Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

KEDD, 2002. FEBRUÁR 19. "EGY SZÁZALÉK" 7 Télen megtorpan az optimizmus Az év első hónapjában a közöny volt az úr: nem változott a véleményünk sem saját pénzügyi helyzetünkről, sem az ország gazdasági jövőjéről. E közömbösségért okolható a friss makrogazdasági adatok ismerete is, ám leginkább a tél végi, általános fásultság a „ludas". A háztartások gazdasági várakozásait reprezentáló, a Gazdaságkutató Rt. által minden hónapban elkészített lakossági bizalmi index januárban mindössze fél ponttal emelkedett, azaz gyakorlatilag stagnált. Sokak szerint a pénztárcánk ugyanolyan méretű, mint tavaly volt, s az ország gazdasági kilátásai sem változtak jelentősen. A tavaly decemberi hangulathoz képest januárban már gyorsabb áremelkedést érzékeltek a megkérdezettek, s erősödtek az inflációs várakozások is. A munkanélküliséggel kapcsolatban pesszimistább lett a lakosság, egyre többen tartanak attól, hogy e kedvezőtlen mutatók emelkedni fognak az idén. Abbahagytuk a költekezést: míg tavaly novemberben és decemberben a családok nagy része lendületesen vásárolt, és ezt is tervezte az idénre, januárban már sokakat kijózanított a karácsony utáni és az adóbefizetések előtti időszak. Januárban nem változott a megtakarítási kedv, a következő 12 hónapra vonatkozóan azonban egyre többen vélik úgy, érdemes lesz spórolniuk. Mint az az ábrán is látható, hazánk hét régiója közül decemberhez képest egyedül térségünkben, a Dél-Alföldön javult érzékelhetően a bizalmi index értéke. Stagnált az index az ország északi részén és a NyugatDunántúlon, ugyanakkor pesszimistább várakozások jellemzik Közép-Magyarország, Eszak-Alföld, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl megyéit. O.K.K. A lakosság bizalmi indexének alakulása 2©@2/(p H%f Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos Kamarai hírek Nyugdíj- és egészségbiztosítás 2002 Az egészség- és nyugdíjbiztosítási jogszabályok értelmében minden foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, illetve járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel. Ezen kötelezettségek megismertetése, valamint a szabályok helyes alkalmazása érdekében kamaránk február 21-én (csütörtökön), 10 órai kezdettel rendezvényt szervez, amelyen az ez évtől hatályos jogszabályokról és más aktuális kérdésekről kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők Szegeden, a megyeháza földszinti nagytermében (Rákóczi tér). Előadók: Dudás Józsefné igazgató (Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság) és Idul Jánosné osztályvezető (Megyei Egészségbiztosítási Pénztár). Ismét kamarai bál A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara második alkalommal rendezi meg az iparosok, kereskedők kamarai bálját február 23-án (szombaton), 19 órától a Pick Szabadidő Központban. A zenés-táncos esten kétmenüs vacsorával és egzotikus műsorral várjuk az érdeklődőket. A színes program mellett ismét átadásra kerül a Csongrád Megye Gazdaságáért elnevezésű díj, melyet egy szakmai kuratórium ítél oda egy nagy-, egy közepes, s egy kisebb méretű vállalkozás vezetőjének. Az idei bálon a kézművesszakma egy szerencsés képviselője veheti majd át először a Csongrád Megyei MesterRemek Díjat. Jegyeket még korlátozott számban vásárolhatnak az érdeklődők a kamara ügyfélszolgálatán és az Alföld Tours Utazási Irodában! (Szeged, Somogyi u. 21.) Mestervizsgatanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szobafestő-mázoló és tapétázó, pék. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 62486-987-es telefonszámon! CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Árnyékban a napfény városa Nem segít a sírás a megyén Ópusztaszer az utazásszervezők tuti tippje. Csongrád megye az egyike azon térségeknek, amelyek képtelenek megtermelni a növekedéshez, vagy akár a szinten tartáshoz szükséges értékeket. A turizmus kiváló gazdasági lehetőség volna, ha résztvevői felismernék: ideje eldobni a könnyes zsebkendőket, mert a meglévő problémák csak úgy maguktól, szakmai összefogás nélkül nem oldódnak meg. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara reklámklubjának elmúlt heti rendezvényén a beutaztatós turizmust állították reflektorfénybe, s így, a szezon kezdetén a téma több mint aktuális. Tény, hogy a dél-alföldi idegenforgalmi ágazat számos külső és belső problémával küzd, hiszen a térképen tőlünk pár centiméternyire zajlott délszláv háború, majd a tiszai ciánszennyezés maradandó nyomot hagyott turisztikai megítélésünkön. Tény az is, hogy az e területen működő vállalkozások versenyképességét ez hátrányosan érinti. Ám miután a pénz racionalitása diktál, az idegenforgalom pedig olyan lehetőség, amely felfelé húzhatná a gazdasági mutatókat, célszerű volna, ha a szereplők a meglévő problémákból inkább megoldandó feladatokat faragnának. A turizmus lényege az ember, aki állandó környezetén kívül tartózkodik, de hozza magával az összes igényét - mondja Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke, aki szerint amennyiben ezeket az igényeket képes a vendéglátó megtalálni, az vonzóvá teheti az egész térséget. A turistát idecsalogatni persze komplex feladat. A siker receptjéhez kell vonzerő, arculat, megfelelő marketing, komplex turisztikai termékek és jó szolgáltatások. A szakma képviselőinek, egy adott város, térség vezetésének, a település fejlesztési és turisztikai szakembereinek közösen kellene választ keresniük arra, mi az, ami mindebből megvan. Nem igaz, hogy a dél-alföldi térség idegenforgalmi szempontból értéktelen, s nincs rajtunk „áldás" - mondta Pethőné Dedák Angéla, a Magyar Turizmus Rt. dél-alföldi regionáhs marketingigazgatóságának vezetője. A régió igenis vonzó: sok a védett természeti érték, adottak a feltételek a kiváló vadász-, falusi és lovasturizmus fellendüléséhez, páratlan vonzerő lehet a gasztronómiai kínálat. Persze, mint ahogy a szakértő mondja, jellemző, hogy a régióban nincs kiemelt üdülőkörzet, s így az elmúlt évtizedekben, években nem történtek fejlesztések sem. Ez vezetett oda, hogy az ország turizmusából a délalföldi régió nem részesedik elvárható arányának megfelelően. (Békés megye kevesebb látványossággal, de tudatos értékfelismerésével megelőz minket.] Pethőné Dedák Angéla úgy véb, térségünkben számos lokális vagy regionáhs vonzással bíró turisztikai attrakció található, ám ezek versenyképessé tétele az egyes adottságok ötletgazdag összekapcsolásával, programcsomagokká alakításával valósulhatna meg. Arra egyre kevesebb idő van, hogy a vendéglátó-ipari ágazat várakozzék - mondja Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke - hiszen itt sokak megélhetése, a beruházások megtérülése a tét. A kínálati piac erős, a nagy szállodák versenyeznek egymással, miközben a szobakihasználtság az országban 42, a Dél-Alföldön alig 30 Fotó: Karnok Csaba százalékos. Kunz Péter, a Hotel Novotel Szeged igazgatója „saját bőrén" tapasztalja az elmondottakat. Az igazi lehetőségeket akkor hagyjuk ki, amikor nem közösen tervezzük egy város és egy megye turizmusát - mondja, s ezt példával is illusztrálja a szakember. Igazi kuriózum lesz a Millennium úszóház, s a szállodát nem zavarja, hogy lesznek kiadó szobáik. Az azonban szomorú, hogy mozgó hajó évek óta nincs a Tiszán. „Így a vendégeknek nem tudjuk ajánlani azt a folyót, amelyre az ablakuk néz" - mondja Kunz Péter, aki szerint emellett vannak azért az összefogást mutató reménykeltő pozitívumok is. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programja már tavaly ősszel napvilágot látott, ezt már akkor lehetett ajánlani, kínálni. A szakember szerint kulcsfontosságú, hogy időben - a nemzetközi turisztikai szakma ritmusához igazodva - adjunk magunkról információt. Nem baj, ha időközben változik a program, a lényeg, hogy a szezon előtt tudjanak arról a világban, hogy miért érdemes hozzánk jönni. O. K.K. Az agrár-környezetvédelem szemlélet is Adatlapok az FVM-hivatalnál Hogyan kapcsolódhatnak be a mezőgazdasággal foglalkozók a nemzeti agrár-környezetvédelmi programba? Erről beszélt Albert Imre, a Csongrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás osztályvezetője tegnap, a HódMezőgazda Rt. szervezte vetőmagvevő-találkozón. - A program nem csak a környezetvédelem agrárhasznosításáról szól, több annál a gazdálkodás módjának egészét megváltozató környezetgazdálkodási szemlélet. Egyfajta extenzívebb gazdálkodás megvalósulását jelenti, kisebb, ám okszerűbb növényi tápanyag-fölhasználással, s számos más követelménnyel, a termesztett fajtáktól kezdve a meghatározott jellegű talajművelésig mondta lapunknak Albert Imre a vásárhelyi rendezvényen. S miként alakulhatnak az erre átálló termelők jövedelmei? Jól már csak azért is, hogy érdekükben álljon az új gazdálkodás alapelvei szerint tevékenykedni. Például a savanyú talajoknál alkalmazható talajvédő gazdálkodás esetében a mésztrágyázás hektáronként 18 ezer forint igényelhető támogatással jár, és ez nem költség-, hanem földalapú támogatás, nem a költségtől függ a támogatás megléte, hanem a programban való részvételtől, illetve a mésztrágyázás elvégzésétől. Az integrált zöldségtermesztésnél 30-40 ezer forint támogatás valósulhat meg hektáronként, a szőlő-gyümölcs termesztésnél 4050 ezer, és így tovább. „Ezek akkora összegek, melyek mindenképpen ellensúlyozzák az esetleges bevételcsökkenést" - hívja föl a figyelmet Albert Imre. Hozzátéve: az Európai Unióban a környezetgazdálkodásra épülő termelés a közös agrárpolitikának egyik meghatározó pillére, e nélkül földalapú támogatást az unióban nem lehet kapni. Ha bekerülünk az EU-ba, s az uniós agrártámogatások rendszerébe, nálunk is ez valósul meg. Ennek máris lehet látni az előjeleit, a környezeti gazdálkodás nincs kötve gazdálkodási formához, természetes személy és társulás, kft., rt. egyaránt élhet e lehetőséggel, területnagyságtól függetlenül. Milyen lehetőségei vannak Hódmezővásárhely környékén a környezetkímélő gazdálkodásnak? Ahol savanyú réti talajok találhatók, ott talajvédő meszezésre, tehát az alapprogramban való részvétebe mindenképpen lehetőség nyílik, csupán arra kell vigyázni, az itt-ott beékelődött szikes területet ne meszezzék, ehhez föltétlenül talajvizsgálat szükséges. A másik lehetőség az integrált zöldségtermesztés. Nagyon lényeges a gyepgazdálkodás is, ez esetben a gyepet extenzív legeltetéssel hasznosítják, hektáronként 0,5-1,2 számosállat biztosításával (ezeknek nem kell mindenképpen a területen gazdálkodó tulajdonában lenniük), s tisztító kaszálással. A legeltetéses hasznosítás mellett jelentős mértékben nő a természeti környezet tájértéke is. Mi a teendője annak, aki eddig „hagyományos" módon gazdálkodott, de rá akart térni az agrár-környezetgazdálkodásra? Mindenekelőtt be kell adnia az erre vonatkozó pályázatát az FVM-hivatalnál, a kitöltött adadapokat március 4-éig, öt példányban. A pályázónak igazolnia kell, hogy az övé a terület, amelyre a pályázat vonatkozik, illetve öt évig bérli; azt, hogy van mezőgazdasági szakképzettsége - ha nincs, akkor falugazdász igazolhatja: legalább három éve termel a területen. Az összes többi teendőt (például: talajvizsgálat) ráér a gazdálkodó április 21. után is elvégezni, miután megkapta az értesítést, hogy elfogadták-e a pályázatot vagy sem. Ha nem nyert, minden további nélkül benevezhet a normál földalapú támogatási rendszerbe. Ám ha nyert - máris közelebb került az EU-hoz, az általa igényelt környezettudatos agrárgazdálkodáshoz. F.CS. Stabilitási mutató Magyarország és Lengyelország gazdasága a legstabilabb a feltörekvő piacok országai közül a Lehman Brothers és az Eurasia Group által végzett legújabb politikai kockázati felmérés szerint. A The Economist brit gazdasági hetilap által ismertetett felmérésben a stabilitási mutató azt méri, az adott ország mennyire képes ellenállni válságoknak illetve elkerülni válságok generálódását. Az index kiszámításakor 60 százalékban politikai, 40 százalékban gazdasági jellegű tényezőket vesznek alapul. Minél magasabb a mutató, annál stabilabb az adott ország gazdasága - magyarázta a brit gazdasági lap. Mind Magyarország mind Lengyelország esetében 70 százalék fölötti mutatót állapították meg a kutatók. Magyarország esetében 75, Lengyelországéban 72 százalékosat. Egy évvel ezelőtti hasonló felmérésükben Magyarország esetén az index 73, Lengyelországéban 68 százalékos volt, azaz a politikai stabilitást növekvőnek értékelték a felmérők. Argentína, amely tavaly Lengyelországgal szinte azonos kockázatúnak (67 százalék) számított, idén csak 47 százalékos mutatót kapott. Oroszország stabilitási mutatója növekedett a legnagyobb mértékben: a tavaly megállapított 46 százalékról 58 százalékra.