Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

Szerda, 2001. december 12. Növények a lakásban Télikert, az épület szerves része Munkatársunktól Mindenki természetes vágya, hogy több napfényt, zöld növényeket, színes virágokat lásson maga körül, akár városban, akár falun él. így télvíz idején érezzük csak ennek igazán hiányát, de erre is van megoldás: a télikert, ami gyönyörködtet, és még a ház fűtését is segítheti. A történelem folyamán számos olyan épületfajta alakult ki, amely intenzíven hasznosítva a napfényt, zölddel veszi körül az embert, és átmenetet képez művi és természetes környezet között. Ilyenek a növényházak, üvegházak, amelyek elsősorban mezőgazdasági céllal működnek. A télikert ennek olyan különleges változata, amely évszaktól, napszaktól és külső hőmérséklettől függetlenül a természetet hozza közel. Emiatt kialakítása jelentősen eltér a növényházakétól. Mivel állandó tartózkodásra használjuk, így fűtése, árnyékolása, szellőzése és hőszigetelése is gondosabban megoldott. Rendeltetése miatt itt főleg dísznövényeket és egzotikumokat helyeznek el. Az épület szerves részét képezi, a többi helyiségekkel összenyitottan. A télikertek fogalmát azonban ennél tágabban kell értelmeznünk. Ma már azokat az épületrészeket és belső tereket is télikertnek nevezzük, amelyekben nincsenek növények, de szinte valamennyi szabad felületük üvegezett, s így teremtenek közvetlen kapcsolatot a természettel. A télikert korábban a főépülettől függetlenül állt, ma azonban erre nem mindig van elegendő hely és pénz, ezért általában összeépülnek a lakóépülettel. A télikert növényeit a napfény élteti, és működésének lényege, hogy a napsugárzástól felmelegedett üvegfelületek, szerkezetek és levegő éjszaka leadja a hőt, így ezzel megakadályozzák a kedvezőtlen lehűlést. Ezért nem mindegy, milyen szögben és mennyi ideig éri a napsugárzás a felületeket, hogyan kapcsoljuk a lakás többi részéhez. A jó télikert reggeltől estig benapozott, szellőztethető, hogy ne melegedjen fel túlságosan. Az üvegfelületek légés párazárósága megegyezik a lakóház többi ablakáéval. A külső határoló felületén kettős, a lakással határos oldalain egyszeres üvegezésű, így hőmérséklete állandóbb. A reflexiós üvegek alkalmazása kerülendő, mert a fény növények fejlődéséhez szükséges alkotóit nagymértékben kiszűrik. Az üvegtáblák nagyok, jó fényáteresztők, ám szükség esetén árnyékolhatok, de ne használjunk sötét vagy fekete anyagokat. Jó hatást érhetünk el, ha pergolára lombhullató növényt futtatunk, ami télen segíti, nyáron akadályozza a benapozást. Forrás: Kószó József Télikertek Sibylle Zehle otthona Saját elképzelése szerint... Munkatársunktól Tiszta egyszerűség. Az írónő, Sibylle Zehle részben azáltal vált híressé, hogy híres hotelekről írt beszámolókat a világ minden tájáról. Az építész, Roderich Fich már körbeutazta a földet, mikor nekilátott, hogy megtervezze ezt az épületet. Összetalálkozott tehát két olyan ember, akik a jól megtervezett, magas minőségű épületekről, berendezésekről kivételesen nagy tapasztalattal rendelkezett. Ennek tükrében ugyancsak meglepő az, amit látunk. Az egész .annyira spontán, annyira tisztán egyszerű, hogy el sem hisszük, hogy ezt valaki tervezte. Valószínűleg így is van. Olyan ez a lakás, mintha valaki egyszerre tapasztalatokkal telve, és a pillanatok szeszélyeinek hódolva rendezné be lakását. Az épület terei kellemesek, jól lakhatók. A bútorokon, berendezési tárgyakon látszik, hogy gazdájuk élvezi az általuk nyújtott élményt. Az is látszik ezeken, hogy nemcsak egy élet kiállítási tárgyai, hanem a mindennapi használat jóleső kellékei is. Mit is értünk ezen? Egy lakás kialakításakor és berendezésekor sokszor külső szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyen például az, hogy a reprezentációs igényeknek is meg kell felelni. Különösen fontos ez közismert embereknél, hírességeknél, akiknél sokan megfordulnak, sokan látják lakásukat, akár hivatalos, akár magán minőségben. A lakberendezés, sőt a belsőépítészet legnagyobb feladata, hogy az jól szolgálja a személyes vágyakat. A legtöbben abba a hibába esnek, hogy lakásukkal mások előtt kívánnak reprezentálni, s közben saját igényeiket háttérbe szorítják. A tervezőnek segítenie kell a lakókat, hogy személyes vágyaikat meg tudják fogalmazni. Sibylle Zehle írónő lakása ilyen szempontból a kivételek közé tartozik, mert saját maga kényelmére rendezte be. Fontosabbnak tartotta, hogy a lakás annak nyújtson kényelmet, aki benne él, személyes igényeit szolgálja, úgymond személyes teret hozzon létre. Ez az elv nem csak a képen látható nappalira vonatkozik, hanem az egész lakásra. Nem foglalkozott azzal, kinek tetszik és kinek nem, kinek mi a véleménye. Ebből a szempontból példaértékű ez a lakás. A kényelem volt az elsődleges szempont A télikert sokrétűen, a lakás bármely, kikapcsolódást, pihenést szolgáló helyiségeként használható Lakóház télikert jellegű lakás-kert kapcsolattal