Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

4 "AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2002. JANUÁR 7. A megyei közgyűlés elnökének éves számvetése Elégedettség, keserűséggel Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke szerint az önkormányzat tavalyi tevékenysége kiegyensúlyozottságot sugároz. A megye általános helyzetéről is kedvező értelemben lehet beszélni, míg a megye és székhelye, Szeged közötti viszonyról ez már nem mondható el. Az elnök a megszerzett előnyös ciirorégiős pozíciót labilisnak tekinti, s szerinte ez a jövőt illetően csöppet sem kedvező. - Elnök úr, hogyan értékeli a megyei önkormányzat tavalyi munkájátl - Az előző három év következetes munkájának eredménye képpen az önkormányzat kiegyensúlyozott munkastílust jelenít meg. A munkatársak kiválóan végzik a feladatukat. Miután jómagam nem voltam korábban közigazgatási szakember, így a kollégáim tudására támaszkodtam. A tavalyi évet 230 millió forintos többletbevétellel zártuk. Ha ehhez hozzáadjuk azt az adatot, miszerint négy évvel ezelőtt 200 milliós hiánnyal vettük át a „kasszát", akkor ez mindenképpen jónak számít. - Mennyit gyara/nxlott a megye 2001-bent - Sokat. Példaként említhetek néhány előremutató beruházást: a szentesi és a makói kórház rekonstrukciója - a sürgősségi és diagnosztikai tömbök kialakításával. Szentesen 2002 tavaszán befejezzük ezt a munkát, amelynek értéke 1,3 milliárd forint. Makón most látunk hozzá a munkához, itt egyébként 1,5 milliárdos beruházásról van szó. Megvalósult a Bedó Albert Erdészeti Szakközépiskola űj kollégiumának építése, s 25 milliós beruházással máris bővítjük, Csongrádon átvettük a Batsányi János Gimnázium kollégiumát, ami szintén nagy jelentőségű beruházás volt. Ófoldeákon szálloda szintű szociáhs otthont építettünk, ugyanakkor más hasonló jelFrank lózsef: mindenkinek szembe kell nézni a nehézségekkel és együtt kell megoldani a problémákat. Fotó: Miskolczi Róbert legű intézményeknél is több százmilliós rekonstrukciót hajtottunk végre. Csongrádon felavattuk az űj levéltárunkat, Ópusztaszeren szoborparkot létesítettünk, kibővítettük a skanzent, katonai emlékhelyet hoztunk létre ugyanitt, múzeumi raktárbázis céljára megvettünk és átalakítottunk egy Boros József utcai épületet, újjáépítettük a szegedi várat a Stefánián. - Ha már S/egednél tartunk, álliunk meg egy pillanatra: tavaly igen heves vita alakult ki a Horváth Mihály utcai képtár miatt a szegedi városvezetés és a megye között. Ön szerint megnyugtatóan rendeződött ez a kérdést - Alapvetően egy korábbi elfogadott kiállítóhely megszűntetéséről volt szó. Mi nem úgy gondoltuk, hogy ennek mindenképpen meg kell szűnnie, hanem a múzeumi vezetőkkel konzultálva kellett ezt a döntést meghoznunk, méghozzá olyan értelemben, hogy van egy 1997-es törvény, amely a múzeumi tevékenységről szól és rendkívül pontosan fogalmazza meg, hogy mi tekinthető múzeumnak. A Horváth Mihály utcai képtárban sosem folyt múzeumi tevékenység, így értelemszerűen múzeumként nem is működtethető. A kortárs művészetekről e törvény szerint a települési önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Ezért az volt a kötelezettségünk, hogy a feladatot Szeged városának átadjuk, s ezzel párhuzamosan a képtárat is. Úgy véltük, hogy korábban a Stefánián lévő várat kívánták megvásárolni, így abból az összegből a képtár is a tulajdonukba kerülhet. Számomra az volt a meglepetés, amikor ettől elzárkóztak, s mindenféle indokkal magyarázták, miért nem vállalják saját művészeiket. Mi azonban nem hagytuk magukra a művészeket, hiszen a várban lévő kiállítóteremben már meg is nyílt az első tárlat: Pataki Ferenc festőművész munkáit tekinthette meg a közönség. Úgy érzem, jól döntöttünk és jártunk el, amikor a képtárat eladtuk. - Csongrád megye geopolitikai helyzete arra predesztinálja az ország ezen területét, hogy erős gazdasági eurorégjós központ legyen. Ön hogyan vélekedik crröll - Magam is így látom, viszont elszomorodom, amikor a mostani tendenciákat mérlegelem. A megye a GDP vonatkozásában - országos rangsorolásban - az 5. helyről a 7. helyre csúszott vissza. Más árulkodó jelek is vannak, amelyek azt bizonyítják, hogy a tőke nem érdeklődik a megye iránt. Példaként: ha Szeged környékének a beruházási pontszámát hatvannal jelöljük, akkor ez Győr vonatkozásában ezret mutat! Sajnos ez egy „felbillent" ország, mert a GDP 42 százaléka Budapest környékén teremtődik meg, a többi a Dunántúlon, s csak kis hányada környezetünkben. így pedig nehéz betölteni azt az eurorégiós vezető szerepet, amelyet magunknak szánunk. - Milyen fejlesztéseket terveznek a 2002-es évben l - Először is: vonzóvá kell tenni a tőke beáramlását. Ebben nyilvánvalóan a két megyei jogú városnak, Szegednek és Hódmezővásárhelynek jut kiemelkedő szerep. Az E-75-ös, a 43-as és a 47-es utak építése, a szegedi logisztikai központ létrehozása, a repülőtér funkciójának pontosabb meghatározása is fontos e régió, s értelemszerűen a megye számára is. De a legfontosabb mégis talán az lenne, hogy az adózó polgárok itt hagyják a pénzüket, s ne vigyék el más megyékbe. Szeretnénk olyan információs rendszert kiépíteni a megyében, amely révén könnyebben dolgozhatunk majd, de a környezetvédelmi minőségbiztosítási rendszert is szeretnénk megvalósítani, továbbá lépéseket tenni az agrárinnovációs tevékenységben. Számtalan más feladat is vár ránk az élet minden területén, de ha úgy dolgozunk, mint tavaly, akkor bízom abban, hogy eredményes évet zárunk. KISIMRE FERENC Több száz magyar orvos vár külföldi munkára Doktoraink szaktudása elismert Több mint hétszáz magyar orvos jelentkezett a Magyar Orvosi Kamaránál külföldi munkavállalásra. A jelenleg skandináv országokba kínált munkalehetőséget elsősorban anyagi okok miatt választják a hazai szakorvosok. Januárban tizenhét magyar orvos utazik Svédországba, hogy rövidebb-hosszabb ideig ott dolgozhasson. Rajtuk kívül eddig több mint 700 hazai szakorvos jelezte a Magyar Orvosi Kamaránál külföldi, főleg skandináv országbeli munkavállalási szándékát. A MOK titkára, Kariinger Kinga koordinálja a magyar orvosok külhoni elhelyezkedésének szervezését. A doktornő elmondta: a meghívó országbői érkezett, a pályázók alkalmasságát elbírálni hivatott kórházigazgatók és főorvosok nagyon elégedettek a magyar orvosok szaktudásával. Olyannyira, hogy már a „felvételi" vizsgákon próbálják rábírni a jelentkezőket, hogy minél hosszabb időre maradjanak országukban, s ennek érdekében a vendéglátók attól sem zárkóznak el, hogy a doktorok családtagjainak, partnereinek is biztosítsanak munkát, s felkínálják nekik a szociáhs támogatás minden formáját. Svédország képviselői, megismervén a magyar orvosok felkészültségét, több állásajánlatot tettek, mint amennyit eredetileg terveztek. A jelentkezők - Kariinger doktornő tapasztalati szerint - szinte valamennyien anyagi okok miatt választják a külhoni munkát, hiA végzős orvosok 20-30 százaléka elhagyja a pályát. Az idősebbek százával külföldre mennek. Schmidt Andrea illusztrációja szerr a skandináv országokban az itthoni fizetésük tízszeresét keresik meg, s ennyiért még a szigorú adótörvényű Svédországban is megéri munkát vállalni. A magyar orvosok azt mondják - így Kariinger Kinga -, ha a jelenlegi fizetésük háromszorosát keresnék, eszükbe sem jutna a távoli, ráadásul zord időjárású országokba menni. A külföldi munkára jelentkező magyar orvosok nem terveznek hosszú ldnntartózkodást: 18 hónapot vállalnak, de tapasztalván a svédek elragadtatását, nyilván mindent megtesznek azért, hogy orvosainkat évekig, netán végleg kinntartsák. A svédeknél a szakmai tudás mellett alapkövetelmény, hogy a jelentkező anyanyelvi szinten beszéljen angolul, és ezután tanul meg svédül. A norvégok viszont az angolt nem igénylik. Ők néhány hónapos nyelvtanfolyamon tanítják meg norvégül az idegenből jött orvost, aki ezt követően már dolgozhat is. A skandináv országokba pályázó magyar szakorvosok között harminc- és ötvenévesek, doktorok és doktornők egyaránt vannak, mi több, még nyugdíjas orvosok is jelentkeztek, rájuk azonban nem tartanak igényt külföldön. S hogy milyen szakterületek művelőire van leginkább kereslet? Jószerével mindenre, mondja a Magyar Orvosi Kamara titkára, de előnyben az általános és baleseti sebészek, az ortopédusok, az altatóorvosok, a radiológusok, a nőgyógyászok, a labororvosok, mikrobiológusok és kórbonenokok vannak. Nem csupán a skandináv államok, de más európai országok is orvoshiánnyal küszködnek. Angliában és Franciaországban például óriási az orvoshiány. A magyar orvosokat várhatóan hamarosan ezekbe az országokba is hívják. K. K. Orvosexport Skandináv országokból érkezett, magyar doktorokat verbuváló professzorok] kórházigazgatók mondják: jók a magyar orvosok. Ezt vallják Amerikában és Európa számas országában is. Jó ezt hallani, azt azonban kevésbé, högy ezek a mi jó doktoraink mind többen fogják értékes szakmai ismereteikkel más országok polgárait gyógyítani. A dokik állítólag nem szívesen mennek. Kényszerből utaznak külföldre. Anyagi szükségszerűségből indulnak oda, ahol annyit fizetnek nekik, amennyit a tudásuk valóban ér, s ahol úgy élhetnek, ahogyan a társadalmi hasznosságuk alapján megérdemlik. Ma még úgy gondolják, csak másfél évig, legfeljebb kettőig maradnak. Időközben észre sem veszik, hogy a jólét, a szakmai kibontakozás lehetősége örökre elodázza a visszautat. A 33 ezer magyar orvos közül egyelőre még csak valamivel több mint 700 készül külföldre. Ez még csak töredék. Az viszont biztonsággal megjósolható, hogy a fiatalok tömegesen mennek majd külföldre dolgozni. Figyelmeztető jel, hogy a végzős orvosok 20-30 százaléka elhagyja a pályát, mert belátja, hogy a fizetéséből nem tud sem életet kezdeni, sem megélni. Ha a ki- és az elvándorlás folytatódik, akkor a jelenlegi 15-20 százalékos orvoshiány egy-két év múlva drasztikusan emelkedni fog. Ugyanott leszünk - csak más okból -, ahol most tartanak a norvégok, finnek, svédek és dánok, akiknek idegenből kell behozni orvosokat. Ők tőlünk viszik el a jó minőséget, mi Ukrajnából, Romániából, Szerbiából importálunk kevésbé jó minőségű nővéreket, orvosokat. A hazai egészségügyiek sztrájk nélkül oldják meg a helyzetüket, kivonulnak a rendszerből - szépen, csendesen. KALOCSAI KATALIN Harmincnégy osztályzatot utólag írtak az értesítőbe Meglepetésjegyek Harmincnégy, a félév során szerzett osztályzatról, köztük tizenhárom elégtelenről a karácsonyi szünet előtt két nappal értesült az egyik szegedi kisdiák édesanyja. A szülő szerint az iskola mulasztott, az osztályfőnök és az igazgató szerint viszont az édesanya sem tett meg mindent annak erdekében, hogy tájékozódjon a fia eredményeiről. - Fébeértés ne essék, nem az osztályzatokat kifogásolom, hanem azt, hogy 34 jegyet, köztük 13 elégtelent a karácsonyi szünet előtt két nappal vezettek be a fiam ellenőrzőjébe, miután a szinte üres könyvecskét teleírtam kérdőjelekkel - mondja Kövesdiné Hevesi Éva. Máté ellenőrzőjében valóban dátum, témamegjelölés és szaktanári aláírás nélkül sorakozik az osztályzatok többsége, csak fizikából, matematikából - az osztályfőnök tárgyaiból - és énekből kerültek be szabályosan a jegyek. Máté a szegedi Dózsa György Általános Iskola (VB osztályos tanulója, édesanyja szerint is hajlamos arra, hogy letagadja rossz jegyeit. Ezért az anyuka a félév folyamán rendszeresen érdeklődött az osztályfőnöknél telefonon, minden rendben van-e a fia tanulmányaival. Ezért érte hideg zuhanyként a harmincnégy, igencsak vegyes osztályzat. - Ha csak december végén derül ki számomra, hogy a fiam két tárgyból is bukásra áll, hogyan próbáljak meg javítani az eredményein a félévvégéig? - magyarázza felháborodását Kövesdiné. Az osztályfőnök megkeresésünkre elmondta: valóban ő írta be utólag Máté jegyeinek nagy többségét. Az osztályzatok azért nem kerültek időben az ellenőrzőbe, mert amikor a szaktanárok kérték, Máté soha nem adta oda a könyvecskét, mondván: otthon felejtette. Ezt az édesanya sem vonja kétségbe, azt azonban nem érti: ha egy szaktanár már a hetedik jegyet nem tudja beírni egy gyereknek, miért nem jelzi a problémát az osztályfőnöknek. - Az igaz, hogy az anyuka rendszeresen érdeklődött nálam a fia eredményeiről, de mindig este, otthon hívott, így a napló nélkül csak a saját tárgyaimról tudtam tájékoztatni - mondja az osztályfőnök. Kövesdiné ezzel szemben azt állítja: a szaktanárok a naplóba sem vezették be a jegyeket, ezért nem tudta őt megfelelően tájékoztatni az osztályfőnök még akkor sem, amikor az iskolába telefonált. Ezt azonban az osztályfőnök nem erősítette meg, az igazgató pedig határozottan cáfolta. - A tanárok néha valóban nem azonnal a naplóba írják be az osztályzatokat, hanem a saját füzetükbe. De az nem fordulhat elő, hogy fél évig ne vezessék át a jegyekét, hiszen a naplókat rendszeresen ellenőrizzük szögezi le az intézmény vezetője, Lehotai Jánosné. tsz igazgató azt is elmondja: minden hónap első csütörtökjén fogadóórát tartanak, akkor - de ha kívánják, máskor is, akár telefonon - a szülők tájékozódhatnak a szaktanároknál a gyerekek eredményeiről, és természetesen megnézhetik a naplót is. Kövesdi Máté édesanyja azonban egyszer sem jött el fogadóórára, és egyszer sem érdeklődött a szaktanároknál. Pedig ha csak egyszer is eljött volna, azonnal kiderült volna minden. - Valóban nem mentem be fogadóórára, hiszen úgy tudtam, minden rendben van a fiam körül. Azt pedig végképp nem hittem, hogy egy hónappal a félév vége előtt még nem értesítenek, hogy a fiam két tárgyból is bukásra áll mondja Kövesdiné. - Pedagógiai programunkban lefektetettek szerint a gyerekek hatodikban félévkor nem kapnak osztályzatot. Az osztályfőnök, a tanuló és a szülők elbeszélgetésen vesznek részt, melyen a szülők megkapják a szaktanárok írásos értékelését is. Következésképpen bukásról a félévvégén nem beszélhetünk. Húsz éve tanítok, de ilyen problémával még soha nem találkoztam. Ezután havonta össze fogom hasonlítani a gyerekek jegyeit a naplóban és az ellenőrzőben, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő - mondja az osztályfőnök. Az ellenőrző vezetésének rendjéről érdeklődtünk más szegedi iskolákban is. A megkérdezett intézményvezetők elmondták: az ellenőrző a tanulók tulajdona, vezetése a gyerekek dolga, de az iskola felelőssége; hogy a szülőket folyamatosan tájékoztassák. KECZER GABRIELLA Az első találkozó MUNKATÁRSUNKTÓL A Pedagógusok Szakszervezetének makói nyugdíjas tagozata szerdán 10 órától tartja az új év első összejövetelét az idősek gondozóházában, a Hajnal utcában. A rendezvényen az Egyesített Népjóléti Intézmény diabetikusa tart előadást az idősek egészséges életmódjáról, étkezéséről.