Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-06 / 258. szám

A Délmagyarország és a Délvilág gazdasági melléklete • Szerkeszti: Kovács András Vége az engedély nélküli közterületi reklámnak Táblára írják az információkat A Szegedre bevezető főutak mentén elhelyezett reklámtáblák tulajdonosainak mindössze egyhar­mada fizet bérleti díjat a közterület használatáért ­derült ki a Városkép Kft. által végzett felmérésből. A cég a jövőben tovább folytatja a reklámtáblák leltá­rozását a Belvárosban, és nemsokára megkezdik az egységes információs táblarendszer telepítését is. A Szegedre bevezető főutak mentén hatszázkét reklámtáb­lát számoltak össze a közterületek reklámcélú hasznosításá­val megbízott Városkép Kft. munkatársai a szeptemberben kez­dődött és a napokban befejeződött felmérés során. A cég a kül­ső körútig már feltérképezte a várost, és valószínűleg még az idén elkészülhet a Belváros reklámtáblatérképe is. A felmérés eredménye igazolta a szakemberek becslését: a kilencven táb­latulajdonos közül mindössze 38 rendelkezett érvényes köz­terület-bérleti szerződéssel. Szegeden 11 ezer 500 reklámtáb­lát tartanak számon, ezeknek csak egy része áll közterülete­ken. A felmérés azért fontos, hogy pontosan megismerjék, melyek azok a reklámhordozók, amelyek után közterület-bér­leti díjat kellene fizetniük a tulajdonosoknak. Azok a táblatulajdonosok, akik eddig nem fizettek, a Vá­roskép Kft. felszólítását követően fenntartási engedélyeiket be­szerezhetik a szakhatóságoknál, és ezután szerződést köthet­nek a Városkép Kft.-vel. Amennyiben ez nem történik meg, az építési hatóságok a felmérés adatai alapján kezdeményez­hetik a táblák eltávolítását - szögezte le Frankó András. A Vá­roskép Kft. gazdasági igazgatója elmondta: a felmérés rend­kívül összetett feladatnak bizonyult, hiszen például az óriás­plakátok esetében nem mindig volt könnyű azonosítani a rek­lámhordozó felület tulajdonosát. Nem egyszerű feladat azt sem eldönteni, hogy magán-, vagy közterületen található-e a tábla. A felmérés terepmunkájával már végeztek a körutakon és a belső területeken is, jelenleg az adatok feldolgozása folyik. Frankó András nem titkolta: a Városkép Kft. bevételnöveke­dést remél az ellenőrzéstől, ennek nagyságrendje azonban egyelőre nem számszerűsíthető. A cég 160 helyszínt jelölt ki az egységes információs táb­larendszer egyes elemei számára. A szakhatóságok ezek kö­zül választják majd ki azt a százat, ahol megkezdődhet a cég privatizációs szerződésében vállalt telepítés. A közérdekű in­formációk mellett reklámfeliratok is kerülhetnek a táblákra. Frankó András szerint ez egy új lehetőség arra. hogy a reklám­táblák néhol kaotikus képet mutató tömege csökkenjen, és a reklámok rendezettebb formában kerülhessenek a közterüle­tekre. K. B. Egy tetszetős és szabályos reklámhordozó. (Fotó: Miskolczi Róbert) Év végére: egymilliárd mobil és 250 milliárd SMS Takarékosabban járhatjuk a világot Munkatársunktól Mára alig maradt fehér folt a GSM-földgömbön, és napról napra nő azon orszá­gok száma, ahol mobiltele­fonunk otthon érezheti ma­gát. A világ GSM lefedettsége folyamatosan bővül: 2(X)I­ben tíz új ország - Argentí­na, Gambia, Kuba, Jamai­ca, Mexikó, Niger, Nigéria, Peru, Tonga és Vanuatu ­csatlakozott a rendszerhez. A hálózatok egyébként im­már a világ 171 országában vehetők igénybe, használó­inak száma pedig a GSM Association felmérése sze­rint meghaladta a 600 milli­ót. A szám maga megdöb­bentő, azonban az év végi várakozások még ennél is nagyobb meglepetéseket tar­togatnak: előrejelzések sze­rint más típusú hálózatok felhasználóival együtt össze­sen körülbelül egymilliárd mobil-előfizető lesz a Föl­dön. A világ lefedettségét ter­mészetesen honfitársaink is kihasználják: a magyarok körében az elmúlt nyáron egyértelműen a Földközi­tenger volt a sláger: az elő­fizetők idei augusztusi for­galma a térség egyes orszá­gaiban az éves átlag tizenöt­szörösét is elérte. Örömteli ugyanakkor, hogy Magyar­ország is kedvelt célpont. A holland és német turisták te­lefonjai nyaranta háromszor olyan aktívak nálunk, mint a többi évszakban, augusztus közepén pedig a gyors (és bő-) beszédű olasz, finn és német Forma-1 rajongók egyenesen megtízszerezik a vándorló forgalmat. Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül a méltán leg­népszerűbb mobilszolgálta­tást: az SMS-t. A 2001 végé­re vonatkozó előrejelzések szerint addigra a naponta küldött üzenetek száma eléri az egymilliárdot. A téli vaká­ció alatt és újévkor pedig bi­zonyos időszakokban a föld­lakók akár naponta hatmilli­árd SMS-t is küldhetnek mo­bilról mobilra, ami azt jelen­ti, hogy a Földön minden ember kaphatna egy-egy üzenetet. Ha a világ más országai­ban üzemelő hálózatokat igénybe kívánjuk venni, nem mindegy, hogy milyen áron tesszük! A magyar mobilo­sok által leggyakrabban láto­gatott régiók - Görögország. Horvátország, Olaszország, Spanyolország és Törökor­szág - területén a Pannon GSM például összesen tizen­hat szolgáltatóval áll roa­ming partneri szerződésben. Jó példa erre Horvátország, ahol a Vip-Net hálózatán mindössze 24 forintba kerül egy SMS, míg ugyanazért a 160 karakterért a Croatia Te­lecomnál dupla árat, 48 Ft-ot fizetünk. A hívások tekintetében is nagy eltérések mutatkoznak: Magyarország hívása az olasz Wind-ről közel kétszer annyiba kerül, mint a szintén itáliai Omnitelről. Nem kell ugyanakkor aggódnunk a hí­vásfogadás miatt, mivel á legtöbb országban hálózat­tól és napszaktól függetle­nül ugyanannyit fizetünk a bejövő hívások után, ez álta­lában 103 Ft. A Pannon GSM előfizető­inek kényelmét szolgálja, hogy 2001. szeptember hu­szadikától tizenöt országból (a legnépszerűbb turisztikai és üzleti úti célokról) az itt­hon is használatos, rövidí­tett, „konvertibilis" hívószá­mokon érhetik el hangpostá­jukat (170), illetve az ügy­félszolgálatot (1220). Hústámogatás Munkatársunktól Egymilliárd forintos támogatást kap rövid időn belül a hús­ipar - tájékoztatta az MTI-t Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára a múlt héten Budapesten. A szakember el­mondta: ötszázmillió forintot kap az ipar a szaktárcától arra, hogy a különböző elmaradt higiéniai beruházásokat pótolhassa, továb­bá az állati tetemek megsemmisítését is szakszerűen oldhassa meg. A támogatást a terméktanács egy hónappal ezelőtt kérte az­zal az indokkal, hogy az iparnak a szóban forgó beruházásokra - ami a termelés elengedhetetlen feltétele - már nincs pénze, mi­vel likviditási gondokkal küzd. A nehézségek fő oka, hogy ma­gas áron vásárolták a sertést a feldolgozók. Igaz ugyan, hogy az utóbbi két-három hétben az élő sertés ára csökkent: 370 forint­ról 340 forintra kilogrammonként, de még így sincs elegendő pénz higiéniai körülmények javítására. A terméktanács saját alapjából ötszázmillió forintot a cégeknek azért juttat, hogy a fo­rint erősödését követő árfolyamveszteséget valamelyest ellen­súlyozni tudják a vállalatok. Nincs átrendeződés a Top 200-ban Munkatársunktól A Figyelő közel két évtize­de minden esztendőben elké­szíti a kétszáz legnagyobb ha­zai cég listáját. A Top 200-at alkotó elitalakulat a hazai gaz­daság motorját jelenti: ezek a cégek állítják elő a magyar nemzeti termék közel negy­ven százalékát, s az export több mint hatvan százalékát. Az élmezőnyben az idén sem volt nagy átrendeződés, így a Mol Rt. első helye nem okozott meglepetést, sokkal inkább az árbevétel volt hi­hetlenül magas: az olajipari cég 2000-es nettó forgalma túllépte az álomhatárnak szá­A többség elutasítja a vesztegetést Szégyen a kenés, de hasznos? Bár a korrupciót a ma­gyarok többsége nem tartja normális dolognak, honfitársaink több mint fele mégis adott már ke­nőpénzt. A lakosság két­harmadának határozott véleménye, hogy hazánk korrupt ország - derül ki a GfK Piackutató nemré­giben közzétett felmérésé­ből. A kutatás során a válasz­adóknak bizonyos állítások közül kellett kiválasztaniuk azokat, amelyekkel egyetér­tenek, illetve semmiképpen nem. A válaszokat értékelve kiderült: az emberek három­negyede elutasítja azt az állí­tást, amely szerint „a meg­vesztegetés teljesen természe­tes része az életnek, s aki él­ni akarja az életét, annak mu­száj adnia". A kenőpénz szük­ségességét az átlagosnál na­gyobb mértékben fogadják el a nagyvárosokban élők, a 30-49 év közöttiek, illetve az északkeleti országrész lakói. Azzal, hogy „a kenőpénz min­dennapos dolog és nem olyan szörnyű, mint ahogyan mond­ják", a magyar válaszadók 17 százaléka értett egyet. Kide­rült, hogy ennél nagyobb arányban tanúsítanak megér­tést a diplomások, a vezető beosztású alkalmazottak, a vállalkozók, továbbá a kis fal­vak lakói. A „van aki ad kenőpénzt, de nem muszáj, hiszen ha az ember kicsit türelmes, meg­vesztegetés nélkül is leélheti az életét" állítással honfitársa­ink 36 százaléka értett egyet. Ez a felfogás átlagot megha­ladó mértékben jellemzi a kor­rupció szempontjából tiszta lelkű fiatal korosztályt, a diá­kokat, a kisvárosban élőket, illetve a Dunántűi közepén, északi részén lakókat. Azt a meggyőződést, hogy „a ke­nőpénz teljesen szükségtelen, mert az ember törvényes úton is elérhet bármit" meglepően sokan vallják magukénak: a megkérdezettek 23 százaléka hisz ebben az állításban. A kutatók arra is választ ke­restek, hogy a közvélemény szerint mely területen burján­zik a korrupció, s az is kiderült, hogy a megvesztegetés elleni harcot a válaszadók többsége érdemesnek tartja. Ez a meg­győződés és a mögötte álló ci­vil öntudat örvendetes, ám az kevésbé, hogy a megkérdezet­tek fele szerint a jelenlegi kor­mánynak nem áll érdekében a korrupció elleni küzdelem. O. K. K. Kiállításokról a reklámklubban Munkatársunktól A kamarai reklámklub őszi, soron következő szakmai dél­utánján a kiállításokról és azok gazdasági hatékonyságáról esik szó. A november 14-én, szerdán rendezett programnak a Ho­tel Novotel ad otthont. Az esemény vendége Nagy Károly, a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének ügyvezető főtitkára lesz, a szakember arról beszél majd, mi­ért tartozik a kiállítási részvétel a marketingkommunkiáció leg­hatékonyabb eszközei közé. Ezen megállapítást az előadó té­nyekkel és számokkal támasztja majd alá. A szervezők szán­déka szerint a döntéshozók számára a következő évi marke­tingbüdzsé elkészítéséhez nagy segítséget nyújthat e szakmai rendezvény. MAGYAR NEMZETI BANK ^ Devizaárfolyamok mító egybillió forintot. A Mol egyébként negatív példával is szolgált, a tavalyi évre von­takozó adózott eredménye ugyanis az 1999-hez képest 67 százalékkal csökkent. A kétszázak közül a legna­gyobb ugrás a Nutriciának sikerült. A cég megdupláz­va tavalyi árbevételét, mint­egy 79-et lépett előre a listán. Dicsekedhet a Vegyépszer is, amely 62 helyet ugorva, most 139. a legnagyobb két­száz cég sorában. Az autó­pálya-építő társaság eredmé­nye egyébként nagyrészt az állami megbízásnak köszön­hető. Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 411.69 Ausztrál dollár 143.48 Cseh korona 7.59 Dán korona 34.09 Euró 253.92 Luxemburgi frank(100) 629.45 Finn márka 42.71 Francia frank 38.71 Görög drachma! 100) 74.52 Holland forint 115.22 ír font 322.41 Német márka 129.83 Olasz líra(l 000) 131.14 Osztrák schilling 18.45 Portugál escudo(100) 126.65 Spanyol peseta! 100) 152.61 Japán jen( 100) 232.58 Kanadai dollár 177.74 Lengyel zloty 68.69 Norvég korona 31.92 Svájci frank 172.57 Svéd korona 26.71 Szlovák korona 5.85 ^ USA-dollár •;••••; .282.89 E-mail: egy szazadéi magyar.szeged.hu

Next

/
Thumbnails
Contents