Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-30 / 279. szám

16 MEGYEI TŰKOR PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 30. Az ősz után most < O VP-11 Sőt! *< •tD P-l Ha most fizet elő lapunkra, nemcsak márciusi sorsolásunkon vesz részt, hanem kedvére válogathat értékes ajándékaink között! tfCYÍf 0 E—1 < M IX] o Negyedéves Délmagyarország-, Délvilágelőfizetése mellé negyedéves Kiskegyed-, vagy Gyöngy-, vagy Lakáskultúra-, vagy akár féléves 100xszép-előfizetést választhat. Féléves Délmagyarország-, Délvilág-előfizetése mellé egy 2.000 forintos élelmiszervásárlási utalványt adunk. [X| Éves Délmagyarország-, Délvilág-előfizetése mellé pedig egy 5.000 forintos élelmiszervásárlási utalványt adunk AJÁNDÉKBA! .rS ' ^SffilíU- -bogy otthon legyen < A december, január, február hónapokra vonatkozó villany-, gáz- és fűtésszámlákat térítjük meg, maximum 50.000 forint értékben. A kifizetéshez feltétlenül hozza magával az eredeti számlákat Csak azokat a számlákat fogadjuk el. amelyek az előfizetés címén található ingatlanra vonatkoznak. A fődíjak sorsolásán minden, márciusban érvényes előfizetéssel rendelkező természetes személy részt vesz. A sorsoláson nem vehetnek részt a Délmagyarország Kiadó dolgozói és közvetlen hozzátartozóik. A napilap-előfizetés mellé felajánlott ajándékok kizárólag új előfizetőinkre vonatkoznak. Új előfizetőnek számít az, aki az előfizetési szerződés megkötését megelőző három hónapban nem volt előfizetőnk. Az előfizetés lemondása és azonos címen, de más néven történő megrendelése nem számít új előfizetésnek. Akciós ajánlatunk egyéb kedvezményekkel nem kombinálható. ELŐFIZETŐ I S Z E L V E N Y Információ: 06-80/821-821 Igen, megrendelem a £ Délmagyarországot £ Délvilágot 200H. •••01-től egy évre 12.708 forintért 11.280 forintért az ajándék 5.000 forintos élelmiszer-vásárlási utalvánnyal evre 6.354 forintért 5.640 forintért az ajándék 2.000 forintos élelmiszer-vásárlási utalvánnyal negyedévre 3.177 forintért 2.820 forintért negyedéves Kiskegyed- negyedéves Gyöngyféléves 10Oxszép-előfizetéssel negyedéves LakáskultúraA választott előfizetési időt, illetve a választott lapot kérjük, szíveskedjen X-szel megjelölni. Kizárólag olyan lap választható, melynek Ön még nem előfizetője. Az ellenőrzés miatt a lafrok kiadójával egyeztetjük az Ön adatait. Név: Telefon: Számlázási cím: Kézbesítési cím: Az előfizetési díjat a nálam számlával jelentkező kézbesítőnél kifizetem. Dátum: Aláírás: 4 A régió cégeinek szponzorálási stratégiái Kulcsszó a bizalom A nagy cégek és szolgáltatók üzleti stratégiájuk részeként építik fel szponzorálási politikájukat, melyekre a piaci törvényszerűségeket figyelembe véve kizárólag a racionalitás elvei érvényesek. Ennek ellenére a kérelmezők sokszor a humanitásra apellálnak, nem ismerik az elbírálás meghatározó elveit. „...Aki ad, mélyebbről van kötve, mint az, aki kap, mert nem a szükséglet köti, hanem a bőség..." - hangzik a Hamvas Béla-i idézet az egyik szegedi szolgáltató támogatási elveként. Erre a feltételezett bőségre pedig egyre többen pályáznak a kultúra, az egészségügy, a sport vagy az élet egyéb területeiről. Sokan hibásan és tájékozatlanul, hiszen bármilyen nemes célokért is kérnek támogatást, tudniuk kell, elsősorban hová érdemes fordulniuk, melyik cégnél találhatnak meghallgatásra. A gazdálkodó szervezetek ugyanis saját üzleti stratégiájuk részeként alakítják ki szponzorációs politikájukat. A cégek, szolgáltatók szponzorációs stratégiájának egyik legnépszerűbb szlogenje, a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" szállóigévé nemesedett mondata arra utal, hogy a gazdálkodó szervezetek támogatási politikájának fontos szempontja - az imázsépítés és arculatteremtés mellett - a földrajzi környezet figyelembevétele és hatása. Nemzetközileg is elfogadott az az elv, miszerint a multicégek a marketing vagy kommunikációs költségvetésük körülbelül tíz százalékát költik ilyen célra. Azt, hogy milyen kezdeményezéseket, programokat vagy tevékenységeket támogatnak a „pénzosztók", profiltól függően változik. Abban viszont megegyeznek, hogy kizárólag a racionalitás elvei döntenek az elbírálásnál. - A kérések nagy része a kedA támogatás elnyerése sok esetben attól függ, hogy mennyi ember jelenik meg a programon. Lagzi Lajcsit sokan támogatják. (Fotó: Miskolczi Róbert) vezó fogadtatás érdekében a humanitásra, az enyberi jó érzésre próbál hatni - fogalmaz Kecse Nagy Sándor, a Démász Rt. kommunikációs osztályvezetője. A szolgáltatóhoz tavaly körülbelül kétezer kérelem érkezett, melyek megítélésénél az döntött, hogy beleillett-e a Démász szponzorációs stratégiájába. A szakember hozzáteszi: a támogatáskor a szolgáltató egyik elsődleges szempontja az ügyfélkör bővítése a bizalomra és a lojalitásra építve. - A globális és lokális együtteseként glokális támogatási elvet vallunk, vagyis az országos jelenlét mellett nagy súlyt fektetünk a helyi kezdeményezések megsegítésére, a helyi felelősségvállalásra - magyarázza Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója. A telekommunikációban érdekelt cég stratégiájában elsőbbséget élvez a felsóoktatás és az oktatás. Naponta körülbelül 5 és 10 között mozog a megkeresések száma. A cég kiemelt támogatója többek között a Szegedért Alapítványnak, a Szegedi Kortárs Balettnek, a Szegedi Szabadtéri Játékoknak és a kortárs művészeteknek. A nagy cégek többsége már október végén, november elején elkészíti a jövő évi költségvetését, ennek függvényében ütemezi a juttatásokat. - A komolyabb támogatások elnyeréséért nyár végén, ósz elején érdemes pályázni - fogalmaz a szakember. - Év végén már nem szívesen foglalkozunk szponzorálással - hangsúlyozza Göröncséri Attila, a Porsche Szeged marketingvezetője. Csongrád megye legnagyobb autóforgalmazója éves marketing költségvetésének fél-egy százalékát fordítja karitatív célokra, körülbelül tíz százalékát pedig gazdasági jellegű támogatásokra. Míg az előbbibe többek között iskolák programjai, vetélkedők, egyesületek kérései tartozhatnak, addig az utóbbinál szigorúbb elbírálás alapján döntenek. Fontos szempontjuk, hogy az a sportrendezvény vagy kulturális esemény, melyet támogatnak, mekkora közönséget mozgat meg, a cég milyen nagyságú körben tudja reklámozni önmagát. Lóvay Gizella A Kalmár dédunoka visszaemlékezése Harang a susáni templomnak Kalmár Zsigmond, a feltaláló-gyáros nem csak a jövedelemszerzéssel foglalkozott: sokat fordított karitatív, illetve kulturális célokra. Mint dédunokája, Kalmár László, a szegedi postaigazgatóság üzemi tanácsának elnöke mondja: miközben a szelelőrosta világszerte elterjedt, és nagy jövedelmet biztosított föltalálójának, Kalmár Zsigmond sosem feledkezett meg arról, hogy szegény sorból származott. - Milyen emlékeket őriz dédapjáról? — Személyes élményeim nem lehetnek róla; amikor születtem, már halott volt. Hallomásból annál többet tudok. Magam a vasas szakmában is tanultam, dolgoztam, ott mindenki ismerte. Szakmai igényesség és emberi egyszerűség jellemezte egyidejűleg dédapámat. Szegény sorból emelkedett föl; édesapja szőlősgazda volt Hegyközújlakon, Nagyvárad mellett, az 1863-as nagy aszály idején szinte mindenét elvesztette a család, és ó sosem feledte, honnan származott. Asztalosként dolgozott Nagyváradon, Kolozsvárott, Brassóban, egyfcc nagyobb cégeknél. Munkája mellett találta föl a szelejórostát, ami világhírűvé tette. Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve * :• >• ,-V-X % i^i J "JÉ 1 *r = i Méh Dédapámat szakmai igényesség és emberi egyszerűség jellemezte - mondja Kalmár László. (Fotó: Tésik Attila) - Mi is ennek a találmánynak a lényege? - Hatékonyan választja el a gabonamagot a pelyvától, a szél hatását s a szitaszerkezet mozgását igénybevéve. Óriási találmánynak számított ez a maga korában, nagyon rövid időn belül minden magángazdaságnál feltűnt Magyarországon. És terjedt tovább. Tizennyolc országba exportálta Kalmár Zsigmond a szelelőrostát, többek között a Balkánra, az Osztrák-Magyar Monarchia fő kiviteli területére, s például Oroszországban óriási piacot hódított el az angol rostától. Az, hogy Ausztriába is exportálta találmányát, nagyon nagy dolognak számított, hiszen a kivitel, ipari termékek esetében, többnyire fordítva történt a Monarchia idején. Az 1960-as években olvastam a Csongrád Megyei Hírlapban: Afrikátjárt magyarok azon a kontinensen is találkoztak a Kalmár-féle rostával. - Hódmezővásárhelyen kezdte gyártani, így nemcsak saját magának, hanem a városnak is világhírnevet szerzett. - Szinte a semmiből teremtette a gyárat. Ezernyolcszázkilencvenkilenc karácsonya előtt, a Petőfi utcában lévő Szeremlei-házban egy istállót alakított át műhellyé, 1904ben már komolyan termelt az üzem, és 1934-re a hatvanezredik rosta is elkészült. Ugyanakkor például öntödéje is volt Kalmár Zsigmondnak, amerikai rendszerű. Vállalkozásai jól prosperáltak, s jövedelméből nagyon sokat a közjavára fordított. - Többek között harangot adományozott a susáni templomnak, kiburkoltatta a Simonyi utcát, ahogyan a kopjafaavatón hallhattuk. - És például a Postás Kórháznak százötvenezer koronát ajánlott föl az I. világháborúban, egy szegény gyermekeket támogató egyesületnek ruhát adományozott, de még számtalan dolgot említhetnénk. Ő szervezte meg az első iparosdalostalálkozót, melyen félszáz dalkör vett részt, kétezerötszáz énekessel, s ugyanennyi vendéggel. Példaképül állítható mai vállalkozók elé. Enrkas Csaba