Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-15 / 292. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR­SZOMBAT, 2001. DECEMBER 15. Harry Potter Szegeden is hódít A varázslat elkezdődött Miközben a pszichológusok és lel­készek egy csoportja egyre heve­sebb harcot indít a Harry Potter-je­lenség ellen, addig a regényből ké­szült film minden eddigi rekordot megdöntött. A csütörtöki magyar­országi premier óta már nálunk is siker a Harry Potter-film. A teremben felgyulladnak a fé­nyek, vége a vetítésnek. Óriási taps, és üdvrivalgás kíséretében hagyják el a gyerekek a Korzó Mozit: Harry Potter jött, látott és győzött. A sze­müveges varázslóinas történetét eddig emberek milliói látták világ­szerte, és most hazánkba is meg­érkezett. A gyerekek és szüleik már nemcsak a könyv lapjairól ismer­hetik meg, /. K. Rowling mesevilá­gát. A Korzó Moziban ma játsszák utoljára a Harry Potter és a böl­csek kövét, de aki eddig nem látta, az még megnézheti a Szeged Plazá­ban. A nem igazán rövid, több mint két és fél órás filmet a kisebb gye­rekek is pisszenés nélkül nézték végig. A cselekménydús mozifilm változtatás nélkül igyekszik vissza­adni a könyv hangulatát történetét. Telitalálatnak bizonyult a szereplők kiválasztása is. A Harryt, Hermi­onét és Rot alakító gyerekek színé­szi gyakorlat nélkül is mély átérzés­sel játszották szerepeiket, bár egyes kritikusok szerint a történet moz­galmassága miatt az érzelmekre nem jutott elég idő. A három ifjú színészpalánta hamar belopta ma­gát a nézők szívébe, különösen a Hermionét alakító bájos kislány, Emma Watson játéka tetszett a mozilátogatóknak, de az sem volt véletlen, hogy a tizenhatezer je­lentkezőből éppen Dániel Radclif­fet választották ki az ifjú varázsló, Harry Potter szerepére. Vörösné Séllei Emma a Belváro­Az első kötet óta arra vártak, hogy végre filmen is láthassák. Fotó: Schmidt Andrea si Mozi vezetője mesélte, hogy nem csak a gyerekek érdeklődnek a film iránt. A pedagógusok, szülők szíve­sen kísérik el a kicsiket, de nemcsak az ő kedvükért ülik végig a két és fél órát. Olyan eset is előfordult, hogy egy apuka azzal hívta fel a mozit, hogy nagyon tetszett neki a film, és az egész családnak meg akarja mutatni. Az érdeklődés ta­lán a film misztikus, néhol horro-­risztikus világának köszönhető. Ónozó Erika is elkísérte gyerme­két a vetítésre. Szerinte ez az évszá­zad filmje. Nem érti azt a felhábo­rodást, ahogy egyes emberek fo­gadják a történetet. Úgy véli, hogy a gyermekek vannak olyan intelli­gensek, hogy különbséget tudja­nak tenni valóság és fikció között. Dági Katalin, pedagógus is nagyon élvezte a filmet. Szerinte, amit az iskolákban történelem órákon ta­nítanak, néha sokkal erőszakosabb részletekkel is szolgálhat, mint Harry története. A legfontosabb mégis a gyerekek véleménye, mely már korántsem oszlik meg annyira. A vetítésről mosolygó, vidám arcokkal jött ki mindenki. Pintér Bence el volt ra­gadtatva a filmtől. Anyukája ugyan nem látta, de a fiú rajongása miatt már ő is tervezi, hogy kezébe veszi a világhírű regényt. Juhász Tamás­nak nagyon tetszett a film, hatásá­ra valószínűleg a könyvet is el fog­ja olvasni - mondja. Úgy tűnik, minden idők eddigi legnézettebb mozifilmje Magyarországon is ha­talmas sikert aratott. PATARICZA KATA A vásárhelyi kérést elutasította a Legfelsőbb Bíróság Parttalan ingatlanvita Nem vezettek eredményre a Csongrád Megyei Önkormányzat által kezdeményezett tárgyalások Hódmezővásárhellyel, illetve Szeged­del a múzeumi kiállítóhelyek, illetve ingatlanok ügyében. Szeged vár­hatóan csak a Dorozsmai szélmalom működtetési jogát kapja meg. Ezenkívül a megyei önkormányzat Vásárhely tulajdoni igényével kap­csolatos tárgyalások felfüggesztését tervezi, mivel a Tbrnyai János Múzeum épületére vonatkozó jogvitában meg akarják várni a bíró­ság állásfoglalását. A hódmezővásárhelyi és a megyei önkormányzat múzeumi ingatlan­vitáját eldöntendő első bírósági tárgyalásra mégis Szegeden került sor, miután a Legfelsőbb Bíróság elutasította a vásárhelyi önkor­mányzat által a szegedi, illetve a megyei bíróság ellen benyújtott el­fogultsági kérelmét. A per oka az volt, mutatott rá Rapcsák András polgármester, hogy véleményük szerint a várost illeti meg a Tornyai János Múzeum Szántó Kovács Já-' nos utca 18. szám alatti épületének tulajdonjoga. A megyei önkor­mányzat azonban csak a Csúcsi Fazekasház, a Kopáncsi Tanyamú­zeum és a Papdi-féle szélmalom használati jogáról mondana le. Ott József, a megyei önkormány­zat alelnöke elmondta: ezeket a ki­állítóhelyeket is feltétellel adnák a város kezelésébe. A műtárgyak tulajdonjoga továbbra is a megyei önkormányzaté maradna. Emel­lett a Móra Ferenc Múzeum együttműködési megállapodást kötne a kiállítóhelyekre vonatko­zó megyei múzeumi szakmai fel­adatok ellátására. Minderre pe­dig azért kerülhet sor, tudtuk meg Ott Józseftől, mert a megyei ön­kormányzat még februárban uta­sította elnökét, kezdeményezze a helyi jelentőségű, elsősorban a szegedi és vásárhelyi kiállítóhelyek átadását a két város számára. Rapcsák András hangsúlyozta: Hódmezővásárhely az eredeti ajánlatnál többre, a teljes városi múzeumi hálózat átvételére je­lentette be igényét. A megyei ön­kormányzat azonban érdemben nem foglalkozott a kéréssel. Az al­elnök ezt azzal indokolta, hogy az ellentétes lenne a 2001. évi múzeumi törvénymódosítás előírásaival. A két önkormányzat képviselői októberben mégis kísér­letet tettek arra, hógy a megyei közgyűlés állásfoglalásának meg­felelően egyeztessék álláspontja­ikat. Ezen a tárgyaláson szóba ke­rült az Alföldi Galéria működte­tésének átadása is. Ám ez sem vezetett eredményre. Hódmezővá­sárhely ugyanis nem fogadta el a megyei önkormányzat által tá­masztott feltételeket. A gyűjte­ményt befogadó ógimnázium épü­lete ugyan már tavaly Vásárhely tulajdonába került, a megyét jelen­leg a használati jog illeti meg, de a Tornyai János Múzeum épüle­teinek tulajdonjogi kérdéseiben nem sikerült megállapodniuk. Meghiúsult ugyanis az a korábbi megállapodás, amit még az a hód­mezővásárhelyi közgyűlés hagyott jóvá, amely Rapcsák András pol­gármesteri pozíciójából történt felfüggesztése idején működött. Ennek értelmében a megyei ön­kormányzat által átadott vásár­helyi tűzoltólaktanya épületéért cserébe a város átengedte volna a Szántó Kovács János utca 18. szám alatti, múzeumi feladato­kat szolgáló ingatlan tulajdonjo­gát. Rapcsák András szerint nincs min vitázni, hiszen a múzeum mindkét épületének Hódmezővá­sárhely a bejegyzett tulajdonosa. Miután ezt a körülményt a megyei önkormányzat nem hajlandó el­fogadni, bíróság dönt majd az ügy­ben - hangsúlyozta Rapcsák. A napokban meghirdetett tárgyalást azonban elnapolták. Hódmezővá­sárhely jogi képviselője ugyanis kérte a megyei bíróságtól, hogy szakértők állapítsák meg az in­gatlanforgalmi értékét. N. RÁCZ JUDIT Karácsonyváró a megyeházán Karácsonyváró találkozáson vettek részt teg­nap este a megyeháza Csongrád Termében hat megyei és szegedi nyugdíjasegyesület és civil szervezet tagjai. Közöttük voltak azok a hagyományőrző egyesületek is, amelyek az '56-os forradalom eszmeiségét, illetve a vi­tézi rendek tradícióit ápolják. A Pofosz, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az '56-os Vitézi Lovagrend, a Dél-alföldi Nem­zetőrök Egyesülete, az Egyesült Királyság Szent György Lovagrend Dél-alföldi Rajonja és az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Csong­rád Megyei Szervezete képviseltette magát teg­nap a megyeházán megrendezett karácsonyvá­ró ünnepségen. A megjelentek között volt Ba­logh László országgyűlési képviselő, valamint Futó Antal, a szegedi önkormányzat nyugdíjas­kérdésekkel foglalkozó főtanácsadója is. A szónokok - Somi Imre, Fejér Dénes, Balogh László, Futó Antal, Aradi Antal, Palotás József és Szögi Zoltán - egyik legszebb ünnepünk, a karácsony, közeledtével a megértésről, a szoli­daritásról beszéltek. Előtérbe helyezték azon­ban a magyar nemzet szellemi és anyagi fel­emelkedésének szükségességét, azt a kívánal­mat, amely mind a fiatal, mind az idősebb ge­neráció részéről megnyilvánul napjainkban. Leszögezték: a boldog, békés társadalom ví­ziójának közvetítése és megvalósítása a fiatal korosztályra hámi, de ebben segítségükre lesz­nek azok is, akik átélték '56 poklát, Kádár bör­töneinek „falait simogatták", s számkivetett­ként, sorsüldözöttként élték meg az elmúlt 45 évet. A közös megemlékezésen fellépett Kátó Sán­dor színművész, Nagy Gábor, a népi hagyomá­nyokat ápoló szegedi köcsögdudás, Korom Rita, a Juhász Gyula Általános Iskola 8. osztályos ta­nulója, Szálkái Sándor és Stanczel Ádám, az SZTE zenei konzervatóriumának hallgatói is. K.F. Téli élet a vadasparkban Télen sem kell kiakasztani a Sze­gedi Vadasparkra a zárva táblát, hiszen a behavazott erdőben va­ló sétálgatás mellett számos prog­ram várja még a családokat. A hideget tűrő állatok maradtak a kifutóikban, csak a trópusi fajo­kat tették fűtött helyre. A park la­kói közül többen a csikorgó hi­degben érzik igazán elemükben magukat, ilyen az európai hiúz vagy az ázsiai pusztákon honos kiang. A havas út nyitott könyv azok szá­mára, akik értenek a nyomolvasás­hoz. A Szegedi Vadaspark mint­egy 40 hektárnyi területén számos állat szabadon kóborol. Telente őzek, rókák, vidrák csapásaira buk­kanhatnak a figyelmes látogatók. - Télen más arcát mutatja a va­daspark. Amíg a város utcáit né­hány óra alatt fekete latyak borít­ja, addig nálunk az idő fölmelege­déséig megmarad a tiszta szűzhó - mondta Gősi Gábor igazgató. A hidegben sem csöndes a park. Hét­köznap több iskolás és ovis csoport is kijön, hogy „élőben" láthassák azt, amit eddig csak a tanköny­vekben láttak. A szerdai közgyűlésen végre he­lyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a park er­dejét és a Sancer-tavakat. így mos­tantól háboríthatatlanul élhetnek ELPUSZTULT A HÓPÁRDUC Egyik napról a másikra elpusz­tult a Szegedi Vadaspark egyet­len hópárduca. Ezt a nagyon ritka nagymacskát gyönyörű bundája miatt még ma is va­dásszák őshazájában, Közép­Ázsia hegységeiben. Európá­ban mintegy 220 példánya él különféle állatkertekben, va­dasparkokban. A hétéves Ulon 1996-ban került Zürichből Szegedre. Az európai fajmegmentő program keretében jövő nyáron kapott volna társat, egy fiatal nőstényt. Ezt azonban már nem érhette meg. A hópárduc egyik napról a másikra bénult le - mondta Gősi Gábor, a Sze­gedi Vadaspark vezetője. Az állatorvos előbb antibiotiku­mokat adott neki, de állapota nem javult. Este megműtöt­ték, mert arra gyanakodtak, hogy elzáródtak a belei. De idegen testet nem találtak az állatban. Egy éjszakán át infú­zión keresztül táplálták, de másnap reggelre elpusztult. A tetemet fölküldték az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe, hogy kiderítsék a halál okát. itt az állatok, növények. A lomb­jukat vesztett fák között könnyeb­ben észre lehet venni megbújt ál­latokat. Sok faj nem került téli szállásra. Az Andokban őshonos tevefélék, a vikunya, a láma és a guanakó kifejezetten örül a hideg­nek. A Föld legészakibb majmai, a japán makákók is jól tűrik a zord időjárást. Mint ahogy a nevük (hó­majom) is mutatja, vígan játsza­doznak a hóban. Sőt van olyan la­kója a parknak, amely telente fö­lébred a nyári tunyaságból. Az eu­rópai hiúz a forróságban szinte egész nap szunyókál, most pedig bebarangolja az egész kifutót. Az egzotikus állatokat viszont téli szállásukra költöztetik. A se­lyemmajmocskák, az óriáskígyó, a papagáj és a leguán fűtött helyi­ségben várják a nyarat. A szibé­riai csíkos mókus, vagyis a burun­duk beássa magát a földbe és téli álmot alszik. Enyhébb időben azért előjön, fölkeresi rejtett éléskam­ráit, jól megtömi bendőjét, és irány ismét a meleg vacok. - A téli hónapokban van a leg­több kiadásunk, épp akkor, amikor legkevesebb a bevételünk - tette hozzá az igazgató. Novembertől március 15-ig ötvenszázalékos ked­vezménnyel várják a látogatókat. A csoportoknál egy gyerek belépője olcsóbb, mint egy villamosjegy. A tél sokkal több munkát köve­tel a park dolgozóitól. Ügyelni kell, hogy a szabadban lévő állatok alatt mindig legyen tiszta és jó vastag alom. Az itatójukban naponta többször kell cserélni a vizet, mert gyorsan befagy. A táplálás sem gye­rekjáték. Telente az állatok jóval több energiát használnak föl testük melegen tartására, ezért többet, táplálóbbat esznek, illetve sok vi­tamint is kapnak. A park tíz hiú­za és két bengáli macskája heten­te 30 egérrel, mintegy 47 kiló egyéb hússal és 30 darab tojással fűti magát. A patások heti normája a különféle szemes takarmány mel­lett 602 kiló széna. A 44 majmocs­ka és maki többek között 352 liszt­kukacot, 132 tücsköt ropogtat el a zöldségek, gyümölcsök mellett. Va­lamint egy egész csirkén is osz­toznak az apró jószágok. A téli parkot leginkább a gyere­kek élvezik. Órákig képesek ba­rangolni a behavazott erdőben. A zooiskolában rengeteg program kö­zött válogathatnak. Etetőt készíte­nek a madaraknak, megtudhat­nak érdekes dolgokat a telet átal­vó állatokról. Az igazi szenzáció azonban Gary, a tevecsődör vastag bundája. Ezt a puha takarót ta­vaszra a kétpúpú nagy csomók­ban levedli és ebből az apró kezek csodálatos díszeket szőnek-fon­nak. A Szegedi Vadaspark hétfőtől va­sárnapig 9-től 16-ig várja a látoga­tókat. KORMOS TAMÁS Nem tudni, mitől pusztult el Ulon. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents