Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A 0 E LM AG Y A RO RS ZÁG B A N ÉS A DÉLVILÁGBAN • SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA A babamasszázs csökkenti az alvászavart és a hasfájást Izgága és lusta kisbabáknak A BABAMASSZAZS-TECHNIKAT AZ INDIAI ÉS A SVÉD MASSZÁZSTECHNIKÁK ÖTVÖZÉSÉVEL KÖZEL HÚSZ ÉVE ALAKÍTOTTA KI A NEMZETKÖZI BABAMASSZÁZS SZÖVETSÉG. MELYNEK EGYIK BUDAPESTI KURZUSÁT ELVÉGEZTE A SZEGEDI RÁCZNÉ GYÉMÁNT ANDREA IS. AKI CIVILBEN VÉDŐNŐ ÉS ÉVEK ÓTA A SZEGEDI IFJÚSÁGI HÁZBAN OKTATJA A BABAMASSZÁZS ALAPJAIT. A SZÜLŐK KÖRÉBEN SZEGEDEN IS EGYRE NÉPSZERŰBB TANFOLYAM FEBRUÁR ELEJÉN INDUL ÚJRA. A babamasszázs az édesanya és a gyermek kapcsolatáról, az érintésről és a simításról szól, amivel a szülő a gyógyítás mellett segíti a baba fejlődését. A Nemzetközi Babamasszázs Szövetség körülbelül húsz éve az indiai és svéd masszázstcchnikák ötvözésével alkotta meg a babamasszázs alapvető mozdulatait, amit minden országban csak okleveles oktatók alkalmazhatnak, illetve taníthatnak meg a szülőknek. Ez a komplex módszer egyszerre több egészségügyi problémára jótékonyan hat: segít az alvászavarokkal küszködő piciknek és csökkenti a hasfájást, serkenti a nyirokkeringést, fokozza a vérkeringést, jó hatással van az immunrendszerre. - Itt nem lehet hibát véteni. Minden édesanya ösztönösen érzi, hogyan kell a gyermekhez nyúlni, úgy masszírozza a picit, hogy annak a legjobb legyen, én csupán a technikát tanítom meg magyarázta Ráczné Gyémánt Andrea védünő, babamasszázs-oktató, akinek a vezetésével indul február első napjaiban a Szegedi Ifjúsági Házban a babamasszázs-tanfolyam. Elmondta, hogy a két technikát ötvöző masszázs indiai részére jellemző, hogy a test középpontjától indul kifelé a masszírozás, a végtagok felöl pedig a szív irányába haladnak a svéd elemeket felhasználó mozgások. Míg az indiai lazitő, ernyesztő hatású, ezért elsősorban az izgága gyermekeknek ajánlott, a svéd inkább serkentően hat, ezért a lassúbb és picit lustább babáknál célszerű alkalmazni, természetesen problémától és babától függően kell a megfelelő elemet előnyben részesíteni vagy kombinálni. Csak nyugodt ébrcnléti állapotban lehet masszírozni, síró babát csak akkor szabad, ha a sírás okát, a hasfájást szeretnék ilyen módon csökkenteni vagy elmulasztani. A masszírozás lazítással, rclaxációval indul, majd az édesanya szemkontaktussal-és naponta lehetőleg ugyanazokkal a szavakkal „engedélyt kér" a I Ráczné Gyémánt Andrea és kisfia, a négy hónapos Andris. Fotó: Veréb Simon kezdéshez. Ez azért fontos, hogy az édesanya és a gyermek egy hullámhosszra kerüljenek, a kicsiben rögzüljön az érzés. A babák könnyen hozzászoknak a mozdulatokhoz és azok varázsos hatásához - a szertartásos kezdést egy idő után megszeretik és már várják. Ha a mamára néznek és mosolyognak, megadták az engedélyt. Ajánlatos ugyanabban a napszakban végezni, az édesanya rövid időn belül megtalálja a megfelelő időszakot, leggyakrabban a délelőtti, vagy a fürdetés előtti percek a legnépszerűbbek. A babák a megfelelő időre „beállnak" és várják a simogató mozdulatokat. Körülbelül húsz-harminc percig bírják a masszírozást. A tapasztalatok szerint az óvatosabb, alig érintő mozgással szemben az erősebb, egész tenyeres simításokat kedvelik a picik. A négyhetes ingyenes tanfolyamon bármelyik családtag részt vehet, aki erősen kötődik a gyermekhez. A havonta újra induló kurzus a gyakorlatban mindig babaklubbá alakul, ahol ismeretségek és barátságok alakulnak, az édesanyák szakember tanácsát kérhetik a problémákra. Az Ifjúsági Házban lehet jelentkezni a babamasszázs-tanfolyamra, ami február elejétől, hétfőnként délelőtt tíztől várja a szülőket. LÉVAY GIZELLA Milyen gyakran járunk vendéglőbe? (MTI) A felnőtt lakosság 40 százaléka étkezik elsősorban vendéglőben, hagyományos étteremben, míg 31 százalékuk választja inkább a gyorséttermeket - derült ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A GfK a 15 éveseknél idősebb lakosokat reprezentáló ezer fő személyes megkérdezésével készítette a felmérését a múlt évben. A felmérés szerint a hagyományos étteremben többséget alkotnak a férfiak. Életkor szerint a 20-39 év közöttiek többsége szokott étteremben enni, míg a 60 évesek és idősebbek erősen alulreprezentáltak. Iskolai végzettség szerint a magasabb képzettségűek között jóval elterjedtebb szokás a vendéglőben étkezés, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknál. A diplomások kétharmada szokott étteremben enni, a nyolc általánost, vagy kevesebbet végzetteknek viszont mindössze egyötöde. Hasonlóan egyértelmű trendet mutat a jövedelem szerinti megoszlás. A havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élők többsége jár étterembe. Az ennél kisebb jövedelműek többsége pedig sohasem. Regionálisan Budapest és ÉszakDunántúl mutatószámai kiemelkednek. Az ország többi régióiban ugyanis az átlagosnál kevesebben szoktak vendéglőben étkezni, településnagyság szerint Budapest mellett a 20 ezer lakosúnál nagyobb városokban élőkre jellemző, hogy étterembe járnak. A gyakoriságot is figyelembe véve kiderül, hogy hetente többször mindössze a válaszadók 2 százaléka megy vendéglőbe. Egy-két heti rendszerességgel további 4 százalék, egykét-három havonta 11, félévenként 5, ennél is ritkábban viszont 18 százalék. Bár a gyorséttermek vendégei közt is több a férfi, mint a nő, egyéb szempontokból tapasztalhatók eltérések a hagyományos vendéglátáshoz képest. így az életkor szerint sokkal jobban megoszlanak a szokások. A 30 évesnél fiatalabbak többsége jár gyorsétterembe, a 30-39 közöttiek kisebb része, míg a 40 évesek és idősebbek körében elenyésző ez az arány. A felmérés szerint az iskolai végzettség itt is fontos választóvonal. A magasabban képzettek körében kedveltebb a gyorsétterem, mint az alacsonyabban képzetteknél. A jövedelem szerinti megoszlás szintén érvényesül, tehát a tehetősebbek közül többen járnak gyorsétterembe. Ez különösen jellemző a havi nettó 160 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőkre. Regionálisan Budapest és ÉszakDunántúl mellett Pest megye mutatói kedvezőbbek a középértéknél, míg a többi régióban átlagosak vagy annál alacsonyabbak. BARKACS Széklábak javítása Az „otthonülős" téli időszak kiválóan alkalmas az apróbb barkácsmunkák elvégzésére. Például a napjaink divatjával a lakásba kerülő régi székek kisebb hibáinak kijavítására. Néhány alapfogás ismeretével és némi kézügyességgel az öreg ülőalkalmatosság könnyedén stabilizálható. A székek tartását vesztett illesztéseit egyszerű megreparálni, pár mozdulat, s nem billeg, nem nycklik-nyaklik a szék. Az ülőfelület alatti fakeretből óvatosan ki lehet venni a széklábat, aminek csapjairól le kell tisztítani a régi ragasztóanyagot. Aki késsel kapargatja, az ügyeljen, hogy a fát ne sértse meg (lehet próbálkozni finoman dörzspapírral is). A megtisztított csapot vékonyan, egyenletesen be kell kenni ragasztóval (a szaküzletekben lehet megfelelőt vásárolni), majd a lábat visszailleszteni a csaplyukba, s megfordítani, lábára állítani a széket. Az ülőfelületre néhány könyvet, téglát kell tenni „nyomatéknak" (s ha kipréselődik némi ragasztó az illesztésnél, azt egy tiszta ronggyal azonnal ajánlatos letörölni). - Ha a csap már megkopott, lötyög a lyukban, akkor bandázzsal lehet stabilizábii: a csap köré vele azonos magasságú papír- vagy vászoncsíkot kell tekerni (ha több réteget, akkor minden réteg közé kenendő ragasztó), s úgy teendő a láb vissza, hogy a lyuk szélét is bekenik vékonyan ragasztóval. Ha a csapfej már elvék myi xl< >tt kissé, akkor célszerű ékkel beilleszteni. A beragasztandó csapba fürészelni kell egy kis rést, abba pedig betenni egy vékrny kis íaéket, aminek a vége kicsit kiáll a csapból. A ragasztóval történő bekenés után a csapot a lyukba csúsztatva, kicsit össze kell ütni a lábat és a széklapot, aztán a lábára állítható, „nyomatékosítható" a szék, néhány órás száradás után pedig használható. A csapok ragasztásos megerősítése alkalmazható azoknál a székeknél is, amelyeknek lábait bordák kötik össze: nagyon óvatosan szét lehet húzni az elemeket, és a csaplyukakba friss ragasztót lehet bejuttatni (például injekciós fecskendővel benyomva). Ha nagyon feszegetni kellene a lábakat és az összekötőket a ragasztáshoz, akkor ne tegyék, célszerűbb elemeire szétszedni a széklábat, megtisztítani a régi enyvtól, majd új ragasztóval megkenve ismét összerakni. A módszer természetesen „szabadalmas" asztallábak, sámlik javítására is. SZ. M. Kicsiknek csak korlátozottan ajánlott Komputerre tapadnak A számítógép mint a mágnes, vonzza a gyerekeket. Egy-egy jó játék vagy az internet kedvéért mindenféle családi háborúságot vállalnak: „le sem lehet robbantani" őket a komputerről. Azon túl, hogy az internetezés napközben nálunk még elég költséges szórakozás (éjjel meg elvileg, ugye, a gyereknek aludnia kellene...), gyermekorvosok és lélekbúvárok aggódnak azon, hogy a kicsik gépfüggővé válnak, s káros lesz számukra a világhálón való szörfözés. A sok ülés, a mozgásszegénység okozta ifjúkori egészségi problémákat, a szemkárosodást, a „nem gyereknek való" olvasmányok, képek negatív hatásait sok szülő felemlegeti a csemetéjével folytatott „gépvitában", ám érvei rendszerint leperegnek, hiszen a képernyőn és a billentyűkön kívül a gyerek mást meg se lát, meg se hall. Nos, szakemberek most megszólaltattak egy eléggé erős hangú vészcsengőt: kísérletezések után kiszámították, hogy mennyi ideig ülhetnek a lurkók „károsítás" nélkül a gép előtt. Az egészen kicsiknek természetesen 0 órát javasolnak, a négy-öt éveseket pedig maximum napi fél órára engednék, erős szülői felügyelettel a komputerhez. Csak a kilencévesnél idősebb nebulók számára engedélyeznék a napi max. egyórás netezést. Lelkére kötve a tanároknak, a szülőknek, az internetkávézók, a faluházak géptermi felügyelőinek, h()gy ellenőrizzék közben, mit is nézeget, olvas a lurkó. Az egy órából kettő legfeljebb a 12-16 éveseknél lehet - ám, a netezés közbeni ellenőrzés még ilyenkor is javallott. Sőt ajánlják a szakértők azt is, hogy a szülők, pedagógustik ne „rázzák le" a neten szerzett információval, onnan felmerült problémával hozzájuk forduló gyermekeket, beszélgessenek velük élményeikről. 16 éves kor felett is próbálják elérni, hogy napi két-három óránál ne legyen hosszabb a szörfidő. Mert aki túl sokat „lóg a neten", valószínűleg ellóg számos kötelezettséget, és a közelchc sem mejy a valós világ sok olyan elemének, ami pedig a gyerekek fejlődéséhez létfontosságú. SZABÓ MAGDOLNA