Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-26 / 48. szám

A 1)1 LMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELI I KL! II • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA Egy százalék Minimálbérterheket csökkent az állam Pályázatok dömpingje Borúlátóbb Csongrád megyei vállalkozók A Kisosz másképp számolna Csökkenhetnek a bérterhek a textiliparban is. Fotó: Karnok Csaba Február 15. óta kétszer annyian érdeklődtek az idén a munkaügyi központokban a minimálbér-emelési kompenzáció iránt, mint 2001-ben egész évben - tájékoztatta lapunkat a Gazdasági Minisz­térium. A pályázók 15 milliárd forintos keretből juthatnak vissza nem fizetendő egy összegű támogatáshoz. A vállalkozások a minimálbér fel­emelése miatt keletkezett többlet­költségeik átvállalását kérhetik, a főfoglalkozású egyéni vállalkozók pedig a járuléktehcr-többlet rész­ben, vagy egészében történő meg­térítésében reménykedhetnek, ha pályáznak a minimálbérkompcn­zációra. A tájékoztatás szerint a normatív támogatás arányáról, az egyes munkaügyi központoknál felhasználható keret nagyságáról az országosan összesített igények, és a támogatási keret figyelembe vételével dönt majd a Munkaerő­piaci Alap Irányitó Téstületc (MAT) május 15-éig. A támogatásról a megyei munkaügyi központ hoz határozatot május 31 -éig, s a támo­gatási összegeket még az első félév­ben kifizetik. A pályázat célja az alacsony átlag­keresetű, magas élőmunka-igényű vállalkozásoknál a minimálbér-nö­velés esetleges kedvezőtlen foglal­koztatási hatásainak ellensúlyozá­sa, a foglalkoztatási helyzet javítá­sa, az elbocsátások elkerülése, a létszámbővítés elősegítése. Pályáz­hatnak gazdasági társaságok, álla­mi, önkormányzati szövetkezeti, egyesületi vállalatok, trösztök, szö­vetkezetek és egyéni vállalkozók. Pályázatot nyújthatnak be továbbá közhasznú társaságok és közhasz­nú szervezetként nyilvántartásba vett alapítványok, ha az alapító okirat alapján rehabihtációs fog­lalkoztatást végeznek, vagy a mun­kaerőpiacon hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztatnak. Felté­tel még, hogy a -200l-es átlagos statisztikai létszámukban a válto­zott munkaképességű munkaválla­lók, illetve a munkaerőpiacon hát­rányos helyzetű személyek aránya meghaladja az 50 százalékot. A részletes pályázati feltételeket, valamint az űrlapokat február 15-étől lehet beszerezni munka­ügyi központokban, illetve megta­lálhatók a Gazdasági Minisztéri­um www.gm.hu internetes címen is. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központtól már több mint 700 nyomtatványcsomagot kértek az érdeklődők. A pályázatokat ugyan­itt március 18-áig kell benyújtani. Az elmúlt évben országosan 4400 pályázót regisztráltak a ha­sonló céllal meghirdetett pályáza­ton, s 4200-an nyertek el támoga­tást. A megyében 218 pályázó 61,2 milbó forinthoz jutott hozzá. A pá­lyázók köre idén kibővült az egyé­ni vállalkozókkal, illetve azokkal a közhasznú társaságokkal, amelyek rehabihtációs foglalkoztatást végez­nek, vagy a munkaerőpiacon hátrá­nyos helyzetű személyeket foglal­koztatnak. Tavaly a pályázat két fordulóban zajlott. Az elsőben szi­gorúbb feltételeket szabtak, csak a legalább öt dolgozót alkalmazó cé­• gek jelentkezhettek, illetve kizáró ok volt, ha más támogatást igénybe vettek. A második fordulóban már valamennyi belföldi székhelyű gaz­dasági társaság részt vehetett, ha legalább egy alkalmazottat foglalkoz­tatott. A támogatás alapja az éves számí­tott járulékteher-többlet összege le­hetett Az igényelt éves járulékteher­többlet összeget, összesen 1 milh­árd 818 milbó forintot a nyertes pályázók múlt év decemberében megkapták - tájékoztatott a mi­nisztérium. FEKETE KLÁRA A Csongrád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara az országos kamarai konjunktúra-felmérés részeként 1998 óta évente két­szer kérdezi meg tagjait vállalko­zásuk helyzetéről, piaci kilátása­iról. A 2001 őszi legutolsó felmé­rés szerint a helyiek sokkal bo­rúlátóbban nyilatkoztak, mint korábban. A vállalatok 2001 őszén a koráb­binál borúlátóbb nyilatkozatokat tettek mind jelenlegi helyzetükkel, mind a következő hat hónapra szóló kilátásaikkal kapcsolatban - derül ki az országos felmérésből. Az országosan összesített kon­junktúraindex legutoljára az orosz válság után, 1999 elején volt ennyire alacsony. Romlott mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzet megítélé­se, az értékesítés és a megrende­lés mutatója és a foglalkoztatási szándékok indexe is. A felmérés adatai alapján a termelés, ezen belül is az ipari termelés a koráb­binál lassúbb növekedési ütemé­re kell számítani. Ez a fékezés az iparban már el is kezdődött, ami nem csak a termelési, de a rende­lésállományok adatsorából is ki­olvasható. A cégvezetők jelzései szerint az állapot - legalábbis még 2002 elején - tartósulhat. Ami azt jelenti, hogy az exportpiacokon bekövetkezett erős növekedéslas­sulás Magyarországon is érezteti hatását, s az eredetileg tervezett gazdasági növekedési ütemnél sze­rényebb bővülés valószínűségét jelzi. A vállalkozók leginkább a foglal­koztatás alakulása miatt aggód­nak. A kérdőívet Csongrád megyé­ből visszaküldő vállalkozások je­lenlegi helyzetüket az országos átlagnál még kedvezőtlenebbül látják: mindössze 8 százalékuk elégedett a mostani üzletmenet­tel, 77 százalékuk kielégítőnek, 15 százalékuk kifejezetten rossz­nak tartja a helyzetet. Ezek az adatok az előző félévi számokkal összehasonlítva az üzleti helyze­tével elégedett vállalkozások ará­nyának jelentős csökkenését mu­tatják. Vállalkozásuk jövedelmezősé­gét illetően az elégedettségi mu­tató az elmúlt félév adatához ké­pest csaknem egyharmadára csök­kent, s jelentősen elmarad az or­szágos átlaghoz képest is. A ború­látást olyan érvekkel támasztják alá, mint a fizetőképes kereslet csökkenése, a multik térhódítása és az ázsiai termékek behozatali dömpingje. Ugyanakkor tudni kell, hogy a megye értékesítésre vonatkozó adatai nem minden tekintetben igazolják a pesszimizmust, Csongrád megye vállalkozói ugyanis belföldi forgalmukban ta­valy kis mértékű növekedést ta­pasztalhattak. Az exportértékesítés nagysága mintegy 10 százalékkal múlta fe­lül a 2000. évi helyzetet. Belföldön és külföldön egyaránt a vegyipa­ri termékek eladása nőtt kiugró­an, a tavalyihoz képest másfél­szer annyi terméket tudtak érté­kesíteni a cégek. Ezzel szemben el­maradt az az építőipari konjunk­túra, amely az országos adatokból kitűnik: Csongrádban 2001 első kilenc hónapjában a termelés 5 százalékkal maradt alatta az elő­ző évinek. Az elkövetkező hat hónapra szó­ló várakozásokat is a pesszimiz­mus jellemzi - leszámítva a mul­tinacionális vállalatokat. A ka­mara tesztje a beruházások to­vábbi lassú emelkedését, valamint borúlátó foglalkoztatási prognózist jelez. E K. Elég egy kört futnia MUNKATÁRSUNKTÓL A Kisosz örül annak, hogy az idei kedvezményezet­tek körébe felvették az egyéni vállalkozókat - ez a réteg tavaly nem kaphatott minimálbér-kompenzá­ciót. Az érdekképviselet tárgyalásainak eredménye­képpen bővült 2002-rc a támogatottak köre. Ugyan­akkor kifogásolják, hogy még mindig bonyolult szá­mításokat kell levezetni a kérőlapokon. - Míg tavaly egy matematikaprofesszor tudására volt szükség ahhoz, hogy valaki minimálbér-kom­penzációra pályázatot nyújtson be, idén már tanár­segédi rang is elegendő - érzékeltette Martonosi Ist­ván, a Kisosz megyei titkára azt, hogy embert pró­háló feladat a nyomtatványok kitöltése. Az érdekképviselet egyszerűbb megoldást is el tu­dott volna képzelni. A gondolatmenet alapja, hogy az 50 ezer forintos minimálbérrel a saját magát al­kalmazó egyéni vállalkozó bérterhei évi 25 ezer 200 forinttal emelkedtek. Ezt az összeget szeretné vissza­kapni a legtöbb pályázó. A minisztérium azonban - egy képlettel, amelyben a feltételezett 8-12 szá­zalékos ajánlott béremelést és a 2 százalékos tb-te­hercsökkentést is figyelembe veszi a tárca - 13 ezer 296 forintot adna vissza, amennyiben valaki sike­resen szerepel a pályázaton. A Kisosz titkára szerint azonban felesleges ilyen számitgatisokra kényszeríteni a vállalkozókat. - Sokkal egyszerűbb lett volna, ha azt mondják, van 15 milliárdunk, dupla annyi pályázat érkezett be, tehát a 25 ezer 200 forintos éves többletköltségnek mindenki megkaphatja a felét. Ez 12 ezer 600 forint, pár száz forinttal kevesebb, mint a minisztérium ál­tal adható maximum. Viszont egyszerű és minden­ki számára érthető az alapelv. Ráadásul a pályázat át­láthatóságát is segíthették volna a döntéshozók. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központtól kapott tájékoztatás szerint a kirendeltségeken megtalál­ható az a segédprogram, amelyet a pályázatok be­adásához igénybe lehet venni. Az ügyfélszolgálato­kon - próbaszámításokkal is - a vállalkozók rendel­kezésére állnak. A segélyprogramot az internetről is le lehet tölteni a munkaügyi központ honlapjáról: www.csmmk.hu www«i áifítifdii« h u Hívja a 06-40-44-48-48-a« telefonszámot! A kis- és középvállalatok életében számtalan olyan üzleti lehetőség adódik, melyet azonnal meg kell ragadni. Ilyenkor nincs idő a hosszadalmas ügyintézésre. A Raiffeisen Bank évente egyszer végez hitelbírálatot, így cége az év további részében az előre megállapított feltételek mellett gyorsan juthat további finanszírozási lehelőséghez. Egy év folyamatos finanszírozás egyszeri elbírálás után. VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK

Next

/
Thumbnails
Contents