Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-20 / 270. szám

KEDD, 2001. NOVEMBER 20. EGY SZÁZALÉK 7 Nem szakadt tovább A közlekedési tárca vezetője, Fónagy János huszonöt percen keresztül beszélt előadásában a szakembereknek, tizenöt percig sajtótájékoztatóján az újságíróknak, de egyetlen egyszer sem említette az M5-ös autópályát a közlekedési konferencia csütörtöki nyitónapján. Történt mindez Szegeden. Kicsit el is csodálkozott, amikor az első újságírói kérdés az autópályára - és a 47-esre - vonatkozott. A vásárhelyi út négysávosításáról némi lapozgatás után talált anyagot, s igazán konkrét információkkal is szolgált a határidőket illetően, az M5-ös ügyét azonban fejből is tudta. A polgári kormány nem enged több koncessziós autópályát építeni, hogy a polgárok nehogy még egyszer úgy járhassanak - autózhassanak - mint a fíudapest-Félegyháza fizetős sztrádán. És egyelőre matrica sincs. Matrica-ügyben már szinte biztosan bukok egy pacalos ebédet a Bárkában, még szűk egy esztendővel ezelőtt is kizártnak tartottam. hogy a választások közeledtével legalább ebben ne egyezne meg a közlekedési tárca a koncessziós társasággal. Néhány milliárd forint árnyékdíjat - alacsony forgalom miatti árkiegészítést - így is fizet a minisztérium az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt.-nek, csak számítás kérdése, hány milliárddal kellett volna megtoldani a matricához. Jutna is belőle az alultervezett bevételek feletti pénzből. Nem könnyű az AKA-nak sem, a sokadik közlekedési minisztert fogyasztja, s különösen nehéz azóta, hogy miniszterelnökünk talán éppen lapunkon keresztül üzente meg: több koncessziós autópálya pedig nem épül. Jogilag ezt azóta sem fejtette ki senki, az AKA-nak ugyanis 2003. decemberéig kizárólagosjoga van a sztráda továbbépítésére. Orbán Viktor azt mondta: nem, s a dolog tényleg megnehezíthető annyira, hogy a franciák - akik sokkal készségesebben tájékoztatják a sajtót a téli felkészülésről, mint a szJráda sorsáról - kifussanak az időből. Tárgyalnak, mondja szinte hivatalba lépése óta Fónagy úr, szerintem meg régen elszakadt már az a bizonyos babaruha. Kovács András A sztrádák 40 kilométeres sávban „sugároznak A kevés autópálya is nagyon drága Parragh László előadására készül. (Fotó: Schmidt Andrea) A november 15-16-án megrendezett nemzetközi közlekedési konferencián Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról nyilatkozott lapunknak, hogy a gazdaság élénkítése elképzelhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül Az emberek, az áruk mozgása törvényszerűen maga után vonja a közlekedési kultúra változását, fejlődését - szögezte le Parragh László. Ez a közúti közlekedésben például azt jelenti. hogy egyrészt útjaink minőségét kell javítani, másrészt az autópálya-építést kell felgyorsítani. Az EU országaival összevetve Magyarország közútjainak sűrűsége közel hasonló mértékű, ugyanakkor sztrádákban az uniós átlagnak csak a negyedénél tartunk, miközben a közutak minősége is hagy kívánnivalót maga után. Tehát a gazdaság fejlődése, valamint a helsinki egyezmény miatt is szükség van az úthálózat fejlesztésére. A közútfejlesztési programok eredménye GDP-növekedésben is meghatározható, ugyanis serkentik a tőkeimportot, a tőke mobilitását, a technológiák bevándorlását, az új cégek alakítását, általában az adott térség felemelkedését, a munkahelyek számának növekedését, csökkentik a környezetvédelmi károsanyagkibocsátást, s nem utolsósorban csökkentik a baleseti statisztikát is. Parragh szerint tehát az úthálózat fejlődésének számos hozadéka van, a gazdaság növekedésétől kezdve egészen az emberéletekekig. A kamara elnöke azt is elmondta, a Dél-Alföld gazdaságának fejlődését nem csak az befolyásolja, hogy az M5-ös autópálya mindössze Kiskunfélegyházáig ér el, hanem az is, hogy drágán ér el. A kamara nagyon fontosnak tartja, hogy az M5-ös mielőbb bekerüljön a matricás rendszerbe, majd ezt követően építése az országhatárig folytatódjon, hiszen a jugoszláv oldalon már kész a sztráda. A már meglévő autópályák mentén napról napra változik a kép, üzemek, szolgáltatóegységek nőnek ki a földből gombamódra, s a sztrádák gazdaságélénkítő hatását mintegy 40 kilométeres sávban lehet erőteljesen érezni. A kamara azonban csak áttételesen tudja befolyásolni a sztrádaépítéseket - magyarázta Parragh László -, mégpedig közlekedési kollégiumának nyolc szekcióján keresztül. A közlekedési vállalkozások - számuk 4 ezer 500-ra tehető - ugyanis a gyakorlathoz igazodó szabályozáshoz tudják hozzásegíteni a jogszabályalkotókat. Ha azokat a tapasztalatokat, amelyeket ezek a vállalkozók elmondanak, beépítik a szabályozásba, akkor az autópályák nyomvonal-kijelölése, -építése, a technológiák alkalmazása életszerűbbé válik. A kamarai tagok a fuvarozó kapacitás 70-75 százalékát képviselik - mondta el legvégül az MKIK elnöke. F. K. Nincs több koncessziós útépítés Tárgyalnak a matricáról A múlt héten nagy érdeklődéssel kísért közlekedési konferencia volt Szegeden, s ez alkalomból itt járt a közlekedési miniszter, Fónagy János is. Elsőként ugyanazt kérdeztük tőle, mint a közlekedési tárca bármely más vezetőjétől, aki az elmúlt nyolc esztendőben megfordult a csongrádi megyeszékhelyen. - Hogy utazott? - Jól és ezt higgye el. Nem olyan rossz ez a Félegyháza-Szeged szakasz, mint ahogy azt sokan mondják. Két évig éltem a városban, tudom az utat is. - Mi is tudjuk, de mikor lesz végre autópályája Szegednek? - Az ismert, hogy 2003. decemberéig az AKA-nak koncessziósjoga van a sztráda továbbépítésre. Minden a tárgyalásoktól függ. Ha nem sikerül megállapodni, az építkezés leghamarabb 2004. tavaszán kezdődhet el. A polgárikormányzat nem kíván több koncessziós autópályát építeni, vagy meg tudunk állapodni az AKA-val, hogy eláll a koncessziós jogától, vagy a már említett időpontban kezdhetjük el a munkát. De nagyon remélem, sikerül kompromisszumot kötnünk. -A sztráda elég távolinak tűnik, a matrica viszont jelentősen javítaná a dél-alföldiek közérzetét. Hogyan haladnak a tárgyalások? -Azt nem tudom, mert nem én tárgyalok az AKA-val, haFónagy János: Jól utaztam. (Fotó: Schmidt Andrea) nem a Magyar Fejlesztési Bank. Igaz, ezt az én felhatalmazásomra teszi, én vagyok a koncesszor, pontosabban a koncesszor nevében a közlekedési tárca jár el. A tárgyalások folyamatban vannak, s nyilvánvaló, hogy egyik fél sem akarja pozícióit idő előtti nyilvánossággal rontani. - A matricás rendszerbe történő bevonás mellett a koncesszió visszavásárlásáról is tárgyal a bank? - Nem, jelenleg csupán a matricásítás van napirenden. Ezeknek különböző kimenetelei lehetnek. Mint említettem, az a miniszterelnöki direktíva, hogy Magyarországon, legalábbis ameddig a polgári kormánynak ebben szava lesz, koncessziós autópálya nem épül. - Sajtótájékoztatóján említette a 2004-es athéni olimpiát, meg azt, hogy fél Európa rajtunk vasutazik majd keresztül. Sztrádáról szándékosan nem beszélt? -Ezt azért mondtam így, mert a mai tárgyalások során a szerb és a magyar vasúttársaságok együttműködéséről volt szó, persze lehet ez közúti, sőt légi kapcsolat is. És ott van a Budapest-Belgrád-Theszaloníki autópálya, de ez 2004-ig valószínűsíthetően nem épül meg. - A közlekedésiek szerint a kormány maximum 120 milliárdot szánna az M5-ös koncessziójának visszavásárlására, az AKA ennek legalább a dupláját kéri. - Ön két számot mondott, én erről a két számról nem tudok, arról sem, ami a mi oldalunkat érinti. A koncesszió visszavásárlásáról természetesen folynak a tárgyalások, ezeknek a kimenetelét jelenleg nem tudom megmondani. Ha az én véleményemet kérdezi és nem a kormányét... -... az önét kérdezem. - Azt tartom teljes körű megoldásnak, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de magyar állami tulajdonba kerüljön vissza az M5-ös eddig megépült szakasza. Magyar, egységes, nemzeti autópályarendszer legyen, ennek minden előnyével. Generális megoldásnak ezt tartom, hogy mikor, mennyiből, ezeket nem tudom megmondani, nincs is rá menetrend. Most a matricáról tárgyalunk, de én azt egy közbenső kérdésnek fartőm, amit legelőször kell megoldanunk. Mert ez lehetetlen dolog, hogy a magyar polgárok jelentős része egyszerűen nem tudja igénybe venni a megépült sztrádát, mert olyan sokba kerül. Kovács András Taxizás itthon és az unióban A „kockás" kiment a divatból n A taxiközlekedés a nemzetgazdaság szempontjából ugyan nem meghatározó, ám a szolgáltatás egyik fontos eleme, úgyhogy ha egyszer csak eltűnnének a taxik az utcákról, komoly hiányérzete volna az embereknek - állítja Horváth György, a Magyar Taxis Szövetség elnöke. Eltűnésről persze szó sincs, ám az EU normáihoz igazodva minden bizonnyal változik majd egyebek között a nemzetközi viszonyok között magasnak számító magyarországi taxislétszám. A módosításokat a szövetség igyekszik olyan irányba terelni, hogy azok a szakmában dolgozók jogait ne sértsék, ám az újonnan belépők a magas követelmények mellett korlátozásokkal is szembesülhetnek a jövőben. Hazánkban egyébként az uniósnál több és frissebb konkrét szabály vigyázza a taxiközlekedést, ennek ellenére hiányoznak a rendszerből azok az apró finomságok, amelyek nemcsak jogi, hanem gazdasági egyensúlyt teremtenek. A szövetség elnöke példaként említi: az EUszabályok is korlátozzák a taxisok létszámát és a járműszámot is, de nem mondják, hogy ne taxizz, hanem olyan feltételeket támasztanak - például maximált járműéletkort és munkaidőt, évi rendszeres sofőrvizsgát, kötelező szervizeket, garázst és egyéb kikötéseket - amelyeknek kevesen tudnak eleget tenni. A magyarországi taxis szabályozás, és maga a személyfuvarozás rendszere is egészen más. Nálunk húsz éve lehet magántaxizni, ott mindig is így volt. Itt az autó jellemzően saját tulajdon, a sofőr vállalkozóként a saját maga alkalmazottja és esetenként kizsákmányolója is. Ezzel szemben Nyugat-Európában a befektető a saját tulajdonában lévő autó volánja mögé alkalmaz két vagy több sofőrt, s a kocsi mindig kint van az utcán. Az alapvető különbségek és az eltérő gazdasági környezet ellenére a taxisszövetség elnöke nem tart attól, hogy a csatlakozás után a külföldi társaságok kiszorítják a magyar piacról a taxisokat. Az uniós csatlakozásra egyébként jogilag alkalmas a taxiközlekedés, már „csak" a versenyt kell megtanulnunk. O. K. K. = MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 405.04 Ausztrál dollár 148.57 Cseh korona 7.55 Dán korona 33.67 Euró 250.63 Luxemburgi frank( HK» 621.30 Finn márka 42.15 Francia frank 38.21 Görög drachma! 100) 73.55 Holland forint 113.73 ír font 318.23 Német márka 128.15 Olasz lírai 1000) 129.44 Osztrák schilling 18.21 Portugál escudo! 100) 125.01 Spanyol pesetái 100) 150.63 Japán jeni 100) 230.68 Kanadai dollár 179.71 Lengyel zloty 69.11 Norvég korona 31.65 Svájci frank 170.99 Svéd korona 26.77 Szlovák korona 5.86 USA-dollár 284.68 F-niail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Európa Klub „Az Európai Unió versenyjoga" címmel dr. Tóth Tihamér versenytanácstag, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársa tart előadást november 22-én, 14 órai kezdettel a kamaránál működő Európa Klub következő rendezvényén. Az érdeklődők jelentkezését a 62/486-987/146-os telefonszámon várjuk. Az Európai Unió regionális politikája és támogatási rendszerei E témakörben szervez konzultációs napot a CSMKIK Euró Info Központja november 27-én, 10 órai kezdettel, a kamara rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Az érdeklődők tájékoztatót kapnak neves szakemberek közreműködésével a Sapard-támogatásról, a Phare 2000 program lehetőségeiről és egyben áttekintést kapnak az EU regionális politiká-járól. Az érdeklődők november 26-ig Kamarai hírek (FIZETETT HIRDETESI jelentkezhetnek a rendezvényre a 62/486-987/146-os telefonszámon. Elektronikus dokumentumkezelés Indul Csongrád megyében az elektronikus dokumentumkezelő rendszerek megyei promóciós kampánya és bevezetése, elsőként a kamara tagvállalatainak körében. Ezzel kapcsolatban kaphatnak információt azök-az érdeklődők, akik ellátogatnak a kamaránál működő Informatikai Klub következő rendezvényére, melyet november 21-én, szerdán 14 órától tartanak Szegeden, a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében. A rendezvény szakmai partnere az Archico Dokumentumkezelő Kft. lesz. A rendezvényen bemutatásra kerülő szoftverek: ARCHI-TÉKA Iktató program, SAPERION Archiváló és Dokumentumkezelő Rendszer, Kedoc Dokumentum- és Folyamatkövető Keretrendszer. A program végén lehetőség nyílik az Intelligens Régió új programjának megismerésére egy konzultáció keretében. A rendezvényről bővebb információt a 62/486987/132-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. Mestervizsgatanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban októberi kezdéssel: kőműves, női szabó, autószerelő, fodrász, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szakács, kereskedő-menedzser, szobafestő-mázoló és tapétázó, gázvezetékés készülékszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, pék, pincér, vendéglős-fogadós. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a Munkaügyi Központ kirendeltségeinél. Bővebb felvilágosítás a 62/486-987/182-es telefonszámon kérhető. Adó 2002 Mint korábban már jeleztük, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az adótörvények jövő évi változásainak megismerésére „ADÓ 2002" címmel tájékoztató előadást szervez Szegeden. A rendezvényt december 5-én, 10 órai kezdettel tartják a Csongrád Megyei Közgyűlés nagytermében (Szeged, Rákóczi tér 1.). Az érdeklődőket dr. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatója tájékoztatja az adótörvényekben 2002. évre meghatározott, a Parlament által jóváhagyott változásokról (személyi jövedelemadó, ><ZIS?-v áfa, adózás rendje, Jf^ÉJ-Sk, egyéb). """' Jelentkezéseket még 1 ' a mai napon fogadunk a 62/486-987-es telefon- CSONÜRÁD MF.GVEI C7amnn KERESKEDELMI SZ8M0N- ÉS IPARKAMARA