Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-01 / 280. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBERI. • KAPCSOLATOK" 5 Évente milliós egyetemi lopáskár A nemzetiszín zászlótól a vide­omagnón és a számítógépen ke­resztül a gyógyászati eszközig többféle dolog tűnik el a szege­di egyetemről. A lopások száma növekedett az elmúlt három év­ben, a kárérték viszont nem vál­tozott látványosan. A napközben besurranó tolvajok lefülelése szinte lehetetlen azokban az egyetemi épületekben, amelyek­ben naponta több ezren fordul­nak meg. Országos becslés szerint évente több millió forint értékű berende­zést lopnak el az egyetemekről, a felsőoktatási intézményeknek ugyanis nincs pénzük megfelelő vagyonvédelemre. Ezt a feladatot a hallgatói létszám után járó nor­matív támogatásból kellene meg­oldaniuk, ami gyakran a képzés­re és a fenntartásra is épphogy elegendő. Különösen azokban az intézményekben nehéz megvé­deni az értékeket, amelyek sok ­akár több tucat - épülettel rendel­keznek. Ilyen a Szegedi Tudomá­nyegyetem is, ahol külön egység, a biztonságszervezési osztály fog­lalkozik a vagyonvédelemmel. Ennek létszámát és költségveté­sét - éppen biztonsági okokból ­nem kívánják nyilvánosságra hoz­ni. A biztonságszervezési osztály novemberben készített - az egye­temi tanács előtt ismertetett ­jelentése az idei és az elmúlt két év káreseteit összesíti. A doku­mentumból kiderül, hogy 1999­ben közel 7,5, tavaly csaknem 71, ebben az évben pedig 1,7 mil­lió forint kár érte az intézményt. (A kiemelkedően magas, 71 mil­lió forintos összeg azzal magya­rázható, hogy 2000-ben leégett az általános orvostudományi kar egyik raktárépülete, s a benne tá­rolt anyagok megsemmisülésé­vel együtt több mint 68 millió forintos kár keletkezett.) A fel­sorolt összegeknek csupán egy része származott lopásokból, a többit szándékos rongálások, vé­letlen balesetek, illetve természe­ti csapások okozták. A lopások ér­téke 1999-ben 2 millió, 2000­ben közel 2,5 millió, idén pedig 1,8 millió forintot tett ki. Az el­lopott tárgyak között gyakran for­dulnak elő számítógépek, nyom­tatók, telefonok, vagy videomag­nók. Komputerből egy alkalom­mal az élelmiszeripari főiskolai karról vitték el a legtöbbet, ki­lenc gépet egy nyomtatóval együtt, több mint egymillió fo­rintos kárt okozva a SZÉF-nek. A legnagyobb értékű, 530 ezer fo­rintra becsült tárgy egy hordozha­tó számítógép volt, amely a II. számú belgyógyászati klinika kar­diológiai központjának egyik dol­gozószobájából tűnt el. De fél­millió forintot ért az a digitális fényképezőgép is, amelyet a kór­élettani intézet tárolószekrényé­ből csentek el. Szintén nagy érté­ket - több mint 900 ezer forintot - képviseltek azok a műtéthez szükséges eszközök, amelyek tisz­tázatlan körülmények között tűn­tek el tavaly a baleseti sebészeti klinikáról. Gyógyászati eszközö­ket vittek magukkal ismeretlen személyek más intézményekből, így például a bőrgyógyászati, vagy a sebészeti klinikáról. Ez utóbbi esetek kapcsán bárki joggal kér­dezheti, miért visz el valaki alta­tógázzal töltött palackot, műtéti eszközöket, vagy éppen betegto­lószéket. Az előbbi felsorolásból is látszik, hogy a legtöbb lopást az orvoskar épületeiben követik el, ahol a betegeken és az orvoso­kon, ápolókon kívül rengeteg lá­togató fordul meg naponta, aki­ket lehetetlen egyenként ellen­őrizni. A vagyonvédelemre jutó költségek csupán azt teszik lehe­tővé, hogy kamerákat és mozgá­sérzékelő berendezéseket szerel­jenek fel. A vagyonvédelmi jelentés sze­rint a lopások száma emelkedett a2 elmúlt három évben. Az egye­tem főtitkára, Szabó Imre el­mondta, hogy az esetek 95 száza­lékában nem vezet eredményre az elkövetők felfedésére indított rendőrségi, illetve intézményi bel­ső vizsgálat. A biztonsági szolgá­lat viszont több alkalommal tet­ten ért olyanokat, akik éppen be­törtek valahová, vagy feliratokat festettek az épületek falára. HEGEDŰS SZABOLCS Kübekházi osztrák vircsaft Osztrák vircsaftnak nevezte a miniszterelnök a nyugati határ­szél közelében magyar és ország­határon túli gazdák között létre­jött zsebszerződéseket. Rákos Ti­bor fideszes országgyűlési kép­viselő hasonló osztrák vircsaftra bukkant az ország egyik legdélibb csücskében, Szőregen és Kübek­házán. Mintegy 700 hektárnyi terület­hez szeretnének hozzájutni kár­pótlás keretében szőregi és kübek­házi gazdák, ám mindhiába. Az ominózus hektárokon ugyanis je­lenleg a szegedi székhelyű Bánát Kft. tulajdonosa, Hans Hoos oszt­rák állampolgár gazdálkodik föld­haszonbérleti szerződéssel. S hogy miként került birtokon belülre a végelszámolás alatt álló Szőregi Állami Gazdaság kárpótlás­ra kijelölt földterületein egy oszt­rák úr, s miért nem kaphatták meg a hektárokat a kárpótlási jegyek tulajdonosai? Rákos Tibor, a térség fideszes országgyűlési képviselője - aki az ügyben különböző fórumo­kon tesz lépéseket - vázolta la­punk számára az immáron nyolc éve terebélyesedő ügy szálait. A történet kezdetén, 1993-ban a Szőregi Állami Gazdaság a kezelé­sében lévő, állami tulajdonú, mint­egy 700 hektár termőföldet 6 és fél millió forint összegű hitel felvéte­le miatt jelzáloggal terhelte meg. Ugyancsak abban az évben az ÁG­ból önprivatizációval alakult (vol­na) meg a Szőreg Agro Kft. Papíron létre is jött, de cégbírósági bejegy­zésre nem került sor, mivel bizo­nyos okmányokat nem nyújtott be. A privatizációs szervezet azon­ban nem várta meg a társasággá alakulás végeredményét, és még ugyanabban az esztendőben hoz­zájárult a Szőreg Agro Kft. eladá­Rákos Tibor az iratokkal. Értékes termőföld kerülhet osztrák kézbe? sához: a vevő az osztrák Hans Ho­os Bánát Kft.-je, a vételár összege 12,5 milbó forint volt. Ugyanezen osztrák úr egy másik céggel is ren­delkezett, a Reál Kft.-vei, amely a fennálló, a kamatok értékével meg­növelt tartozást vásárolta meg a Kereskedelmi és Hitelbanktól. így az adós és a hitelező ugyanaz a személy lett, ráadásul neki volt jo­ga megkötni a haszonbérleti szerződést is az ÁPV Rt.-vei. Az eltelt nyolc év során az oszt­rák úr nyugodtan gazdálkodott Szőreg és Kübekháza határában, míg a magyarok nem tudtak hek­tárjaikhoz hozzájutni. Az osztrák úr ugyanis bírósághoz fordult, mert a minisztérium 1996-ban elutasí­totta a kérelmét, hogy vegyék ki a földeket a kárpótlási földalapból. Az osztrák azt mondta, nem lehet odaadni a hektárokat kárpótlásra, mivel azokat jelzálog terheli. A gazdák erre azt válaszolták, a föld értéke sokszorosa az egy hektárra jutó adósságnak, vagyis ők szíve­sen kifizetnék azt a kevés tartozást, ha birtokon belülre kerülhetné­nek. Rákos Tibor szerint az ügy körül sok a kérdőjel. Miután a Szőreg Agro Kft. bejegyzését a Cégbíró­ság elutasította, maradt az erede­ti állapot, a Szőregi Állami Gazda­ság, amely jelenleg végelszámolás Fotó: Karnok Csaba alatt áll. így akár ki is fizethetné a tartozást, s nem lenne adósság. Másodszor: ha meg is maradna a jelzálog, miért ne lehetne a hektá­rokat árverésre bocsátani, hiszen ezt a törvény nem tiltja? Harmad­szor: az osztrák úr 200 millió fo­rintos haszonra is szert tehet, ha bejegyeztetett jelzálogjoga folytán legvégül a termőföld tulajdonjo­gát szerzi meg, miközben az adós­ság kamatokkal együtt mindössze 10-12 millió forint. A Legfelső Bíróságon két és fél éve még csak nem is tárgyalták az ügyet, a legújabb, többszörösen el­halasztott időpont 2002. január 24. FEKETE KLÁRA Törzsasztal a Telinben Ma este 7 órától ismét jelentkezik a Törzsasztal, a Telin Televízió borá­szati és gasztronómiai magazinja. A riporter segítségével ellátogathatnak a nézők a kiváló balatoni borok szülőhelyére a csopaki székhelyű ultra­modern Jásdi Pincészetbe. Frank Sándor mesterszakács könnyű, kímé­lő ünnepi menüt és programokat kínál az év végére. Az Átrium borozó­ban Horváth Erzsébet két szép vörösbort mutat be, a séf pedig egy hoz­zá illő kacsasültet készít a nézők szeme láttára. Megemlékeznek a tízé­ves születésnapját ünneplő Hansági szakiskoláról is. Könyvbemutató és gobelintárlat Magyarország legnagyobb gobe­lintárlatát nyitották meg tegnap a szegedi MTESZ-székházban. A kiállításon kézzel festett, művé­szi gobelinlapok, varrott és szö­vött gobelinképek, miniatúrák, párnák, használati és dísztárgyak, bútorok és gobelinkellékek lát­hatók. A több száz éves gobelinkészítés hagyományaihoz illő és méltó mó­don megszervezett reprezentatív kiállítás nyílt tegnap a szegedi MTESZ-székházban, ahol két or­szágos hírű gobelinműhely, a Gery Gobelin Kft. és az Omnis Bt. közel ezer munkáját csodálhatja meg egy héten át a látogató. Magyarország legnagyobb gobelinkiállításán két­féle eljárással készített művek sze­repelnek, egyrészt a dekoratív, művészi igényességgel szövöttek, valamint a hímzett, vagy varrott ké­pek és kárpitok. Az igen gazdag ki­állítású bemutatkozáson kézzel fes­tett, művészi gobelinlapok, varrott és szövött gobelinképek, miniatú­rák, párnák, használati és dísztár­gyak, bútorok és gobelinkellékek láthatók. Többek között neves festők gyümölcs- és virágcsendéle­teinek, tájképeinek reprodukciói, hangulatos karácsonyi képek mel­lett megtekinthető például pár Gus­táv Klimt-kép gobelinfeldolgozása, valamint egy egész alakos Sisit áb­rázoló alkotás is. Vitrinek mögött pedig retikülökre, dísztárgyakra, kendőkre „varázsolt" mintákkal és hímzéssel találkozhat az érdeklődő. A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja egy reneszánsz kori erdélyi minta alapján elkészített pazar női estélyi ruha. Egyes alkotások a hely­színen meg is vásárolhatók. A go­belinkészítés szakmai fortélyai iránt érdeklődőket pedig a kiállítás ide­je alatt mindennap GrófMihályné várja, aki közel húsz éve foglalko­zik ezzel a technikával. A bemutat­kozás nyitónapján egy virágcsend­élet hímzését kezdte el, aminek a készítési módját és trükkjeit a lá­togatók megtekinthetik és termé­szetesen ki is próbálhatják. „Eredetileg a gobelin elnevezés­sel a 17. században élő párizsi Go­belin fivérek műhelyéből kikerült szövött kárpitokat illették, sőt e francia tradíció máig olyannyira erősen él az őshazában, hogy az egykori királyi manufaktúra, majd annak leszármazottja által készített alkotásokat tekintik csakis valódi gobelineknek a franciák..." - ol­vasható a kultúrtörténeti magyará­zat Wieber Orsolya : Otthonunk dí­sze, a Gobelin című könyvében, melyet a kiálh'táson mutatott be a szerző az érdeklődőknek. Elmond­ta: a könyv írásakor és tervezésekor figyelembe vették, hogy a varrás tipikusan női műfaj, így a képek­kel gazdagon illusztrált, igényes ki­vitelű kiadvány még méretében is próbált igazodni a hölgyek elvárá­saihoz. A gobelinművészetről szó­ló első átfogó magyarországi kiad­vány jövő héttől már kapható a könyvesboltokban és a tárlat ideje alatt a helyszínen is. A kiállítás de­cember 7-ig, mindennap reggel ki­lenctől délután hatig a szegedi MTESZ-székházban tekinthető meg. LEVAY GIZELLA A gobelinkiállításon mesterségbemutatóval is kedveskednek az érdeklődőknek. Fotó: Miskolczi Róbert Manipulált szegedi gázórák Összejátszottak a fogyasztókkal Manipulált gázórákat szerelt fel ellenszolgáltatás fejében a Dégáz Rt. szakembere, akit a napokban őrizetbe vettek. A megyei rendőr­főkapitányság eddig több mint tíz, szabálytalanul felszerelt gázórát talált, de akár száznál is több fogyasztó károsíthatta meg a Dégáz szakembereivel összejátszva a közszolgáltató céget. A nyomozásnak eddig nyolc gyanúsítottja van, közöttük a Dégáz négy egykori dol­gozója. A szolgáltató hajlandó tárgyalni az önként jelentkező, sza­bálytalan gázfogyasztókkal, ám a rendőrségi felelősségre vonást ők sem kerülhetik el. A Dél-alföldi Gázszolgáltató (Dé­gáz) Rt. négy egykori dolgozóját is gyanúsítja a rendőrség abban a vél­hetőleg száznál is több személyt érintő gázlopási ügyben, amely­ben szerdán indították meg a nyo­mozást - jelentette ki tegnap Mol­nár Imre ezredes. A megyei rendőr­főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta: az eddigi ellenőrzések során már több mint tíz esetben ta­láltak szabálytalan gázvételezésre utaló jeleket. A rendőrség a Dégáz Rt. információi alapján kezdett vizsgálódni, az első akciót szerdán hajnalban tartották, és azóta folya­matosan ellenőrzik a gyanús gázó­rákat.A tényleges fogyasztásnak csak felét mutatják azok a mani­pulált gázórák, amelyeket a Dé­gáz Rt. jelenleg őrizetben lévő szak­embere, B. Tamás szerelt fel. Egyelőre nem tudni, pontosan mi­lyen módon befolyásolták az mérőórák működését - mondta Révész Károly alezredes, a megyei kapitányság gazdaságvédelmi osz­tályvezetője. A rendőrségnek és a Dégáznak az elkövetkező időben több száz készüléket kell megvizs­gálnia, B. Tamás ugyanis 1700 gázórát szerelt fel. A felderítést se­gíti, hogy a Dégáz minden esetben dokumentálta a gázórák cseréjét. B. Tamás hitelesített órákat véte­lezett a cég raktárából, és ezeket manipulálta a fogyasztók kérésére. A szegedi rendőrkapitányság vizsgálati osztálya kezdeményezte az ügyészségnél B. Tamás előzetes letartóztatását. Gyanújuk szerint a férfi nemcsak magánszemélyek­nek, hanem nagy gázfogyasztás­sal együtt járó tevékenységet foly­tató vállalkozóknak is felszerelt manipulált gázórákat. A Dégáz hajlandó tárgyalni azok­kal a fogyasztókkal, akik jelenleg is szabálytalanul vételeznek gázt a manipulált gázórákon keresztül. Rájuk előbb-utóbb mindenképpen a lebukás vár, hiszen új, hitelesí­tett órára csak a cég szakembere cserélheti a manipulált mérőké­szüléket. A Dégáz Rt. az elmúlt év­ben végzett vizsgálatai során há­rommegyés illetékességi területén 1200 esetben talált szabálytalan gázvételezésre utaló jeleket, az oko­zott kárból 150 millió forintja té­rült meg - mondta Szabó István, a cég regionális ügyfélszolgálati igazgatója. A közszolgáltatási szerződés sze­rint a Dégáz emelt tarifával bünte­ti a szabálytalan gázfogyasztókat, amely már egy átlagos lakás eseté­ben is elérheti a havi 3-400 ezer forintot is, és három hónapon ke­resztül is kiállíthat ilyen számlát a Dégáz. Ez az összeg a fűtési szezon elején még csökkenhet, ha valaki önként jelentkezik. Azonban ezek a fogyasztók sem kerülhetik el a rendőrségi felelősségre vonást. A büntetőtörvénykönyv szerint lopás bűncselekménye miatt kerülhet­nek bíróság elé - szögezte le hatá­rozottan Révész Károly alezredes. KÉRI BARNABÁS

Next

/
Thumbnails
Contents