Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-19 / 42. szám

KEDD, 2002. FEBRUÁR 19. "AKTUÁLIS" 5 Kihallgatták a feljelentett szülészt Ügyfelem nem praktizál! - jelentette ki megkeresésünkre Pozsgai Kázmér ügyvéd, Z. S. szegedi szülész-nőgyógyász védője. Az orvos ellen többrendbeli magzatelhajtás miatt folyik eljárás. Z. S.-ről ugyanis olyan hírek kerültek napvilágra, hogy még mindig folytatja nőgyógyászati tevékenységét. Z. S. korábban lapunknak elmondta: nem nyilatkozik a nyomozás lezártáig, ügyvédje pedig leszögezte, az ügy további részleteiről csak védence felhatalmazása alapján adhat információt. Z. S. neve orvosi műhibaperek miatt már korábban is felvetődött, 1997 februárjában a szegedi orvosegyetem több mint hárommillió forintot fizetett ki egy agykárosodást szenvedett gyermek szüleinek, mert a bíróság úgy látta, a szülés szakszerűtlen levezetése miatt szenvedett maradandó károsodást a csecsemő. Z. S. annak az orvoscsoportnak is tagja volt, amely azt az asszonyt kezelte, aki ikerszülése után egyik gyermekével együtt elhunyt, öt évvel később pedig az ikerpár másik tagja is meghalt. Az orvosegyetemet ebben az esetben is elmarasztalták. A szegedi nőgyógyász ellen most azért indított foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt eljárást a szegedi rendőrség, mert a doktor magánrendelőjében egy. Magyarországon nem engedélyezett szerrel vállalkozott a feljelentő meddővé tételére, sikertelenül. Z. S.-t a Szegedi Rendőrkapitányságon a napokban kihallgatták, Pozsgai Kázmér azonban egyelőre a kihallgatás részleteiről sem árult el semmit. Az ügyvéd érdeklődésünket azzal hárította el, hogy előbb beszélnie kell védencével. KB. Matáv, PanTel, Vivendi Harcolnak az előfizetőkért A távközlési piac fölszabadításával a belföldi és nemzetközi távhívá­sok területén választhat az előfi­zető a versengő cégek között. Ar­ról, hogy melyik szolgáltató segít­ségével beszélgetünk, négyjegyű előhívószám tárcsázásával dönthe­tünk. Csongrád megyében a V-fon Rt. mellett a Matáv Rt. és a PanTel Rt. is megjelent a vezetékes szolgálta­tások távközlési piacán. A tényle­ges versenyhelyzet kialakulását az év közepére várják a piackutató szakemberek, de elvileg már most, bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy belföldi és nemzetközi távhí­vásait a számára legelőnyösebb feltételeket kínáló szolgáltató igénybevételével bonyolítsa le. A helyi telefonbeszélgetéseket to­vábbra is egyedül a V-fon Rt. köz­vetítésével folytathatjuk. A cégek közül január 22. óta vá­laszthatunk. A Matáv Rt. és a V-fon Rt. között még folynak a tárgyalások a szolgáltatás megosz­tásának technikai részleteiről. A hívások méréséről, s az elszámo­lás módjáról hamarosan részletes megegyezés születik: a társaságok ígérete szerint rövidesen tájékoz­tatják ügyfeleiket a választható szolgáltatások igénybevételének módjáról. A „lakossági előfizetők" és az üzleti szféra ügyfelei egyaránt el­dönthetik: a V-fon Rt. vagy a Ma­táv Rt. vonalain kívánják-e lebo­nyolítani belföldi és nemzetközi távhívásaikat. A PanTel Rt. viszont jelenleg csupán az üzleti előfizetői körnek kínálja a választás lehetőségét - a lakosság egyelőre nem részesül­het a társaság kínálta előnyökben. A versenytársak vonalait akár hívásonként is váltogathatjuk. To­vábbra sem kell cégválasztó előhí­vószámot tárcsázni akkor, ha a V-fon Rt. vonalain szeretnénk bel­földi vagy nemzetközi beszélge­tésbe kezdeni. A Matáv Rt. szolgáltatásai a 1515-ös előhívószám tárcsázásá­val érhetők el. Az üzleti előfizetői kör a 1588-as szám hívásával kap­csolódhat rá a PanTel Rt. vona­laira. NY. P. Kötelező védőszekrénybe zárni a mérőműszert Utcára nyílik a gázórafülke Új építésű magánházba csak ak­kor köti be a gázt a szolgáltató, ha a mérőórát és nyomásszabá­lyozót az utcai telekhatáron he­lyezik el. A Dégáz Rt. 1997 óta érvényes szabályozása szerint a gázórát zárt, tűzálló anyagból készült dobozban, a kerítésbe vagy a házfalba kell beépíteni. Az előírást Németh György gáze­losztóhálózat-üzemeltetési osztály­vezető és Tóbiás Zoltán műszaki vezető azzal magyarázta, hogy a telekhatárra szerelt mérőórához a lakók zavarása nélkül, könnyen hozzáfér a szerelő és a leolvasó. Ezen felül megelőzhetők azok a jogviták, amelyeknek forrása egy közkeletű tévhit: sokan úgy tudják, hogy a hálózat a gázóráig a Dégá­zé, onnan a tulajdonosé. A mérő­óra és nyomásszabályozó fölött va­lóban a szolgáltató rendelkezik, a vezeték azonban egészen a telek­határig a fogyasztó tulajdona. A kerítésen belüli berendezések megóvása ugyancsak az ügyfél tör­vény előírta kötelessége. A mu­lasztásból eredő károk költségei a fogyasztót terhelik - a számla al­kalmanként több tízezer forintra rúghat. Szétfagyott nyomásszabá­lyozó miatt már perre is sor került - a fogyasztó vesztett. A szakemberek megjegyezték, hogy a villany- és vízórákat is vé­dik az időjárás viszontagságaitól. A Dégáz Rt. által előírt szabvány­szekrény megóvja a mérőórát és nyomásszabályozót. A gáztársaság tavaly januárig vállalta a 16 ezer fo­rintos műanyag védődoboz fölsze­relésének költségeit - azóta az ügy­fél fizeti a szekrény árát. Akinek nem tetszik a szürke egyenkazetta, választhat más meg­oldást, A szolgáltató csupán a mé­Nem dobja fel a házak összképét a doboz. reteket szabja meg, valamint azt, hogy a doboz nem készülhet könnyen gyulladó anyagból. Az órafülke egyszerű bútorkulccsal nyitható. A szekrénykének leg­alább 2 méternyire kell lennie a leg­közelebbi nyílászárótól. Az eddigi tapasztalatok szerint a telekhatár­ra szerelt mérővédők komolyabb rongálásnak nem estek áldozatul. A szakemberek úgy vélik, a fali gázszekrény nem csúfítja el az ut­cafrontot. Hozzátették, hogy a há­zak tervezői gyakran elfelejtkez­nek a közműbekötésekről, s utó­lag keresnek helyet a mérőórának. Társasházaknál természetesen nem hozhatják ki az összes gáz­órát az utcára, ezért a közös te­rekben (pl. folyosókon), könnyen elérhető helyen szerelik föl a mérőket. • Nóvák István városi főépítész szerint városképi szempontból nem szerencsés, ha a kerítésben vágnak lyukat a gázóradoboznak. Jobb megoldás, ha - ahol erre le­hetőség nyílik - kevéssé látható helyen, az épületfalba süllyesztik a szekrényt. Stifán Sándor megyei főépítész annak idején még Hódmezővásár­hely főépítészeként vett részt ia Fotó: Gyenes Kálmán gázóradobozok ügyében összehí­vott egyeztetésen, s kifejtette aggá­lyait az épületek megjelenése szem­pontjából csöppet sem előnyös megoldásról. Mint mondta, a fal­iszekrényt elrejtő szárazkapu nem épülhet mindenütt, a homlokzat­ra, s a hozzá illő kerítésre pedig csak szerencsés esetben, körülte­kintő tervezéssel helyezhető el esz­tétikus módon a doboz. Kiemelte, hogy a mérővédő fülkék ügyében a főépítész csupán ajánlást tehet, az első fokú építési hatóság azon­ban elutasíthatja a házat elcsúfító gázóraszekrény tervét. NYILAS PÉTER Árokba borult MUNKATÁRSUNKTÓL Egy személy súlyosan, kettő pedig könnyebben sérült meg abban a balesetben, ami tegnap délelőtt történt az 55-ös úton, Domaszék külterületén. Egy Szeged felől közlekedő Volks­wagen Transporternek leszakadt a jobb hátsó kereke, áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, ahol összeütközött egy szemből érkező személygépkocsival. A kisteherau­tó az oldalára bomlt, majd az árok­ba csúszott. A Transporter sofőrje súlyos, utasa és a személygépkocsi vezetője könnyebb sérülést szenve­dett. A helyszínelés idejére a fél útpályát lezárták, a forgalmat rendőrök irányították. A szakemberek állatmenhely építését sürgetik A kutyákat elaltatják, ugye? Jelenleg hat kutyát őriznek az Algyő melletti, kóbor állatok be­fogadására kialakított telepen. A terület lakóit két hétig gondoz­zák, utána elaltatják őket. Eletü­ket kizárólag az mentheti meg, ha valaki elviszi őket innen. A fentiek miatt érthető, hogy a gyepmester - vagy ahogy sokan nevezik, a sintér - nem túl nép­szerű az állatvédők körében. Rendszeresen megfenyegetik, és munkájában is akadályozzák, sok­szor meggátolják, hogy a befogott kutyát betegye a szállítójárműbe. Pedig egyéb rendelet hiányában jelenleg ez az egyetlen mód a kó­bor kutyák ügyének „kezelésére". Tavasszal minden évben megnö­vekszik a kóbor kutyák száma. Egy részük csak elcsavarog a tü­zelő szukák után, de gyakran előfordul, hogy az állatok gazdái döntenek úgy, hogy nincs már szükség rájuk. Mivel Szegednek nincs állatmenhelye, a legtöbben egyszerűen kidobják az ebet az utcára. Elenyésző azok száma, akik megpróbálnak új helyet ke­resni az állatnak. A kóbor állatokat begyűjtő gyepmester általában lakossági bejelentésre dolgozik. Tulajdon­képpen ez az, ami miatt az állat­A kutyák csak akkor menekülhetnek meg, ha valaki jelentkezik ér­tük és elviszi őket. Fotó: Veréb Simon barátok felháborodottan tiltakoz­nak. Szerintük állatkínzás, amit csinálnak. Farkas László gyep­mester szerint azok tiltakoznak leghangosabban, akik még éle­tükben nem látták őt munka köz­ben. A befogás ugyanis semmifé­le károsodást sem okoz a kutyák­nak. A legtöbbnél nem is kell elővenni a szákot vagy a befogó­vasat, egyszerű hívásra is odajön­nek. Az említett eszközök viszont néha elkerülhetetlenek, hiszen ha egy vicsorgó falka jön szembe, va­lószínűleg senki nem jópofizna velük. A gyepmesterek a lehetősé­geikhez képest megpróbálnak nor­mális körülményeket teremteni a telepen az állatoknak. Napon­ta etetik őket és kitakarítják he­lyüket. Ennek ellenére rendsze­resen megfenyegetik a fanatikus állatvédők őket. - Több mint har­minc éve csinálom ezt, így lepe­regnek rólam a vádaskodások - je­gyezte meg Farkas. A telep mellett kellene valami más megoldás is a kóbor kutyák elhelyezésére. Menhely kialakí­tására azonban rúncs sok esély, hi­szen azt nem lehetne csak adomá­nyokból fenntartani. Az állat­védők nem is sejtik, mennyi pénz­be kerül egy kutya tartása. A gyep­mester becslése szerint pedig leg­alább háromszáz ebet biztosan el kellene helyezni. A telepet fenntartó környezet­gazdálkodási kht.-t is rengeteg vád éri. Megtörtént, hogy állat­barátok kirángatták a kocsiból a már befogott kutyát, majd felhá­borodottan hívták a társaságot. Papp Zoltán, a kht. ügyvezető igazgatója nem vitatja, hogy az állatok begyűjtése nem látszik túl humánus eljárásnak. - Akkor sen­ki nincs felháborodva, amikor sa­ját gyerekét ijeszti, netán ve­szélyezteti néhány gazdátlan eb, és azt szállítjuk el - tette hozzá. Szegeden is szükség lenne ál­latmenhelyre, hiszen egyre nő azok száma, akik megválnak egy­kori kedvencüktől. Ehhez viszont szabályozás, de legfőképpen pénz kell. TÍMÁR KRISZTA Környezetvédő japánok Szegeden Önkormányzatiság és környezetvédelem címmel ötnapos kurzust szer­vezett a Szegedi Biztonságpolitikai Központ. A Gyertyámos utcai Délke­let-európai Oktatási Központban tegnap kezdődött előadás-sorozaton 30 jugoszláv önkormányzati tisztségviselő, vállalkozó, cégvezető, környezet­védelmi szakember vesz részt. A mostani összejövetel az 5. szakmai kur­zus a szegedi központ szervezésében az Esély a Stabilitásra Közalapítvány támogatásával. Az ünnepélyes megnyitón tegnap délután a hallgatókat és a vendégeket Tóth László, a központ vezetője, Mezey Róbert, Szeged város jegyzője, Mécs László, az Esély a Stabihtásra Közalapítvány kura­tóriumi elnöke, Shinichi Iasahiki miniszter, a japán nagykövetség képvi­selője és Szabó Ottó, a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetője üd­vözölte. Ezt követően a résztvevők előtt jeles japán és magyar környezet­védelmi szakértők tartottak előadást a természetvédelemről, a hulladék­kezelésről, a vízgazdálkodásról, a szennyvíztisztításról, a szegedi önkor­mányzat szakemberei pedig azokról a gyakorlati tapasztalatokról számol­tak be a jugoszláviai hallgatóknak, hogy milyen szerep és feladat hámi a az önkormányzatokra a környezetvédelemben. A kurzus pénteken a kép­zést igazoló oklevelek átadásával ér véget. KE HÍREK SZENTIVANEJI HELYETT JEKYLL A Szegedi Nemzeti Színház igazga­tósága értesíti a közönséget, hogy a február 19-i, keddi és a 20-i, szer­dai Szentivánéji álom-előadások helyett a lekyll és Hyde című mu­sicalt tekinthetik meg. A megváltott jegyek erre az előadásra érvénye­sek, vagy 14 napon belül a Kelemen utcai színházi jegyirodában vissza­válthatók. A Shakespeare-komédia előadásait márciusban pótolják. HETVENEZREN KÉRTEK EDDIG DIÁKHITELT A diákhitel felvételére jogosult egye­temi és főiskolai hallgatók 22 szá­zaléka kért eddig kölcsönt. A Diák­hitel Központ Rt. január 31-éig több mint 70 ezer érvényes hitel­szerződést kötött, amelyek alapján eddigösszesen 7,1 milliárd forintot utalt át a diákok bankszámláira. A központ kommunikációs igazgató­ja, Őri András azt is elmondta, hogy az igénylők 88 százaléka a választ­ható legmagasabb, havi 21 ezer fo­rintos összeget kérte, míg 9 száza­lékuk 15 ezer forintra, 3 százalékuk pedig 10 ezer forintra tartott igényt az első félévben. A kölcsön felvéte­lében annyi változás történt, hogy egy januárban hozott kormányren­delet szerint már nem csak havi összegben kérhetik a hitel folyósí­tását a hallgatók, hanem egyszerre is hozzájuthatnak az egy szemesz­terre járó összeghez. így akár 105 ezer forintot is felvehetnek egyetlen alkalommal. NÉPI IPARMŰVÉSZET A Csongrád Megyei Közművelődé­si Tanácsadó Központ holnap dél­után 4 órakor a megyében élő egyé­ni alkotók, szervezetek és egyesü­letek számára népi iparművészeti szakági találkozót szervez a megye­házán (Rákóczi tér 1.). A Csongrád­teremben sorra kerülő találkozón dr. Bellon Tibor néprajzkutató: Nép? Művészet? Népművészet - zsűrizés címmel tart előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents