Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-26 / 22. szám
12 • H I R D E T E S • SZOMBAT, 2002. JANUÁR 26. A magyar kultúra lovagja: Kiss István Múzeumi tárgy lesz a nyilas és kommunista rémuralom jelképéből Nyitásra kész a Terror Háza OJm IHHFL 11K BL •L I M EB N • A Kommunista rezsim által ellenségnek kikiáltott Mindszenty József esztergomi érsek 1949-ben. (Fotó: MTI) ! Az Andrássy út 60. szám alatti ház külsejét is átalakítják. JOGI VITÁK KERESZTTÜZÉBEN KÉSZÜLŐDNEK A NYILAS ÉS A KOMMUNISTA REZSIM ÁLDOZTAINAK EMLÉKET ÁLLÍTÓ TERROR HÁZA MEGNYITÁSÁRA BUDAPESTEN. AZ EMLÉKHELYET ABBAN AZ ANDRÁSSY ÚTI ÉPÜLETBEN RENDEIK BE, AMELYBEN A SZÉLSŐJOBB-, MAJD A SZÉLSŐBALOLDAL TERRORSZERVEZETE IS SZÉKELI A MÚZEUM FŐIGAZGATÓJA SCHMIDT MÁRIA TÖRTÉNÉSZ, A MINISZTERELNÖK FŐTANÁCSADÓJA LESZ. - A Terror Házának megnyitását senki nem tudja megakadályozni jelentette ki nemrég Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZfrakció vezetője a nyilas és a kommunista rémuralom áldozatainak emléket állító épület átalakítása körül kirobbant vitára utalva. Az Andrássy út 60. szám alatt álló, 1880ban épült házat az ÁPV Rt.-től még 2000-ben vásárolta meg 500 millió forintért a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának beruházási keretéből, hogy ott múzeumot alakítsanak ki. Az épület külsejét is átformálják: a tető síkjából több méterre kinyúló párkányt készítettek, amelyen a terror szó betűi, egy ötágú csillag és egy nyilaskereszt körvonalai láthatók. A fából kivágott, úgynevezett ládabetűkön átszüremkedő napsugarak a falra „vetítik" a TERROR-t, valamint az önkényuralmi jelképeket. Már ez utóbbiak használata miatt is többen tiltakoztak, de még nagyobb ellenállást váltott ki a ház határoló falainak meghosszabbításában, elképzelt, a tetőről kinyúló párkányig emelkedő fekete pengefal, amely a járdát borító ugyanilyen színű gránittal keretbe foglalja a házat. A fővárosi közgyűlés az átalakítások egy részével egyetért, de például a pengefal beépítését ellenzi, mert az akadályozná a gyalogos közlekedést. A falon egyébként eredetileg ajtón keresztül lehetett volna átjutni, ezt azonban elvetették, és inkább egy két méter széles, hat méter magas szabad nyílást alakítanak ki rajta. Az építtetők ezzel azt akarják elérni, hogy felhívják a járókelők figyelmét a múzeumra. Az épület átalakítása körüli vita főleg eltérő jogértelmezés miatt robbant ki. A VI. kerületi jegyző ugyanis olyan területre adott ki építési engedélyt, amely a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. Hazánkban ez lesz az első olyan monumentális alkotás, amely a szélsőjobb-, illetve a szélsőbaloldali terror áldozatainak állít emléket. Ugyancsak Budapesten, egy használaton kívüli zsinagógában rendezik majd be a Holokauszt Dokumentációs Központot, az egykori gettó területén pedig fiatalok kezdeményzésére holokausztmúzeumot terveznek. A világon több száz ilyen jellegű mementó látható. Két évvel ezelőtt avatták fel a vészkorszakot idéző emlékhelyet a bécsi Judenplatzon, tavaly pedig Berlinben nyílt meg a Zsidó Múzeum. A Terror Házára keresztelt háromemeletes épületet az 1944 októbere után hatalomra került nyilasok a Hűség házaként emlegették, és a szélsőjobboldali mozgalom itt rendezte be központját, amelyben emberek százait kínozták meg és végezték ki. 1945 februárjában a politikai rendőrség költözött be ide, amely később Államvédelmi Osztály, illetve Államvédelmi Hatóság néven vált hírhedté. A pincékben cellákat alakítottak ki, amelyekben a kommunista rendszer ellenségeinek tekintett foglyokat őrizték és vallatták, s közülük sokan nem élték túl a válogatott kínzási módszereket. A múzeum minden részletével igyekszik emlékeztetni a mai korban élőket az itt történt borzalmakra. A körfolyosós udvar falán fémbe maratott börtönportrék százai láthatók, középre egy tankot emeltek be. A kommunizmus áldozatainak emléknapját megelőző napra, február 24-ére időzített megnyitó után bárki megtekintheti. HEGEDŰS SZABOLCS Életében elő nem fordulhatott volna egyetlen pillanatra se, hogy hivatalos ember a magyar kultúra napja alkalmával a balástyai Kiss István nevét külön nyomatékkal említette volna. Hivatalt akartak csinálni mindenáron a művelődési házakból, és közhivatalnokot a népművelőből. Pistát ebbe a kalodába belehajlítani nem lehetett. Amikor élete javában elment, orvosilag megállapították, szívelégtelenség végzett vele. Hadd csavarjak az utólagos diagnózison: addig osztogatta szét a szívét, amíg magának se maradt. A kultúra bármelyik ágában nagyot alkothatott volna, de ő mindegyiket teljes szívvel akarta szolgálni. Azok becsülték legtöbbre, akik hasonló áldásos kórban szenvedtek, meg azok, akiknek javára szolgált. A kultúra fölkent papja volt. Makón született, ott szívta magába a minden iránti olthatatlan érdeklődést. Ezt gyarapította és osztogatta huszonkilenc esztendeig a sokáig talán leggazdagabbnak tartott település lakói között. A hihetetlen erőfeszítésekből fakadó anyagi gyarapodás mellé szellemi gazdagságot álmodott. Benne még egybe kapcsolódhatott ez a kettő. Örülünk, hogy közöttünk lehetett. A múlt vasárnapot az ő emlékének szentelte fogadott faluja. A Balástya Község Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány szervezésében délután 3-kor sírjához vonultak az emlékezők koszorúzni, 4-kor pedig könyvbemutatóra várták a vendégeket. Balástyai képek címen Török József foglalta kötetbe fényképei javát, ennek ürügyén idézték szellemét. Tele lett megint a művelődési ház nagyterme. Kedves műsor merítettek Pistából. Márkus Mariann, Kardos Erzsébet, Török József, Újvári László, Fábián György emlékező szavait hallhattuk, belehallgathattunk egykori szomorú rádióriportjába, Máté fia gyönyörű versmondásába, és beletekinthettünk kínnalkeservvel összehozott kisfilmjeibe. Minden róla szóló mondat méltó lenne rá, hogy ide írjuk, egyetlen fohászra futja csak helyünk: De jó lenne, ha közöttünk lehetne! Fölfigyelt sokoldalú munkálkodására annak idején az ország, ezt a figyelmet folytatva adományozta most a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyar kultúra lovagja posztumusz kitüntetést. Fia, Máté vette át kedden, Budapesten, a magyar kultúra napján. Külsőre talán soha nem volt lovagi alkat. De nagyot nevetne, ha nevethetne még. Akik ismertük, tudjuk, huszonkilenc éve minden percét, szíve minden dobbanását faiujának áldozta, országra szóló kisugárzással. Népművelőknél nem szoktunk tanítványokat emlegetni, pedig a fél falu aprajátnagyját vezette. A lelkekbe eresztette gyökereit, a szellemi hajszálcsövesség révén apáról-anyáról fiúra szállva mostanáig kamatozik minden igyekezete. Szétszóródó társadalmunkban összetartást, közösséget teremtett. Töredék saját leltárából néhány szó: négy fegyelmi, egy felmondólevél... Reméljük, nyoma sokáig kitörölhetetlen marad. Talán azok is látnák már, akik a sötét hivatal kelepcéjébe akarták zárni. Ahogy lenni szokott, rájuk alig emlékszik mái i valaki is. HORVÁTH DEZSŐ • Kiss István Szív Ernő A világ legjobb ételei NEM SOROLJUK FÖL VALAMENNYIT, HOGYAN IS TEHETNÉNK. INKÁBB CSAK FÖLKÍNÁLUNK NÉHÁNY ÖTLETET, ILLETVE MEGLEHETŐSEN JELENLÉVŐ SZUBJEKTIVITÁSSAL VÉLEMÉNYT FORMÁLUNK A KEDVENCEINKRŐL. SZUBJEKTÍV DOLOG AZ AGY, A SZÍV, DE A LEGSZUBJEKTÍVEBB MÉGIS CSAK A GYOMOR ÍZLÉSE. ANNYIRA AZ, HOGY NÉGYNAPI ÉHEZÉS UTÁN EGY DAGI POLGÁRMESTERRŐL IS LEESSZÜK A BŐRSZÍJAT. AZ VISZONT MÁR KORÁNTSEM IRÓNIA, HOGY A VILÁG LEGJOBB ÉTELEI EGYSZERŰEK, PÓRIASAK ÉS CSÚNYÁK. NEM IS CSÚNYÁK. RONDÁK. ISZONYATOSAN CSÚF KÉPZŐDMÉNYEK. Kocsonya Az alábbi lista legmetafizikusabb étele a kocsonya. Ráadásul nem is csúnya, egyáltalán nem rút, inkább hattyú az esztétikai alapozottságé és meglehetősen sznob konyhaiparban. A déldorozsmai kocsonya még a díszes francia konyhában is szépség, kellem és tányérmanöken lenne. A kocsonya afféle világváltozat, vagyis hogy szépen megmutatja, milyen a világ, a fehéren didergő zsírfoltok a felszínen, a dermedt húslé szőke kozmikuma, s benne, mint egy bolygó, egy önnön fényétől elkábult hideg csillag, mint egy vadul közeledő aszteroida, a hús. Az! Kocsonyában nagyon jók az anyósok. A fiatal nők pedig ellenségüknek tartják. A fiatal nők - húsz és ötven között értendő - azért utálják csinálni a kocsonyát, mert levesben a férfiak általában jobbak, még ha kószál is a világban néhány levesművész édesanya. Tepertő A tepertő a világ szépségei - Nofretiti királyné híres büsztje, Mona Lisa vagy Picasso ruhátlan, göndör szőrű hölgyei - ellen elkövetett esztétika merénylet. Meg sok más szépség ellen is, persze. Egy Weisz Sámuel nevű neandervölgyi kóser medvevadász találta föl ezer évekkel ezelőtt, akit ezért doronggal vertek agyon esztétika szakos társai, majd megkóstolták a találmányt. Nem, Weisz Sámuelt már nem lehetett feltámasztani. A tepertő rondább, mint Aranda B. Wellrnngton (42), ecuadori háziasszony, akit tavaly és tavalyelőtt a világ legcsűnyább nőjének választottak, viszont az idén esélyesebb, mint valaha is volt. A tepertő a forró zsír poklából érkezik a szívünk fölé. Ja, a pokol zsíros, olajos és forró. Sült háj, barna, szálanként lefejthető húsréteg, és alul a bőrke, igen, a tepertő hajó, vagyis a forró zsír is hajózható, akkor pedig szirén minden böllér. Jó, a böllérfeleség meg sellő. Önök rágtak gyermekkorukban tepertőhéjat? Nem? Aki nem tette, pótolja be, kérve kérjük. Minden tepertők legjobbja a libatepertő. Egy holland kézikönyvben olvasható - Erwin van Ajax: A tepertő és az Emberiség 1999, Roda, Diamond and Fleisch Verlag-, hogy a libáknak megbocsátható környezetük módszeres lepusztítása. Miért?! Mint tudjuk, a libafos megmérgezi a földet, továbbá jegyezzük meg azt is, hogy Hollandiában nincs sok föld, ami van, azt is a szegény tengertől lopták. Azért kell a libának megbocsátani a környezetvédőknek is, mert olyan áldottan finom tepertő készíthető belőle. Erwin van Ajax könyvében olvasható egy igen szemléletes kísérlet is. Nőkön, háziasszonyokon, iskolás kislányokon, édesanyákon, szüzeken és testakrobata vérprofikon végezték. Üres asztalra egy csillogó gyémánt mellé húsos libatepertő-darabkát helyeztek. Szinte mindig ugyanaz történt. A nő először megfogta és bekapta a tepertőt, s csak aztán nyúlt a drágakő után. Disznósajt Pokol. Ha van pokol - különben nincsen -, akkor ilyen, mondta, pontosabban írta egy író kolléga, kortársunk. A kettészelt disznósajtban megtapasztalható az idő iszonytató rétegezettsége, az, hogy egy másodperc és évmilliók, vagyis hogy rétegre réteg, mert pl. mi- : vei szemléletesebb a Grand Kanyon sziklafala, mint özv. Bezzeg Frigyesné kettészelt disznósajtja Szatymazból, hm? Meg kell említeni ehelyütt a pacalt is. Marhapacal, persze, az is pokol, a vörös lében fürdőző ministránsgyomor-darabkák, hah, ami másnak bünte- • tés és kárhozat, minekünk, kanál a kézben, mmm!, : édes üdvözülés. Például a papok, és most mindegy, ; hogy melyik felekezethez tartozók, nagyon szívesen : folyamodnak disznósajthoz, viszont bűntudatuk van : a dologtól. A virslit, a szalonnát, a füstölt kolbászt ké- ; tely nélkül az arcukba teszik, de a disznósajtnál megmozdul a lélek, ej, páter, ej, püspök pajtás, hát sza- ; bad a poklot csak úgy megenni, elfogyasztani, bekebelezni?! Mire mi a válasz?! Mire citálnak. Nem az a veszélyes, lelkecském, ami bejön, hanem az, ami kimegy, érted? Vagy pl. a fiatal nők és a disznósajt. : Amikor nő ajkának a randevún disznósajtillata van. : Hm? A nagy dolgok mindig érzékiek is. Sült vér Boldogtalan nők szoktak sült vért enni. A görögök sze- : rint a lélek otthona a vér, a kóser sakterek is akkurá- ; tusán kifolyatják a leölt állatból. Sült vér, mi ma- : gunk nemigen szeretjük, de egyszer pl. láttunk három : nőt együtt sült vért enni. Egy idős, egy fiatal és egy el- : dönthetetlen. Lehetett győztest hirdetni? Nem lehe- : tett. Ennyi elég? Parizer Aki tudja, mi van a parizerben, sokat tud. Sokat, ; de nem eleget. A parizer többsége víz, amiként az : emberi test is, igen, a parizer nagyon közel áll hozzánk, a parizer fürkészi a világmindenséget a koponyacsont mögül, a parizer hisz, a parizer dobog, prüszköl a mellkas bal oldalában. A jó magyar parizerrel nem vetekszik német, francia vagy izlandi társa. A parizernek van politikai állásfoglalása, mert a parizer baloldali, szocdem, szocialista, szakszervezeti kismufti, ilyesmi. A parizer az átkosban párttag volt, valóságos kiskommunista a föllobogózott szocilalista élhúsüzem nyilvános vitrineben. A parizer erényes. Hű. Nem romlik, mint a narancs. Viszont, tagtársak, nem is javul. Megkent kenyerek A rosszból haladunk a helyes irányba. A megkent kenyerek kategóriájában mélypont a mézes kenyér. A napközis mézes kenyerek egyenlő karácsonyi ünnepség Auschwitzban. Óvodások maradtak törpék a sok mézes kenyértől. Különösen aljas változata a kent kenyereknek a mézes-vajas kenyér. Szóra nem méltatjuk, mert akkora botrány. Ki találta föl?! Hogy merészelte?! Aki pedig kedveli, most gondolkozzon el az élet értelmén, most! Valamivel jobb, ámde még mindig eléggé hátborzongató megoldás a lekváros kenyér - szilvalekvár, baracklekvár, dzsem, ez ez most mindegy, kenyérre lekvárt kenni, ahogy az ősi magyarok mondják, olyan, mint, Árpád vezér anyukáját gyalázni. A honfoglaló magyarok ugyanis az összes lekvárt Etelközben hagyták. Nem felejtették, hanem direkt. Annyi a lekváros kenyér javára írható mégis, hogy szépen földíszíti az őt falatozó gyermek vagy sztármanöken ajkának környékét. Egyszerű disznózsíros kenyér! Hoppá. Itt már a jónál vagyunk. Nyár, vidék, harmincöt fok, az akácfák alatt. Nagymama áll a kapuban, arca előtt az udvari hangosbeszélő, Drága kisunokám, Drága kisunokám, Hol gyilkolod a szöcskét, te büdös kölök, sikoltja, miközben a kezében billeg a zsíros kenyér meghintve paprikával, és igényesebbeknek hagymagerezdek is. Máris a csúcsponton vagyunk, mert a csúcspont a friss vajas kenyér. És pl. ha legyilkolt paradicsomot is szel rá nagymama, akkor ő az isten. A vajas kenyér a Himalája. Kenyér, vaj, só, puszi.