Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

Napos oldal DEL/VI AGYAR ORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG KULTURÁLIS MAGAZIN!. SZERKESZTI: HOLLOSI ZSOLT „Nem az egyszerű feladatra kell koncentrálnunk, hanem arra, hogyan tudnánk szebbé tenni a környezetet' Makovecz Imre, az országépítő A MA ÉLŐ ÉPÍTÉSZEK KÖZÜL CSAK MAKOVECZ IMRÉRŐL (KÉPÜNKÖN) LÁTTAM TABLÓT A MILLENÁRIS CSARNOKBAN, AZ ÁLMOK ÁLMODÓI - VILÁGRASZÓLÓ MAGYAROK KIÁLLÍTÁSON. A NEMZETKÖZILEG ELISMERT ITTHON CORVINLÁNCCAL KITÜNTETETT KOSSUTH- ÉS YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZ SENKI MÁSSAL ÖSSZE NEM TÉVESZTHETŐ STÍLUST TEREMTVE ÁLMODTA VALÓSÁGGÁ - TÖBBEK KÖZÖn - A SÁROSPATAKI MŰVELŐDÉSI HÁZAT A PAKSI TEMPLOMOT A PILISCSABAI EGYETEM ELŐADÓTERMÉT A MAKÓI HAGYMAHÁZAT ÉS A SPORTCSARNOKOT. MOSTANÁBAN A VÁSÁRHELYI STRAND TERVEIN DOLGOZIK. - A fél országon átvonatozva, míg Szegedről Budapestre, Makovecz Imre építész irodáidig jutottam, a kívülálló szemével próbáltam nézni a vidéket, a településeket. A művelt földek melletti árokpart gazos, az utak széle gondozatlan, az utcák és a porták hátsó fele rendetlen. - A természet és az épített környezet viszonya olyan, mint amit az elmúlt ötven év hozott. A táj a nagyüzemi gazdálkodás következtében, a korábbiakhoz képest egyhangúbbá lett. A szocializmus létrehozta a háztáji gazdálkodást, de mögötte tulajdonjog nem állt. Ez azt eredményezte, hogy stabil istállókat nem építettek, jófajta gazdasági épületek helyett provizóriumokban (tákolmányokban! folyt a munka, mert az emberek nem bízhattak abban, hogy tíz-tizenöt év múlva is lesz gazdaságuk. Ugyanakkor e második gazdaság kitermelte pénzmennyiséget befektetni nem lehetett, ezért az emberek az igényeiket messze meghaladó lakóépületeket húztak föl, többnyire típus tervek alapján, igénytelen kivitelezéssel. Mivel a kereskedelem bizonytalanul működött, a férfiak hozzászoktak az „akármire is jó lesz" gondolathoz, azaz a hátsó udvarokban a használt deszkától és ajtótól kezdve a kiszuperált ekéig mindent összehordtak. így, a hátsó udvar felöl nézve falvainkat olyan, mintha Kárpátokon túli területen járnánk, a látvány sugározza magából a létbizonytalanságot, és az ezzel mégis együtt járó viszonylagos jólétet. Ebből következik a rendetlenség szemben az ezt megelőző időszak parasztportáival, amikor a telek több száz évig ugyanazé a családé volt, ezért úgy építkeztek, hogy az unokának is megfelelő legyen. — Az összevisszaságban megnyilvánuló környezetszennyezés helyrehozható 1 - Nem az épületek átalakításával kell kézdeni, hanem a települések egészségessé formálásával. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével, a felszíni vízelvezetéssel, a légvezetékek helyett a földalatti kábelhálózatot kialakításával, a szemétszállítással. A magamutogató, a csiricsáré kerítések újraépítésével javítani lehetne egy utca összképén. Egy ilyen változás a közösség alkotta szabályok mentén haladhatna. Persze minden településnek szüksége lenne egy olyan „szemre", mely láttatja, mi az, amin változtatni kell. A Kós Károly Egyesülés, mely huszonnégy céget foglal magába, fölkínálja, hogy tagjai falusi vagy városi főépítészként szolgáljanak. Mi kezdeményeztük és erőltetnénk a települések revitalizációs folyamatát, cgfajta országépítést, amit nem sikerült hivatalossá tenni, így civil kezdeményezés maradt, de sok önkormányzati vezető jól él a lehetőséggel. - Makón már elkezdték ezt a munkát. Például egy alföldi mezőváros sajátos arculata helyreállítható 1 - Egy folyamat részeként olyan új épületeket is kell építeni, melyek visszahoznak valami eleganciát a régmúltból. A makói Hagymaház talán hat az ott élőkre, s nekiállnak tatarozni, de a „Hogyan?", már külön szakma. Vásárhelyen pedig, a strandról beszélgetve kiderült: a járdák és az épületek az ottani úgynevezett vastéglából készültek. E hazai fagyálló téglák gyártásának újraindítását javasoltam. léhát az építésznek nem az egyszerű feladatra és a bevételre kell koncentrálnia, hanem hogy a környezetet hogyan tudná szebbé tenni. Ez külön szemlélet. - Ha egyetlen téglafajta megváltoztathatja a környezetét, akkor egy fölújított, vagy új középület különösen. A mostani, kedvező IA Kossuth-díjas építész a tervezőasztalnál. (MTI Telefotó) kamatozású kölcsönt az építkezési bumm követi. De nem mindegy, milyen épületek bújnak la a földből. Ön szerint mi a jó ház 1 - Az, amelyiket jól lehet használni. A jó ház az, amelyiknek van egy közepe, s az a családé és az asszonyé. Ezért az épületek alaprajzainak meghatározásában az asszonyoké a döntő szerep. Aztán: a jó ház az, ami nem rissz-rossz ipari termékekből készül, hanem úgy áll a telken, mintha a földből nőtt volna ki, tehát téglából, vagy vályogból, természetes anyagokból kell lennie. - Családi házak mellett az egész Kárpát-medencében tervez középületeket. De nemcsak ezzel van jelen a közéletben, hanem úgy is, hogy sorsfordító időpontokban megszólal, nyilatkozatokat fogalmaz és ír alá, civil szerveződések élére áll. Miért: - Mert úri kedvem így tartja. így szeretek élni. - A közéleti szerep mikor megy át politizálásba 1 - Nehéz a határvonalat meghúzni, mert az építész, ha csak szakmai kérdésekkel foglalkozik, akkor is politizál. Ez akkor igaz, ha elfogadjuk, hogy a politika a legfontosabb az életünk szervezésében. Ez is örökség az előző rendszerből. - Négy éve azt nyilatkozta: nem történt meg a rendszerváltás. - Azóta nagyon sok minden történt ahhoz, hogy bekövetkezzen a rendszerváltás. Olyan furcsaság is, hogy a polgári kormány viselkedett úgy, mintha baloldali lenne. Gondolok a lakásépítési programra, az oktatásra, vagy az árvíz sújtotta Felső-Tisza-vidék újjáépítésére. Közben az MSZP ostorozza az elvégzett munkát. Azt is, hogy Trianon, vagyis 1920 után végre sikerült eljutni oda, hogy egy sepsiszentgyörgyi, egy galántai, egy újvidéki ember kaphat olyan papírt, mely szerint ő magyar. Azt is nagyon rosszul veszem, hogy egy baloldali párt, melynek statútumánál fogva a munkásságot és a szegénységet kellene képviselnie egy igazságosabb társadalom érdekében, tiltakozik a minimálbér megemelése ellen. Persze az ország átalakulásában bizonyos egyensúlytalanságokat tapasztalok. Például a földdel, a paraszti gazdálkodással komoly a gond, a vidék gazdasági felélesztése még nem történt meg. De az ország lakossága diktálja, mit kellene csinálni, \hgyis a jó politikusoknak nem kellene mást tenniük, csak arra figyelniük, mit sugall számukra az országuk. Ezért mondom: Magyarországnak jót tenne, ha nem változna négyévente a politikai vezetés. ÚJSZÁSZI ILONA • A makói sportcsarnok építését is ellenőrizte az építész. (Fotó: Karnok Csaba) • A makóiak egyik büszkesége: a Makovecz-féle Hagymaház. melyről azt mondják, lelke van.