Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-26 / 22. szám
SZOMBAT, 2002. JANUÁR 26. •NAPOS OLDAL" IV A Szukits-könyvek sorozatában újra kiadták Arató László és Bátyi Zoltán kötetét a szegedi Csillagról Egy tisztességes börtönkönyv MINDEN RIPORTBAN, AMELY BÖRTÖNLAKÓKRÓL, A TISZTESSÉGES EMBEREK ÉLETÚTJÁRÓL LESODRÓDOTTAKRÓL SZÓL, KESKENY ÖSVÉNYEN KELL EGYENSÚLYOZNIA AZ ÚJSÁGÍRÓNAK. Egyik oldalon az embeibarátilag kötelező, ám esetenként korántsem őszinte bájolgás fenyeget, miszerint az egyéni bűnökért a társadalom a hibás, másikon pedig a „bátor" (önmeghatározása szerint: „tökös"), ám árnyalatokra vak riporter elszántsága, hogy megátalkodott szörnyetegeket mutasson be tépelődő, vívódó emberek helyett. Arató László és Bátyi Zoltán „A Csillag börtönkönyv" című kötete második kiadásánál tart (ezúttal a Szukits Kiadó gondozásában), jelezve, hogy az olvasóközönség megtalálta benne a kiegyensúlyozott, újságírói modorosságtól mentes könyvet. A kötet alighanem azért is született meg, mert szerzői újságírói tapasztalatból ismerték a Csillag börtönt, és úgy gondolták, hogy ezzel nincsenek sokan így: a börtön nem hasonlít a közfelfogásban róla élő képhez. A könyv titka ennélfogva nagyon egyszerű: Arató és Bátyi úgy veszi a börtön valóságát, ahogyan az van. Kötetük, bár dokumentumjellege egyik erőssége, ettől még olvasmányos maradt, annak következtében, hogy tapasztalt újságírókként jó arányérzékkel adagolták a börtönbe jutott emberek történetének színeit. Megőrzik a távolságot attól, amit a megszólaltatottak elmesélnek, ugyanakkor hűen visszaadják mindazt a bizakodást, amire még a legelvetemültebb embernek is szüksége van, hogy a börtönéveket elviselje. A többszörös gyilkos hallgathat Beethovent, s ezzel együtt-fogalma sincs, hány késszúrással ölte meg feleségét és anyósát. E könyv emberbarát abban az értelemben, hogy nem a törvény, és nem is a normális átlagemberi morál hangján beszél, hanem a tényekén, amelyet az emberi életsorsok fordulataira érzékeny újságíró nyelvén ad elő. Abban a tekintetben is figyelemreméltó, hogy felforgatja a börtönélettel kapcsolatos közhitet: a trágár és brutális erődítmény közhelyét eleve félreteszi, s egyik részről a munkahely, a szakszerűség, a pedagógia, másikról pedig a sorsán esetleg új elhatározásra jutó vagy a magábaszállottság miatt átalakult lelkű embert mutatja meg az olvasónak Arató László-Bátyi Zoltán: A Csillag börtönkönyv. (Szukits Kiadó; fotók: Gaál Béla) PANEK SÁNDOR Elsőként adott hírt az Antarktisz létezéséről Bellingshausen kalandos élete (MTI PANORAMA) Százötven éve, 1852. január 25-én halt meg Fabian Gottlieb von Bellingshausen, orosz néven Faggyej Faggyejevics, svéd származású orosz felfedező, aki elsőként adott hírt az Antarktisz létezéséről. Bellsingshausen 1778. szeptember 20-án született a ma Észtországhoz tartozó Ezel szigeten (mai neve: Szarema). Tízéves korában lépett a haditengerészet szolgálatába, a kronstadti kadétiskolában tanult. 1803-1806-ban tagja volt az első orosz földkörüli expedíciónak a Nagyezsda hajón, amelyet Ivan Fjodorovics Kruzenstem vezetett. 1809-ben részt vett az orosz-svéd háborúban. Az orosz kormány által tervezett első antarktikus kutatóút vezetőjéül Ratmanov kapitányt, a Nagyezsda első tisztjét szemelték ki, ő azonban hajótörést szenvedett, megsebesült és lemondott, így lett Bellingshausen a Vösztok hajó parancsnoka és az expedíció vezetője. A másik egység a Mirnij kapitányának Mihail Petrovics Lazarevet nevezték ki. A két hajó igen különbözött egymástól, a Mirnij nagyobb volt és erősebb építésű, de sókkal lassabb, ezért együtt tartásuk komoly feladatot jelentett. Az expedíciónak kizárólag tudományos feladata volt, a déli sarkvidék környékének feltárása. 1819. július 19-én futottak ki Kronstadtból, novemberben értek Rio de faneiróba, majd decemberben Déli Georgia szigetére. Bejárták a még ismeretlen délkeleti partot a másik oldalt Cook írta le 1775ben - és felfedezték a Traverse szigetcsoportot, amely három vulkanikus szigetből áll. Ezután érték el a Cook által ötven évvel korábban felfedezett Sandwich-földet, amelyről bebizonyították, hogy szigetcsoport, s Déli Sandwich-szigeteknek keresztelték át. Kimutatták azt a víz alatti vulkáni hegyláncot, amely 2500 km hosszban húzódik a Falkland-szigetektől a Sandwichszigetekig az Atlanti-óceán délnyugati részén. Ez ma a Déü Antillák nevet viseli. 1820 elején lépték át először a déli sarkkört, a 67,5 szélességi fokot, de a 70-edik fokon túl nem sikerült jutniuk. Többször megközelítették a Keleti (Indiai-óceáni) Antarktiszt, s meg is pillantották a partokat, először a nyugati hosszúság 3. foka körül, ezt később a norvégok Martha hercegnő-partnak nevezték el, majd a keleti hosszúság 16. fokánál (ez a Ranghild hercegnő-part), harmadszor a keleti 49-edik foknál, Olaf herceg földjénél. Vitatható, hogy ez a kontinens felfedezését jelenti-e. Az északi szél, amely közelebb vihette őket, a térségben ködöt és havat hozott, a tiszta időhöz viszont kedvezőtlen irányú szél járult, ezért nem tudták a partokat jobban megközelíteni. Ezután a két hajó elszakadt egymástól, külön-külön vitorláztak északra Tasmaniáig és Sydneyig, ahol találkoztak. Továbbhaladva áthajóztak Új-Zéland két szigete között, a Tuamotou-szigeteknél atollokat és más szigeteket fedeztek fel, ezeket Russian-szigeteknek nevezték el. Tahitin is jártak, itt is találtak néhány, addig ismeretlen szigetet, majd visszatértek Sydneybe, ahol ötven napot töltöttek. 1820 novemberében az Új-Zélandtól délre fekvő, a déli 54. fokon található Macquarie-sziget érintésével ismét dél felé indultak, és sokkal szorosabb kört vontak az Antarktisz köré, mint Cook. 1821 januárjában a 69. fokig jutottak és ott 22-én földet láttak, melyet I. Péter-földnek neveztek el. Ezt a szigetet, amely a később Bellingshausenről elnevezett tenger közepén fekszik, csak 106 év múlva találták meg újra a norvégok. Később, január 29-én egy 3000 m magas hegycsúcsra bukkantak, ennek környékét I. Sándor-földnek nevezték el. A hegy később a Mount Stephenson nevet kapta. 125 évvel ezután bizonyította be az amerikai Finn Ronne, hogy a Sándor-föld sziget, melyet csatorna választ el a kontinenstől, az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán van. Ezek területek az első ismert szárazföldek a déli sarkkörön belül. Bellingshausen ezután áthaladt a Drake-szoroson, ahol a DéliShetlandok több szigetét fedezte fel, s megállapította, hogy ez 600 km hosszú szigetlánc. 1821 februárjában a hajók állapota miatt hazaindultak és 1821. augusztus 5én, 751 napos út után érkeztek meg Kronstadtba. Egész útjukon mindössze két embert veszítettek. Bellingshausen később a balti hajóhad parancsnoka lett, az orosz-török háború során 1828ban részt vett Várna körülzárásában, ezután kapta tengernagyi kinevezését. 1831-ben szerepet játszott a lengyel forradalom leverésében. 1839-ben nevezték ki Kronstadt kormányzójává. Bellingshausen expedíciója történetét Két utazás a Déli Jegestengeren című, 1831 -ben oroszul megjelent könyvében írta meg. Beszámolója 1902-ben jelent meg németül, 1945-ben pedig angolul, Bellingshausen kapitány utazása az Antarktiszi tengeren címmel, ezért a tudományos világ hosszú ideig csak kevéssé ismerte eredményeit. Az ő nevét viseli ma az Antarktisz nyugati - Csendes-óceáni - part menti hegyvonulata is. FÁBRI FERENC A CSILLAG BÖRTÖNKONYU t ARATÓ LÁSZLÓ BÁTYI ZOLTÁN # •KINCSTÁRI-TAKARÉKJEGYJANUÁR 2-TÓL NÉVRE SZÓLÓ A legnépszerűbb magyar att n . Harnpapir. 3 postán vásáröí r h '.iacaríáchAí jIó törvény hatályba lépésével. Iisi'moc- 'rrtz7KJőFMLÍCÍt •j. H < Ű¥ 3 mert 0 V ah rsi p vA-jl lékpapirjarp Ezzé; az állami garancia nyújl dlSatníao ujdZtH.Vcüiyat, oíta biztonság mellett 3 KfííCStc ü TakarékieaGyfaidontis s t /B'.iK, rcszsn a marnak cietvs a toké k\zbrt íeméiyazonosséoanak igazolásával vehető : iaypjíírn) A változás a Torgalomöan Jévd pap íf'jksi npffi érinti Ezért önü ?koem keli befáradnia a postára le nem íá t értékpapírja:r újra csefeini. megszokott módon kenettek kifizetésre. • www.allampapir.hu