Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-18 / 294. szám

havidíjas előfizetéssel bruttó A I)Éi.MAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA ÉS KOVÁCS ANDRÁS a keszlet erejeig Hetvenkedui t • > i t é Mindig mondtuk, hogy fe ftel.wn^l^jfilí'i fis '<ik mit fapftfm |M| ííjrihlfrl? (lm I 3 zcÁ-iítjnkha, és fítjfatl is Mm mafed f s^r • f + > Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 396.40 Ausztrál dollár 140.82 Cseh korona 7.61 Dán korona 33.05 Euró 246.13 Luxemburgi frank(lOO) 610.14 Finn márka 41.40 Francia frank 37.52 Görög drachma( 100) 72.23 Holland forint 111.69 ír font 312.52 Német márka 125.84 Olasz líra(1000) 127.12 Osztrák schilling 17.89 Portugál escudo(100) 122.77 Spanyol peseta( 100) 147.93 Japán yen(lOO) 212.80 Kanadai dollár 173.95 Lengyel zloty 68.05 Norvég korona 30.61 Svájci frank 166.91 Svéd korona ) 26.00 Szlovák korona 5.72 USA-dollár 271.49 Egy százalék • -V. Motorola Timeport P7389 o vodafone www.vodafone.hu Vodafone márkaüzlet: Szeged, Kárász utca 8. A december busás bevételt hoz az édességiparnak Szaloncukros nosztalgia s Uj ipari parkok MUNKATÁRSUNKTÓL Ünnepi hal, minden mennyiségben Halat, minden mennyiségben mondják ilyenkor, karácsony előtt a Fehér-tavi halgazdaságnál. Jut is hal az ünnepi asztalra, belföldön, külföldön egyaránt. A Szegedfish Kft. elérte célját: messzemenőkig időjárás-függetlenné vált a halellátás. Összesen száztonnányi hal - ponty, harcsa, busa, amur, kárász - várja a karácsonyt a Szegedfishnél. Kétharmadát a megyében terítik - tudjuk meg Sztanó János ügyvezető igazgatótól. Részint a szegedi Tescóba és a Corába kerül a hal, részint nagyobb üzemek (például Hódmezővásárhelyen a Gorzsai Agrár Rt.), községek (egyebek közt Tiszasziget) megrendeléseinek, illetve szegedi vendéglők, halászcsárdák többletigényeinek tesz eleget a halnagyüzem. Utóbbi fontos, hiszen „ma már szinte minden halászcsárda elvitebe is árusít halat a szentestét megelőző időszakban" - mondja Sztanó János. A Fehér-tónál, a gazdaság központjában is értékesít halat a kft., a pontyot kérésre meg is tisztítják az újonnan épült haltisztítóban. Hová jut az említett száz tonna további egyharmada? Baja-Mohács-Bátaszék köztudottan halfogyasztó környékére szállítja a halgazdaság, s Szekszárdra, holott arrafelé ugyancsak nagyban folyik a tógazdasági haltermelés. A békéscsabai Tescót is el tudja látni a Szegedfish, ez jelzi: a szintén fejlett haltenyésztő kultúrával rendelkező Békés megyében úgyszintén „van keresnivalója" a Fehér-tavi halnak. Külországi karácsonyi vacsorák alapanyaga is lesz az innen származó hal: tíztonnányi amur, ponty, harcsa került a minap Németországba. Egyébként az idén csukatenyésztéssel is próbálkozott a gazdaság, az előállítás sikerrel is járt, ám a hazai piac „nem volt vevő" a csukára, így azt is külföldön kellett értékesíteni. Hal tehát van - ám ki is kell szedni a jégpáncél alól. Ez azonban nem jelent akadályt, „rendszerünk időjárás-független, nem létezik olyan hó-jég, ami akadályt jelentene a hal piacra juttatásában" - így az ügyvezető igazgató. Mindeközben megy a jövő évre való fölkészülés. A gazdaságban nagy gondot fordítanak a jövő évi „haltermés" alapját jelentő tenyészhalak zavartalan telelésének biztosítására, egyszersmind gátakat javítanak, nádat vágnak a halászok. S még valami: az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság óriási munkával elvégezte a Fehér-tó és a Tisza közötti összeköttetést biztosító algyői főcsatorna kotrását. Ez megkönnyíti a halgazdaság tavainak jövő évi feltöltését, leeresztését. F.CS. Még Bajára is a Fehér-tóról viszik a halat. Fotó: Káinok Csaba A téli ünnepek alkalmával mindenki kap ajándékot, s ezeknek a meglepetéseknek nagy része valamilyen nyalánkság. Ám a tél nemcsak a gurmanoknak tartogat meglepetéseket, hanem az édességgyártóknak is: a decemberi forgalom nagyot lendít az üzleti eredményeken. A szaloncukor egyébként viszonylag fiatal termék, a monarchia egyik áldása, osztrák-magyar „találmány". S bár itthon elképzelhetetlen az ünnep ilyen édesség nélkül, a világ más tájain gyakorlatilag ismeretlen. Németországban például prabnét, apró kekszeket akasztanak a fenyőfára, a mediterrán országokban pedig csak díszítik, édesség nem kerül a fenyőre. Itthon a két világháború között vált igazán ismertté és keresetté a szaloncukor, s aki nem tudta megvásárolni, elkészítette otthon. Évtizedekig a fondant volt divatos, majd egyre több új ízzel kísérleteztek a gyártók. Az édességpiacot mára nemcsak az árubőség és a széles választék jellemzi, hanem az édesszájú fogyasztókért vívott kemény verseny is. A Sweet Point 1994-ben kezdett szaloncukrot gyártani, akkor lépett ki „angyalkás" termékével a piacra, s e csemegével azóta is a dobogó első helyén áll, mintegy 3400 tonnát értékesít a hazai piacon. A Magyar Édességgyártók Szövetségének becsült adatai szerint 80 milliárd körüh. A szaloncukorpiac kilencven százalékát három nagy gyártó - a Stolewerck, a Foundy utódja, a Perfetti Van-Melle és a Sweet Point - uralja. A piac egyébként egyre kiegyensúlyozottabb, hiszen e területet is a koncentráció jellemezte: csökkent a gyártók száma, a fogyasztók mára az esetleg drágább terméket is megvásárolják, a különleges minőség ígéretéért. így az édesipar különféle irányzatoknak próbál megfelelni. Mind a gyártásban, mind a kereskedelemben jártas szakemberek szerint jellemző, hogy ízek tekintetében a tradíció alakítja a trendeket. Bozsó Edina, a Cora Szeged Hipermarket kommunikációs munkatársa elmondta, hogy tapasztalatuk szerint még mindig a zselés szaloncukor a kedvenc, s keresett a hagyományosnak mondott kókuszos, vajkaramellás, gesztenyés és persze az örök, olcsó konzum változat. Igen nagy a kereslet a nosztalgikus csomagolású, termékek iránt, s tavaly óta Hétmillió kilónyi szaloncukrot akasztunk a fára. Fotó: Karnok Csaba új üdvöskének számítanak a kom- kis-banános, zselés-marcipános binált, különleges ízek, a gyümöl- és egyéb változatok, csös-joghurtos, rumos-diós, cso- KATKÓ KRISZTINA Az év utolsó negyedévében Matolcsy György gazdasági miniszter döntése értelmében újabb ipari park címeket adományoztak a pályázóknak. Két ütemben - először szeptemberben, majd novemberben - összesen 13 jelentkezőt tartottak érdemesnek az ipari park cím viselésére. Ezzel a döntéssel Magyarországon 148-ra emelkedett az ipari parkok száma. Az összesítések szerint 1997-ben 28, 1998-ban 47, 1999-ben 37, 2000-ben 21 pályázó dicsekedhetett a „különleges gazdasági övezetnek" számító címmel. Az újak között található többek között a CBA logisztikai és agráripari parkja Alsónémediben, a gödöllői, a sellyei, a szászbereki, valamint a Serena Ipari Park Siklóson. Többségük vállalkozókat, betelepülőket vár, akik a helyi adókedvezményeket kihasználva olcsón juthatnak hozzá infrastruktúrához, szakmai segítséghez. Csongrád megyében az utolsó fél év során nem változott az ipari parkok száma, maradt a már meglévő kilenc, vállalkozókat melengető és befogadó övezet. Jelenleg Kisteleket leszámítva valamennyi város (Szeged, Vásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Mórahalom) rendelkezik önkormányzati tulajdonú ipari parkkal, mellettük pedig több volt nagyvállalat üres csarnokait, ingatlanait is hasznosítják. Köztük a legtöbb vállalkozót a szegedi Kálvária ipari park fogadta be, de egyre szaporodik a beköltözők száma a szintén szegedi Heavytexben, valamint Nagylakon, a volt kenderfeldolgozóban. Ez utóbbi fejlődését a román határhoz való közelség jócskán fellendítheti az elkövetkezőkben.