Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

Szerda, 2001. december 12 A kemence építése fektetéséből készült. A kemencetest fejlettebb kialakítása, amikor a hódfarkú cserepet 6-8 cm széles csíkokra vágták és 1 cm hézaggal falszerűen rakták kötésben a kívánt formára. Az ilyen kemence gyorsabban és erősebben melegedett fel. Tetejét egész cseréppel vagy laposvassal hidalták át és igényesebb esetben kemenceszélezővel alakították ki a felső.lezáró profilt. Századunkban, igen ritkán, kályhacsempéből is készítettek kemencét. Ez kívülről a cserépkályhához hasonlított, de működését tekintve klasszikus kemence. Végül árpapolyvás sárral a kemence falát kívül és belül is betapasztották. A belső térbe szánt anyagba sót is tettek, így jobban tapadt és nem vált le a felületről. A kemenceszáj akkora volt, hogy beférjen rajta egy nagyobb fazék és a sütőlapát. Ügyeltek, hogy ez a körülbelül 45x50 cm méretű nyílás a kémény középvonalába essen. A kemenceszáj boltövét mindig pelyvás sárba rakták, mert ez nem repedezett meg később sem. Legjobb volt, ha a kemenceszáj kifelé szűkült. Ha a kemenceszáj kicsi lett, a kémény nem jól húzott, a tűz nem jól égett. A jó kemencében a tűz megfordult és 4-6 'adaggal fel lehetett fűteni. A füstelvezetés Érdekes a kemence füstelvezetése. A legkorábbi változatoknál a fűtőhelyiségbe, a konyhába visszaáramlott a füst a kemenceszájon át. Ennél fejlettebb az a megoldás, amikor a kemencének két szájnyílása volt: egy a közfalban, egy pedig előtte. A kettő közötti részbe kapcsolódott be felülről a kürtő, amely elvezette a füstöt a tetőn kívülre. Az elkészült kemencét, a száradást követő 3-4 hét múlva kiégették, gyenge majd erősödő tűzzel. Közben "persze nagy gőz keletkezett, ami természetes volt. A kiszáradt és lehűlt kemencét kívülről többször bemeszelték, ritkábban dekorálták. Ha épített padka nem volt, falócát készítettek köré és ezzel használatba vették. Fűtőanyaga sok minden lehetett: szalma, szárízek, venyige, rőzse, hogy a láng nagy felületen érje a kemence falát. Kenyeret, tésztákat, lángost, tököt, húsokat sütöttek, levest, főzeléket vagy kukoricát főztek, gyümölcsöt aszaltak,-napközben vizet melegítettek, illetve krumplit sütöttek vagy főztek benne. A jó gazdasszony korán reggel, még világosodás előtt jól befűtötte kemencéjét, mert szégyen volt, ha a kéményt füstölni látták. A kemence azonban a szabadban is felépíthető. Ilyenkor természetesen nem mint fűtőtest, hanem mint sütőkemence szolgál. Ez is kombinálható katlannal és húsfüstölővel is. Az időjárás ellen célszerű cserépborítással vagy önálló tetővel védeni. Építhető a ház udvarán vagy nyaraló kertjében, diáktáborokban, csárdák, fogadók udvarán. A külső kemence köré célszerű pihenőegyüttest tervezni ülőhelyekkel, asztallal szalonnasütővel, kandallóval ami így a társasági élet központja lehet. Új szerepben a kemence Egy mai házban persze a kemence már más szerepet tölt be, de óvni szeretnénk mindenkit az egyszerű újításoktól a kemence építésének több száz éves gyakorlata során a módszereket és a fogásokat a célszerűség alakította ki. Megváltoztatásuk, leegyszerűsítésük szinte biztosan hibás eredményre vezet. Az építésnek mai anyagokkal és technológiákkal történő modernizálása (betonfal, vasváz...) nem lehetséges, de nem is szükséges. Ne felejtsük, hőnek kitett helyeken betont, cement- vagy mészhabarcsot ne használjunk! A fenti módszerek közül a cserépből rakott eljárást javasoljuk mindenkinek, mivel ez tartalmazza a legkevesebb különleges fogást és ismeretet, a hozzá való anyagok is beszerezhetők. A kemence régen is a lakás központja, az együttlét színhelye volt. Melege, kényelme hozzá tartozott a bensőséges hangulatú, meghitt családi élethez, és múltbélihez hasonló összetartó erejét a mai lakásban és családban is ki tudja fejteni. Ezt mutatják példáink, amelyek még ma is használatos, tótkomlósi kemencék. Sós József Udvari kemence egy tótkomlósi ház udvarán 1976-ból A kemence építéséhez nem kellett különösebb szaktudás, csak a helyi anyagok ismerete és a kemenceépítés néhányszori megfigyelése. Ezért az ügyesebbek mindig maguk készítették házuk kemencéjét. A kemencekészítéshez használt agyagot a ház udvarán áztatták, néhol egész éjszaka, közben kapával többször átforgatták, majd taposás után szalmatöreket kevertek közé. Karvastagságú hurkákat formáltak belőle, esetleg szalmába is forgatták ezeket. A kemencét a szoba bejárati ajtaja mellé készítették. A esem; mindig nyáron, mert ekkor volt legjobb a száradás, ami így is hetekig eltartott. Mivel a kemence lényege a jó alap volt, ezért először a kemence helyét jól ledöngölték és agyagtéglából 1,5 tégla vastag köpenyfalat építettek, körülbelül 1,5 m átmérőben. Ez a fal a leendő padka vastagságát és magasságát is megadta. A padka készítésénél ügyeltek a homloklap dőlésére is: falazáskor a sorokat kijjebb rakták, hogy a csizmasarokkal ne rugdossák majd le róla a meszelést. Az így körülkerített részt feltöltötték földdel, és legfelül 20 cm légszáraz homokréteget tömörítettek be hőszigetelésként. Erre 3-4 vödörnyi tört üveget is >kemence tiszta és esztétikus tettek, mert ez jól visszasugározta a hőt a kemence fűtőtere felé. Ezután a kemencefenék készítése következett. Legjobb erre a gyengén égetett tégla, amelynek közeit homokkal töltötték ki, az elkészült felületet pedig egy másik téglával lecsiszolták. Gondosan ügyeltek a felület vízszintességére, mert sütéskor a féloldalas tepsiben rosszul sült az étel. A kemence fűtőtere Következett a kemence fűtőterének kialakítása, az előkészített anyagból. Az archaikus változatoknál ez fűzfavessző és karóvázra hordott agyagtapasztásból, vagy az agyaghurkák egymásra A tótkomlósi szlovák tájház szögletes formájú kemencéje 1886-ból, amit a környék híres festőasszonya, Tomka Judit néni díszített A Cseh és Társa Építőipari Kft. fuvarozást vállal: • KCR 3000-es IFA tehergépkocsival • IFA billenőplatós tehergépkocsival • IFA konténerszállító tehergépkocsival Bérelhető építőipari gépek: • Önjáró mixerek (4 ms/óra) • Betonszivattyú (15 m3/óra) • Vibrohenger • Rotoros betonsimító • Döngölő (béka) • Lapvibrátor • Aszfalt-beton vágógép • Tolólapos mélyásó (EÓ) • Weimar forgórakodók Érdeklődni: Zsoldos Zoltán telepvezetőnél Szeged, Cserje sor 6. Tel.: 62/462-726 vagy 30/23-98-681 Karácsonyi meglepetéseit vásárolja a FIX-PONT-ban • Toll kispárna 550 Ft • Toll nagypárna 1300 Ft • Tollpaplan 140x200 4100 Ft • 150x200 normál lepedő 630 Ft • 100x200 frottír gumis lepedő 800 Ft • 200x200 frottír gumis lepedő 1300 Ft * * * Szőnyegpadlók 400, 500 cm szélességben 720 Ft/nm-től PVC-k 100, 200, 300, 400 cm szélességben 600 Ft/nm-től Futószőnyegek 67, 80, 95, 100, 120 cm-es 720 Ft/fm-től * * * udS^jjas&jjjy'Dgi&Lh nSisdöa £KI®ID8 185x270 -L3-0ÖŐ Ft helyett 8900 Ft 160x220 Ft helyett 5900 Ft 60x 100 —T40Ö"Ft helyett 1100 Ft Törülközők, törlőruhák, karácsonyi asztalterítők, viszosvásznak, fürdőszobaszettek és egyéb lakástextíliák nagykereskedelmi áron kaphatók! Szeged, Dorozsmai út 14. '^Nyitva: H.-P.: 9.00-17.00-ig. Szo.: 9.00-1 2.00-ic Tel./fax: 543-520 ROfÁL szőnyeg és bútor a Pennyvel szemben, Dorozsmai út 33. Nyitva: h.-p.: 9-18-ig, szo.: 9-12-ig. Tel.: 62/461-903 DEC. 16., 23. NYITVA TARTUNK! Megújult árukészlettel és karácsonyi akcióval várjuk Vásárlóinkat. Ha szőnyegből 20 000 Ft felett vásárol, ajándékot kap. - Gyerekszőnyeg 2x150lm . Szekrénysorok 57 000 Ft-tól - Heverők ÉPÍTŐANYAG Pa és njaayag P' N Nyílászárók 498-848 Szeged, Debreceni u. 1M Teleptiety: Sieged, Algyői út 42. Tel.; 499-010 VegyenKerösfalaS^^gí któ érőit/ jőv®re építkezésehex