Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

Ép testben (,>,is DÉLMAGYARORSZAG ÉS A DÉLVILÁG EGÉSZSÉGÜGYI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: KALOCSAI KATALIN A citrusfélék legyőzik a betegséget, védenek az influenza ellen Vitaminforrások: narancs, madarin A CITRUSFÉLÉK KITÜNTETETT HELYET FOGLALNAK EL AZOK KÖZÖTT A GYÜ­MÖLCSÖK KÖZÖn, AMELYEK EGÉSZSÉGÜNK MEGŐRZÉSÉBEN SZEREPET JÁTSZANAK. MAGAS C-VITAMIN-TARTALMUKNAK KÖSZÖNHETŐEN VÉDENEK A MEGHŰLÉS ÉS AZ INFLUENZA ELLEN. Már a rómaiak leírták „citrus vin­cit pathos" : azaz a citrusfélék legyőzik a betegséget. A legelis­mertebb egészségügyi és táplál­kozástani szakemberek már egy ideje minden kétséget kizáróan állítják, hogy a citrusfélék jóté­konyan hatnak az egészségre. A narancs és a mandarin fontos szerepet játszanak a meghűléses és influenzás megbetegedések ki­alakulásának megakadályozásá­ban. A citrusfélék magas C-vita­min-tartalma az elsődleges ma­gyarázata a téli betegségeket me­gelőző képességének. A citrusféléket frissen kell fo­gyasztani, ellenkező esetben el­veszíthetik különleges tulajdonsá­gaikat, köztük C-vitamin-tartal­mukat. Ez a vitamin, amelyet a szervezet nem képes előállítani, ezért más forrásokból kénytelen beszerezni, az éló szervezet szá­mára alapelem. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) ajánlása minimálisan na­pi 1x60 mg bevitele, ami meg­egyezik az egy narancsban talál­ható mennyiséggel. A citrusfélék hatása számottevően megnő, ha ezt az adagot 200-500 mg-ra nö­veljük, ami a 2-5 narancsban fel­lelhető vitaminmennyiséggel egyezik meg. A narancs és a mandarin jó tu­lajdonságai nem érnek véget a té­li megfázás támadásainak vissza­verésével. A citrusfélék és az emberi egész­ség szoros kapcsolatához vissza­térve: az ismert C-vitamin- tartal­muk mellett a citrusfélék más anyagokat is tartalmaznak, mint például flavonoidokat, béta-karo­tinokat, terpeneket és karbolsava­kat, amelyek olyan, a degeneratív betegségek elleni védekezésben játszanak kulcsszerepet, mint amilyen a magas vérnyomás vagy a neurológiai rendellenességek, beleértve a Parkinson- vagy az Alzheimer-kórt is. Az Egyesült Államokban vég­zett kutatások kimutatták, hogy bizonyos rosszindulatú gyomorda­ganatok néhány esetben vissza­fejlődtek narancslé intenzív fo­gyasztásának hatására. A C-vita­min és a többi tápanyag együtte­sen olyan erős antioxidáns hatást fejt ki, amely képes semlegesíte­ni néhány igen káros molekulát, az úgynevezett gyököket. A narancs és a mandarin késlel­teti az emberi szervezet sejtjei­ben zajló oxidációs folyamatokat, ami segít megakadályozni az érel­meszesedés kialakulását. így el­mondható, hogy a citrusfélék hoz­zájárulnak a lassabb és kelleme­sebb öregedéshez. A narancs és a mandarin rosta­nyagtartalma messze nem elha­nyagolható. A rostok pedig segí­tenek a tápláléknak áthaladni a tápcsatornán, segítenek megelőzni a székrekedést és a bélbetegsége­ket, csökkentik a koleszterinből származó veszélyeket. Megfázás idején ajánlottak a citrusfélék. Fotó: Karnok Csaba Fiatalok és a drog A kíváncsiságból vagy a társak ha­tására kipróbált drognál is veszé­lyesebb, hogy a fiatal csoportot, családszerű, szoros társaságot is találhat magának. A pubertáskor­ban a rendszeres droghasználat lé­lektani károsodásokat okoz. A fejlődés megrekedhet a gyermekkor egocentrikus szintjén, a tinédzser kerülni fog minden olyan helyze­tet, amely erőfeszítést kívánna tőle. Irreális fantáziavilág alakul ki, amely segít abban, hogy elkerülje a valósággal való szembenézést. Gyakran a jövőre vonatkozó tervek is messze elszakadtak a realitástól. Sok drogos fiatal úgy gondolja, hogy ő segítség nélkül is abba tud­ná hagyni. Jó tudni! A vizsgálatok azt mutatják, hogy a reumatoid artritiszes betegek sokszor hiányt szenvednek külön­böző tápanyagokból, vitaminok­ból és ásványokból; a leggyakrab­ban: - magnézium -cink -a szelén - a folsav - a pantoténsav - a B6-vitamin - az E-vitamin - a kalcium - vagy a foszfor mennyisége elég­telen, bár időnként kimtutható az A- és a D-vitamin hiánya is. A reumás betegségek esetében bebizonyosodott, hogy a táplálék mind gyulladáskeltő mind pedig gyulladáscsökkentő összetevőket is tartalmaz, így a betegek a táplál­kozási előírások betartásával pozi­tívan befolyásolhatják betegségük lezajlását. TERMESZETPATIKA - GYOGYNOVENYTAR a jó hatású gyomornyugtató A KAPOR TÖBBET TUD ANNAL, MINTHOGY CSAK A SA­VANYÚSÁGOK FŰSZERE LEGYEN. TERMÉSZETES TAR­TÓSÍTÓSZER IS, HISZEN A SAVANYÍTÁS EREDETI CÉL­JA AZ ÉTELEK TARTÓSÍTÁSA VOLT. A 3000 éves egyiptomi sírokban talált emlékek azt mutatják, hogy az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztést elősegítő és gázhajtót használtak. Az I. században élt görög orvos, Kioszkori­dész olyan gyakran javallotta, hogy a kaprot évszá­zadokon keresztül Kioszkoridész füveként ismerték. A hagyományos kínai orvoslás már több mint 1000 éve használja emésztést segítőnek. Különö­sen gyermekeknek ajánlották, mivel gyengébb ha­tású más ilyen szereknél, például a köménynél, ánizsnál vagy édesköménynél. A XVII. századbeli angol herbalista, Nicholas Culpeper azt álh'totta, hogy a kapor „erősíti a ha­sat... és a szelek pompás űzője". Ajánlotta még csuklás és duzzanatok ellen, valamint az agytevé­kenység fokozására. A kísérletek is alátámasztották azt a 3000 éves gyakorlatot, miszerint a kapor az emésztőrendszer sima izmainak megnyugtatásával segíti az emész­tést. Egy másik kísérlet pedig a bélgáz képződésé­nek megelőzésében való szerepét bizonyította. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó számos baktérium növekedését gátolja és így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok kivédésé­ben. A húgyúti betegségeket általában az Eserichia co­li baktérium okozza, amelyek megtelepedését meg­gátolja a kapor. Aki ilyen betegségben szenved, a fürdővízbe kaprot tartalmazó vászonzacskót vagy a magból kivont illóolajat tegyen. Laboratóriumi állatokba injekciózott kaporext­raktum serkentette a légzést, lassította a szívritmust és tágította az ereket, amelyek mind vérnyomáscsök­kentést eredményeznek. Az emberek természetesen nem injekciózzák magukat, de c hatások is azt mutatják, hogy van még mit megtudni c rxiveny gyó­gyítóképességeiröl. Leheletfrissítónek rágjunk el fél-egy teáskanál­nyi kapormagot. Emésztést elósegítőnek forrázatot vagy tinktúrát használjanak. A kellemes ízű fórrá­zat elkészítéséhez tegyenek 2 teáskanál morzsolt ma­got egy csészényi forró vízbe, s hagyják ázni ÍOper­cig. Egy nap legfeljebb 3 csészével igyanak. Bélfertőzés (kólika) kezelésére vagy gázhajtóként 2 éven aluli gyermeknek kevés gyenge forrázatot ad­junk. Gyermekek és 65 évesnél idősebb felnőttek gyengébb készítménnyel kezdjék, és csak ha szük­séges, növeljék az erősséget. Érzékeny embereknél a kapor esetleg bőrkiütést okoz, de a levelet, a magot, s a mag illóolaját nem tekintik mérgezőnek. Egészséges felnőttek, a nem terhes és a nem szoptató nők számára a szokáso­san ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekint­hető. Ha kisebb kellemetlenségeket - gyomorpanaszo­kat vagy hasmenést - okozna, alkalmazzanak ke­vesebbet vagy hagyják abba használatát. Tudassák az orvossal, ha kellemetlen hatásokat tapasztal­nak vagy ha a tünetek nem javulnak jelentősen két héten belül. Kevés koffein nem károsítja a magzat egészségét Kávé, áldott állapotban BÁTRAN KÁVÉZHATNAK ASSZONYA­INK ÁLDOTT ÁLLAPOTBAN IS. CSAK NE DOHÁNYOZZANAK! EZT A MEGGYŐZŐDÉSÜKET TUDOMÁNYOS KÍSÉRLETEK ADATAIVAL TÁMASZT­JÁK ALÁ NEVES AMERIKAI KUTATÓK. MTI PRESS Az amerikai Yalc Egyetem kutatói Laura Grosso professzor vezetésé­vel arra a következtetésre jutottak, hogy a koffeinfogyasztás - az eddi­gi nézetekkel ellentétben - nem ká­rosítja a magzat egészségét: persze csak akkor, ha a leendő mamák a kávéivást nem viszik túlzásba. Mindeddig úgy tartották, hogy a koffein lassítja a magzat fejlődését és fokozna annak veszélyét, hogy a csecsemő kis súllyal jön világra. Az Epidcmiology című szakmai folyó­iratban megjelent cikk viszont ar­ról számol be, hogy a kutatók 2700 viselős nő terhességét vizsgálták fo­lyamatosan (a hölgyek átlagban 72,4 milligramm koffeint fogyasz­tottak naponta, azaz egy csésze ká­vét, vagy két csésze teát), s mind­össze 7 százalékuk szült az átla­gosnál kisebb súlyú csecsemőt. Rá­adásul ebbe a 7 százalékba főleg 25 év alatti, dohányzó nők tartoztak: márpedig a nikotin köztudottan ká­ros a magzat fejlődésére, azaz eze­ket az eseteket nem a kávézásra, ha­nem sokkal inkább a dohányzásra kell visszavezetni. Az viszont le­hetséges, hogy a nagyobb mennyi­ségű koffeinfogyasztás valóban ked­vezőtlen hatást gyakorol a terhesség­re: a kutatók most ebbe az irányba folytatják kísérleteiket.

Next

/
Thumbnails
Contents