Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 10. • AKTUÁLIS­5 Karácsonyfából hulladék Folytatás az 1. oldalról Makón a Becker-Pannónia Környe­zetvédelmi, Szolgáltató és Hulla­dék-feldolgozó Kft. dolga az ottho­nokból kikerülő fenyők összegyűjté­se. A szokásos ürítési napon törté­nik a szállítás - mondta el lapunk­nak Geráné Mészáros Mária üz­letvezető. - Kérjük, hogy a fákról szedjenek le minden díszítést és azokat úgy rakják ki a kukák, kon­ténerek mellé. Szentesen a Városellátó hétfőtől végzi a fenyők szállítását. Külön járművel járjuk körbe a várost ­nyilatkozott Balogh Györgyi váro­si főkertész. - A gondot az jelenti, hogy sokan csak kihajítják a fát az ablakon, így nem biztos, hogy min­den fenyőt észreveszünk. Ezért ké-" rünk mindenkit,- hogy a sze­métgyűjtők mellé rakják a funk­ciójukat vesztett karácsonyfákat. Vásárhelyen az ASA Köztisztasá­gi Kft. viszi el a kidobott fákat. Var­ga Attila, műszaki vezető elmond­ta: külön lerakóhelyeket nem ala­kítottak ki, a fenyőfákat a sze­métgyűjtők mellé helyezhetik el az emberek. A szállításra a rendes ürítési napokon számíthatnak. Az ünnepekre kölcsönzött fenyőket pedig legkésőbb január 14-éig kell visszavinni a fatelepek­re, mert - mint azt Erdei Zoltántól, a Szentesi Díszfaiskola vezetőjétől megtudtuk - az időjárás addig ked­vező a növények visszaültetésére. Szegeden egyelőre csak kupacok­ba rakják az utcákra tett, csupasz karácsonyfákat. A Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. teherautói várhatóan a hét második felétől járják körbe a városrészeket, s fo­lyamatosan gyűjtik össze a kidobott fákat. Idén már nem daráljuk össze a fenyőket. A korábbi évek tapaszta­lata szerint sok műanyag dísz és szaloncukorpapír marad a fákon, amely aprítás után szemétként je­lenik meg a virágágyások és más zöldterületek takarására szánt zú­zalékban - tájékoztatta lapunkta Varga László, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. szállítási és lo­gisztikai osztályvezetője. A szakember arra kéri a szegedi­eket, hogy - hasonlóan a megye más városaiban kialakult gyakorlat­hoz - a szemetesedények mellé te­gyék a kiszáradt fenyőfákat. Forum Szegediense a városházán Faggatták a polgármestert Több éves hagyomány már, hogy Szeged polgármestere az új év kez­detekor beszélgetésre invitálja a vá­ros polgárait, "tegnap este a Forum Szegediense rendezvénysorozat ke­retén belül nyüt alkalom arra, hogy a város első embere elmondhassa, miként vélekedik Csongrád megye székhelyének fejlődéséről. A város­háza zsúfolásig megtelt dísztermé­ben aztán Barha László élt is ezzel a lehetőséggel. Tráser László újság­író kérdéseire - „Hogyan összegez­né az elmúlt három év legnagyobb szegedi sikereit, s milyen gondokat szeretne az idén megoldani?" - Sze­ged polgármestere elsőként a város megítélésének változásáról beszélt. - Gyakran illették korábban Sze­gedet különböző jelzőkkel, voltunk mi bűnös város, Fol-pot megye szék­helye, ám mára ismét rangján érté­kelik mind bel-, mind pedig külföl­dön Szegedet - fogalmazott Bartha László. Megemlítette az Európai Uniótól kapott Becsületzászlót, szólt a „Szegedi folyamatról", ami Euró­pa legtávolabbi szegleteiben is is­mertté tette a délszláv konfliktus megoldásában segédkező Szeged nevét. A város külügyei után Szeged épí­tésének legfontosabb eredményeit sorolta Bartha László. Nem csak a Kárász utca és környéke lett sokkal szebb az elmúlt három évben ­mondta -, hanem átformálódott a Stefánia is, sorra épültek az új ját­szóterek. A korábban elhanyagolt külvárosi körzetekben pedig roham­léptekkel halad a közművesítés. - Míg 2001 előtt hét év alatt összesen 18 kilométernyi csatorna épült meg városunkban, addig ta­valy egyetlen esztendő alatt 38 ki­lométer ilyen közművel lettünk gazdagabbak, "terveink szerint 2005 végére Szeged minden utcája össz­komfortos lesz - köszönhetően an­nak a 20 milliárd forintnak is, amit a város pályázatok útján nyert meg közműfejlesztésre. Igen ám, de Szegedre ér-e valaha az autópálya, mikor örülhetünk új termelő üzemek nyitásának, s ki te­szi rendbe végre a Kass Szállót és a Hágit? - vetette közbe Tráser László. - Az M5-ös továbbépítése az 1994-ben számunkra előnytelenül megkötött szerződések miatt várha­tóan csak 2004-ben folytatódhat, de a polgári kormány legfontosabb fel­adatának tekinti, hogy az autópálya mielőbb elérje az országhatárt - ad­ta meg első válaszát Barta László. Szeged iparáról szólva elmondta: igaz ugyan, hogy a régi nagyüze­mek kora lejárt városunkban, de az elmúlt években megerősödtek a kis- és közepes vállalkozások. - Megítélésem szerint egyébként Szegeden nem munkanélküliség van, hanem burkolt munkaerőhi­ány. Jól bizonyítja ezt az a tény is, hogy a konzervgyár újra indításakor a város környéki településekről is kellett munkásokat toborozni, mert nem volt elég szegedi jelentkező az új munkahelyekre - mondta Bar­tha László. Ami pedig a Kass Szál­lót és a Hágit illeti: ezek magántu­lajdonban vannak. Ám a város nemrégiben megalkotott új rende­letével megteremtette a lehetősé­gét annak, hogy akár nagyobb összegű bírság kiszabásával is rábír­ja az építmények gazdáit az ingat­lanok rendbehozatalára - hallhat­tuk a polgármestertől a tegnapi fó­rumon, ami a padsorokban ülők kérdéseivel, felvetéseivel zárult. BÁTYI ZOLTÁN Díszburkolat a Széchenyi térre Sétány a medencén át A szökőkút medencéjét kettéosztják, s középen utat nyitnak a városházához. Egyelőre csupán programterv készült a szegedi Szé­chenyi tér átépítéséről - tájékoztatta lapunkat Nóvák István városi főépítész. Amint arról többször is írtunk, a Kárász utcai díszburkolat a Széchenyi téren folyta­tódik: a sétányt az üzletutcáéhoz hasonló téglák és kövek díszítik majd. A terv szerint visszaállítják a tér eredeti állapotát, s átjárót nyitnak a fősétány és a városháza között. Ré­gi fotókon látható, hogy a múlt század elején - jóval a szökőkút megépítése előtt - az alacsony vaskorlát­tal szegélyezett parktükrök között sétaút vezetett a városháza kapujához. A vízköpő delfinek hátán lovagló férfi- és nőalak Fotó: Karnok Csaba (amelyeket a romboló és teremtő Tisza allegóriájának is neveztek már) megmarad - csupán a medencét oszt­ják ketté, s középen nyitnak utat a barokk városhá­zához. A beruházás kezdetéről még nem döntöttek a vá­rosvezetők. Biztosan folytatódik viszont a Széchenyi téri növényrekonstrukció - mondta Forró Marianna városi főkertész. A hideg enyhülésével sebkezelést kap­nak a nyílt sérülésektől szenvedő fák. A menthetet­lenül beteg, vagy rossz helyen sarjadt fák kiemelésé­re, valamint új növények telepítésére az év végén ke­rítenek sort. NY. P. Újságírók a Torony alatt MUNKATÁRSUNKTÓL A szokásos év eleji koccintásra in­vitálta tegnap Szeged város vezeté­se az írott sajtó, a televízió és a rá­dió munkatársait. Bartha László polgármester, Ványai Éva és Tí­már László alpolgármester, vala­mint Mezey Róbert jegyző a vá­rosháza - meglehetősen hűvös ­dísztermében fogadta az újságíró­kat. Bartha László polgármester köszöntőjét is ezzel vezette be, mondván, „nem fagyos fogadta­tásban" kívánták részesíteni a mé­dia tisztelt képviselőit, hanem a fűtés bekapcsolásával késtek egy csöppet... Ezt követően szólt a po­litikusok és az újságírók közös fe­lelősségéről, a médiának a város fejlődésében betöltött szerepéről. Elmondta: nagyra értékeli az új­ságírók munkáját. Majd hozzá­tette, hogy a város vezetése fogé­kony az olyan kritikára, amely előremutat, s a közösség egyete­mes fejlődését szolgálja. Az ünne­pi fogadáson Ványai Éva alpol­gármester reményét fejezte ki, hogy az önkormányzati ciklus utolsó évében is korrekt lesz az önkormányzat és a médiában dol­gozók kapcsolata. Mediterrán növényekért aggódnak a Füvészkertben Szeged virágzó téli paradicsoma A Szegedi Tüdományegyetem Fü­vészkertjében az idei szokatlanul hideg téli időjárás miatt több, me­diterrán vidéken őshonos növény épségééit aggódnak a szakembe­rek, a babérmeggy cs a kecskerá­gó hajtásvégei már megfagytak, a gránátalmafa sem tűri sokáig a mínuszokat. Az üvegházakban vi­szont most virágoznak a különfé­le orchideák, a mimózák, a kínai mályvarózsák, a napokban érik a fügekaktusz piros termese, és nemsokára bimbózik a vanília. A Szegedi Tudományegyetem ti­zenhét hektáros füvészkertjében közel hatezer különleges - köztük nyolcvankét védett - növényfaj él. A kert országosan egyedülálló büsz­kesége az 1865 fajtából álló trópu­sinövény-gyűjteménye. Az elmúlt évekhez képest szokatlanul zord téli időjárás miatt több mediterrán növény épségéért aggódik Pulics Ju­lianna kertvezető, aki 1985 óta nem tapasztalt ilyen hosszú ideig tartó fa­gyot. Karácsony első napján, reggel mérték a leghidegebbet, mínusz huszonnégy fokot. Elmondta: a Dél­kelet-Európában honos, lomblevelű örökzöld babérmeggy kevésbé be­érett hajtásvégei már megfagytak. A szakember félti még a bokorszerű ja­pán kecskerágót és az arab világban népszerű gránátalmafát, ez utób­binak tavasszal gyönyörű piros vi­rágai és ehető gyümölcsei voltak. A most csupasz ágakról pár hónap múlva derül ki, hogy tartósan káro­sodtak-e az időjárás miatt. A többi A befagyott tó jegén az indiai lótusz elszáradt virágai emlékez­tetnek a valamikori pompázó növényre. Fotó: Veréb Simon növénynek - mint mondja - bírnia kell a hideget. A sziklakerti lágyszá­rú növényeket védi a hótakaró, az érzékenyebb trópusi növények javát pedig üveg- és fóliaházban telelte­tik. Igaz, hogy valószínűleg az idei fűtésszámla többszöröse lesz a meg­szokottnak, de a felbecsülhetetlen értékű arborétum csak így óvható meg. Minden évszaknak megvan a ma­ga szépsége, télen is egyedi látványt nyújt a füvészkert: az érintetlen, fehér hótakarón csak a vadak nyo­mai láthatók, az indiai lótusznak csupán a papírszerűen elszáradt vi­rágai emlékeztetnek a valamikori növényre a befagyott tó tetején. A tóba éjjel-nappal folyik a huszonegy fokos artézi kútvíz, ezért az egzoti­kus növény remekül kitelel a jég alatt, semmi baj nem érheti. A té­ti paradicsomban fácánok, nyulak, őzek és mókusok rejtőzködnek. Az időjárás nagyon megviseli az itt élő madárvilágot, melyről Manán Mik­lós nyugdíjas muzeológus vezetésé­vel gyerekek gondoskodnak. Az üvegházakban ilyenkor virá­goznak a különféle orchideák, a mi­mózák, a kínai mályvarózsák, az af­rikai, hagyományos virágformától eltérő, madárcsőrhöz hasonló para­dicsommadár, most érik a ftigekak­tusz piros termése, különlegesek a fűszernövények, a kakaó, a bors, nemsokára bimbózik a vanília. A lá­togatók körében kedveltek még a fa­termetű kaktuszok, a hatalmas pál­mafák, páfrányok és az aranyha­lakkal teli medence felett virá^ó vé­nuszpapucs orchideák sora. Pulics Julianna büszkén mond­ja, hogy karácsonykor, szilvesz­terkor és újév első napján is több szegedi kilátogatott a füvészkert­be, sokan a téli hónapokban sem hűtlenek a mesés arborétumhoz. A fóliaházakat 1977-ben ültették be növényekkel, mára a hatalmas pálmatörzsek és óriási fügekaktu­szok alig férnek a sátor alá. Egy nemzetközi magcserekapcsolat révén a világ 450 botanikus kert­jével állnak kapcsolatban. Ennek az együttműködésnek a segítségé­vel gyarapítják Közép-Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb kertjét, ami a téli nyitvatartási rendnek megfelelően március 31­ig reggel kilenctől délután négyig várja a látogatókat. LÉVAY GIZELLA Szentivánéji álom - valódi beugrással Mint már hírül adtuk, a Tompor Miklós szerepét alakító Sarádi Zsolt színművész váratlan műtét­je miatt december végén és janu­ár elején elmaradt az Alföldi Róbert rendezésében nagy sikerrel bemu­tatott Shakespeare-komédia, a Szentivánéji álom néhány előadá­sa. A produkció iránt már a premi­er előtt óriási volt az érdeklődés, hetekkel előre elkelt minden jegy. Bár Sarádi Zsolt már lábadozik és jól van, orvosai egyelőre nem en­gedték, hogy fellépjen a komoly fi­zikai igénybevételt is jelentő sze­repben. A Szegedi Nemzeti Szín­ház vezetése - hogy ne maradjanak el újabb előadások - az ősszel Za­laegerszegről Szegedre szerződött Megyeri Zoltánt kérte fel, hogy ugorjon be Tompor Miklósként. Megyeri 1987-ben diplomázott a színművészeti főiskolán, Egerben kezdte a pályát, majd Nyíregyhá­zán játszott Schlanger András és Verebes István vezetése alatt. A szegedi közönség 1997-ben láthat­ta először, amikor a fesztiváldíjas nyíregyházi Tennessee Williams­produkció, A vágy villamosa Stan­ley-ét játszotta az országos színhá­zi találkozón a régi zsinagógában. Néhány hónapja pedig - immár a szegedi teátrum tagjaként - a Sze­rémi Zoltán rendezésében színre vitt Galócza címszerepében mutat­kozott be. A beugrásnak köszönhetően szerdától újra a meghirdetett műsorrend szerint játsszák a Shakespeare-vígjátékot, januárban még további négy Szentivánéji­előadás szerepel a színház prog­ramjában, ezeken is Megyeri Zol­tán lép fel. A tervek szerint Sará­di Zsolt februárban veszi vissza a szerepét. Mint megtudtuk, az el­maradt bérleti előadásokat igye­keznek mielőbb pótolni. H. ZS. A szerbek ünnepe Hajdanán január 7-én ünnepelték a karácsonyt a Krisztusban hívő emberek. A történelem folyamán azonban az egyházak szétválásával ez a dátum módosult: míg a katolikus keresztények, illetve később a református keresztyének december 25-én ünneplik Krisztus születésének napját, az ortodox egyház két héttel később teszi ugyanezt. A szegedi és környékbeli hívek tegnap a Somogyi utcai templomban ünnepeltek. A közel ötven hívő előtt Braniszláv Gality esperes celebrálta az ünnepi szentmisét. Szegeden kívül Újszentivánon, Deszken és Szőregen van a szerb ortodox vallási közösségnek temploma. Tegnap ezeken a helyeken megemlékeztek Jézus születéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents