Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

Ép testben A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG EGÉSZSÉGÜGYI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: KALOCSAI KATALIN Gőzkabin stresszoldásra, infrasugár méregtelenítésre 11 ess az új szegedi termálban MEREGTELENITEST, SEJTREGENE­RÁLÁST. SZÍVIZOM-ERŐSÍTÉST ÍZÜLETI ÉS CSONTFÁJDALOM­CSILLAPÍTÁST VÁRHAT MINDENKI A MODERN WELLNESS-CENTRU­MOKINFRA- ÉS GŐZKAMRÁIBAN ELTÖLTÖTT KELLEMES PER­CEKTŐL A LEGÚJABB FÜRDŐTECH­NIKÁKAT A SZÍVBETEGEK IS BÁT­RAN KIPRÓBÁLHATJÁK. Hazánkban is egyre népszerűbbek, fürdővárosainkban pedig gomba­mód szaporodnak a wcllness-cent­rumok, azaz a szállodák, fürdők és sportközpontok kikapcsolódást és regenerációt elősegítő részle­gei. A már hagyományosnak szá­mító, ám gyakran a szervezetet erósen igénybe vevő masszázs, szauna és szolárium mellett egy­re több szolgáltató gondol a szív és érrendszeri, s más egészség­ügyi problémával küszködőkre. Az újszegedi termálfürdő a kö­zelmúltban nyitotta meg well­ness-részlegqt, ahol megtalálhatók a legmodernebb egészségkímélő technikák is. A fürdő gyógy- és termálszolgáltatásait a középko­rúak és az idősek igényeihez, élet­kori sajátosságaihoz alakították. A rekreációt, a súlyos betegségek megelőzését, a rehabilitációt és a gyógyulást keresők számára a A hagyományos szauna mellett egészségkímélő fiirdöberendezések is a vendégek rendelkezésére állnak a szegedi termálban. (Fotó: Schmidt Andrea) A WHO adatai szerint az egészségi állapotot befolyáso­ló tényezők: - 43 százalék életmód, - 27 százalék genetika, -19 százalék környezeti hatás, - 11 százalék az egészségügy mindenkori állapota. A wellness életforma, amelynek célja: - az egészség megőrzése, - a szellemi teljesítőképesség javítása, szinten tartása, - a kondíció megőrzése, - lelki harmónia, - optimista életérzés, - természetközeliség - aktív pihenés, - teljes értékű, ugyanakkor kulináris élvezeteket nyújtó táplálkozás, - jó megjelenés, természetes szépség, - hatékony stresszkezelés: sport, masszázs, relaxá­ció, - harmonikus emberi kap­csolatok kiépítése és fenn­tartása. wellness-központokban elsősor­ban élmény- és pezsgőfürdőket, aroma-, fény- és hangterápiát, re­laxációs és autogén tréningeket ajánlanak. A szegedi fürdő álló szoláriu­mát az érzékeny bőrűek is hasz­nálhatják, hiszen a henger alakú kabinban a fénycsövektől egyen­letes távolságban állhatnak a bar­nulni vágyók. A „talpon mara­dás" nem engedi, hogy esetleg el­bóbiskoljanak a műnapfény hódo­lói. Az egyre népszerűbb infraka­binok a szaunázáshoz hasonló él­ményt nyújtanak. A kétszemélyes kabint azonban mindössze 40-60 Celsius-fokra melegítik fel azért, hogy az ideális hatást fejtsen ki. Ekkora hőfok nem terheli meg annyira a szervezetet, mint a jó­val magasabb hőmérsékletű, ha­gyományos szaunák. Az infrasugarak mélyen behatol­nak a bőr alá és a test felmelegí­tésével méregtelenítik és regene­rálják a szervezetet. Az infrakabin­ban eltöltött 30 perc mintegy 900 kalóriát éget el, így alakformálás­ra is használható. A sugarak erősí­tik az immunrendszert, edzik a szívizmot, csillapítják az ízületi, izom- és csontfájdalmakat, oldják az izommerevedést. A gőzkabinok 45 Celsius-fokon üzemelnek, biztonságos regene­rálódást biztosítva az egészség­ügyi problémákkal küzdő fürdő­zőknek is. A közepes hőmérsék­letű gőz kedvező hatást fejt ki a légzőszervekre és a bőrre. A szak­emberek azonban stresszoldó, idegnyugtató hatását tartják a leg­hasznosabbnak. ILLYÉS SZABOLCS TERMESZETPATIKA - GYOGYNOVENYTAR a növényi aszpirin Ritka az a gyógyszeres szekrény, amelyben ne lenne aszpirin, de még ritkább olyan embert találni, aki tudja, hogy az „aszpirin" szót a gyönyörű, aromás illatú legyezőfűnck köszönhetjük. A középkorban finom mandulaillata népszerű légfrissítővé és „szóró növénnyé" tette. Később a növény, édes aromája és pompás virágai révén, megérdemelt helyet szerzett a menyasszonyi csok­rokban. Egy német tudós 1839-ben felfedezte, hogy a legyezőfű virágriigyei ugyanazt a vegyületet, a szalicint tartalmazzák, mint amit 11 évvel korábban a fehér fűzfa kérgéből már izoláltak. A szalicinnek erős fáj­dalomcsillapító, valamint láz- és gyulladáscsökkentő hatása van. A szalicin (és a kémiailag hozzá közel álló származéka, nevezetesen a szalicilsav), sajnálatosan, potenciálisan kockázatos mellékhatáso­kat okoz, mint gyomoridegesség, hányinger, hasmenés, gyomorvér­zés, fülzúgás és (nagy dózisban) légzőszervi bénulás. A vegyészek azzal a reménnyel vizsgálták a szalicilsavat, hogy meg­tartva előnyös tulajdonságait, minimálisra csökkentik a használa­tával járó kockázatot. Német vegyészek 1853-ban a legyczőfű-ki­vonattal dolgoztak, s előállították az acetil-szalicilsavat. Az új gyógyszernek még megvoltak a szalicilsav mellékhatásai, de annál sokkal hatásosabb volt. Nevének kialakításakor az acetil szó betűjét a legyezőfű latin nevéből, Spiraca, származó spirin elé téve kapták az aspirin (magyarul aszpirin) nevet. A mai herbalisták a növényt megfázásokra, influenzára, gyo­morégésre és más emésztőszervi zavarokra, izomfájásokra és gyer­mekkori hasmenésre ajánlják. A legyezőfűben ugyan van aszpirin, de ne várják azt, hogy a nö­vény ugyanazt tudja, mint az aszpirin. A legyezőfű nem rendelkezik az aszpirin erős fájdalomcsillapító, láz- és gyulladáscsökkentő hatásával. Az acetil-szalicilsavtartalma alacsony, s valószínűleg még az erős főzetek sem csökkentik a lá­zat vagy enyhítik a fájdalmat. A tinktúrák több szalicilátot tartal­maznak, s ezért fájdalomcsillapító hatásuk is nagyobb. Viszont kevésbé valószínű, hogy a legyezőfű az aszpirinre jellemző fő mellékhatást, gyomorbántalmat okozna. A legyezőfű kíméletes a gyomorhoz. Aki jobban szereti a gyógynövénykeszítményeket a tablettáknál, próbálja ki a legyezőfüvet - különösen, ha az aszpirin bántja a gyomrát - fejfájásra, ízületi gyulladásra, menstruációs görcsökre, hőcmclkedésrc, valamint egyéb fájdalmakra és gyulladásokra. A kellemes, összehúzó hatású forrázat elkészítéséhez tegyenek 1-2 teáskanál szárított növényt egy csészényi forró vízbe, majd hagy­juk ázni 10 percig. Naponta legfeljebb 3 csészével igyanak. Jancy, a rákellenes kampányban A mellrák veszélyeire, a megelőzés és a korai felismerés fontosságára fi­gyelmeztető társadalmi célú rek­lámkampányt indít a Magyar Rákel­lenes Liga, a jövedelemadó 1 száza­lékának elnyeréséért. Ebben szere­pet vállalt az amerikai nagykövet­asszony, Nancy Goodman Blinker is. Nancy Goodman Blinker, az Egyesült Államok budapesti nagy­követe is beszélt azon az összejöve­telen, amit a Magyar Rákellenes Liga szervezett a minap Budapesten a hazai rákellenes küzdelem érde­kében. Az amerikai nagykövet ar­ról szólt, hogy tavaly Magyarorszá­gon több mint 30 ezer nő halt meg rákban és több mint négyezer nőnél diagnosztizáltak mellrákot. A ma­gyar nők között a rákos megbetege­dések aránya magasabb nemcsak az európai uniós átlagnál, de a régió legtöbb országának arányszámá­nál is. Nancy, aki maga is a mell­rákot túlélők közé tartozik, s akinek testvére mellrákban halt meg, arról is beszélt, hogy a legfontosabb fel­adatot és a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy széles körben megis­mertessék a betegséget. Nancy Go­odman Blinker testvére, Susan G. Komén emlékére nemzetközileg is ismert és az Egyesült Államokon kí­vül több országban is tevékenykedő mellrákellenes alapítványt hozott létre, amely fennállása óta több mint 300 millió dollárt gyűjtött össze a mellrákkutatására. Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Li­ga elnöke a most induló reklám­kampány kapcsán úgy nyilatkozott: szeretnék az egész társadalom figyel­mét felhívni a betegségre, hiszen a megbetegedések száma félelmetesen emelkedik. Míg 1991 -ben „csak" minden ti­zenötödik, addig ma már minden nyolcadik nő szembesül a mell­rákkal Magyarországon. A mellrák ellenei küzdelem egyet­len hatásos formája a megelőzés. etika 1. Tartsa be a szabályokat, semmi­képp se gyújtson rá ott, ahol ez kifejezetten tilos! 2. Ne dohányozzon tömegben! 3. Ne dohányozzon ablak nélkü­li, nehezen szellőző helyen, példá­ul szük folyosón, liftben! 4. Mindig kérdezze meg, nem za­var-e valakit, mielőtt rágyújt, és kérjen engedélyt! 5. Figyeljen cigarettája füstjére, hogy senkinek ne szálljon az arcá­ba! 6. Ügyeljen az égő parázsra, tart­sa biztonságosan, meg ne égethes­sen valakit vagy valamit! 7. Hamuját mindig hamutartóba szórja! 8. A csikket mindig csak hamu­tartóba, speciális szemetesbe dob­ja! Ne dobja el a csikket, még az ut­cán sem, például mielőtt fölszállna valamelyik járműre! 9. Munkahelyen, családban ne hagyja sokáig a hamut a hamutar­tóban! Ürítse ki, és mossa ki! 10. Szellőztessen ki dohányzás után! Megszerettük MTI A FELNŐTT LAKOSSAG 21 SZAZALE­KA FOGYASZT SZÍVESEN MÜZLIT ÉS GABONAPELYHET - DERÜL KI A GFK PIACKUTATÓ INTÉZET ÁLTAL EZER FŐ SZEMÉLYES MEGKÉRDEZÉSÉVEL TAVALY KÉSZÍTETT, AZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOKAT VIZSGÁLÓ FELMÉ­RÉSBŐL. A felmérés szerint nőtt a müz­lit és a gabonapelyhet kedvelők száma, hiszen 1999-ben a megkér­dezettek 18 százaléka nyilatko­zott így. A felmérésből kiderül az is, hogy jellemző trendet mutat az iskolai végzettség szerinti megoszlás. A diplomások között kétszer akko­ra a müzlit kedvelők aránya, mint a nyolc általánost vagy kevesebbet végzetteknél. Jövedelem alapján a megkérdezettek háztartásaiban havi nettó 100 ezer forintos bevé­tel az a határ, amely fölött az át­lagosnál jobban, alatta pedig kevés­bé kedvelik ezeket a termékeket. A müzli és gabonapehely Buda­pesten még mindig kiemelkedően népszerű. A fogyasztás gyakorisá­gára kapott válaszok azt mutatják, hogy egy magyar felnőtt átlago­san kéthetenként egyszer eszik müzlit vagy gabonapelyhet. A szűkösen táplálkozók szinte so­ha, a hagyományosan étkezők pe­dig csak kéthavonta. A felmérés szerint a nők majd­nem kétszer olyan gyakori fo­gyasztók, mint a férfiak. A leg­magasabb jövedelmű háztartás­ban élők pedig hat és félszer olyan gyakran esznek müzlit, gabona­pelyhet, mint a legalacsonyabb jövedelmi csoporthoz tartozók. A fogyasztás gyakoriságánál nagy különbséget jelez még az iskolai végzettség is: a diplomások csak­nem háromszor gyakrabban fo­gyasztanak müzlit és gabonapely­het, mint a legalacsonyabb vég­zettségűek. A korosztályokat vizsgálva, a fogyasztás gyakorisága a 15-39 évesek körében haladja meg az átlagot, míg 1999-ben ez még csak a 15-29 éveseket jellemezte. Hajszolt A romák mellett az egyházi embe­reknek és az újságíróknak alakított ki egészségügyi programot a szak­minisztérium, miután felméré­sekből kiderült, hogy e három cso­port betegesebb az átlagnál. A felmérések szerint a lakosság három csoportjának, a romáknak, az egyházi embereknek, illetve az új­ságíróknak a legrosszabb az egész­ségi állapota, ezért nekik külön programokat alakít ki az Egészség­ügyi Minisztérium. A romák részé­re kialakított egészségügyi alapprog­ram 10 év alatt szeremé elérni a ro­ma emberek felzárkóztatását az át­lagos szintié. A szerzetesek, a papok és az apácák ritkán fordulnak orvos­hoz. Az újságírók hajszoltak, rend­szertelenül és egészségtelenül él­nek. A miniszterrel egyetértett VW­singer István, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke is, aki emlé­keztetett arra, hogy egy kecskemé­ti felmérésben a berepülőpilóták­nál állapítottak meg az újságíróké­hoz hasonló egészségügyi gondo­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents