Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-18 / 294. szám

KEDD, 2001. DECEMBER 18. • MŰSOR HIRDETÉS' 7 Hiperplazák és szupercenterek Ha a plazákra és a kereskedelmi multikra szórt átkok „fogtak" volna, akkor talán a nagy vásárlóközpontok a földdel lennének egyenlőek. Annak ellenére, hogy a közvéleményt megosztja, kell-e ennyi hiper és szuper szórakoztató csodapalota, a tény az: bár összegszerűen rengeteg pénzt költünk ezeken a helyeken, a kiskereskedelmi forgalomból azonban „csak" 14 százalékban részesednek a bevásárlóközpontok. A számokból és a forgalmi adatokból az olvasható ki, hogy a magyarok szeretik e speciábs vásárlási lehetőséget, s olyannyira megszokták, hogy kamasz gyermekeik szeszélyére is azzal legyintenek: ah, ez a plazanemzedék, majd kinövik. Pedig a gyerek nem kinövi, sokkal inkább belenő egy vadonatúj világba. Itthon az idei esztendő végéig ugyanis több mint kétmillió négyzetmétert tehet ki a bevásárlóközpontok összterülete, ezen beruházások mögött mintegy hatszázmilliárd forintnyi tőke áll. Nyugat-Európában azokat a kereskedelmi ingatlanokat tekintik bevásárlóközpontoknak, amelyek területe meghaladja a tízezer négyzetmétert, és amelyekben különböző bérlők más-más profilú üzletet üzemeltetnek. Hazánkban a sajátos piaci viszonyok miatt már azok az áruházak is bevásárlóközpontként működnek, amelyek hasznos területe öt-hatezer négyzetméter. így lehetséges az, hogy a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) kutatásai a teljes hazai kiskereskedelmi paletta legnagyobbjai - a plazák, centerek, vásárlóparkok mellett a hiper- és a szupermarketek is kiterjednek A szövetség adatai szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalomból a bevásárlóközpontok alig 14 százalékkal részesednek, ám ez komoly összeg, ha azt nézzük, hogy néhány nagy piaci szereplő osztozik rajta. A téma szakértői és a beruházók egyetértenek abban, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken is érdemes bevásárlóközpontokat építeni. Az MBSZ tapasztalatai szerint a multinacionális cégek kedvelik a határhoz közeli befektetési lehetőségeket. Hazákban átlagosan 5-8 év alatt térül meg egy ilyen beruházás, s ez a futamidő ilyen nagyságrendű tőkénél európai szinten nagyon jónak számít. A vidéki nagyvárosokat a klasszikus bevásárló-szórakoztató centrumok hódítják meg míg a kisebb településeken a szupermarketek aratnak - a kiskereskedelem más képviselőinek bánatára - elsöprő sikereket. A régió jól példázza e megállapítást: Szeged az elsők között volt, ahová kereskedelmi cégek nagyáruházat építettek, viszonylag hamar kapott a város plazát, Kecskeméten a nagy multik mellett ott van a fővárosi Pólus Center „kisöccse", míg Békéscsabán nemrégiben nyitották ki a CsabaCenter kapuit. Amennyiben az adott település önkormányzatával sikerül megállapodni, tény, hogy a vidéki centerek hosszabb megtérülési idejű, de sikerrel kecsegtető vállalkozásoknak számítanak, s emellett kisebb-nagyobb gazdasági növekedést is generálnak. O.K.K. BevásárlóközpontÚj központok Új központok Befektetett tőke Befektetett tőke beruházások száma száma (Mrd forint) (Mrd forint) Magyarországon Budapesten vidéken Budapesten vidéken 1999 elótt 18 23 77,8 94,4 1999 13 4 51,5 77,6 2000 4 4 23,5 24,1 2001 24 18 113,3 112,5 összesen 59 49 266,1 308,6 Forrás: MBSZ Agrár EU-csatlakozásunk helyzete A legkényesebb rész MUNKATÁRSUNKTÓL Megkezdődött Magyarország EUcsatlakozásának egyik legkényesebb része, az agrárfejezet tárgyalása Brüsszelben. A mezőgazdasági fejezet idei 95 tárgyalási témájának mintegy a felét már sikerült lezárni. A következő évben piacszabályozási kérdések kerülnek napirendre, amelyek az agrárium számára létfontosságúak. Ilyen a közvetlen termelői kifizetések rendszere. A várható évi kétmilbárd eurós agrártámogatásnak ez tenné ki a csatlakozást követően a 70 százalékát. Ez ügyben még az unió nem alakította ki saját álláspontját. Ám jelezte, hogy a jelenleg érvényben lévő uniós költségvetés várhatóan nem teszi lehetővé a közvetlen termelői kifizetések rendszerének alkalmazását az új tagok esetében. Az unióban azzal is érvelnek, hogy az új belépőknek inkább az agrárium szerkezetátalakítására kell kapniuk közösségi forrásokat. Cégünk egy külföldi tulajdonú, nemzetközi építőipari vállalatcsoport magyarországi vállalata, amely termékrendszereivel piacvezető pozícióban van Magyarországon. További növekedésünkhöz 2 fő termékmenedzser munkatársat keresünk dél-magyarországi (Pécs vagy Szeged) és kelet-magyarországi (Debrecen) területekre. Feladatuk az lesz, hogy a vállalat mély- és magasépítési, illetve épületgépészeti termékrendszereivel kapcsolatos műszaki szaktanácsadást nyújtsanak, a meglévő ügyfélkapcsolatokat ápolják és új ügyfeleket kutassanak fel. Ideális jelöltünk felsőfokú építőmérnöki vagy épületgépészeti végzettséggel és hasonló területen szerzett tapasztalatokkal, továbbá jogosítvánnyal rendelkezik, kreatív és nagy teherbírású. Fényképes szakmai pályázataikat jövedelmi igény megjelölésével az alábbi címre várjuk: III ACO Magyarország Bt. 1106 Bp., Jászberényi út 38-72. A ép. II. em.( Mályinkó József részére Szeged még mindig a hazai bankvilág egyik központja Nem szórjuk a pénzünket Sok éves tapasztalat, hogy Budapest után Szegeden található a legtöbb bankfiók. Annak ellenére is, hogy az elmúlt egy évben lezajlott bankfúziók miatt több pénzintézet összevonta fiókjait. Kiss Piroskát, a CIB Bank Rt. szegedi fiókigazgatóját kérdeztük arról, szerinte vajon tartós marad-e a tendencia. - Milyen folyamatok hatására nyíltak sorra, majd zártak be az utolsó évtizedben a bankfiókok! - A 90-es években egymás után jelentek meg a bankok Szegeden, jelenleg is 14 pénzintézet 29 fiókot tart fenn, nem számítva a takarékszövetkezetek 17 egységét. Ez óriási szám. Négy-öt évvel ezelőtt - mivel a gazdaság fejlődése és a határ közebség miatt élénkülésre lehetett számítani - a bankvilágból mindenki, szinte robbanásszerűen jelen akart lenni. Mára azonban megváltozott a helyzet. Időközben ugyanis sok cég tönkrement, helyükre nem települtek nagyobbak, közbejött a délszláv háború, ráadásul az országos folyamatok is a fúziókra ösztönöztek Azok a pénzintézetek, amelyek korábban sokat áldoztak a bókhálózat fejlesztésére, nem vagy nehezen tudták kitermelni a költségeket, vagyis a koncentrációt választották. - Ez azt jelenti, hogy fúziókra jövőre is számítani lehet! - Az egyesülések világszerte is mindennaposak. A 200l-es fúziók után azonban - várhatóan - egy időre megáll, illetve lelassul a bankösszevonások folyamata, hiszen a gazdaságban ellentétes tendenciák Kiss Piroska: Az ügyfelek igénylik a személyes találkozást. Fotó: Káinok Csaba is megfigyelhetők. Gondoljunk csak a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a kormányzati támogatások révén megerősödhetnek, megalapozhatják hosszú távú önálló működésüket. Ami a CIB Bankot illeti, éppen egy évvel ezelőtt nyitotta meg második szegedi fiókunkat a Mérey utcában. Ma is úgy látjuk, indokolt volt a lépés: mindig megtelik ügyfelekkel, azokkal, akik az internetes ügyintézés helyett a személyes találkozást igénylik. Hasonló jelenség csak a budapesti bankbókjainkra jellemző. Az országban különben két város - Győr és Szeged - rendelkezik két, egy kisebb és egy nagyobb CIB bankfiókkal. Holott a gazdaság fejlettsége a két megyében nem ugyanolyan szintű. - Milyen gazdasági mérőszámok indokolják azt, hogy még mindig meghatározó a pénzvilág jelenléte Szegeden! - Az adatok ellentmondásosak: kiemelkedően magas az egy főre jutó vállalkozások száma, s az egy főre jutó GDP alapján a hetedik helyen állunk az országban. Azaz van pénzmozgás. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy nő a távolság Csongrád megye és a legfejlettebb régiók között, mert hiányoznak a húzóágazatok, s az árbevételben mindössze 30 százalék az export aránya. (A Csongrád megyei ipari termelés 1999-ben az 1989-es szint 69 százalékára esett vissza.) A Figyelő 200-as toplistáján pedig csak négy szegedi és egy megyei cég nevét olvashatjuk - A világgazdasági recessziót megérzik-e majd a szegedi bankárok! - Szerintem bennünket nem érint olyan erősen a világgazdaságban megfigyelhető általános visszaesés. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság súlya már évekkel ezelőtt csökkent, a nagyvállalatok külföldi tulajdonosaik révén erős háttérrel rendelkeznek, a kisebbek pedig egyre tudatosabban használják ki az állami támogatások lehetőségeit. Csongrád megyében ráadásul konzervatív gondolkodású az emberek többsége, nem szórják a pénzt, szívesen tartják megtakarításaikat bankbetétetekben, s kerülik a kockázatot, még ha az nagyobb hozammal is kecsegteti őket. FEKETE KLÁRA Optimista gazdasági várakozások télvíz idején- a Dél-Alföldön is „Befagyasztott" borúlátás November végén a hazai háztartások kifejezetten jónak ítélték az ország gazdasági jövőjét, s nem voltak rossz véleménnyel a saját anyagi helyzetükről sem. Hogy valóban szebbnek látjuk-e az elkövetkező időszakot, vagy pusztán az ünnepek előtti készülődés tölti ki a gondolatainkat, s szorít háttérbe minden mást, az kiderül a Gazdaságkutató Rt. legfrissebb közleményéből. Mind a hazai gazdaság helyzetét, mind a saját pénztárcák állapotát tekintve az ország lakossága bizakodva néz a következő tizenkét hónap elé - derül ki a felmérésből. Az optimizmusra az is okot ad, hogy november végén lassuló pénzromlást érzékelt a lakosság, s mérséklődtek mind a további inflációs félelmek, mind a munkanélkübség emelkedésére vonatkozó aggodalmak. Számottevően megélénkült a lakosság vásárlási kedve: negyedével nőtt azok száma, akik szerint itt az alkalom a komolyabb költekezésre. Novemberben nemcsak a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási láz erősödött, hanem a megtakarítási hajlandóság is. Ennek nyomait ezekben a napokban érzékeljük a Csongrád megyei bevásárlóközpontokban is. Hazánk hét régiója közül - mint azt a mellékelt ábra is mutatja - háromban jelentősen, kettőben kissé emelkedett a bizalmi index értéke. Régiónkat változatlanul a déb, mediterrán derűlátás jellemzi. Az további kutatómunkát igényel, mi az oka annak, hogy a gazdasági mérőszámok a régióra vonatkozóan inkább stagnálást mutatnak, a lakosság bizalma, s optimizmusa egy ideje mégis töretlen. O.K.K. A lakosság bizalmi indexének alakulása Forrás: GKI Rt., Szonda Ipsos Mosolygós ünnepeket kívánunkl Szerény gyarapodás MUNKATÁRSUNKTÓL Ünnepi nyitvatartási December 22. • December 23-26. December 27. December 28. December 29. December 30, 31. 2002 január 1. A Raiffeisen Bank 2002. január 2-löl leljeskörű szolgáltatásain felül a megszűnő nemzeti valuták átváltását az új euró bankjegyekre, rögzített árfolyamon 1% díj ellenében 2002. február 15-ig vállalja. Raiffeisen BANK 14h-ig zárva hétköznapi nyitvatartás hétköznapi nyitvatartás 14h-ig zárva zárva VEWNK KÖNNYEM X www.ralftelsen.hu Hiv/a a 06 40 48 48 48-as telefonszámot! A harmadik negyedévben Csongrád megyében 3,5 százalékkal nőtt az ipari cégek termelése derül ki a KSH megyei igazgatóságának az év első kilenc hónapjáról készült jelentéséből. A megyében működő, vagy csak telepheliyel rendelkező ipari vállalatok, vállalkozások 250 milliárd forint értékű termelésükkel 3,5 százalékkal haladták meg az előző esztendő hasonló időszakában mért teljesítményeket. A megyei székhelyűek termelése valamivel 200 milhárd forint alatt maradt, ugyanakkor 4,4 százalékos növekedést értek el. Meg kell jegyezni: a régió másik két megyéje ennél jobban zárta az első háromnegyed évet: Bács-Kiskun megyében 23, Békésben 11 százalékkal nőtt a termelés. Az okok elemzése valószínűleg feladja a leckét a közgazdászoknak. Mindenesetre a szomszéd megyék teljesítményének köszönhetően a dél-alföldi ipari termelés átlagos növekedése 12 százalék volt, az országos gyarapodásnak éppen a dupláját mérték a fejlettség szempontjából a középmezőnyben található régióban. A megyei ipar közel 200 milliárd forintos termelésének háromnegyedét a feldolgozóipar adta. Az alágazaton belül aló százalékos részarányt képviselő vegyipar fejlődött a legdinamikusabban, 37 százalékkal. Ezt követte a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása, s a gépipar, valamint az élelmiszer, ital, dohányáru gyártása (ez utóbbi 5 százalék alatti növekedéssel).