Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-26 / 275. szám

4 MEGYEI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 26. Együtt imádkoztak a világvallások képviselői Közös áhítat a békéért Portugál a Tháliában Országos rejtvényfejtő verseny a szegedi Bartókban Az asztúriai folyó és a román miniszterelnök Kórusfesztivál Mórahalmon (Folytatás az 1. oldalról.) llartlui László, polgármes­ter megnyitóbeszédében fel­hívta a figyelmet Szegednek a balkáni békemisszióban be­töltött szerepére. A Felvilágosodás béke utópiájának kudarcára muta­tott rá Joseph Rauher érsek, a Szentszék vatikáni nagy­követe. Az érsek kijelentette, hogy a béke az emberiség testi-lelki túlélésének egyet­len lehetősége. Jézust tökéle­tes embernek nevezte, aki példát kell. hogy adjon a mértékletességre és a sze­rénységre minden nemzet­nek. Az előadást Lukács evangéliumából vett idézet követte: „szeressétek ellensé­geiteket és tegyetek jót a gyű­lölőitekkel." Az idézet után Kiss Imre általános helynök Gyulay Endre levelét olvasta fel. amelyben a megyés püspök kiemelte: Isten nem két vilá­got, a szegények és a gazda­gok világát teremtette, ha­nem csupán egyet. Az em­beriség csak a földi javak igazságos elosztása révén szüntetheti meg a gyűlölkö­dést. A 130. zsoltárelemzésével kezdte beszédét Schöner Alf­Joseph Rauber érsek, vatikáni nagykövet beszédét Máté-Tóth András, az áhitat szervezője tolmácsolta. (Fotó: Miskolczi Róbert) réd, a budapesti zsidó egye- találja, és ebből a találkozás- békesség hiányzik most a vi­tem rektora. A rabbi szerint ból béke és megértés szüle- lágnak. aki keresi az Istent, az meg is tik. A rektor rámutatott: ez a A Szegedi Nemzeti Szín­megnézni az előadást. A kö­zönség fantasztikusan jól vet­te a poénokat, élvezet volt ját­szani - mesélte tegnap Müller Júlia, aki talán a leghálásabb figurát, a részeges asszonyt játssza a darabban. - Sok olyan barát, ismerős és filmes kolléga is megnézte az elő­adásunkat, aki Szegedre nem tudott volna eljönni. Érdemes megjegyezni, hogy ez a fesz­tivál nem úgy zajlik, mint amit 1997 nyarán Szegeden ren­deztünk, ahol egy héten át szinte együtt élt a szakma. Pes­ten most a vidéki társulatok egyszerűen csak eljátsszák a produkciójukat, és mennek is haza, nincs zsűri, nincsenek fesztiváldíjak sem, maga a be­mutatkozás a fontos. Azt hi­szem, manapság Budapesten sokan úgy gondolják, csak Ka­posvárott és a Katonában van jó színház, ezért fontosak az ilyen alkalmak, amikor kevés­bé ismert társulatokkal is talál­kozhat a fővárosi közönség. Élveztük a nagy sikert, hatal­mas taps és ováció volt az elő­adás végén, ami megerősítet­te azt a véleményemet, hogy a szegedi csapat egy ütőképes, jó társulat. H. Zs. HÍREK hagyomány a magyar anya­nyelv része, ezért aki ezt nem ismeri, az anyanyelvét sem is­merheti teljesen. Rámutatott, hogy a közös éneklés, a kórus­tagság fejleszti a társadalmi szolidaritást, hiszen az énekka­rok tagjai általában a szabad­idejükben próbálnak és mű­soroznak, valamint a karének­ben szorosan egymásra van­nak utalva. Balogh László MDF-es or­szággyűlési képviselő a Szená­Torok fellépése előtt Áder Já­nosnak, az országgyűlés elnö­kének üzenetét olvasta fel. Az elnök beszédében az ősi nép­dalkultúra, az évszázados pa­raszti gondolatok megőrzésé­nek fontosságát emelte ki. - Elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a harmóniát az életünkben, hiszen a parla­mentben a legritkább esetben találkozunk összhanggal. Ezért határoztuk el néhányan, hogy közös énekkart alakítunk. Már az ötödik esztendeje járjuk az országot-világot, többször fel­léptünk jótékony célú koncer­teken, énekeltünk székelyföl­dön, sőt még az Európai Par­lamentben is. Repertoárunk­ban magyar népdal és műdal egyaránt szerepel - tudtuk meg Iványi Tamástól, a 35 képviselőt számláló Szená-To­rok kórusának karvezetőjétől. Az esemény a kórusok kö­zös éneklésével fejeződött be. Illyés Szabolcs ház színművészeinek előadá­sában részletek hangzottak el az Upanisadokból, a Ma­hábharátából, a Dalai láma és Ghandi naplójából, vala­mint Szentgyörgyi Albert és Széchenyi István följegyzé­seiből. A szent szerzők és a nagy gondolkodók írásai egyaránt a békére és az erő­szak elvetésére buzdítottak. Az áhítat alatt a Victoria kamarakórus részleteket éne­kelt Cser Ádám miséjéből. A szerző maga vezette a kó­rust. A Canticum énekegyüt­tes Gyiidi Sándor vezetésével Tallis Lamentatio című da­rabját adta elő. A továbbiak­ban Timothy Bench magán­énekes és Natalia Gorbuno­va hárfaművész énekelt és játszott vallási zeneműveket. Az est további felszólalói, R. C. Nair, az Indiai Köztár­saság magyarországi nagy­követségének első titkára, Salha Falah, a Magyar Isz­lám Közösség vezetője, és Polcz Alaine. a Magyar Hos­pice alapítója beszédjükben egyöntetűen kiemelték: val­lásuk egyetlen tanítása sem buzdít erőszakra, a brutali­tás csak az emberi rosszból származhat. Illyés Szabolcs A zsúfolásig megtelt buda­pesti Thália Színházban pén­teken este óriási sikerrel mu­tatkozott be a Szegedi Nemze­ti Színház társulata Egressy Zoltán darabjával, a Portugál­lal. Tizenhárom teátrum össze­sen huszonkét produkciója szerepel az idén a vidéki szín­házak december 6-ig tartó bu­dapesti találkozóján. A vidéki teátrumok immár harmadik őszi-téli fővárosi seregszem­léjének palettáján tragédia, vígjáték, bűnügyi történet, ze­nés bohózat és mesejáték egyaránt helyet kapott. A sze­gedi csapat az elmúlt évadban Szerémi Zoltán rendezésében a Kamara-Tantuszban vitte színre Egressy Zoltán komédi­áját, amit korábban a buda­pesti Katona József Színház­banjátszottak nagy sikerrel, s a színpadi verzió alapján film is készült. A szegedi produk­ció szereplői, Korognai Ká­roly, Sarádi Zsolt, Czirják Csil­la, Kocsis György, Müller Jú­lia, Jakab Tamás. Janik Lász­ló, Cseh Zsuzsa és Galkó Ben­ce most a pesti publikum előtt is sikert arattak. - Annyira tele volt a szín­ház, hogy sokan csak pótszé­keken ülve vagy állva tudták ÍRÓ-OLVASÓ TALÁL­KOZO. Az ünnepi gyermek­könyvhét alkalmából író-ol­vasó találkozóra várják a leg­kisebbeket és szüleiket ma, hétfőn délután 2 órától a desz­ki könyvtárban. A vendégek Lajta Erika mese- és regény­íróval beszélgethetnek. ÖSSZEFOGTAK A VERSMONDÓK. A Csong­rád Megyei Művelődési Köz­pont és az Országos Szakági Egyesület támogatásával szombaton megalakult a Dél­magyarországi Versmondók Egyesülete. A Szegeden tar­tott alakuló közgyűlés az egye­sület elnökének Németh Já­Közel százan vettek részt a versenyen. (Fotó: Miskolczi Róbert) Hatalmas érdeklődés kisérte az év utolsó országos rejtvényfejtő versenyét, melynek a hétvégén a szege­di Bartók Béla Művelődési Központ adott otthont: a szombati egyéni versenyen 93-an indultak, másnap a csapatmérközésre pedig 89-en neveztek be - tud­tuk meg Zsiros Jánostál, a verseny egyik szervezőjé­től. A csapatversenyben szegedi siker született, a Bar­tók Béla Rejtvényfejtő Klub tagjai nyerték meg az el­ső helyet. A viadal ideje alatt templo­mi csend volt a házban, a ter­mekben mindenki koncentrált és gyorsan töltögette a rubri­kákat. A szünetben aztán meg­indult a beszélgetés, minden­ki feloldódott, régi ismerősök köszöntötték egymást, majd jöhetett az eredmények utó­lagos egyeztetése. - A rejtvényfejtők baráti társasága járja az országot, is­merjük és szeretjük egymást, egy nagy szellemi családhoz tartozunk - fogalmaz Vezér Ferencné, aki Budapestről ér­kezett. Többen gratulálnak ne­ki, megtudom: épp a héten nyert hárommillió forintot Vá­gó István műsorában. Ez volt az eddigi legnagyobb sikere, mint a rejtvényfejtők legtöbb­je, rendszeresen benevez a kü­lönféle televíziós vetélkedők­be. Az igazi szerelem azon­ban a kockás papír. Szeret biz­tosra menni, sajnos előfordul, hogy „hasal", vagyis tippel­nie kell. - Most sokat hasal­tam, és egy csúnya hibám is volt - meséli keserűen. A nát­ronlúgra nem tette ki az éke­zetet, és ezen múlott a harma­dik helyezése. - Nincs olyan rejtvény, amiből az ember mindent meg tud oldani - ma­gyarázza Hacsek Tamás, aki idén nyerte el a mester foko­zatot. Hozzáteszi: előfordul, a kérdéseknél egy mauritáni­ai falu neve találkozik egy ke­nyai folyóval, ilyenkor kizáró­lag a rutin segíti ki a verseny­zőt. Sokszor a betűk hangzá­sa dönti el, hogy mit ír be. A viadal végső eredménye ilyen betűkön múlik. - A mai felad­ványban egy román minisz­terelnök nevét keresztezte egy asztúriai folyó, bizony tippel­tem - meséli a rejtvényfejtő, akinek idén öt versenyt sike­rült megnyernie. Németh Or­solya Valéria Tatabányáról utazott Szegedre, civilben me­zőgazdasági-környezetvédel­mi szakmérnök, jelenleg ad­minisztrátorként dolgozik. ­Sportszerűen másfél éve fog­lalkozom rejtvényfejtéssel, ha tehetem, minden versenyen ott vagyok - magyarázza, mi­közben az aznapi feladványo­kat egyezteti a csapattársakkal. - Naponta egy-két órát edzek: utazáskor a metrón, fő­zés közben és elalvás előtt is rejtvényt fejtek - mondja a folyosón Nyíri Sándorné, aki Budapestről jött. Mint mesé­li, a fejtés kollektív izgalmá­ért és a játék öröméért nevez be a versenyekre, a legtöbb­jüknek nem is a végeredmény a döntő. A hétvégén a következő eredmények születtek: az egyéni versenyben négy kate­góriában lehetett indulni, kez­dőben Szemán Attila (Szol­nok), haladóban Bakos Fe­renc (Martfű), mesterjelölt­ben Hacsek Tamás (Budapest) és a mesterben Barna Viktor (Budapest) végzett az első he­lyen. A vasárnapi csapatmér­kőzésen a mesterjelöltek kate­góriájában a szegedi Bartók Béla Rejtvényfejtő Klub tag­jai lettek az elsők, míg a mes­terek kategóriájában a máso­dik helyen végeztek a szege­diek. Lévay Gizella nos versmondót, a Juhász Gyula Versmondó Stúdió ve­zetőjét, alelnökének Dalnoky Zsókát, a Bartók Béla Műve­lődési Ház népművelőjét és Kondász Rózsát, a Tömörkény István Gimnázium tanárnőjét választotta. Az egyesület cél­ja a régió versmondóinak szakmai összefogása, és a szakági versenyek szervezé­se, irányítása. NEPFOISKOLA ZSOM­BÓN. Dr. Galbács Zoltán lesz hétfőn este 6-kor a zsombóiak vendége a Wesselényi Népfő­iskolán. Az ultrahangról és a mikrohullám alkalmazásáról beszélget hallgatóival. Kocsis György és Müller Júlia a Portugálban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az országgyűlési képvi­selők kórusa, a Szená-To­rok is részt vett a 30 éves Márahalmi Parasztkórus ünnepségén. Az esemé­nyen számos hazai pa­rasztkórus és népdalkör is megjelent. A mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakisko­la aulája adott otthont szombat délután a Mórahalmi Paraszt­kórus megalapításának har­mincadikjubileuma alkalmá­ból megrendezett kórustalál­kozóknak. A nótás kedvű hely­beliek együtt énekeltek a sár­rétudvari és a zákányszéki pa­rasztkórussal, valamint az or­szág szinte minden területé­ről érkező népdalkörök éne­keseivel. Nógrádi Zoltán, mórahal­mi polgármester megnyitó be­szédében kiemelte, hogy a Pá­va körök hatására 1971 -ben, a tanyavilág egyszerű emberei­ből összeállt Mórahalmi Pa­rasztkórus a város szívét-lelkét szimbolizálja, éneklésük a pol­gárok jókedvének záloga, összetartásuk szimbóluma. A parasztkórus-mozgalom történetét foglalta össze rövi­den a téma kutatója, Bencze Lászlóné Dr. Mező Judit. Ko­dály Zoltán szavait kölcsönöz­ve elmondta, hogy a zenei nép­Országgyűlési képviselők is dalra fakadtak. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents