Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLÉKLETE A DÉLMAGYARORSZÁGBAN ÉS A DÉLVILÁGBAN • SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA A szegedi ásványgyűjtő a földtanról, a szépségről és a rendről Járom a macskaköves utam ORSZÁGOS VISZONYLATBAN SZEGEDEN NEM SOK ÁSVÁNYGYŰJTŐ ÉL, GIMESI ISTVÁN A RITKA KIVÉTELEK KÖZÉ TARTOZIK. OTTHONÁBAN KÉTEZER-HÁROMSZÁZ DARABOT RENDEZETT PÉLDÁS RENDBE. A POLCOKON EGYMÁS UTÁN SORJÁZNAK A KÜLÖNBÖZŐ SZÍNBEN POMPÁZÓ KVARCKRISTÁLYOS CSILLÁMPALÁK ÉS VASSZULFIDOK. A SZEGEDI GYŰJTŐ ÉVEK ÓTA ELNÖKSÉGI TAGJA A MAGYAR MINEROFIL TÁRSASÁGNAK. AMI A HAZAI ÁSVÁNYGYÜJTŐK MUNKÁJÁT SEGÍTI. - Milyen szobában ülünk most ? - Ez a tudományos bagolyváram, ahol a kétezer-háromszáz darabos ásványgyűjteményem mellett a szakirodalommal foglalkozó könyveim és folyóirataim is helyet kaptak. Az ásványokról rendszeresen publikálok, a témáról pár éve könyvet is írtam. Főleg a Kárpát-medence ásványvilágát gyűjtöttem össze. Idegenvezetőként is dolgozom, így Európa majdnem minden országába eljutottam. Mivel a természetben nincs rendetlenség, az ember a saját maga gyűjtötte világában is szeretne rendszert alkotni. Míg a világon megtalálható négyezer ásványból körülbelül nyolcszázat tudunk kézbe venni, addig Magyarországon közel ötszázat ismerünk, ebből kettőszáznegyvenhét nekem is megvan. A gyűjtemény csak egy része látható a polcokon, a többit szakszerűen erre kialakított szekrényekben helyeztem el. Vigyázni kell rájuk, hiszen bizonyos mértékig olyanok, mint az emberek, fejlődnek, idővel kopnak, vannak, amelyek nem bírják a fényt, és egyszer bizony ezek is elpusztulnak. - Ebbe a „szentélybe"a család többi tagiának is van bejárása i - természetesen van, de ritkán jönnek. Tlidják, hogy ez az én birodalmam, minden centimétert számon tartok. A rendszeres tisztításuk például hatalmas feladat, és rajtam kívül senki nem nyúlhat a gyűjteményemhez. A feleségem így ismert meg és elfogadott ilyennek, mindenben pártfogol. A lányomat pedig próbáltam bevezetni az ásványtan gyönyörűséges világába, bizonyos fokig érdekli is, de nem erre teszi le a nagy esküt, hanem a színház érdekli. - Az ásványgyűjtés szimpla hobbi vagy már szenvedély ? - Attól függ, ki csinálja: ha valaki hivatásszerűen végzi, annak bizonyára munka, ha az esztétikum miatt gyűjti őket, akkor valószínűleg hobbi, és ha ezt a hobbit valaki szinte hivatásszerűen űzi, akkor már szenvedélyévé vált. Egész életemet az egészségügyben töltöttem, jelenleg az ÁNTSZ-nél dolgozom mint járványügyi felügyelő, emellett gyűjtöm harminchat éve az ásványokat - szenvedélyesen. Szinte minden szabadidőmet ennek szentelem. - Hogyan kezdődött: - Elég korán. Gyönge fizikumú gyerek voltam, orvosi tanácsra a szüleim nyaranta az ország legszebb tájaira vittek el kirándulni. Mint minden gyerek, ilyenkor mindenféle vackot, a fületlen bögrétől a falevélig összeszedtem. Köztük volt jó néhány kőzet is, ami minden évben egy nagy dobozban felkerült a padlásra. Pár évvel később előkerültek a „kincseim", amiket akkor már közelebbről is meg tudtam határozni, hiszen pontosan emlékeztem, hogy hol találtam őket. Miközben nézegettem a legszebb darabokat, elgondolkodtatott a kiapadhatatlan sokféleségük és különlegességük. Ezt az érzést még csak fokozta Dzsida László és Dzsida Ottó: Kis ásványgyűjtő könyve, amit egy alkalommal kaptam ajándékba. Lépten nyomon a kristályokról, azok szerkezetéről írtak, aminek a rabja lettem. Mérföldkőt jelentett az életemben Koch Sándor, az egyetem híres tanszékvezetője, aki bizalmába fogadott cs tizenhét évig jártam hozzá rendszeresen, naphosszat beszélgettünk az ásványokról és a szépségről. Ez az ismeretség nagyon mély nyomot hagyott bennem. Ekkortól már tudatosan pásztáztam a környezetem, Szegeden is körbenéztem és örömmel láttam, hogy milyen szép a városunk. - Kevés ember lehet, aki ásványtani szemmel nézi a várost. Fotó: Schmidt Andrea - Igen, ezt nagyon szomorúnak tartom. Pedig ilyen szempontból is nagyon érdekes volt régen, és ma is ez a város. Szegeden rengeteg kőfajta található. A Brüsszeli körúton nőttem fel, akkor még bazaltkockákból volt kirakva az egész út, egy életre belém vésődött ez a kép. Ma is nagyon kevesen veszik észre, hogy a Híd utcában hosszú, faragott, gránit szegélykövek találhatók. Gyönyörűek. - Mire tanítja meg az embert az ásványok gyűjtése l - A természet szeretetére. Az ásványgyűjtésnek köszönhetően megismerhettem a mérhetetlen gazdagságát és ezáltal is megtanultam becsülni a természetet. Manapság nagyon sok szó esik a környezetvédelemről, anélkül hogy földtant tanítanának az iskolában. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Hét éve vezetem a szegedi Százszorszép Gyermekház ásványtani szakkörét, amit kultúrmissziónak tekintek, hiszen ez a tevékenység egyben leletmentés is. Talán az ifjabb nemzedék a jövőben jobban odafigyel a környezetére. LÉVAY GIZELLA A gazdi fertőzte cirmos? Könyvajánlat - szülőknek Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő - könyv a gyermeknevelésről „Ennek a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a könyvben található példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját." - írta könyvéről a szerző, Bruno Bettelheim. (Cartaphilus Kiadói Kft.] Horváth Éva-Szepesi Dóra: Boldog szülő, boldog gyermek - Életmódkalauz Miként válhat a család erőforrássá? A hasznos nevelési tanácsokon kívül 103 finom, egészséges, a gyerekek ízlésének megfelelő - de a család valamennyi tagjának is kifejezetten ajánlott - ételrecepttel is kiegészül a könyv. Az ismert vegetáriánus szerzőpáros sok szülő és pedagógus kifejezett kérésére írta meg legújabb cletmódkalauzát. A fiatalodás művészete és a Harmónia az ételben, harmónia az életben című könyveik sikere, valamint főzőtanfolyamaik tapasztalatai után most kibővítik a tanácsadás körét. Az ősi forrásokból is merítő szemléletmód ötvöződik a modern európai pszichológiai és pedagógiai elvekkel. A tanácsadó a születés clőttőí egészen 18 éves korig kíséri figyelemmel a csemetéket. (Bioerergetic Kft.) Dr. S. H. Jacob: Gyermekünk fejlődő értelme Az értelmi fejlődés csaknem befejeződik az iskoláskor elérése előtt. A Gyermekünk fejlődő értelme kiegyensúlyozott és mindenki számára hozzáférhető programot biztosít a gyermek korai intellektuális fejlődésének első hat szakaszára. A könyvben található több mint 200 játék és játékos elfoglaltság nem a mechanikus tanulásra vagy magolásra épít, hanem könnyű és játékos formában gazdagítja a szülő és gyermek interakcióit. (Alexandra Kiadó) A kreatív unalom... (MTI PRESS) A különféle programokkal túlzsúfolt életmód csökkenti a kreativitást, tompítja a fantáziát. Az unalom erősíti az értelmet. Angol kutatók ezzel a meglepő bejelentéssel lepték meg a pedagógusokat és a szülőket. Szerintük a mai gyerekek kreativitása azért csökken, mert nincs idejük unatkozni. Zeneóra, tánciskola, úszótanfolyam, különféle sportfoglalkozások és nem utolsósorban a televízió elótt töltött órák, valamint a számítógép bőséges program választéka tompítja a gyerekek fantáziáját. Teresa Belton, az East Egyetemen végzett kutatás koordinátora egyebek között erről beszélt a sajtónak. „A versenyszellem, az állandósult tevékenység, a gyors siker igénye, a rafinált időtöltés immár életviteli normává vált. A tétlenség, a holt idő nem kaphat létjogosultságot" - mondta a doktornő, aki szerint főleg a serdülőket érintik ennek az időzavarnak a problémái. A kutatás - mint a Daily Mail beszámolt róla - abból a több, mint négyszáz fantasztikus témájú fogalmazásból is merített, melyet 10-11 éves gyerekek írtak. A legtöbbjük dolgozatából a rajzfilmek és a tv-sorozatok köszönnek MTI PANORÁMA Némely állatbarátot aggaszt a lehetőség, hogy kedvenc Bodri kutyájától vagy Cirmos macskájától fertőző betegséget szedhet össze. Ez azonban fordítva is megeshet. Kanadai kutatók legutóbb 16 olyan, dokumentumokkal alátámasztott esetet ismertettek, amikor lovak, macskák cs kutyák veszélyes staphylococcus fertőzésben betegedtek meg. A kutatók ismeretei szerint valamennyi a gazdájától vagy éppen az állatorvostól fertőződött. A szóban forgó kórokozó a methicillin antibiotikummal szemben rezisztens staphylococcus aureus (MRSA). Nemregen főleg kórházakban azonosították, ahol gyakran támadott meg nyílt sebbel kezelt idősebb személyeket vagy súlyos betegeket. Érintetlen immunrendszerrel rendelkező egészséges emberekben azonban alig tud kárt tenni. „Meglehetősen pontos adatok birtokában vagyunk olyan esetekre vonatkozóan, amikor a gazdák a felelősek állataik MRSA-fertőződéséért" - mutatott rá Donald Low, a torontói Mount-Sinai Kórház vezető mikrobiológusa. A kanadai tudósok által megvizsgált elsó páciens egy kilencéves kutya volt. Az állat egyik szeméről 2000 elején műtéti úton cisztát távolítottak el. Jóllehet antibiotikummal kezelték, a műtét után hosszan tartó gyulladás fejlődött ki nála, amelyről kiderült, hogy MRSA-fertőzés okozta. A kutya gazdáját 1999 végén rákbetegséggel megműtötték és a kórházban MRSAbaktériummal fertőződött. Genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a baktérium egy és ugyanaz volt gazdánál és kutyájánál. A kutatók ismeretei szerint ez a kórokozó állatklinikákon is terjed. Qucbecnek ugyanazon a klinikáján azonos fertőzéssel kezeltek két macskát és egy kutyát. Arra is rájöttek a kutatók, hogy egy telivér paripa MRSA okozta kelést kapott, miután két nappal korábban bőrrákkal megoperálták egy nagy állatklinikán. A ló gazdáját, egy asszonyt különben kilenc hónappal korábban szintén műteni kellett - orrában a kutatók MRSA-baktériumot izoláltak, amely azonos volt a lovon keletkezett kelés kórokozójával. Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint a kórokozók köztük a staphylococcus aureus is - az évtizedek során nemcsak a penicillinnel, hanem már a methicilinnel szemben is rezisztenssé váltak. Ezért a szakértők már jó ideje óva intenek a túlzott antibiotikum-adagolástól a gazdaságokban tartott állatok esetében, mert ez elősegítheti a rezisztens mikrobák fokozott mértékben történő átvitelét állatról emberre. A kanadai kutatók fentiekben ismertetett megállapításai pedig arra a további veszélyre utalnak, hogy a kórokozók emberről állatokra is átvihetők.