Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-06 / 258. szám

KEDD, 2001. NOVEMBER 6. EGY SZÁZALÉK 7 Hungaricum Klub: az asztali kultúráról Munkatársunktól A hét utolsó napjaiban, a gasztronómiáé lesz a főszerep a szegedi Forrás Hotelben. November 8-9én ugyanis Európai jövő magyar identitás címmel szakmai konferenciát rendeznek arról, miként őrizhetik meg helyüket a világban és itthon a hagyományos hazai izek és szokások. A Hungaricum Klub, amelyet a magyar asztali kultúra négy tradicionális reprezentánsa - a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., és a Zwack Unicum Rt. hozott létre, kétnapos konferenciát rendez Szegeden. A rendezvény mind a magyar gasztronómia iránt elkötelezett szakemberek, mind a kulináris élvezeteknek lelkesen hódoló laikusok számára érdekes programot kínál. Szenth'ányi István az Európai integrációs bizottság elnöke nyitóelőadásában arról beszél majd, milyenek a magyar esélyek az unióban. A Herendi porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, Kovács József „tálalásában" szó esik arról, milyen az asztali kultúra a világban, a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója, Hegedűs Zoltán arról beszél, milyen a tradicionális magyar termékek megítélése, imázsa itthon és külföldön, majd a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója, Bihari Vilmos a hazai gasztronómiai trendekről szól. A konferencia során terítékre kerülnek olyan kérdések, mint a turizmus szerepe a magyar termékek megismertetésében, vagy hogy miként viselkednek nagy múltú magyar márkák a multinacionális cégek kezében. A konferencia pénteken délben zárul, s az utolsó előadásból kiderülhet, miként érdemes a nemzeti értékeket megőrizni az EU-ban. A négy klubtag egyike a Pick. Sok múlik a csomagoláson. (Fotó: Gyenes Kálmán) FIZETETT HIRDETÉS -I KAMARAI HÍREK A Vállalkozások és az euró 2001. október 24-én került sor az Európa Klub keretein belül a Vállalkozósok és az euró című rendezvényre. Az előadók, Soós János, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa és dr. Pallagi Attila, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Szegedi Fiókjának igazgatója tájékoztatta a hallgatóságot az euró bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a bevezetéssel kapcsolatos problémákról és annak hatásairól. Az előadók felhívták a jelenlévők figyelmét, hogy 2002. január 1jétől forgalomba kerülnek az euró bankjegyek, s a nemzeti bankjegyek visszavonásra kerülnek. Az euró bankjegyekről és az érmékről felkészítő tanfolyamot szervez kamaránk december hónapban, melyen az MNB szakemberei közreműködésével az érdeklődők megismerkedhetnek az új fizetőeszköz mintapéldányaival, jellegzetességeivel és azonosítási lehetőségeivel. Az Európa Klub következő rendezvényének témája az Európai Unió Versenyjoga. Az előadások időpontjáról később tájékoztatjuk a jelentkezőket. Várjuk minden érdeklődő előzetes jelentkezését rendezvényeinkre! Mestervizsgatanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indit a következő szakmákban, októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő-menedzser, szobafestőmázoló és tapétázó, gázvezeték" és -készülékszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, pék, pincér, vendéglős-fogadós. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62/486-987/182-es telefonszámon kérhető. (x) A jó közlekedésért jól is kell lobbizni Minden út az unióba vezet Jövő hét végén Szeged ad otthont egy országosan is nagy jelentőségű szakmai rendezvénynek: a Tisza-parti városban harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Közlekedési Konferenciát. A program egyik szervezője a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, melynek elnökével, Szeri Istvánnal arról beszélgettünk, miért működik a közlekedési lobbi, s hogy mekkora kátyúkat kell kikerülni az unióba vezető hazai utakon. - Itt tárgyal majd a magyar és a jugoszláv közlekedési miniszter, előadásokat tartanak az uniós tárgyalások ismert szakértői és a magyar közlekedési cégek első emberei. Ennek gyakorlati haszna is megmutatkozhat a térségben? - A konferencia Szegedre telepítésének van egy látens lobbiértéke is. Furcsa, de az autópálya nemléte ez esetben kis segítség, hiszen a vendégek nagy része nem vízen és levegőben érkezik majd... Komolyra fordítva a szót: a rendezvény keretében szeretnénk áttekinteni a közlekedés legSzeri István: az autópálya ügye megkerülhetetlen. (Fotó: Miskolczi Róbert) fontosabb területeinek - nemzetközi árufuvarozás, személyszállítás, szállítmányozás, vasút, folyami és tengeri hajózás - helyzetét, egyrészt a csatlakozás tükrében, másrészt regionális szemléletünk szerint. Érdekesnek ígérkezik a magyar és a jugoszláv közlekedési miniszter találkozója, hiszen a két ország között még a Nagy-Jugoszlávia idején kötött közlekedési szerződések vannak érvényben. Bár a csatlakozás az ország számára jelent kihívást, ám egy hármas határ közelében fekvó, folyóparti nagyváros és térsége nyilván több konkrét feladatot fogalmaz meg, aminek megoldásához több segítséget is kaphat. - Említette az autópályát ... - Igen, az autópálya kérdése kikerülhetetlen lesz. A Helsinki korridort - melynek ez a sztráda is része - meg kell építeni, e kérdésben államközi egyeztetések rónak feladatot e térségre, függetlenül a hazai, koncessziós huzavonától. Ezt a helyzetet mihamarabb tisztázni kell, úgyhogy a következő két év jelentős változásokat hozhat. Az autópálya mellett komoly helyi téma még a Szeged-Kikinda-Temesvár vasútvonal fejlesztése, a térség gazdaságán ugyancsak lendítő Bega-Maros hajózhatóságának kérdése és a pályázati pénzből megvalósuló határátkelő-építés. - A hazai közlekedési infrastrukrúra a magyarok többsége szerint hagy némi kívánnivalót maga után. Miként vélekednek erről a brüsszeli és a magyar szakemberek? - Minden fejlődéshez pénz és konkrét terv kell. Sorskérdés a sztráda mellett a magyar utak állapota is, ezekre rengeteg időt és pénzt kell fordítani a jövőben. Előnyös változást jelenthet, ha a MÁV által jelenleg kizárólagosan használt vasúti pályák megnyílnak, s a szabad infrastruktúra használata megvalósul. Ugyancsak rengeteg lehetőséget tartogat számunkra, hogy a Tisza nemzetközi folyó lett, ami azt jelenti, hogy országhatárokon át hajózható. A konferencián egyébként a legfrissebb brüsszeli információk is elhangzanak majd, s hír minden bizonnyal lesz bőven, mert a tárgyalások gőzerővel zajlanak. Számos kérdést még a belga elnökség idején jó volna lezárni, erre november közepéig van idő. Nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy az unió kapujában vagyunk: elérhetővé váltak a célok, s élesebb a verseny. O. K. K. A kisvállalkozások csak a papírforma szerint veszteségesek? Idén a kicsikre is figyel az APEH A pénzügyminiszter 1996 óta minden évben rendeletben állapítja meg, hogy bizonyos szakmákban mekkora jövedelemmel rendelkezzenek az egyéni vállalkozók. Gyanússá az azok az adózók válnak, akiknek bevételei nem fedezik a kiadásaikat, vagyis veszteségesen gazdálkodnak. Az APEH a tartósan veszteséges vállalkozók kategóriájába azokat az adózókat sorolja, akik folyamatosan, általában egymást követó három esztendő során mindig mínusz előjellel végződő mérleget készítenek. Az adóhatóság már eddigi ellenőrzései során is odafigyelt azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaik alapján csak kenyéren és vízen élnek, ebben az esztendőben azonban elhatározta: reflektorfénybe állítja a veszteséges, avagy nagyon alacsony jövedelmet kimutató egy-két személyes cégeket. Szeptember végéig az országban több mint 52 ezer kis- és közepes vállalkozás adóelszámolásait ellenőrizték teljes körűen az APEH szakemberei, 44 százalékkal többet, mint 2000 első kilenc hónapjában. Októberig a hivatal további majdnem 165 ezer úgynevezett célellenőrzést végzett kisés középvállalkozásoknál. Az „elszámoltatásból" azonban sokan kimaradhatnak, hiszen Magyarországon összesen 846 ezer kis céget, egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága a tartósan veszteséges egyéni vállalkozókra is figyel már egy ideje - tájékoztatta lapunkat Pártosné dr. Farkas Márta sajtószóvivő. Mint mondotta, az 1997-1-999 között veszteséget kimutatók közül 780 egyéni vállalkozót és 101 társas vállalkozást tartanak számon. Sajnos, a véletlenszerűen kiválasztott adózók mindegyikénél találtak valamilyen hibát, azaz a vizsgálat APEH-nyelven szólva megállapítással zárult. A hivatal tapasztalatai szerint a legtöbb esetben azért mutattak ki veszteséget a vállalkozók, mert az úgynevezett elábé összege meghaladta az árbevételt (túlzottan alacsony haszonkulcsot alkalmaztak: az árukészlet beszerzési és eladási ára között olyan kicsi volt a különbség, hogy az eleve csak veszteséget hozhatott). Ezen vállalkozóknál a revizorok utólag állapították meg a tevékenységrejellemző reális haszonkulcsot, amely nagyobb összegű árbevételt valószínűsített. Pártosné dr. Farkas Márta elmondta: a vizsgálatok során kiderült, a legtöbb vállalkozó nem megfelelően számolta el készleteit, s szabálytalankodott a költségek beszámításánál is. Ez utóbbi azt jelenti, összemosódott a vállalkozói és a magánszféra. az adózó olyan berendezési tárgyakat, műszaki cikkeket is költségként próbált leírni, amelyeket magáncélra a lakásába vásárolt. Sokan - bizonylatok híján - gépkocsijukról is azt állították, hogy kizárólag az üzlet érdekében használják, magáncélra egy kilométert sem mentek vele. Mint ahogy igen gyakran a mobiltelefonok beszélgetési díjait is vállalkozói költségként könyvelik el a veszteséget kimutató adózók. Az APEH szerint hiba, hogy a kis, egy-két személyes cégek nem alkalmaznak megfelelő szakembereket a könyvelések és az adóbevallások elkészítéséhez. A családokhoz közel álló, külső könyvelők ugyanis nem ismerhetik a vállalkozás jellegzetességeit, belső működését. Csongrád megyében ez évben jellemzően a kereskedőket, az ügynököket, a kertészeket és az egyéb mezőgazdasági tevékenységből élőket ellenőrizte az APEH. Fekete Klára - FIZETETT HIRDETÉS — A Masped vidéken Tízéves a szegedi iroda A Masped csoport a szállítmányozás területén működő legnagyobb cégcsoport Magyarországon és KözépEurópában, tagjai a szállítmányozás valamennyi szakágában és kapcsolódó területeken nyújtanak magas színvonalú szolgáltatást. Fejlődése töretlen, a legjobb 100 cég között található, árbevétele meghaladja a 22 milliárd forintot. „Csaknem 45 éven át élt az a bizonyos külker.-monopólium, amikor az export-import forgalmat a kijelölt állami „impex"-vállalatok bonyolították. így a vidéken és Budapesten lévő cégek, termelők, felhasználók a szállítmányozásba, a logisztikába igazán nem szólhattak bele. Mi úgy ítéltük meg, hogy ezt a monopóliumot meg kell szüntetni. Ezért gondoltuk, hogy inkább a termelőkhöz közel alakítunk ki egy hálózatot, helyi emberekkel. A fő szempont az volt, hogy az illetőnek legyen jó helyismerete, helyi kapcsolatai" - mondja Kautz István, a Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, annak kapcsán, hogy 10 éwel ezelőtt - a fejlődés egyik állomásaként - hozták létre a vidéki kirendeltségeket. Közöttük a Masped szegedi irodáját is. Az elnök-vezérigazgató a tíz éwel ezelőtti döntésről szólva azt mondja: jól határoztak, jól döntöttek. A szegedi kirendeltségről dr. Kautz István elmondja, hogy a jugoszláviai változások után - az áruforgalom növekedése révén - várhatólag felértékelődik majd a szerepe. Schiller László, a Masped szegedi kirendeltségének igazgatója úgy emlékezik vissza az elmúlt 10 évre, hogy a kezdetekkor könynyebb volt a munkájuk, mert akkor még voltak államközi szerződések a „volt" Jugoszláviával, az egykori Szovjetunióval, s óriási volt a tranzitforgalom is e két ország között. Azután jött a balkáni háború, amikor pedig befejeződött a vérontás, akkor már nem volt Szovjetunió, Jugoszlávia pedig egészen kicsire zsugorodott... A hatalmas árumozgás - ami Szegedet is érintette - egyszerűen eltűnt! Óriási változás következett be az áruszállítás struktúrájában is: míg korábban a vasút több mint 50 százalékát uralta nemzetközi szállításnak (gabona, építőanyag), ez 23 százalékra esett vissza. Schiller úr „egyszemélyes kirendeltségként" kezdte a munkát Szegeden. Jelenleg 10 fő ténykedik a Tisza-parti városban, s ma már a spedíció teljes vertikumában dolgoznak. A Tiszán saját tulajdonú kikötőjük van, amelybe csak idén mintegy 100 millió forintot ruháznak be. (x) Kétmilliós támogatós Nem kell visszafizetni Hosszú várakozás után végre kézzel fogható jelei is lesznek a Phare 2000 program keretében elnyert támogatásnak, tudtuk meg a Délalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvetőjétől, Gyüresek Tamástól. A térség három megyéje, BácsKiskun, Békés és Csongrád megye kétmillió eurót használhat fel a „Vállalkozások közötti együttműködés erősítése a dél-alföldi régióban" című programra. A pályázati felhívást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium október elején tette közzé. Az elképzelések megvalósítását segítő kétmillió euró mellé közel 600 ezer eurót kell biztosítania magyar társfinanszírozónak, a Gazdasági Minisztériumnak. Az igényeket benyújtó kis- és középvállalkozások ezt egészítik ki saját forrásaikkal. A nyertesek ugyanis 25 és 200 ezer euró közötti összeget kaphatnak vissza nem térítendő támogatásként. A költségek 68 százalékát azonban a pályázóknak kell vállalniuk. Igaz, ennek fele lehet természetbeni hozzájárulás is. Az ügyvezető példaként említette, hogy egy felújításra szánt épület értéke is lehet saját erő. A tényleges költség minimum 17 százalékát azonban készpénzben kell felmutatni. A legalább két vállalkozás összefogását kimondó pályázati feltétel arról is szól, hogy a társulási megállapodásoknak a program lejárta után még három évig érvényben kell maradniuk. A támogatást - többek között - üzleti infrastruktúra fejlesztésére, eszközbeszerzésre, technológiai, informatikai fejlesztésekre, szabadalmakra lehet fordítani. Ezek sorában említhető a csoportos árubeszerzés, a különböző ipari parkok, vállalkozói övezetek együttműködése, a feldolgozóipari és szolgáltató, termelő infrastruktúra kialakítása, illetve közös turisztikai termékek kidolgozása. N. Rácz Judit