Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-26 / 275. szám

HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 26. KAPCSOLATOK 3 Habsburg Ottó Hódmezővásárhely díszpolgára Magyarország jövője: a város Ünnepi programokkal és műsorral egybekötött dísz­közgyűlést tartott vasárnap Vásárhely önkormányzata, hogy méltó keretek között nyújtsa át Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének a Hódmezővásárhely díszpol­gára címet. Az ülésen - fia: Habsburg György, a Magyar Köztársaság Európai Integrá­cióért felelős nagykövete és a meghívott vendégek társas­ágában - megjelent európai politikust Rapcsák András pol­gármester, országgyűlési kép­viselő köszöntötte. Részlete­sen ismertetve Habsburg Ottó életútját, egyebek között ki­emelte: a két világháború kö­zött nem térhetett haza Ma­gyarországra, a magyar szelle­mi és politikai elit, azonban folyamatosan kapcsolatban állt vele. Közvetlen személyisé­ge, a hazai viszonyoknál jóval szociálisabb gondolkodás­módja, a demokrácia iránti el­kötelezettsége egészen új pers­pektívát jelentett. Politikai né­zetrendszere már ekkor a mo­dem demokratikus intézmény­rendszerek és a parlamenta­rizmus feltétlen tiszteletén ala­pult. Nem véletlen, hogy a kor meghatározó politikusai - pél­dául: Gratz Gusztáv, Elckhardt Tibor-, valamint kiváló törté­nészek - Szegfű Gyula, An­Habsburg Ottó fia, Habsburg György (balról) és Rapcsák András társaságában köszönte meg a kitüntetést. (Fotó: Tésik Attila) gyalDávid- ugyanúgy fontos­nak tartották személyének, né­zeteinek, véleményének meg­ismerését, mint Molnár Kál­mán, Bölöny József jogtudós és Pető Sándor újságíró. A be­mutató beszédet követően Rapcsák András Habsburg Ot­tónak átnyújtotta a Hód­mezővásárhely díszpolgára cí­met a magyar kultúrtörténet egyetemes értékeinek meg­őrzése és terjesztése, a II. vi­lágháború éveiben a polgári demokrácia értékrendjének őrzése, az Egyesült Európa ki­alakítása, az Európa-gondolat terjesztése, a magyar nemzet sorskérdéseinek megismerte­tése, Magyarország Euró At­lanti csatlakozása ügyében ki­fejtett hazai és nemzetközi te­vékenysége, valamint a pél­daértékű életútja elismerése­ként. A polgármester ezt kö­vetően, a város nevében felkö­szöntötte Habsburg Ottót no­vember 20-án betöltött 89. esz­tendei születésnapja alkalmá­ból. Az ünnepelt kifejtette: „Örömmel vettem át a polgár­mester úrtól a címet, mely sze­rint mostantól én is Hód­mezővásárhely polgára va­gyok. Azért vagyok nagyon hálás, mert ez a város sokat jelent a magyar történelem­ben. Számomra is, mivel an­nak idején éppen ennek a vi­déknek a problémáival is fog­lalkoztam. Vásárhelyen szo­ciális szempontból társadalmi gondok voltak. Ugyanakkor tény az is, hogy itt van a ma­gyar jövő lehetősége." Az el­nök a továbbiakban a magyar földről mint létező és mara­dandó értékről beszélt - mond­ván: sok nyersanyagot már fel­használtunk a jövő szempont­jából, ám a föld Magyarorszá­gé lesz az Európai Unió kere­tében is. Értékelve a várostól kapott elismerést, hangsúlyoz­ta: Vásárhely, nemcsak a tör­ténelemben, hanem az ország struktúrájában is átvészelte a viharokat, megmutatta ezzel, hogy az itt élő emberek a sa­ját lábukon állnak, mert belső függetlenségük van. Erre nagy szükségük lesz az Európai Unió elvárásainak teljesítésé­ben. Joó Erzsébet Az 7 986-os Fordulat és reform újra aktuális Visszaüt az állami beavatkozás - Az egészségügy, az oktatás, az államháztar­tás nagy reformjaihoz nemzeti egyetértésben ki­dolgozott programra len­ne szükség, de a konszen­zusnak egyelőre semmi jele nem látszik - véli Len­gyel László, a Pénzügy­kutató Rt. elnök-vezér­igazgatója. A lapunknak nyilatkozó közgazdász aggályosnak tartja az ál­lam gazdasági kiterjesz­kedésének folyamatát. - Tizenöt évvel ezelőtt je­lent meg a Fordulat és re­form című vitaanyag, amely 1986-ban az akkori szocialista rendszer válság­ból való kijutására tett ja­vaslatokat. Érdekes módon ezek közül több ma is érvé­nyes. Melyek ezek a most is aktuális gondolatok? - A fordulat és reform an­nak idején a piacosítást kezde­ményezte, és azzal próbálko­zott, hogy csökkentse az ál­lam szerepét a gazdaságban, decentralizációt hozzon létre a centralizációval és demokráci­át a diktatúrával szemben. Ezeket az igényeket egy re­formcsapat fogalmazta meg, akik között rajtam kívül ott volt többek között Matolcsy György, Csillag István, Antal László, Bokros Lajos, Surá­nyi György vagy Kupa Mi­hály. Valamennyien nemzeti stratégia kidolgozását javasol­tuk a válságból való kilába­láshoz és az Európához tör­ténő felzárkózáshoz. Ugyanez ma azért aktuális, mert Ma­gyarország jelenleg is egyik állapotból egy másikba, vagy­is a nemzetállami világból az Lengyel László: Az elmaradásunk nőtt az Európai Unióhoz képest, nem pedig csökkent. (Fotó: Schmidt Andrea) Európai Unióba készül átlép­ni. Ehhez nemzeti egyetértés­ben kidolgozott programra van szükség, pártprogramokkal nem lehet végrehajtani ezt a nagy lépést. Az egészségügy­ben, az oktatásban, az állam­háztartásban, a közigazgatás átalakításában felgyülemlett reformigények kielégítéséhez ugyancsak konszenzust kelle­ne kialakítani, aminek viszont semmi jele nem látszik. Sőt: ellenreformok bontakoznak ki, s a piacosítással szemben meg­indult az állam, a költségveté­si szektor kiterjeszkedésének folyamata. A decentralizálás­sal szemben - például az ön­kormányzatok esetében - köz­pontosítás jött létre. A nem­zeti reformok megvalósítását az is gátolja, hogy a politikai erők szétválasztják a szakem­bereket - külön dolgoznak a Fidesz és az MSZP szakértői -, akikből éppen ezért nem állhat fel egy olyan csapat, amely stratégiai alapkérdése­ken közösen gondolkodhatna. -Az állam által nagy mér­tékben befolyásolt gazda­ságpolitikának milyen rö­vid és hosszú távú hatásai lehetnek? - Rövid távon az állami gazdaságpolitika hatására szűkült a piac, a befektetők lehetősége, amit a befektetések elhalasztása vagy elmaradása jelez. Ennek ma is érezhető következménye a növekedés lassulása: a gazdaság bővülé­se 6,6 százalékról mostanra 4 százalékra esett vissza, és a csökkenés jövőre elérheti a 3,2 százalékot. Hosszú távon ez a gazdaságpolitika rontja az országon belüli kiegyen­lítődés esélyét, és növekedni fog a gazdasági és társadalmi egyensúlytalanság, amit itt, Kelet-Magyarországon töké­letesen látni lehet. A hosszú távú következményekhez tar­tozik az is, hogy kimerülnek a források az egészségügyi, ok­tatási reformok végrehajtásá­ra. De nemcsak anyagi, ha­nem szellemi tartalékaink sin­csenek a nagy reformokra. Ez leértékeli Magyarországot az Európai Unióba készülő álla­mok közül, miközben ma még egyáltalán nem rossz a helyze­tünk. A baj csak az, hogy az el­maradásunk nőtt az Európai Unióhoz képest, nem pedig csökkent. -Az is kormány gazdaság­politikájának egyik követ­kezménye, hogy meghiú­sult a Mol szomszédos or­szágokban tervezett terjesz­kedése, s ezzel együtt egy „magyar multi" kialaku­lása. - Ha kormányzati eszkö­zökkel a gáz árát befolyásol­va elveszik egy cég nyeresé­gét, ezzel elvész az a tőke, amivel a vállalat előre tudna lépni. Hozzáteszem: már a szocializmusból megtanultuk, hogy ahová bevonul az állam, onnan kimegy a piac. Az állam rossz tulajdonos, nem birto­kolnia, utasítania kellene, ha­nem csupán szabályoznia. Hegedűs Szabolcs Az első szegedi közgazdászbál Munkatársunktól Hagyományteremtő szándékkal ren­dezte meg első közgazdászbálját a Sze­gedi Tudományegyetem Gazdaságtudo­mányi Kara (GTK) - közösen a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Csongrád megyei szervezetével - pénteken, a For­rás Szállóban. Köszöntő beszédében Far­kas Beáta, a GTK dékánja utalt a szege­di közgazdászképzés meghatározó dátu­mára, 1994-re, amikortól már önálló kar­ként, s nem a jogtudományi karon belül oktathatták a hallgatókat. A bál díszven­dége volt Veress József egyetemi tanár, az MKT egyik alelnöke. A gólyák és a kar felsőbb éves hallgatói színvonalas műsor­ral szórakoztatták a bálozókat: a nyitó táncot követően a diákok amatőr zeneka­ra, az Absolut játszott. Fellépett aCallis­tos Quartett kamarazenekar, műsort adott Forgács Gábor humorista. A kezdő és a gyakorló közgazdászok egyaránt az Eu­rópa Express zenéjére táncoltak hajnalig. F. k. Kövér László Makón Munkatársunktól Makóra látogat november 28-án, szerdán Kövér László, a Fidesz-MPP alelnöke. A po­litikus Martonosi György par­lamenti képviselő vendége lesz a Korzó Kaszinóban 17 órakor kezdődő fórumon, ahol a kormány eddigi tevékeny­ségéről, a közelgő választá­sokról és egyéb aktuális kérdé­sekről lesz szó. Csak finoman Egy láthatóan nagy gondokkal küsz­ködő, kimerült ember első indulatból meg­fogalmazott, kapkodó szavaira méltányta­lan lenne válaszolni, elérkezik majd a nyugodt, értelmes párbeszéd ideje, s ezt a Fidesz meg fogja várni - alázta porig a mi­nap a vezető kormánypárt sajtófőnöke a szocialisták miniszterelnök-jelöltjét, Med­gyessy Pétert. Szó szerint ugyanezt az üzenetet kaphatta volna akár Tor­gyán József is, igaz, szigorúan csak a kétéves költségvetés elfogadása után, amikor vészesen kezdett fogyni körülöt­te a levegő. Persze erre fel sem kapjuk a fejünket, hiszen a viszontválasz mindenképpen úgy fejeződött volna be, hogy a koalíció sziklaszilárd. Tény, Medgyessy nagyot hibázott, amikor már a máso­dik érdemi támadás - a Gresham-palota és a pécsi önkor­mányzat átvilágítási ügye - után elveszítette a fejét, s tá­madókat a miniszterelnök embereinek nevezte. Pedig tud­hatná, ahogy nincsenek Fidesz-közeli cégek, úgy a „minisz­terelnök emberei" is megfoghatatlan kategória. Az is biz­tosra vehető, hogy az ebéd után eladott, fantomizált tucat­nyi Schlecht-cég százmilliós adóssága a megfellebbezhe­tetlen ártatlanság után hamar a feledés homályába vész, s jönnek helyette a miniszterelnök-jelölt tízmilliói. És a támadók nagyon profik, pontosan tudják, az egy­szeri választó nem tesz különbséget a lobbizás és a megvesz­tegetés között, miként tehetné, ha ez többnyire a szakem­bereknek is gondot okoz. Papírmunkával tízmilliókat ke­resni pedig Tocsik Márta óta több mint gyanús. Medgyessy pedig nem kezdheti azzal a védekezést, hogy én ennyibe kerülök, ugyanakkor elszámolhatna háromig, mielőtt nyilatkozik a távirati irodának, sajtótájékoztatót hív össze, vagy berohan a legnézettebb kereskedelmi adó esti műsorába védekezni. A televízióban erősnek kell látsza­ni, nem sajnálatra méltónak, fiatalnak, nem harminc év­vel idősebbnek, mint az ellenfél,frissnek és nem fáradnak, ráncokkal barázdáltnak. És mindenekelőtt nagyon hatá­rozottnak. Ez utóbbi tárgykörben nyugodtan vehetne leckéket Or­bán Viktortól, aki még soha nem védekezett. Egyszerűen nem is kerül olyan helyzetbe milliónyi tévénéző előtt, hogy akkor most hol van a több tucat titkosan, törvénytelenül, köz­pénzből megfigyelt Fidesz-családtag, vagy hány hektár zseb­szerződéses földet ajánlott fel a magyar paraszt az osztrák vircsaft után? Csak két ügy, amiben alaposan félretájékoz­tatták a miniszterelnököt, a kormányfő mégis állta a sarat, fel sem merült benne, hogy csapata mellé lőtt volna. Pon­tosabban, ő bizonyára tudja, de azt is, ebből mi tartozik a vá­lasztókra. Medgyessy kevésbé tudja. Durvul a kampány pedig az elején vagyunk - mondhat­nánk, ami nem lenne igaz, hiszen ilyen finoman, választé­kosan és megértő módban már régen tettek helyre politi­kai ellenfelet. És ilyen megsemmisítőén is. J^C^C^-) t/fL- 0^2' r Szegedi orvos a traumatológusok elnöke Képviselik a betegeket is Jelenléti iv az alakuló ülésen. (Schmidt Andrea) A Traumatológiai Egészség­ügyi Dolgozók Egyesületének (TEDE) szombati. Szegeden, az új klinikán megtartott alaku­ló ülésén az ország egészség­ügyi intézményeinek baleseti sebészeti osztályain dolgozó orvosok, szakápolók, asszisz­tensek, gyógytornászok, mű­tősnők és adminisztrátorok képviselői közül összesen több mint százan jelentek meg. „Örömmel vesszük, hogy az egészségügyi kormányzattal való egyeztetés bizonyos kez­deti eredményeket hozott, azonban elutasítjuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek a ba­jok megszűnését, a tarthatat­lan helyzet megjavulását mondják ki" - jelentette ki a TEDE megalakulását követően a szervezet elnökévé válasz­tott Varga Endre, aki a Szege­di Tudományegyetem trauma­tológiai klinikájának adjunk­tusa. A megalakulásakor kétszáz tagot számláló TEDE életre hí­vását a Traumatológus Társa­ság és a Traumatológus Szak­mai Kollégium kezdeményez­te. Az egyesületet az az alap­vető igény hozta létre, hogy a baleseti ellátásra szorulók és a traumatológiákon dolgozók ér­dekeit szervezett formában ér­vényesítse - fogalmazott a TE­DE elnöke. Varga Endre az egyesület szakmai célkitűzésein túl fon­tos feladatnak nevezte a szer­vezet által a jövőben elvég­zendő állapotfelmérő vizsgá­latokat, amelyek segítségével mind a Traumatológus Társa­ság, mind a szakmai kollégium pontosan megismerheti az or­szág baleseti sebészeti osztá­lyainak helyzetét, és kidolgoz­hatja megoldási javaslatait. A TEDE mindemellett részt vál­lalhat a traumatológiai dolgo­zók képzésében is. A TEDE létjogosultságát életre hívói szerint megerősítet­te az Országos Traumatológi­ai és Sürgősségi Intézet mun­katársai által az egészségügyi miniszterhez írott levél, amely­ben a szakma katasztrofális helyzetére hívták fel a figyel­met. - Követeléseinket tovább­ra is fenntartjuk, minden esz­közzel igyekszünk széles körű társadalmi támogatást elérni mindannyiunk érdekében, és ehhez a törvény adta lehetősé­geket felhasználjuk. Érdekein­ket nem a többi egészségügyi szakma rovására, hanem ve­lük együtt kívánjuk elérni ­hangsúlyozta Varga Endre. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents