Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-30 / 279. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 29. MEGYEI TÜKÖR 17 Bírói ítéletek Munkatársunktól Pechtol János, az Or­szágos Magyar Vadásza­ti Védegylet ügyvezető el­nöke szerint a hazánkba látogató külhoni vadászok között a legfegyelmezet­lenebbek az olaszok. Az etikai és magatartási gon­dok mellett az elmúlt két esztendőben számos alka­lommal a törvénnyel is összeütköztek. Védett szárnyasok kilövése, va­lamint a környező orszá­gokban illegálisan lőtt, il­letve befogott vadak-ma­darak hazánkba csempé­szése írható számlájukra. Hasonló bűncselekmé­nyek miatt honfitársaink is álltak már idén a bíró­ság előtt. A tavalyi vadkacsasze­zon kezdetén, szeptember elején két olasz állampol­gárt is feljelentettek, mert fokozottan védett mada­rakat, cigányrécét és kon­tyos récét lőttek a Fehér­tónál. A törvényszegőket a szegedi városi bíróság 1 millió 350 ezer forintra büntette és egy évre kitil­totta a Magyar Köztár­saság területéről. Idén is álltak olasz el­követők a szegedi városi bíróság előtt. Februárban két vadász próbált ha­zánkba csempészni Rösz­kénél nyolc mezei pacsir­tát és két élő kuvikot A bí­róság pénzbüntetéssel súj­totta a csempészeket és kiutasította őket az or­szágból. Idén, március 4­én, a rendőrség két sze­gedi férfit állított elő,, mert a Mars téri piacon tenge­licét, csízt, csicsörkét és zöldikét értékesítettek. A férfiak ellen büntetőeljá­rás indult. Föllépnek a védett fajokat irtó vadászok ellen Fagyasztott madártetemek Védett madarak töme­ges pusztítása miatt tilta­koztak a madárvédök az olasz nagykövetség előtt: a veszélyeztetett fajok többségét ugyanis olasz vadászok lövik. A minisz­térium, a hatóság és a vadászkamara a vétke­sek szigorú megbünteté­sét ígéri. Gyertyákat gyújtottak nem­régiben az elpusztított védett madarak emlékére az olasz nagykövetség előtt a termé­szetvédők. A budapesti békés tüntetésen részt vett Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei titkára is. Elmondta, hogy azért vonultak éppen az olasz követség elé, mert a közel­múltban több esetben is olasz vendégvadászok lőttek védett madárfajokat Csongrád, Bács­Kiskun, s legutóbb: Somogy megyében. Pinty, pityer, pacsirta, s még jó néhány veszélyezte­tett fajhoz tartozó madár esett áldozatul. A kár hatalmas. A madarak forintban kifejezett eszmei értéke sem csekély, de még aggasztóbb, hogy a vé­dett fajokat lassan a kihalás fenyegeti. Cigányrécéből vagy harisból már csak néhány száz pár él Magyarországon - a faj szerte a világon veszélyezte­tettnek számít. A tiltott lövöl­dözés elüldözi pihenőhe­lyükről a költöző madarakat is. A madártani egyesület se­gíti a természetőrök munkáját, s közösen felügyelik a vadá­szatokat is. Viszont csupán a védett területeken tartott vadá­szatokról kapnak előzetes ér­tesítést, így másutt nem el­lenőrizhetnek. A sanda szán­Tavaly augusztusban védett cigányrécéket lőttek a Fehér-tón. (Fotó: Miskolczi Róbert) dékkal portyázok ki is hasz­nálják a helyzetet: a madará­szok szerint a természetvédel­mi területek közti „fehér fol­tokon" zajlanak a tiltott va­dászatok. Különös véletlen, hogy a budapesti tüntetésen tette köz­hírré egy olasz madárvédő: éppen aznap fogtak el Itáliá­ban egy öttagú bandát, amely­nek hűtőkamionjában tizen­két tonna (!) fagyasztott vadat találtak. Félmillió védett éne­kesmadár hevert holtan a hűtőtérben. A madarakat ét­termek és ínyenc magánsze­mélyek konyháira szánták. Ki­derült, hogy az orvvadász és vadcsempész társaság évente egymillió angol fontnak meg­felelő forgalmat bonyolított le: ha valahol mégis lebukott valaki, könnyedén kifizették a bírságot. A madártani egyesület már két találkozót is szervezett az orvvadászat megfékezéséért felelősök részvételével, s bí­zik a helyzet javulásában. • Temesi Géza, a Környe­zetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalá­nak erdészeti-vadászati és őrszolgálafosztályának ve­zetője leszögezte, hogy az állami természetvédelmi őrök bármely vadászaton el­lenőrzést tarihatnak, a védett természeti területeken kívül is - de mindenütt nem lehet­nek ott. „A természetvédelmi őrszolgálat sokat fejlődött, de az őrök kétszázhúsz fős állományát meg kellene két­szerezni" - mondta az osz­tályvezető, aki úgy véli, szi­gorításra lenne szükség a va­dászati jogszabályok végre­hajtása terén: a jogsértőket sújtsa a jelenleginél szigo­rúbb büntetés. Komoly Tamás, a Magyar Vadászkamara Csongrád me­gyei titkára szerint helytelen a „vadásztársadalom" egészéről sommás - s ezért: igazságta­lan - véleményt mondani. „A vétkesekkel szemben viszont föltétlenül indokolt a kellő szigor. A külföldi vadászokat a hatóság számoltatja el, az őket kísérő magyar vadászok felelősségét pedig minden ügyben alaposan megvizsgál­juk. El kell határolódnunk a vétkesek tetteitől, a betyárbe­csület betartása ilyen esetek­ben nem helyénvaló" - mond­ta Komoly Tamás. Szél István, a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hi­vatal vadászati és halászati felügyelőségének osztályve­zetője kiemelte, hogy a vadá­szok és vadászmesterek fi­gyelmét az évente összehívott továbbképzéseken a védett fa­jok megóvására is fölhívják. A külföldi vendégvadászokat több nyelven kiadott tájékoz­tató igazítja el a Magyaror­szágon elejthető és védett fa­jokról. „Magam csaknem minden hétvégén ellenőrzöm a társas vadászatokat. Ha bi­zonyítható szabálytalanságon kapunk valakit, bevonhatjuk az engedélyét: a büntetés né­hány hónaptól több évig is ter­jedhet. Évente egy-két ilyen eset fordul elő" - mondta Szél István. Nyilas Péter

Next

/
Thumbnails
Contents