Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBER 1. • MEGYEI TŰKOR" 7 Gálaműsor a Deák gimnáziumban Gálaműsort tart a D+S Kultúra és Oktatásszervező Bt. tízéves, jubi­leuma alkalmából. Az előadás szombaton este 18 órától kezdődik a Deák Ferenc Gimnázium szín­háztermében és alulájában, me­lyen szegedi és környékbeli művé­szek lépnek fel, valamint neves vendégeket is várnak. A műsoron részt vesz Ihos József, mint Kató néni, a Borica táncegyüttes, Kiss Zoltán artista, a Jazzebel quartett, Cselik Gábor jazz-zongorista, Szűcs László bűvész, a Papíron SC versenytáncklub táncosai, a Gina G tánccsoport, a Probitas tánccso­port és Karola és barátai latin-ame­rikai táncokkal. Eközben kiállítá­sokat is láthatnak a látogatók. A szülinapját ünneplő betéti tár­saságot Dávid István hozta létre. Mint mondja, kényszerből szüle­tett az ötlet, azzal a céllal, hogy a kémia tanítását segítő anyagokat tudjanak terjeszteni az iskolák­nak. A rendszerváltás után jelent­kezett három szegedi tanár, Far­kas fózsef, Siposné Gyarmati Teréz és Dávid István arra a pályázatra, amelynek keretében kidolgozták ezt a tervet. Azóta azonban sokszor Sikerült kijavítani a szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola névadójának mellszobrát. Mint arról lapunkban beszámoltunk: Oltyán Lajos helyhatósági képvi­selő, az oktatási intézmény nyu­galmazott igazgatója az önkor­mányzati testület pár hónappal ezelőtti ülésén közérdekű beje­lentést tett. Elmondta, hogy az említett oktatási intézmény be­járatánál ne keresse senki a név­adó mellszobrát, mert meghibá­sodott, ezért javításra szorul. Az­óta csak a köztéri alkotás talap­zatát láthatták a járókelők. Most megint ott a helyén Klauzál Gábor mellszobra, még­pedig Máté István csongrádi művésznek köszönhetően. Tari­né Lantos Piroska iskolaigazgató­változott az oktatási irányvonal, így nem sikerült megvalósítani az elképzelést. Maga a program arra épült, hogy a vizuális élmények, és a sok kísérlet során megfoghatóvá tegyék a kémiát. Egy konferencián mutatták be ezeket a segédanyago­kat, melynek akkora sikere volt, hogy Dávid István elhatározta: megpróbálja eljuttatni az iskolák­hoz. Ehhez azonban pénz kellett és a kémiatanár ezért alakította meg a társaságot, melynek fő profilja reklámfotók és kiadványok készí­tése lett. Nem állt tőle távol ez a fajta tevékenység, hiszen a kísér­leteket bemutató színes fóliákat és a videofelvételeket ő és még né­hány ismerőse készítette el az ok­tatási eszközökhöz. „Az előadásokban én az emberi tulajdonságokat: a tiszteletet, a szeretetet és a becsületet látom. A fellépők szinte mind barátaim, akik emiatt vállalták el a szereplést. A jubileumi műsorral szeretném megköszönni tanáraimnak a mun­kájukat, és a város bizalmát" ­mondja Dávid István a jubileumi műsorról. P.K. tói megtudtuk: még az előző ta­névben arra lettek figyelmesek, hogy valaki vagy valakik el akar­ták mozdítani a bronzból készült alkotást. Erről árulkodtak ugyan­is a feszegetésre utaló nyomok. Akkoriban bejelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettes el­len, ám az illetőnek azóta sem sikerült nyomára bukkanni. A szobor alkotója, Máté István va­lamilyen speciális rögzítőt készí­tett, és így már visszahelyezhet­ték az iskola névadójának portré­ját a talapzatára. Azóta már koszorút is elhe­lyeztek a tanárok és diákok kép­viselői Klauzál Gábor emlékének tisztelegve a kijavított köztéri műre. B. I. MUNKATÁRSAINKTÓL - A huszonegy tanárképző főisko­lán végzett felmérésnek nem az volt a célja, hogy megkérdőjelezzük a leendő pedagógusok pályaalkal­masságát - válaszolta lapunknak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa. Szerin­te a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal szembeni előítélet arra vezethető vissza, hogy a hallgatók többsége tájékozatlan, csak felü­letes ismeretei vannak. Ezért a hi­vatal az oktatási miniszternél olyan vizsgálatok indítását kezdeménye­zi, amelyek elemeznék a pedagó­gusképzés tartalmát a kisebbsé­gekkel kapcsolatos közoktatási gya­korlat szempontjából. Kisebbségi jogok Kaltenbach megjegyezte: a ki­sebbségek kulturális autonómiá­ja, oktatási és művelődési jogai nem érvényesülnek maradékta­lanul. A felsőoktatási törvényt is módosítani kell annak érdeké­ben, hogy az országos önkor­mányzatok a kisebbségeket érintő felsőoktatási kérdésekben bármikor véleményt nyilvánít­hassanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Kerpen Gábor szerint még a kellően megalapozott felmérés esetén is óvatosan kell bánni az eredmény közlésével. Hiszen az az állítás, mondta, miszerint a pedagógusjelöltek 14 százaléka rasszista, nemcsak az érintettek­re, hanem az egész szakmára nézve sértő lehet. - A megkeresett hallgatóknak nem mindegyike adott választ a kérdésekre, a jelentés nem te­kinthető reprezentatívnak - rea­gált a közzétett eredményekre Sió László, az oktatási tárca poli­tikai államtitkára. A minisztéri­um mind a roma kisebbség, mind a nemzeti és etnikai ki­sebbségre vonatkozó kérdések te­kintetében reprezentatív felmé­rést kezdeményez. A vizsgálatról készült jelentés kapcsán Pálin­kás fózsef oktatási miniszter írásban is jelezte, hogy az abban megfogalmazott helyzetkép né­hány ponton helyesbítésre szo­rul. Az anyag nem a mai hely­zetnek megfelelő állapotot mu­tatja be, és ebből következően néhány megoldott probléma kapcsán is kritikát fogalmaz meg. Sió László megjegyezte, hogy az olyan módon zajló vizs­gálatok esetében, ahol a kérde­zettek önkéntesen küldik vissza a kérdőíveket, általában sok a té­mában valamilyen módon érin­tett válaszadó. Galambos Gábor, az SZTE Ju­hász Gyula Főiskolai Karának főigazgatója elmondta, hogy az intézményben több roma fiatal is tanul, és még soha nem adódott ebből semmilyen probléma, tu­domása szerint nem érte őket at­rocitás. A főigazgató megkérdője­lezte a vizsgálat reprezentatív voltát is. - Amennyiben ez a va­lós kép, el kell gondolkodni azon, minek a hatására válaszol­tak így a fiatalok - mondta a főigazgató. Homor Géza főigazgató-helyet­tes felügyelte idén tavasszal az ombudsman által küldött kér­déssor kitöltetését. Mint mond­ta, a kérdőíveket az akkori végzős nemzetiségi oktatásban részt vevő hallgatókhoz kellett eljuttatnia, majd kitöltés után visszaküldeni. Ezért is furcsállta, hogy e szűk csoport válaszai alapján ítélték meg az összes főiskolást. Döbör András HÖK-elnök is úgy látta, hogy nem okoz problé­mát a tanulók nemzetiségi kü­lönbözősége a főiskolán. Az in­tézményben évente közel 1100­an végeznek, így kevésnek tartja a megkérdezettek számát, a 447 főt. A hallgatók körében vélemé­nye szerint a társadalom egészé­hez hasonlatos megoszlásban fordulnak elő a különböző szem­léletek és attitűdök. Nem érti, miért hagyták ki a felmérésből a jövendőbeli középiskolai tanáro­kat, hiszen ők is nagy hatással vannak a gyerekek fejlődésére. A szegedi cigány kisebbségi ön­kormányzatnál nem hallottak a felmérésről. - Hidunk az előíté­letekről, de megpróbálunk segí­teni a roma fiataloknak, hogy felzárkózzanak nem roma társa­ikhoz - mondta Jakab fózsef el­nök. Szegeden mintegy hétezren vallják magukat romának, közü­lük pedig elenyésző számban ta­nulnak a felsőoktatásban. Ezért létrehoztak egy oktatási közössé­get, ahol tanárok segítenek a fia­taloknak, hogy bejuthassanak egy-egy oktatási intézménybe. Országérdek - Egy ilyen típusú felmérés nem mindig tükrözi a valóságot, hiszen lehet, hogy nem sokkal a kitöltés előtt érte valamilyen ne­gatívum a diákot a kisebbségek­kel kapcsolatban - nyilatkozta Kalmár Ferenc rókusi önkor­mányzati képviselő, akinek vá­lasztókerületében szép számmal élnek roma családok. A képvi­selő még azt is hozzátette, hogy ez a kérdőív nyilvánosságra kerü­lése nem szolgálja az ország ér­dekeit. A makói cigány kisebbségi ön­kormányzat elnöke, Fátyol Tiva­dar reálisnak, egyúttal nagyon Fotó: Schmidt Andrea szomorúnak tartja a felmérés eredményét. Sajnálta, hogy az adatgyűjtés nem terjedt ki az összes felsőoktatási intézmény­re. Úgy vélte, hogy az orvostudo­mányi egyetemeken még rosz­szabb átlag született volna. Az elnöknek nincs arról tudomása, hogy makói hallgatót is megkér­deztek volna. Türelmetlenség - Szerintem a felmérés eredmé­nye tükrözi a valóságot - mondta Faúr Zoltán, a szentesi kisebbségi önkormányzat elnöke. Álláspon­tunk szerint a tanárok és tanárje­löltek körében kötelezően elsajá­tító része kellene hogy legyen a tananyagnak a másság iránti tü­relem. Természetesen ennek ki­alakulása egy folyamat eredmé­nye lehet, ennek feltétele pedig a megismerés. A roma kisebbség­nek mások a szokásai, más a vér­mérséklete mint a többségi nem­zetnek. Az ismeretlennel szem­ben az ember valóban türelmet­len, ezért kulcsfontosságú, hogy többet tudjanak a cigányokról. Leírhatatlanul rossz érzés kerít hatalmába, amikor a türelmet­lenség megnyilvánul. Mintha tankkal gázolnának keresztül raj­tam - tette hozzá Faur. Irhás fózsef, a hódmezővásár­helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat elnökhelyettese: ­Előítéletekkel kapcsolatban nem kerültek felszínre olyan problé­mák, melyekkel hozzánk fordul­tak volna. A Csongrád megyei roma jogsegélyszolgálat sem jel­zett ilyen esetet. Az a vélemé­nyem és tapasztalatom, hogy azok a roma tanulók, akik a me­gyéből helyben vagy más városok felsőoktatási intézményeiben ta­nulnak, általában nagyon jó kap­csolatot alakítanak ki a magyar diáktársaikkal. Tény az is, hogy ösztöndíjra a Magyarországi Ci­gányok Közalapítványhoz, orszá­gos viszonylatban, mi terjesztet­tük fel a legtöbb gyereket, teljes sikerrel. Egyetemi sportközpont és lektorátus Szegeden Ösztöndíjra javasolták Molnár Árpádot Szilárd Leó professzori ösztöndíjra javasol­ta Molnár Árpád vegyészprofesszort a Szegedi Tudományegyetem tanácsa. A testület leg­utóbbi ülésén támogatta azt az előterjesztést, hogy a szerves kémia tanszék vezetőjét jelöl­jék ebben az évben az ösztöndíjra. Az 1942­ben Kőszegen született Molnár Árpád Szege­den végezte egyetemi tanulmányait, és 1965­ben kapott vegyészdiplomát. Ezt követően a szerves kémiai tanszékre került, amelynek 1999 óta vezetője. 1990-ben szerezte meg a tu­domány doktora fokozatot, s egy év múlva nevezték ki egyetemi tanárrá. Fő kutatási te­rülete - a szerves kémiai reakciók átalakulá­sai heterogén katalizátorokon - az ipari felhasz­nálás szempontjából is nagy jelentőségű. Hi­dományos eredményeiről több mint százötven közleménye, illetve szabadalma tanúskodik. Társszerzője volt annak a szakmai alapműnek, amelyet Oláh György Nobel-díjas kémikussal közösen írt 1994-ben. Jelenleg a könyv máso­dik, frissített kiadásán dolgozik. Az egyetemi tanács újraválasztotta Makay Ár­pád docenst a számítóközpont élére. Az univer­sitas közös idegen nyelvi lektorátusának irányí­tásával Demeter Évát, a korábbi SZOTE vezető nyelvtanárát bízzák meg, a sportközpont élé­re pedig Szabó Józsefet, az egykori JÁTÉ test­nevelés tanszékének vezetőjét választották meg. Gyermekrajzok trolin, villamoson MUNKATÁRSUNKTÓL „A tisztább Szegedért" címmel gyermekrajz-pályázatot hirdetett a Szegedi Közlekedési Társaság. A versenyre óvodás és általános iskolás gyerekek küldhettek rajzokat. A legjobban sikerült alkotások az SZKT járműveit külsejét díszítik majd: egy Tátra villamos és egy Skoda trolibusz oldalára ragasztják föl a rajzok fóliára átvitt másolatát. A rajzpályázat eredményét december 3-án, hétfőn, délelőtt 10 órakor hirdetik ki az SZKT Csáky utcai trolitelepén. A meggyógyított Klauzál-szobor Kisebbségi hivatal: minden hetedik pedagógusjelölt rasszista Megkérdőjelezett felmérés A kicsik egyformának látják egymást - a gyerek az gyerek. Minden hetedik tanárképzős főiskolai hallgató rasszista, a pedagó­gusjelöltek 36,5 százaléka enyhe előítéletekkel viseltetik a roma ki­sebbséggel szemben, míg mindössze 7,4 százalékuk mondható to­leránsnak - ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala meg­bízásából készítettek. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a hallgatók 38,5 százaléka ellenséges érzelmek nélkül veszi ugyan tudomásul a romákkal való együttélést, de nem tekinti őket egyenrangú félnek. A mellszobor visszakerült a talapzatára. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents