Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

PÉNTEK, 2002. JANUÁR 18. "MEGYEI TŰKOR" 7 Jelentős vadkárok az országutakon Kit terhel a felelősség, ha gépjármű vaddal ütközik, az autó összetörik, az állat pedig kimúlik? A kihívott rendőr az ilyen esetekben azt vizs­gálja, hogy a sofőr betartotta-e a KRESZ szabályait, valamint a terüle­tet kezelő vadásztársaság mindent megtett annak érdekében, hogy a vad ne menjen a közútra. Ezek figyelembevételével állapítják meg a felelős­séget. Évente több ezer vad pusztul el a közutakon. A gépjárművezetőknek elsősorban az erdős területeknél, valamint kukorica- és búzatáblák kö­zelében kell ügyelniük, hiszen főleg ezeken a területeken lehet utakon keresztül haladó állatokra számítani. A vadak jelentős részét éjszaka ütik el a járművek. A reflektorok elvakítják az őzeket, nyulakat, így könnyen bekövetkezhet baleset. Minden esetben rendőri intézkedést kell kérnie a gépjármű vezetőjé­nek, ha vadállattal ütközik. Az ügyben államigazgatási eljárás kereté­ben indul vizsgálat - tudtuk meg Gasztály Zoltán főtörzszáslóstól, a Csongrád megyei főkapitányság munkatársától. A rendőr azt vizsgál­ja, hogy az autós betartotta-e a KRESZ szabályait: például figyelembe vette-e a kihelyezett veszélyjelző táblát a sofőr, és körültekintően köz­lekedett-e, felkészült-e az esetleges veszélyre, vagyis arra, hogy kiugor­hat járműve elé egy őz vagy nyúl. A rendőr azt is megvizsgálja, hogy az adott területet kezelő vadász­társaság mindent megtett-e annak érdekében, hogy minél kevesebb vad jöjjön ki a közútra. Megnézi, hogy az „aszfaltkígyó" közelében nincs-e etető vagy dagonyázóhely, esetleg vadásznak-e a közelben. Ilyen esetekben a társaság is felelős lehet, mert az úthoz „szoktatta" a vada­kat. Az esetek többségében nem terheli felelősség sem az autóst, sem a vadásztársaságot, mondta a főtörzszászlós, aki megjegyezte: az a tapasz­talatuk, hogy a jármű vezetője felkészült a veszélyre, de féktávolságon belül ugrott ki elé egy szarvas, a vadászok pedig mindent megtettek an­nak érdekében, hogy az állatok ne az utak mentén kóboroljanak. Ha azonban a rendőr azt állapítja meg, hogy a sofőr hibájából követ­kezett be a baleset, akkor szabálysértési eljárás keretében teszik felelős­sé. Ilyenkor a vadásztársaság élhet kárigénnyel és feljelentheti a baleset okozóját, mert elgázolta egyik értékes vadját. A kötelező biztosítás pe­dig fedezi a kár egy részét. Ha az derül ki, hogy az autós nem tudta el­kerülni az ütközést az állattal - és persze van cascója is -, akkor a biz­tosító kifizeti a járműben keletkezett kárt, természetesen az önrész feletti részt. Kisebb nemes vad elütésénél néhány sofőr a csomagtartóba rejti „ál­dozatát" és nem tesz bejelentést az esetről. A levesnek szánt fácán, nyúl, esetleg a bőréért „megmentett" róka többnyire csekély kárt okoz a gép­járműben, ezért a jármű tulajdonosa nem tesz bejelentést. Pedig a tör­vény szerint ilyenkor is értesíteni kell a rendőrséget. K.T. őzek (és autók] veszélyben. Fotó: Karnok Csaba Tavaszra elkészül az új határállomás Röszkén, a magyar oldalon Összkomfortos Balkán-kapu Kicsi is, csúnya is, elavult is, de mégiscsak a mi határállomásunk. Hosszú éveken át ezzel a megér­tő szeretettel figyeltük mi, Csongrád megyeiek Röszkét, ré­giónk balkáni kapuját. Aztán egy­szer csak mind morcosabban kezdtük el számonkérni az álla­mot, ugyan mikor épít már új határállomást körzetünkbe? Hi­szen a régi - finoman fogalmaz­va is - nem igazán felel meg már régóta a követelményeknek. A kis kapacitású határállomás nem egyszer „bedugult", előfordult olyan, hogy a Jugoszláviába gu­ruló kamionok sora kinyújtózko­dott a Maty-éri evezőspályáig. A panaszok eljuthattak a messzi Budapestig, mert már a nyolc­vanas években megindultak a kormányközi tárgyalások arról, miként is formálják át magyarok és jugoszlávok a röszkei határ képét. Csak éppen határállomás nem épült. -"A magyarországi rendszerváltás és a szerbiai háború idején mind­két ország sokkal nagyobb gon­dokkal küszködött, mintsem erre a határállomásra költsék a millió­kat - idézte fel a tíz évvel ezelőtti időket Bunyevácz Miloje, a Vám­és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának osz­tályvezetője tegnap délelőtt Rösz­kén. - Aztán az ezredfordulóhoz ér­ve, a határ mindkét oldalán egyre sürgettőbbé vált a röszkei gondok megoldása. Született is megállapo­dás: európai uniós segítséggel olyan új határátkelőt kell építeni a rösz­kei pusztára, amely aztán évtize­dek múlva is képes lesz levezé­nyelni az itt átrobogó forgalmat. Phare-támogatással a magyar olda­lon megkezdődött a beruházás, s mint jól látható - mutatott Bu­nyevácz úr a régi határátkelőtől néhány száz méterre kiépült objek­tumra - a kivitelezők gyorsan is, szépen is dolgoztak. Néhány hét múlva már átvághatják a magyar határállomást átadói a nemzeti­színű szalagot. Ami a gyorsaságot és a szépséget illeti, panaszkodnivalónk tényleg nincs - derült ki számunkra is a te­repszemle során. Alig több mint egy év alatt 19 hektáros földterü­leten olyan impozáns vámbázis épült ki, amelynek párja sincs or­szágunkban. A 11,3 millió eurós Fotó: Karnok Csaba tudtuk meg Bunyevácz Milojétől. - Az ismert körülmények miatt Jugoszlávia nem tudott eddig pénzt szánni az építkezésre. Mára már el­készültek ugyan a határ déli olda­lának tervei, de a kivitelezésre még várni kell. Am nem akarunk úgy járni, mint Battonyán és Méhke­réken - azokon a településeken a magyar határállomás felépítése után hosszú hónapokig nem üze­meltek a létesítmények, mert a szomszédos Romániában késle­kedtek a kivitelezéssel. Január vé­gén éppen ezért abban szeretnék megállapodni a jugoszlávokkal, hogy ha ideiglenes megoldást vá­lasztva is - mondjuk egy olyan út kiépítése jöhetne szóba, ami vissza­vezeti a forgalmat a régi röszkei határállomás vajdasági épületei­hez de induljanak meg a kocsik az új határon, terveink szerint a ré­gi országkaputól sem kellene bú­csút venni - azok a járművek lép­nek majd ott át, amik a KRESZ elő­írásai szerint nem közlekedhetnek az autópályán - tudtuk meg Bunye­vácz Milojétől. BÁTYI ZOLTÁN (2,7 milliárd forint) költséggel meg­valósuló országkapuban kétszer hatsávos személygépjármű-forgal­mi útvonal készült el, kétszer két sávon gumihatnak itt a buszok, s külön útvonalon haladnak majd a kamionok. Ez utóbbiak rakomá­nyát fedett vizsgálótérben nézhe­tik át a fináncok, de elkészült az óriáskocsik számára kétszer 69 parkolóhelyes terminál is. Helyet kapott az új határállomáson a ve­szélyes árukat szállító kamionok töltésekkel védett parkolója, míg az épületekben a legkorszerűbb tech­nikai eszközöket szerelik fel az át­adásig az irodákban, az oktatóter­mekben és tárgyalókban. Össz­komfortos körülmények között dolgozhatnak majd a spedíciók munkatársai, a növényvédelmisek és az állategészségügy szakembe­rei, mint ahogy a pénzváltóknak sem lesz okuk a panaszra. - Nyitott és fedett raktárak is épültek az új röszkei határra. A lefoglalt járműveket - mert hogy ilyenek biztos állomásoznak majd Röszkén - például az időjárás vi­szontagságaitól is óvja majd a kor­szerű óriási garázs. Röszke külön­legessége pedig - tudtuk meg a sé­tánkra elkísérő vámtisztektől dr. Csóti Gábor századostól és Csóré Zoltán főhadnagytól -, hogy ez az ország első olyan határállomása, amelyik kifejezetten autópályára készült. Ez persze nagyon dicséretes do­log - vetettem közbe -, csak van egy gond: autópálya pedig sehol. Az E5-ös még mindig Kiskunfélegyhá­zánál horgonyoz, s ki tudja, mikor éri el Röszkét? Am gyorsan kiderült - momen­tán ez a kisebbik baj. Ugyanis a ré­gi 5-ösön megközelíthető az új ha­tárállomás, csak éppen aki ide be­gördül kocsijával, nem utazhat to­vább. Mert hiába építették fel sztrá­dájukat a jugók Nistől egészen a magyar-jugoszláv határig, déli szomszédunk országkapujából ed­dig még egy picinyke alap sem ké­szült el. - A kormányközi tárgyalások so­rán abban egyeztek meg a felek, hogy lehetőség szerint egy időben adják át mind a két határállomást, még pedig legkésőbb 2003 végig. ­Az ország egyik legszebb határátkelője lesz. Dorongokkal támadtak, fület szakítottak, berendezést törtek, Szegedről mégsem tiltották ki őket Mérsékelték Makuláék börtönbüntetését A vádlottak állva hallgatták a bírói ítélet indoklását. Fotó: Miskolcri Róbert Tizenkilenc vádlott esetében mondott jogerős ítéletet a Csong­rád Megyei Bíróság tegnap Sze­geden. A népes társaság számlá­ján garázdaság, testi sértés és lo­pás is szerepelt. A határozat több­nyire mérsékelte a büntetések mértékét. MUNKATÁRSUNKTÓL Több bűncselekményt is elkövetett az a banda, amelynek tagjai tegnap hallgatták meg a megyei bíróság dr. Maráz Vúmosné vezette tanácsá­nak döntését. Az első eset időpont­ja: 1999. december 9. Az ügy má­sodrendű vádlottja, Kovács Lajos és társai Szegeden, az Etelka sori sportcsarnok parkolójában keve­redtek vitába S. Róberttel, akinek később, a tettlegességkor a túlerő­vel szemben már nem sokat tud­tak segítem barátai sem. Kovácsék késekkel, dorongokkal támadtak, S.-t - aki egyébként utcai harcos­ként volt közismert - megszúrták, az egyik füle pedig leszakadt a ve­rekedés során. Az elsőrendű vádlott, Makula Gyula a Sing-Singben búcsúztat­ta az esztendőt 1999-ben. Szó­váltásba keveredett néhány ven­déggel, mire a rendezők, a biz­tonsági őrök kirakták a szűrét. Nehezen tudta ezt megemészte­ni. Vitapartnereit telefonon ke­reste meg, találkozóra hívta őket, mondván, őt kár érte, miattuk veszett el a nyaklánca és a karkö­tője. A fiatalemberek el is mentek az ÖMV-benzinkúthoz, ahol két­három tucat emberből álló „fogadóbizottság" várta őket üt­őszerszámokkal, vascsövekkel fel­fegyverkezve. A három férfinak nem sok esélye maradt, bár autón érkezett a baráti segítség, később pedig a rendőri, mire Makula és csapata igyekezett elmenekülni a helyszínről. Az elsőrendű vádlott nem adta fel könnyen, núvel másnap a Sing­Sing biztonsági embereinek kere­sésére indult, hogy velük is rendez­ze a számlát. Az Aramis bárban kö­töttek ki a vádlottak, ahol ugyan nem bukkantak az általuk kereset­tek nyomára, de ha már ott voltak, akkor verekedtek. Összetörték a berendezés egy részét, és a vendé­geket is ütlegelték. A garázdasá­gon és a testi sértésen túl, szinte már csak apróság: a banda két tag­ja a Tescóból 54 ezer forint érté­kű árut lopott el. A tizenkilenc vádlott közül 16­an álltak már bíróság előtt más ügyben. Az elsőfokú határozat bün­tetési tételeit 6-8 hónappal mérsé­kelte a megyei bíróság. Ennek oka az volt, hogy a sportpályánál meg­támadott S. Róbertnél a fül lesza­kításával nem maradandó fogyaté­kosságot, hanem csupán mara­dandó sérülést okoztak a vádlottak, ez pedig jelentős különbséget jelent a cselekmény súlyának megítélé­sében. Dr. Maráz Vilmosné taná­csa azt is kimondta, hogy a váro­si bíróság eljárási hibát vétett, ami­kor a tárgyalásokról és az ítéletho­zatalról kizárta a nyilvánosságot. Makula Gyulának 1 év 8 hóna­pot, míg Kovács Lajosnak 2 évet kell börtönben töltenie, társaik büntetése 1-3 esztendőig terjed. A bíróság elutasította az ügyészség kezdeményezését, hogy a (főként csanyteleki származású) vádlotta­kat tiltsák ki Szeged területéről. Tanácstalan diákok MUNKATÁRSUNKTÓL A pályaválasztási intézetek meg­szűnése óta a munkaügyi közpon­tok a végzős középiskolásoknak is segítenek abban, hogy megtalál­ják a számukra megfelelő tovább­tanulási lehetőséget vagy szakmát. A felsőoktatási felvételi kérelmek benyújtása előtti hetekben sok is­koláscsoport keresi fel a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Fog­lalkozási Információs Tanácsadó­ját. tegnap a szegedi Tömörkény István Gimnázium tanulói tájé­kozódtak a pályaválasztási lehe­tőségekről. Az 1994 óta működő tanácsadó­ban több mint háromszáz olyan fil­met lehet megtekinteni, amelyek mindegyike egy-egy foglalkozást mutat be. Sőt, személyes adatai­kat betáplálhatják egy pályaterve­zést segítő számítógépes program­ba is, amely a tanácsadás modern formájának számít. A munkaügyi központ osztályve­zető pszichológusa, Kukla Mária azt tapasztalja, sok diák tanácsta­lan, amikor pályaválasztás előtt áll, és gyakran szüleik sem igazán tudnak nekik segíteni. Ilyenkor mindenképpen hasznos lehet munkaügyi szakember véleményét megkérdezni.

Next

/
Thumbnails
Contents