Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLEKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA ÉS KOVÁCS ANDRÁS Minimálbérért kínált állások Mórahalom és Makó: a legtöbben munka nélkül A regisztrált munkanélküliek száma Csongrád megyében a múlt év végén 13 ezer 588 fó volt, 472-vel többet számoltak, mint egy hónappal korábban. A 2000 év végi helyzethez képest viszont javulásról lehet beszámolni: immáron 1553-mal kevesebben részesültek ellátásban. Egy hónap alatt, novemberről decemberre is nőtt a munkanélküliség Csongrád megyében - derül ki a munkaügyi központ adataiból. A munkanélküliek az év végén 3,6 százalékkal voltak többen - összesen 13 ezer 588-an -, mint egy hónappal korábban. December végére Csongrád megye települései közül egyedül Szeged térségében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma: míg november végén 5900 személyt tartottak nyilván, addig az év végére már csak 5651 et. Ezzel szemben a megye többi körzetében minimum 46-tal és legfeljebb 128-cal többen váltak a munkaügyi központ ügyfeleivé (ez utóbbi emelkedés Hódmezővásárhelyen következett be, így a Szegedhez közeli városban 2000 fölé emelkedett a regisztrációban állók száma). Más városokban a szakemberek nem tapasztaltak ekkora mozgást, ám a települések lélekszámának arányában mindenütt emelkedésről lehetett beszámolni. December végén a munkanélküliségi ráta megyei szinten 7,6 százalék volt, vagyis 0,2 százalékkal magasabb, mint egy hónappal korábban. Szegeden - mint ahogy erről fentebb beszámoltunk - kis mértékű, 0,1 százalékos csökkenést mértek, míg a munkanélküliség relatív mutatója a többi kirendeltségen nőtt. Megyei átlag feletti a ráta Mórahalmon (10,1), Makón (8,7), Kisteleken (8,6) és Hódmezővásárhelyen (8,2 százalék). Az előző év hasonló időszakához képest viszont a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékkal esett. Átlag feletti a csökkenés Kistelek, Makó és Szentes térségében. A fogadó oldal, a kirendeltségeken nyilvántartott betölteden munkahelyek száma alig haladta meg a négyezret (4085 volt), ez 208 álláshellyel kevesebb az előző havinál, s mindössze 138-cal haladja meg az egy évvel korábbi munkahely-kíná2001. jóemberében bejelenteti álláshelyek alakulása Építőipar 4,5% Vendéglátás 3,3% _ ..... , . 0o Szállítás, raktározás 1,8% Kereskedelem 17,5% Nem anyagi szí 32,3 Feldőli latot. Decemberben mindössze két kirendeltségen, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen keresetek több új embert (18-at, illetve 24-et). Speciális helyzet alakult ki Kisteleken, ahol 2001 utolsó hónapjában 145tel csökkent az új állások száma. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a kirendeltségen az előző hónapban külföldi cégek hirdettek nagy számban álláshelyeket, decemberben viszont ezek a partnerek már nem jelentkeztek. Makón is közel a felére esett vissza a betöltet: len álláshelyek száma, amelynek oka az, hogy a feldolgozóiparban az év végén leállt a termelés. Elgondolkodtató képet mutat mellékelt ábránk, amelyből az derül ki, hogy Csongrád megyében az év végén bejelentett 2854 álláshely legnagyobb hányada az úgynevezett egyéb, nem anyagi ágak kategóriájába tartozik (1042 munkahely). A második helyen az ipar kínálata áll 626 álláshellyel, a harmadikon pedig a mezőgazdaság 538 üres állással. Húsz százalékkal csökkent a korábban vezető pozícióban lévő építőipar igénye, ebben az ágazatban mindössze 274 munkást kerestek. A cégek által felajánlott állások átlagbére 50 ezer 908 forint volt, vagyis egy hajszállal kínáltak többet a 2002 januárjától előírt minimálbérnél. Ez 818 forinttal több pénz, mint a novemberi átlag és közel tízezer (9 ezer 560) forinttal több az egy évvel korábbi kereseti lehetőségeknél. Szegeden és Makón a megyei átlagnál 4-14 százalékkal kereshettek többet a munkába lépők, míg Mórahalmon és Csongrádon novemberhez képest 5-10 százalékkal csökkentek az átlagkeresetek. FEKETE KLÁRA Fizetési mérleghiány A Magyar Nemzeti Bank visszamenőleg módosította a 2000., illetve a korábban közölt 2001. évi, havi fizetési mérleg-adatokat - hozták nyilvánosságra a jegybank hétfői sajtótájékoztatóján. A korrigált adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben 1,248 milliárd, 2000-ben pedig 1,434 milliárd euró volt. A decemberi hiány tavaly 328 millió eurót tett ki. A korrekcióra nagyrészt egy hibás vállalati adatszolgáltatás miatt került sor. A február elején közölt, még nem korrigált előzetes adatok szerint a folyó fizetési mérleg 177 millió euró hiánnyal zárt tavaly decemberben, így 2001-ben a folyó deficit csupán 518 millió euró volt. A korrigált adatok szerint 2000ben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,434 milliárd euró volt, szemben a korábban közölt 1,62 milliárd euróval, a 2000. decemberi deficit 562 millió eurót tett ki. Szeged és a Westel Egymilliós adomány Devizaárfolyamok A JVtaKyacJSemzeti Bank devizaárfolyamai ^ v (epL^Rységre, forintban) 394,64 Ausztrál dollár Cseh korona Dán korona 143,03 7.60 32,39 Euró Japán yen (100) 240,62 207,98 fpgj Ik-ni adai dollár 173,30 ngyel zloty 66,06 Norvég koron.i Svájci frank 30,99 162j23 rooa ívikkorona lm Fiánkén 26^0 5.69 USMollár I Jtr ;h Francs 276,07 Szeged önkormányzata és a Westel között nyolc-kilenc éves múltra tekint vissza az együttműködés. Ezt Sugár András, a Westel vezérigazgatója mondta el abból az alkalomból, hogy a mobiltelefon-szolgáltató nemrégiben 1 millió forintos adományt nyújtott át a Szeged Közbiztonságáért Közalapítványnak. A vezérigazgató elárulta: mindig szívesen jön Szegedre, akár sportról, akár kulturális rendezvényről legyen sző. Két évvel ezelőtt például egy, a Tísza-parti városban rendezett tenisztornán második helyezést ért el. „Ebből is látszik, nem csak beszélek a sportról . " - tette hozzá a mobilszolgáltató első embere. Sugár András úgy fogalmazott, egy város és egy mobiltelefon-szolgáltató - amely egy adott településen jelentős gazdasági tényezőnek számít - között több ponton is elképzelhető az együttműködés. Az önkormányzat és a Westel „találkozásai" kiterjednek a sportra éppúgy, mint a kultúrára, valamint támogatják a város egyéb kezdeményezéseit akár az egészségügyben, akár a közbiztonság javításában. A Westel felelősséget érez szűkebb és tágabb környezetéért, elkötelezett a társadalmi értékteremtésben. A Westel tudja - fejtette ki Sugár András -, hogy egy városban való jelenlét elkötelezettséget jelent: nemcsak annyiból áll részvételük a település életében, hogy mobiltelefonokat adnak el, hanem az is a szerepük, hogy az emberek hozzájuk is fordulhassanak ügyes-bajos dolgaikkal. Hogy egy közbiztonságért felelős alapítvány kapott ekkora támogatást a Westeltől, annak azért Szeged szeretetén kívül nyomósabb oka is van — derült ki a továbbiakban. Sugár András kifejtette, pontosan figyelemmel kísérik, finoman szólva mennyi mobiltelefon „tűnik el". „Az elmúlt évben kevesebbet loptak, mint 2000-ben, pedig többet adtunk el, vagyis a fajlagos mutatóink javultak" - tette hozzá, "természetesen az éberségre továbbra is szükség van, vigyázni kell az értékeinkre. Az elmúlt évben az országos átlagra sikerült leszorítani a Szegeden ellopott készülékek számát, amelyet nagyon jó eredményként tart számon a Westel vezérigazgatója. A déli városok természetesen mindig is azok közé a települések közé tartoztak, amelyekre jobban oda kellett figyelni - fogalmazta meg véleményét a határközeliségre utalva a vezérigazgató. EK. Horn-kormánv 1995 1,5 1996 1,3 1997 4,6 1998 4,9 Orbán-kormány 1999 4,2 2000 5,2 2001 3,8 2002 3,2 (várható) átlag: 3,1 átlag: 4,1 Lassuló növekedés Szokásos február eleji helyzetértékelését tartotta meg Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására. Az alábbiakban az elemző közgazdász előadásából a növekedési ütem körüli számháborúval kapcsolatos részt emeljük ki. Minden korábbi folyamat, ami 2001 első felére jellemző volt, megváltozott 2002-re - mondta a Petschnig Mária Zita. Noha 2001 év végi adatok még nem állnak rendelkezésre, a tendenciák azért zalékkal is, sőt a jegybank prognózisában 2,8-4,2-es, széles ingadozási sávban meghatározott előrejelzés szerepel. Talán a második félévben elkezdődhet egy kisebb élénkülés, akárcsak a német gazdaságban. A növekedési ütem egy fellángoló - sajnos, politikai - vita tárgya. Ezért érdemes visszatekinteni a Horn-kormány időszakára és azt összehasonlítani az Orbán-kormány négy évével. Az 1994-98 közötti időszakban (teljes évtől, 1995től 98-ig számolva) a következő adatokat kapjuk: 1,5-1,3-4,64,9 százalékos növekedési ütem, világosan látszanak. Kirajzolódik az, hogy lassul a növekedés, ugyanakkor pedig javulnak az egyensúlyi folyamatok, csökken a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya. Ez utóbbi adatra környezetéből kiragadva, mint sikertörténetre hivatkozik a kormány, holott örömre nem ad okot: mögötte ugyanis nagyon jelentős exportés még jelentősebb importcsökkenés áll. Erőteljes trendváltás figyelhető meg a magyar gazdaságban, amelynek az a jellemzője, hogy szorosan kapcsolódik a német gazdaságban bekövetkezett változásokhoz. Amikor a német gazdaságban az ipari termelés csökkenésnek indul, ugyanezt lehetett nálunk is megfigyelni (a magyar GDP 20 százalékában Németország meghatározó tényező). Az elemző közgazdász elmondta, ennek az a magyarázata, hogy erősebb a függésünk a nyugat-európai régiótól, mint a 80-as években a Szovjetuniótól, vagyis: a nyugati gazdaságot ért törés nálunk is jelentkezik. A növekedési ütem 2001-ben negyedévről negyedévre esett: az első negyedév még 4,4 százalékos növekedést mutat, a második 4-et, a harmadik 3,7-et és az utolsó három hónap üteme a prognózisok szerint már csak 3,5 százalékos lehet. Az év egészére 3,8 százalékos növekedési ráta várható. A kormány 2002-re először 4 százalékos növekedést jósolt, mára azonban kénytelen kiegyezni a 3,5 száamely egy 3,1 százalékos átlagot eredményez. Az Orbán-kormány időszakában, 1999-et véve az első „polgári" esztendőnek, a következőket figyelhetjük meg: 4,2 - 5,2 - 3,8 - 3,2 (ez a tavalyi év, 2001, ami ugye, még kérdőjeles), az átlag 4,1 százalék. Vagyis az utolsó négyéves, és egy viszonylag nyugodtnak számító gazdasági ciklusban az Orbán-kormány mindössze 1 százalékkal tudta megelőzni elődjét. Ez a 4,1 -es átlag nagyon messze van a 7 százaléktól, attól a növekedési rátától, amelyet Matolcsy György a Fidesz programjában megfogalmazott. Petschnig Mária Zita szerint a kiugróan magas növekedési ütem akkoriban nem volt vágyálom, hiszen Matolcsy csak azt áhította, a 7 százalék benne van a magyar gazdaságban. Valószínűleg a miniszterelnök tényként fogadta el, azzal a magyarázattal, hogy a szociahsták rossz gazdaságpolitikát folytattak. Sőt: a Fidesz 1998-ban kutatásokat végzett, mélyinterjúkat készített, amelyek végeredménye az volt, hogy a magyar gazdaság a természetes növekedési rátát a világgazdasági folyamatoktól függetlenül képes 7 százalékon előállítani. Hogy ez mennyire nem igaz, azt a 2000-es esztendő mutatja,' amikor a külső feltételek rendkívül kedvezőek voltak, az USA növekedése 6, az Európai Unióé 3 százalék feletti volt, mégsem értük el' a 7 százalékot - mondta Petschnig Mária Zita. F.K. Petschnig Mária Zita. Fotó: Miskolczi Róbert Agro+Mashexpo 2002 A hazai patinás mezőgazdasági kiállítások közé tartozó Agro+Mashexpót február 20-23. között rendezi a Hungexpo a Budapesti Vásárközpontban. A szervezők 160 kiálh'tót várnak főleg a mezőgazdasági gépgyártók és kereskedők közül.