Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

( •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2001. DECEMBERI. Kolping akadémia CD-ROM-ra teszik az általános iskolai tantárgyakat A multimédia haszna A legkisebbek tantárgyai is feldolgozhatók multimédiás formában. MUNKATÁRSUNKTÓL A 31) azaz a toleranc: Szegedi Szépírás Hogyan használható a számítógép a tanórákon, és milyen lehetősé­gek rejlenek a multimédiában az oktatás számára? Ezekre a kérdé­sekre is válaszolt a „Multimédia az iskolában" című szerdán este a vásárhelyi Németh László Váro­si Könyvtárban tartott előadásán Varga László, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola tanára. Ahogy az iskola, úgy a számítás­technikai óra is az életre készíti fel a diákokat - hangsúlyozta a tanár, hiszen a munkahelyek irodáinak döntő többségében komputere­ken dolgoznak a munkavállalók, így a diákoknak meg kell tanulni­uk a legelemibb alkalmazási for­mákat, így a szövegszerkesztő, a táblázat- és az adatbázis-kezelő programok használatát. A tanórá­kon ugyan nem lehet főszereplő a számítógép, kivéve persze az in­formatikaórát, ám alkalmazásával az eddiginél sokkal egyszerűbb szemléltetőeszköz áll a pedagó­gusok rendelkezésére. Ehhez azonban szükség van egy karban­tartott gépre, egy kivetítőre, és a megfelelő multimédiás eszközre, azaz a kívánt témát feldolgozó CD-ROM-ra vagy az internetre, és természetesen megfelelő fényvi­szonyokra is a teremben. Varga hangsúlyozta, hogy az utóbbinál az órán bemutatandó szemlélte­tő anyagot érdemes előre letölte­ni, mert a változó sebesség okoz­hat meglepetéseket. A diákok fi­gyelmét ráadásul elvonhatja, ha a tanár az órán kezd el szörfözni, hogy megtalálja a megfelelő ol­dalt, film- vagy hanganyagot. Min­dezekhez még az is szükséges, hogy a pedagógus biztosan kezel­je a számítógépet, azaz ne várat­lan vagy a járatlanság miatt fellé­pő problémák kiküszöbölésével teljenek el a tanóra értékes percei. Varga László szerint valamennyi iskolai tanteremben szükség van a számítógépre, hiszen bármelyik tantárgy tanításához használható szemléltetőeszközként. így a tör­ténelemtanároknak nem kell film­szalagon keresgélniük egy-egy be­mutatni kívánt jelenetért. Varga szót ejtett a Vásárhely két iskolája által is készített multi­médiás CD-ROM-ról. Ahogy ko­rábban lapunk is írt róla, a Beth­len Gábor Református Gimnázi­um tanárai és diákjai a honfogla­lásról, az 1848/49-es forradalom­ról és szabadságharcról, míg a Né­meth László Gimnázium a Rá­kóczi szabadságharcról, valamint a fizika tantárgyról készített ilyen szemléltető eszközt. Varga László - mint a CD-k egyik készítője ­megosztotta tapasztalatait a hall­gatósággal, melyek szerint egy ilyen CD-ROM elkészítése átla­gosan 8-10 hónapig tart. Az első multimédiát még a legegyszerűbb programok felhasználásával írták a bethlenes diákok, azóta már az internetről is letölthetők egysze­rűen kezelhető, ingyenes progra­mok. A mai alsó középkategóriás gépek (Pentium 166, MMX| a megfelelő programokkal alkalma­sak ilyenek készítésére, kiegészít­ve néhány drágább hardverrel. Varga László azt is elmondta: az első CD-ROM-okat még gyárban sokszorosították, ám ma már akár otthoni CD-írót is lehet használ­Fotó: Tésik Attila ni erre a céba. Természetesen eh­hez is be kell szerezni a felhasz­nált anyagok szerzői jogi enged­élyeit. A Németh László Gimnázium és Általános Iskola Hódtói Re­gionáhs Multimédiái Központ ter­vezi, hogy az 1-12. osztály vala­mennyi tantárgyának anyagát CD-re viszi, így az órákról hiány­zó gyerekek játékos formában akár otthon is bepótolhatják mulasztá­sukat. A becsülhetően 2-300, a tananyagot feldolgozó multimédi­ás korong elkészítése akár öt-tíz évbe is beletelhet. KOROM ANDRÁS :ia, tűrés és tü­relem jegyében a hátrányos helyze­tűek és akadályozottak hetét ren­dezi meg december 3-7. között a szegedi Kolping Család Egyesület és a Közéleti Kávéház. Az egyhetes konferencia a hátrányos helyzet és akadályozottság formáit sorra vé­ve segíti a társadalom ép és sérült tagjai közötti kommunikációt. Hétfőtől péntekig napközben, 10-12 óra között nyugdíjas törzs­asztal alakul a szegedi Millenniu­mi Kávéházban, ahol az idősek problémáiról esik szó - szakembe­rek közreműködésével. December 3-tól 7-ig, öt estén át a sérültek val­lanak magukról, majd bemutat­koznak művészeti csoportjaik. A mozgáskorlátozottak és értelmi­leg sérültek hétfőn este fél hattól a piarista gimnáziumban, a sike­MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Bába és Társai Kiadó a város művészeti értékeinek bemu­tatására, közreadására Szegedi Szép­írás címmel egy tizenhat oldalas új folyóiratot indított. Az első szám­ban a megbízott főszerkesztő, Pol­ner Zoltán szól az olvasóhoz: „Va­jon szükség van-e újabb irodalmi­művészeti lapra Szegeden? Ha Ju­hász Gyula keserű kifakadása jut eszembe, nyugodt szívvel kijelent­hetem: semmi szükség, hogy me­gint irodalmi karaván csontjai he­verjenek Homokország sivatagá­ban. Ám ha a Dugonics Társaság, a Közéleti Kávéház, a Szegedi Szép­míves Céh vagy a Szegedi írók Tár­sasága lelkes tagjaira gondolok, bi­zony nem ártana, ha gondolataikat megismerhetné a város művészet­pártoló közönsége. (...) Politizál­jon-e az író? Igen, pohtizáljon! Le­gyen az érték, a minőség diktáto­ra. Töltse be minden író küldeté­sét, amelyben az alkotás színvo­nala a legfőbb mérték. Ennek szel­lemében szeretne tevékenykedni a tek kedden fél hattól az Ifjúsági Házban, a vakok pedig szerdán 18 órától az Ifjúsági Házban beszélnek magukról és sorstársaikról. A hát­rányos helyzetű gyerekek napját csütörtökön fél öttől a piarista gim­náziumban, a szociálisan hátrá­nyos helyzetűek programját pénte­ken fél hattól az Ifjúsági Házban tartják. Az egy héten át tartó program­sorozat, a Kolping akadémia arra is alkalmat kínál, hogy bemutat­kozzon Magyarország egyik legna­gyobb civil szervezete, a Magyar Kolping Szövetség. E szervezet, az­az Adolf Kolping katolikus legény­egyleti mozgalma negyven- évnyi kényszerszünet után, tíz éve éledt újjá hazánkban. A katolikus le­gényegyletek utódszervezetének helyi Kolping családja Csongrád megyén belül Szegeden már műkö­dik, Makón pedig alakulóban van. Szegedi Szépírás is." A folyóirat el­ső számában Európa - itt címmel Tandi Lajos Vinkler László kiállítá­sáról ír, amely november végéig lát­ható a Móra Ferenc Múzeumban. A jeles helytörténész, irodalomtör­ténész, Péter László - aki a lap név­adója is - arra hívja fel az illetéke­sek figyelmét, hogy az utcatáblák nagyságát, a betűk és a számok méreteit az utca nagyságához iga­zítsák. A sarkokon mindenütt le­gyen tábla, s az utcanév alatt a kez­dő és végső házszám sehol ne hiá­nyozzék. A szavak árulása címmel Varró Vince arról ír, hogy nem a szavak árultak el bennünket, ha­nem mi árultuk el a szavakat. A fo­lyóirat köszönti a kilencvenéves Kopasz Mártát, a hatvanéves Apró Ferencet, közli Ványai Éva alpolgár­mester beszédét, amely a szegedi dráma és próza ünnepén hangzott el. Cz. Vass Mária Színháztörténet jelen időben címmel a szegedi te­átrum nagy korszakaira emléke­zik. Kiss Ernő a szegedi kortárs ze­nei rendezvénysorozat fontosságá­ra hívja fel a figyelmet. Diákkonferencia Lakóhelyük és közvetlen kör­nyékének természetvédelme volt a témája annak a diákkonferen­ciának, amelyet tegnap rendez­tek a röszkei művelődési ház­ban. A régió öt településéről ér­keztek általános iskolások, hogy a Socrates-program keretében előadásokat tartsanak madarak­ról, növényekről, védett erdőkről, tavakról és műemlékekről. - A gyerekek számára az igazán nagy kaland még mindig a más élőlények felfedezésének örömé­ben rejlik - mondta tegnap Rösz­kén a Magyar Természetvédelmi Szövetség elnökségi tagja. Sára Endréné a Socrates-program kere­tében összehívott diákkonferenci­án kiemelte, hogy az iskolásoknak előbb szűkebb környezetük élő­világát kell megismerniük, azt kell védeniük és utána jöhet csak a tágabb világ. — Szép, ha aggó­dunk a brazil esőerdőkért, de tu­dunk valamit Domaszék védett madarairól, az ásotthalmi erdőről vagy a röszkei zuzmókról? - tet­te föl a kérdést Sáráné. Ötödik éve működik a móra­halmi Móra Ferenc Általános Is­kolában a Zöld levelecske környe­zet" és természetvédelmi szakkör. - A város külterületén kirándu­lunk, hogy tanulmányozzuk az élővilágot - tudtuk meg Murányi Gabriella vezetőtől. A szakkör egyik tagja, Tóth Tamara hetedi­kes osztályos tanuló a Madarász­tóról tartott előadást. Olyan ritka madarakat figyelt meg, mint a vö­rösnyakú vöcsök, a gólyatöcs vagy a gulipán. A szárnyasok minden­napjait filmre vette és ezt tegnap Röszkén be is mutatta. Az ásotthalmi Andrási Dániel papája könyvet írt a helyi Tanul­mányi erdőről. A hetedikes fiú ezt alapul véve feldolgozta az er­dő élővilágát. - Kedvencem az egerészölyv és a héja, mert gyö­nyörű madarak és érdekel az éle­tük - mondta a tavalyi országos környezetvédelmi versenyen má­sodik helyezést elérő fiú. Ásottha­lomhoz két természetvédelmi te­rület, a láprét és a Kis Ferenc em­lékerdő tartozik. Kónya Imola ta­nárnő felügyeletével a gyerekek hetente többször is tanulmányi kirándulást tesznek a két terüle­ten. - Hazánk uniós csatlakozása után fontos, hogy a magyar isko­lák kapcsolatot teremtsenek nyu­gati intézményekkel, ebben segít többek között a Socrates-program is - vette át a szót Szakái Zsolt öt­tömösi tanár. A röszkei iskola évek óta együtt dolgozik a dán Nakskov és a finn Varkaus okta­tási intézményeivel. Szakái Zsolt ezért is örült, hogy meghívták őket erre a konferenciára, mert így ők is találkozhatnak a közel­jövőben a skandinávokkal. Az öt­tömösiek többek között az egyik műemléküket mutatták be. - Az 1940-ben épült Schmidt-féle ma­lom azért is különleges, mert nem víz vagy szél, hanem robbanómo­tor hajtotta - avatott be a részle­tekbe a téma ismerője, Tornyai Kinga. A nyolcadikos lány hóna­pokig kutatott régi padlásokon, levéltárban, illetve beszélt idős helybeliekkel, hogy mindent meg­tudjon a malomról. Sajnos az ala­pítócsalád tulajdonában lévő épü­let lelkét, vagyis a motort és az egész belső szerkezetet 1950-ben, az államosítás után széthordták. K.T. Bánvölgyi László alakjai természetesek, élettel teliek Szobrok és kisplasztikák Makón Minden erőletett modernségtől mentes, klasszikus műveltségű szegedi alkotó Bánvölgyi László. Fotó: Schmidt Andrea Vandálok rongálták meg tavaly a makói Petőfi parkban a költő mész­kőből faragott mellszobrát. Jövő ta­vasszal már egy maradandóbb anyagból, bronzból öntött szobor fogja fogadni a parkba látogatókat. Aki kíváncsi arra a művészre, aki­nek a keze munkáját az eredeti alapján készült mű dicséri, nézze meg kiállítását a Hagymaházban. Szinte légiesen könnyű, finom, gondosan megformált alkotások sorakoznak egymás mellett, derűt és klasszikus harmóniát sugárzó rendben az emeleti galériában. Megálmodójuk Hódmezővásárhe­lyen született és a szegedi Tömör­kény művészeti gimnáziumban, kitűnő mesterektől sajátította el a szobrászat emberarcú alakító ha­gyományain nyugvó, természetel­vű plasztikai alakítás igényességét. Most ott tanít. A budapesti Magyar Képzőművészeti Akadémián szob­rász-restaurátor szakon diplomá­zott. Makóra portrékat, egészalakos szobrokat, érméket és kisplasztiká­kat hozott el. A harminc-negyven alkotásból álló tárlatra a tizenkét ál­latövi jegyet megformázó apró, ke­cses alkotásokból álló sorozata te­szi fel a koronát. Mindegyiken ér­ződik, hogy nem csak mesterségé­nek titkait ismeri, de otthon van az asztrológia és a mitológia világában is. Alakjai természetesek, élettel tebek. Minden erőletett modern­ségtől mentes, klasszikus művelt­ségű alkotó Bánvölgyi László. Aki­vel mindjárt a kiállítás elején szem­besülhetünk is: portréjával talál­kozik a terembe lépő látogató el­őször. Arcát adja munkáihoz. SZ. I. M.

Next

/
Thumbnails
Contents