugallja, hogy az embereknek nem szükséges azért kezelésre járniuk, hogy többet tudjanak aludni. Az álmatlanságban szenvedőknek nincs nagyobb esélyük a korai halálra, ezzel szemben az altatók egy-két napot lefaraghatnak az életükből. A kutatócsoport most kísérletekkel akarja kideríteni, hogy a vekker beállítása meghosszabbíthatja-e az életünket. A tanulmány kritikusai biznak abban, hogy az eredményeket nem fogják félremagyarázni. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az 1980as években, egy rákmegelőzési program keretében felvett adatokat nem kifejezetten az alvási szokások tanulmányozására vették fel. Ebben nem foglalkoztak az álmatlanság problémájával, az altató tabletták fogyasztásával, és nem rögzítették percre pontosan az alvások hosszát. Dániel Buyssc alvásspecialista szerint nem lesz hosszabb az életünk, ha kevesebbet alszunk, és az alvás hiányának vannak olyan egyéb hatásai is - például a nyűgösség, nagyobb hajlam a megbetegedésre -, amelyek ugyan nem okoznak korai halált, de jelentősen rontják az életminőségünket. K. K.