Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-29 / 302. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBER 29. AKTUÁLIS5 A szakszervezetek tartanak a kedvezménytörvénytől Olcsó munkának híg a leve Angyalkák a hídon A szegedi Belvárosi híd nyaranta virággyűrűkbe bújtatott oszlopai közé ezen a télen lámpafüzéreket aggattak. A Tisza fölött fénylő, apró lámpácskák korábban a Kárász utcába varázsoltak ünnepváró hangulatot. A karácsonyfadísz motívumokat formázó égők sorát nézve a híd messziről olyan, mintha angyalkák teregették volna ki nagymosás után a fényesen ragyogó hópehely-csillagokat és kicsike fenyőfákat. Ha kellő ideig és csöndesen figyeljük a szélben finoman lebegő dekorációt, talán még az angyalszárnyak suhogását is meghalljuk. NYILAS PÉTER A MIÉP változtatni akar Szegeden A városi pártelnök leváltását követően nemrégiben választották a Magyar Igazság és Élet Pártja szegedi szervezete élére Tárkány Istvánt. Az új elnök a párt előretörésére számít a parlamenti és a helyhatósági választásokon is. Legfontosabb célja, hogy megszólítsa a város jobboldali értelmiségi rétegét, és ahogy fogalmaz: a párt „szellemi munícióval" szolgáljon a fiatalok számára. Régen volt, hogy a román feketemunkásokat foglalkoztató gazda olcsóbban megúszta a betakarítást. Ma egyforma a napszám, a büntetés meg riasztó. Fotó: Karnok Csaba - Szegeden a visszafogottan politizáló pártok közé tartozik a MIÉP. Az ön vezetése változást hozhat1 - A MIÉ? véleményem szerint, eddig nem a súlyának megfelelően volt jelen a helyi közéletben. A vezetésem alatt a pártnak a város pohtikai terében elfoglalt pozícióját is erősítenie kell. Egy olyan városban, mint Szeged, amely tradicionáhsan jobboldali település elég Horthy zászlóbontására, vagy a METESZ 1956. október 16-i megalakulására gondolni - sokkal markánsabban kell jelen lennie a MIÉP-nek. - Mit akar tenni a jó választási szereplés érdekében1 - A legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a párt által Szegeden eddig elhanyagolt jobboldah értelmiségi réteg is kapcsolatba kerüljön a Magyar Igazság és Élet Pártja helyi szervezetével. Pohtikai ellenfeleink sem vitathatják, hogy az először választó fiatalok és az egyetemisták között rendkívül népszerűségnek örvendünk. Ezért nagyon fontos, hogy Szegeden, az ország második számú kulturális központjában megszólítsuk az egyetemistákat, főiskolásokat is. Szellemi munícióval kell szolgálnunk számukra. A MIÉP előretörésére számítok Szegeden mind az országgyűlési, mind a helyhatósági választásokon. Mi leszünk a harmadik erő a Parlamentben. - Ennek némileg ellent mond, hogy a közvélemény-kutatások a parlamenti küszöb alatt mérik a párt támogatottságát... - ...amit meg nem igazolnak az időközi választások. Egyiken sem szerepeltünk 10 százalék alatt. A parlamenti választásokon 15 százalék fölötti eredményt várunk! - A MIÉP-nek jelenleg nincs képviselője a szegedi önkormányzatban. Helyi pártelnökként milyen célokat tűzött ki a tagság elé a helyhatósági választásokon! L Pf| p "^íj Fotó: Miskolczi Róbert NÉVJEGY Tárkány István 1961 -ben született, iskoláit Szegeden végezte. A jogi pályához való kötődésének családi hagyományai vannak, hiszen leszármazottja Tárkány Szűcs Istvánnak, aki Vásárhely főbírája és a református egyház főgondnoka volt. Rokoni szálak fűzik Tárkány Szűcs Ernőhöz, a neves néprajzkutatóhoz és jogtudóshoz is. Tárkány István 1991-ben lépett az ügyvédi pályára. A MIÉP tagja 2001 nyara óta, decemberben a párt szegedi szervezete elnökévé választották. - A párt minden körzetben állít jelöltet és önálló polgármester-jelöltünk is lesz. A jelenlegi városi vezetésben csalódott, hagyományosan jobboldali szavazók voksai mellett számítunk arra, hogy a szegedi választópolgárok nagy számban szavaznak majd a rendet akaró, új hangot megütő MIÉP-re. K.B. A napokban aláírt egyetértési memorandum lehetővé teszi minden román állampolgár számára az évi három hónapos, de meghosszabbítható magyarországi munkavállalást. A magyar szakszervezeti vezetők attól tartanak, hogy a kedvezménytörvény alapjaiban felboríthatja a munkaerőpiacot, hiszen a magyarországi munkáltatók inkább a jóval olcsóbb külföldi munkaerőt részesítik majd előnyben, így nőhet nálunk a munkanélküliség. A régiónkban már régóta foglalkoztatnak külföldi, főleg román, ukrán és vajdasági munkásokat. Leginkább a mezőgazdaságban dolgoznak idényszerűen a hazai munkabérek töredékéért a külföldi vendégmunkások Közülük sokat mindenféle engedély nélkül, feketén alkalmaznak munkáltatóik. A 2002. január elsején életbe lépő egyetértési memorandum szerint évi három hónapos, de meghosszabbítható magyarországi munkavállalás illet meg minden román állampolgárt. A kedvezménytörvénytől a szakszervezeti vezetők tartanak a leginkább. - A teljes magyarországi munkaerőpiac fölborulhat a mostani magyarromán megállapodással, azok a szakképzetlen munkanélkühek, illetve határainkon túl élő magyarok kaphatnak konkurenciát, akiknek eddig is komoly gondot okozott az elhelyezkedés - mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szóvivője. A romániai bérek jóval a magyarországiak alatt vannak. Keleti szomszédunknál mintegy 18 millió aktív korú, munkaképes polgárt tartanak számon, így jelentős munkaerő-áramlásra lehet számítani. Emellett még jóval több feketemunkás is megjelenthet hazánkban. A szakszervezeti vezetők úgy vélik: a kedvezménytörvény elsősorban az egészségügyet, a mezőgazdaságot, az építőipart és a bányászatot érinti hátrányosan. Hiszen nem lehet tudni, hogy az idény-, illetve alkalmi munkákra a munkáltatók kiket fognak felvenni. A román vendégmunkások várhatóan jóval kevesebb pénzért is elvállalják majd a nehéz fizikai munkát, mint magyarországi társaik. Az MSZOSZ, valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége azt is sérelmezi, hogy a magyar lakosság felét érintő megállapodás mindenféle egyeztetés, a szociáhs partnerek megkérdezése nélkül történt. A memorandumot tető alá hozó Miniszterelnöki Hivatal pohtikai államtitkára, Őry Csaba szerint fölöslegesen riogatják a munkavállalókat, hiszen konkrét döntés még nem született az ügyben. A státustörvény még csak elvi megállapodás, a részleteket január közepére dolgozzák ki. Addig kár szakmai egyeztetésről, várható hatásokról beszélni. - A nemzetközi szintű megállapodások csak a szerződő államokat érinti, az állampolgáraikat viszont nem - mondta Tóth Károly alkotmányjogász. Magyarországon dualista rendszer működik, vagyis bármilyen nemzetközi megállapodás csak akkor terjeszthető ki az állampolgárokra, ha a megállapodást beépítik a belső jogba. Jogszabályba, kormányrendeletbe vagy törvénybe kell foglalni ahhoz, hogy az az állampolgárok részére is kötelező legyen. Addig viszont nem köti őket az egyezmény, igaz, jogokat sem ad nekik. K.T Makón nem félnek a konkurens romániai munkaerőtől Lefelé már nem szorítható a bér „Nem hiszem, hogy a magyar és a román miniszterelnök megállapodása nyomán a mostaninál több román állampolgár jön majd dolgozni. De az se lenne baj, ha ez így történne; nem ártana a magyar munkaerőpiacnak egy kis verseny" - véb Nagy-György József makói gazdálkodó, a városi képviselő-testület mezőgazdasági bizottságának elnöke. A gazda hozzáteszi: ő ezt a kérdést elsősorban munkaadóként nézi, s azért mondja ezt, mert évek óta az a tapasztalata, hogy nehéz jó munkaerőt kapni; s nem azért, mert nem üzemé meg a bért. Úgy véb, hosszú távon nem kell félteniük a dolgozni akaró magyar munkavállalóknak a kenyerüket, hiszen a piacon mindig a képzettebb munkaerő a kelendő. A megkérdezett egyéni gazdálkodók sem gondolják úgy, hogy bármi is megváltozik a megállapodás nyomán Magyarországon. Régen elmúlt ugyanis az az idő, amikor a román feketemunkásokat foglalkoztató gazda olcsóbban megúszta a betakarítást. Ma már a románnak is ugyanannyit kell fizetni, mint a magyar napszámosnak, ráadásul a munkaügyi bírság olyan nagy, hogy egy táz románt foglalkoztató gazdának, ha rajtakapják, a házát is el kell adnia, hogy ki tudja fizetni a bírságot. Ugyanez a lehetőség az építkezésen dolgozó románokat foglalkoztató vállalkozók esetében is fönnáll. Ha könnyebben vállalhatnak legáhsan munkát, attól még nem fognak kevesebbért dolgozni, hiszen egyébként sem olyan magasak errefelé a fizetések. A Makó környéki gazdálkodók mostanában inkább egymást segítve végzik el a munkásabb feladatokat. „Hiába jönnének többen, a munka attól - sajnos - nem szaporodik a mezőgazdaságban - véb Ruzsity Emil magyarcsanádi falugazdász. TUdni kell, hogy amit a két miniszterelnök aláírt, az még csak szándéknyilatkozatnak számít. Bizony, sok múlik a végrehajtást szabályozó rendeleten. Ám én is úgy látom, nem fogják elözönleni a vidéket a romániai munkavállalók." Olyan vélemény is van Makón, miszerint mégsem jó ez a megállapodás, mert már eddig is sok romániai van a városban és környékén, s ha ezután még több lesz, az a közbiztonság romlását is eredményezi. Mások tudni vélik, hogy míg a Maros túloldalán, Nagyszentmiklós térségében öt százalék alá csökkent a munkanélkühség, addig Makó térségében tíz százalék körül mozog. A nagyszentmiklósi olasz ellenállásgyártó üzem egyik vezetője, Giarúuca Testa pedig nemrégen Makón arról beszélt, hogy gyára szívesen alkalmazna képzett magyarországi szakembereket. BAKOS ANDRÁS Szennyvízelvezetők, lakossági hozzájárulással Jövőre tovább folytatják a csatornázást Tavaly 18, idén 38 kilométernyi szennyvízelvezető csatorna épült Szegeden. Csak azokat az utcákat csatornázzák, amelyeknek lakói hozzájárulnak az építés költségeihez. A magas talajvíz és a pusztító belvizek miatt a csatornázatlan területeken élők nagy többsége kéri a szennyvízelvezetők megépítését. Az ünnep előtti napokban zajlott Szegeden az idén elkészült 38 kilométernyi szennyvízelvezető csatorna műszaki átadása. Nóvák Gyula, a Szegedi Víziközmű Működtető Rt. igazgatója tájékoztatása szerint valamennyi csatornaszakasz megfelelt az előírásoknak, így az érintett utcákban élők megkezdhetik a „rácsatlakozást", azaz megépíthetik a telekhatáron belül a lakóházig vezető csatornaszakaszt. Tavaly 18 kilométer szennyvízelvezető készült. Kizárólag társulati formában folyik a beruházás: ez annyit jelent, hogy csak azokban az utcákban csatornáznak, ahol a lakók kétharmada a hálózatépítés mellett szavaz, s vállalja a költségek egy részének kifizetését. A hozzájárulás mértéke lakásonként 120 ezer forint. „Több okból választottuk a társulati formát. A lakók anyagi kötelezettségvállalásukkal fejezik ki igényük komolyságát; a társulati törvény pedig kedvező kamattal ad hitelt a hozzájárulás összegének kifizetéséhez. Jövőre pedig, ugyancsak a társulati forma alkalmazásával, jelentős uniós támogatást kapunk a csatornaépítés folytatására" - mondta Nóvák Gyula. Az állam 70 százalékos támogatásával, 3,4-3,5 százalékos kamatra vehetnek föl kölcsönt a csatornaépíttető lakók. A lakosság érdeklődése meglepően magas: a csatornázatlan területeken élők mintegy 90 százaléka igényű a szennyvízelvezető rendszer megépítését. A magyarázat: a háztartásokban keletkező szennyvíz nehezen szikkasztható az utóbbi évek pusztító belvizei, valamint a megemelkedett talajvízszint miatt, s ugyanezen okokból több helyen már az épületek is veszélybe kerültek. Az sem mellékes, hogy az utóbbi években alaposan megdrágult a „szippantás", vagyis a zárt aknákban gyűjtött szennyvíz elszállíttatása. Bár a csatornázás csak a szennyvízelvezető hálózat építésére terjed ki (egyedül Alsóvároson fektettek egyesített rendszerű, a csapadék- és szennyvizet is összegyűjtő rendszert), a körtöltésen kívüli városrészekben nyílt árkokat is építenek. így például Új-Szőregen, Klebelsberg-, Petőb- és Béketelepen, valamint Tápén is ástak betonbélésű kanálisokat. Idén valamennyi városrészben épült szennyvízelvezető - kivétel Gyálarét és Szentmihály. Gyálán hiányzik a szennyvizet a főgyűjtőbe átemelő berendezés, Szentmihály pedig a program későbbi szakaszában kerül sorra. Jövőre az Európai Unió segítségével vesz még nagyobb lendületet a csatornázás. A 17,6 milliárd forintos fejlesztés 2002. júniusában kezdődik. A költségek 50 százalékát ISPA-támogatásból, 35 százalékát kormányzati forrásból, 15 százalékát pedig önerőből - a városlakók által fizetett csatornadíjból - fedezik. E program keretében tízezer ingatlan csatlakozhat a hálózatra, két új főgyűjtővel bővül a hálózat, s befejezik a szennyvíztisztító építését is. Szeged csatornázottsága a munka kezdetén 70 százalékos volt, 2005 végére pedig már nem lesz szennyvízelvezető nélküh terület a városban. Novak Gyula ehsmerte, hogy joggal háborognak a csatornázott utcák helyreállításának elmaradása miatt mérgelődő lakók. A Derkovits fasor Töltés utca és Thököly utca közötti szakaszán amiatt késik a munka, mert vezetékfektetés közben kiderült, hogy az útszakaszt korábban megfelelő alapozás és csapadékvíz-elvezetés nélkül építették. Az igazgató ígérete szerint, mihelyt az időjárás megengedi, folytatják, s legkésőbb június végére befejezik az utak helyreállítását. NYILAS PÉTER