Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-20 / 270. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. AKTUÁLIS 3 Jelentkezési cím Éjjeli menedékhelyek férőhelye jelenlegi létszám Ebből nő Hajléktalanok becsült száma Hódmezővásárhely, Jókai u. 165. József A. u. 38. 44 33 4 95-100 Makó, Ardics tanya 4. 22 15 3 15-20 Szeged, Idóház tér 3.' Bajai út 1. 20 41" 20 45 20 900-950 Szentes, Rákóczi u. 183. 50 40 3 80-100 * December l-jétől új helyen 50 főt fogad a téli krízisszálló " Pótágyak beállításával növelhető a férőhelyek száma 60 főig. (Folytatás az 1. oldalról.) A Tisza-parti nagyváros­ban a becslések szerint 900­950 hajléktalan él. Közülük többen laknak társas albérlet­ben, ahol időlegesen meg­húzhatják magukat. Mások számára a megoldás: a téliesített kalyiba vagy sá­tor. A szállást keresők közül a szegedi Indóház téren és a Bajai úton összesen 51-en juthatnak fél évig, hosszab­bítás esetén egy évig átmene­ti szálláshelyhez, havi 8400 forintért. Az öt betegágy in­gyen áll a rászorulók rendel­kezésére. A Bajai úton műkö­dő éjjeli menedékhelyen a férfiakat várják: nem külde­nek el senkit, a 41 helyet pót­ágyak beállításával akár hat­vanra is növelhetik. A téli krízisszálló tavaly a Londo­ni körúton működött, de még nem tudni, idén hol kap he­lyet az ötven főt befogadó intézmény. Ebben az idő­szakban az Indóház téren húsz nőt ideiglenesen el tud­nak helyezni. A szegedi éjje­li menedékhelyeken este hat­tól foglalhatóak el az ágyak, érkezési sorrendben. Itt is adott a lehetőség tisztálko­dásra, mosásra és szárításra, ételmelegítésre, főzésre. A jelentkezők ágyneműt az in­tézménytől kapnak. Ám e menedékhelyről reggel nyol­cig távozniuk kell. Az Indó­ház téren található a hajlék­talanok háziorvosi rendelője is. Ha megnyílik a kibővített, ötvenágyas szegedi krí­zisszálló, akkor minden je­lentkezőt tudnak majd fogad­ni. Problémát az okoz, hogy kevés a nők számára kialakí­tott hely, és az átmeneti szál­lóban is elkélne még 20 ágy. Hódmezővásárhelyen több befogadóállomás is mű­ködik. A rászorultak a nappa­li melegedőt, az éjjeli mene­dékhelyet, az átmeneti és ­novembertől áprilisig - a krí­zisszállót vehetik igénybe. Hasonlóak a lehetőségek Makón és Szentesen is. Ma­kón este 10 óráig lehet je­lentkezni, Szentesen és Vá­sárhelyen pedig 24 órás ügyeletet tartanak. Szente­sen külön női éjjeli mene­dékhelyet alakítottak ki, Vá­sárhelyen az átmeneti szállá­son, Makón pedig a csalá­dok átmeneti szállásán je­lentkezhetnek a nők. Szentesen a lehetőségek­hez képest jók a körülmé­nyek: maximum hatágyas szobákban helyezik el a rá­szorultakat. Nem érkezési sorrendben történik az ágy­foglalás, mindenkinek meg­van a maga helye. Tisztál­kodószerekkel, mosóporral is segítik a bentlakók életét. Vásárhelyen és Makón is kulturált körülmények vár­ják a jelentkezőket: közpon­ti fűtés, pléd, takaró. A hajléktalanok nappali melegedője és a népkonyha Szegeden az Algyői út 3. alatt várja a rászorulókat. Na­ponta 150 adag ebédet szol­gálnak fel 12 és 14 óra kö­zött. A melegedő 7-től 11 ­ig, illetve délután 3-tól este 7-ig áll nyitva, itt is van le­hetőség tisztálkodásra, mo­sásra, ételmelegítésre. A té­li időszakban a nappali me­legedőben reggel 7-kor reg­gelit is osztanak. Szentesen a népkonyhán, Vásárhelyen a nappali melegedőben kí­nálnak főtt ételt. Makón je­lenleg nincs meleg étel, de amint a hajléktalanok már nem tudnak alkalmi mező­gazdasági munkával pénzt keresni, a konyha megkezdi működését. A Magyar Vöröskereszt ­többek között - a szegedi ru­haraktáron (Székely sor 21.) kívül az ingyen konyhán, il­letve a Bajai úton is ad ruha­neműt. A Veszélyeztetett Ma­gyar Fiatalokért Alapítvány minden kedden az Aradi vér­tanúk terén és a Mars téren oszt élelmiszert. Az alsóvá­rosi ferences rendházban reg­gelivel és vacsorával várják a hajléktalanokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ak­tivistái ruhát és cipőt adnak a Csanádi utca 9.-ben. Az anyukákat és gyermekeiket Szeged-Szentmihályon fo­gadja a családok átmeneti otthona. Nem minden hajléktalan veszi igénybe az önkormány­zat biztosította lehetősége­két: pályaudvarokon, pado­kon, ismerősöknél hajtják pi­henőre a fejüket. Azokat, akik télen sem jelennek meg a hajléktalanszállókon, Sze­geden autóval keresi fel az utcai gondozó szolgálat. S* yN• ÁL* Adószakértőknek Munkatársunktól Amióta csak szóba került az Európai Unió­hoz való csatlakozásunk - mondta egy tegnap kezdődött szegedi konferencián Kékesi Lász­ló, a Pénzügyminisztérium helyettes államtit­kára azóta adójogszabályainkat már a be­lépés jegyében alkotjuk meg. A Forrás Szállóban három napon át szakmai továbbképzésen részt vevő adóhatósági és ön­kormányzati adószakértők megtudhatták, a csatlakozás előfeltételének számítanak az ál­talános forgalmi adóról (áfáról) és a jövedéki adóról szóló rendelkezések, ám az EU-jogsza­bályokkal már sokkal kevésbé harmonizál jö­vedelemadó-rendszerünk. De ez nem zárja ki belépésünket, az unió ugyanis minden ország belügyének tekinti a jövedelemadózást, s azt, milyen sávokat alkalmaz - mondta a helyettes államtitkár. Eltérünk az EU-normáktól úgynevezett nul­la kulcsos áfánkkal, ezt e belépéskor meg is kell szüntetni. Előreláthatóan két lépésben való­sítják meg a törvényalkotók, azért, mert az áfamentes termékek „áfásodása" nagy hatás­sal lehet a fogyasztói árindexre. A távfűtés pil­lanatnyilag Magyarországon kedvezményes besorolású, akárcsak az ételszolgáltatás, mind­két tevékenységre átmeneti mentességet kér­tünk - mondta adóharmonizációs feladataink­kal kapcsolatban előadásában Kékesi László. Irány Európa! Munkatársunktól Szegedről jelentkezik de­cember közepén egy középis­kolásoknak hirdetett, uniós is­meretekről szóló, televíziós ve­télkedő bemutatkozó rendez­vénynapja. Ismeretbővítő és szórakoz­tató műsornak szánják a ké­szítői, a Regős és Társa Pro­dukció az Irány Európa! című vetélkedősorozatot, amely Ma­gyarország Európai Unióhoz való csatlakozására kívánja megyénként felkészíteni, ver­senyeztetni, fontos informáci­ókkal ellátni az ország közép­iskolás korosztályát. A bemu­tatkozó adás alapjául szolgáló rendezvénynap Szegedről je­lentkezik, a Mars tér Expo te­rületének U pavilonjából, de­cember 15-én. A program két­részes lesz, a vetélkedőt szóra­koztató műsor követi. A verse­nyen öt középiskolás csapat méri össze az unióval kapcso­latos tudását, információit. Csongrád megye 43 középis­kolája közül egy szakmai zsűri választja ki az öt legjobbat. A szervezők egy általános kör­kérdésre írt, 4-5 oldalas esszét kérnek előzetesen az iskolá­soktól, amely azt tárgyalja, mi­ért fontos és milyen előnyök­keljár Magyarország számára az Európai Unióhoz való csat­lakozás. Az írásokat novem­ber 23-ig kell beküldeni a pro­dukciós irodának, s ezek alap­ján választják ki az öt, egyen­két hatfős csapatot. A vetél­kedőn a következő témakörök­höz kapcsolódnak a feladatok: általános európai ismertek, kul­túra, oktatás, környezetvéde­lem, idegen nyelv, informatika, internet. A felkészüléshez a szer­vezők segítséget adnak. A Csongrád megyei iskolák ver­senyét a tervek szerint követi a többi megyei vetélkedő, a felvett sorozatot pedig vala­melyik országos lefedettségű tévécsatorna sugározza majd. Télkirály a hajléktalanok közül is szedi áldozatait Jut szállás és étel OTP-székház Szegeden Balról jobbra: Szász János régióigazgató, Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Dancsó József szegedi igazgató. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktál Hivatalosan is átadták teg­nap, Szegeden az OTP Taka­réktár utcai, felújított székhá­zát. Az ügyfelek számára már hónapok óta nyitva áll a pénz­intézet szegedi központjának kapuja. Az ünnepségen részt vettek a cég regionális és or­szágos vezetői is. Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgató­ja köszöntő beszédében el­mondta, hogy a most felújí­tott székházat mintegy száz esztendővel ezelőtt is bank­épületnek tervezték, és véle­ménye szerint a fiókot bárme­lyik nyugat-európai bank megirigyelhetné. Az elnök-ve­zérigazgató kiemelte, hogy 2002-ben a külső felújításo­kat is elvégzik. Csányi Sándor hozzátette: a pénzintézetek közötti éles ver­seny miatt egyáltalán nem mindegy, hogy az ügyfeleket milyen körülmények között fogadják. Ezért is fontosnak és megtérülő beruházásnak ne­vezte a felújítást. Szász János régióigazgató és Dancsó József, az OTP sze­gedi igazgatója is azt hangsú­lyozta, hogy a felújítás az ügy­felek érdekében történt. Az átadási ceremónia után a bank a Szegedi Nemzeti Színházba hívta leghűsége­sebb ügyfeleit, ahol közösen nézték meg az ünnepi elő­adást. Hammidó­kiállítás az MTESZ-ben Munkatársunktál A szegedi Hammidó Művé­szeti Iskola művésztanárai és vajdasági képzőművészek kö­zös tárlata nyílik ma, kedden délután ötkor az MTESZ szék­ház földszinti aulájában. A kiál­lítást Dudás Károly író, újság­író, a szabadkai Hét Nap képes hetilap főszerkesztője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlaton Boros György, Gyur­kovics Hunor, Molnár László, Recskó Béla, Szalma László, Török István és Turzai Sándor vajdasági képzőművész, vala­mint Baczkó Andrea, Pataj Mik­lós, Sugár Ibolya, Szekeresné Véber Noémi és Tóth Rózsa művésztanárok munkái látha­tók. A kiállítás november 28­áig tekinthető meg. Régészetről, művészettörténetről a Móra Ferenc Múzeumban Főúr nyugszik a szegedi vártemplomban Régészeti, irodalmi, művészettörténeti, néprajzi és természettudományi témákban tartanak előadá­sokat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a tegnap kezdődött és szerdáig tartó tudományos ülésszakon, ahol a múzeum munkatársai számolnak be leg­újabb kutatási eredményeikről. Tegnap többek kö­zött a szegedi vártemplom idei feltárási eredmé­nyeiről hallhattak a résztvevők. Körülbelül három éve, hogy a ma látható várrekonst­rukció során előkerült Sze­ged egyik fontos középkori műemléke, a vártemplom főhajójának egy része. Hor­váth Ferenc régész szakmai irányításával azóta körülbe­lül 350 középkori temetkezé­si helyet tártak fel a szakem­berek, melyek során igen gaz­dag leletanyag látott napvi­lágot. A szegedi önkormány­zat segítségével az idén el­nyertek egy hétmillió forintos pályázatot, melynek köszön­hetően tovább folytatódhat­tak a munkálatok. Az idei fel­tárás egyik különlegessége egy kriptából összetörve előkerült vastag, nagy mé­retű, vörös márvány sírem­lék, melynek fedelére az ak­kori kőfaragó belekarcolta a benne nyugvó halott körvona­lait. Az értékes síremlék arra enged következtetni, hogy magas rangú egyént temettek a szegedi vártemplomba. ­Van rá esély, hogy a közel­jövőben azonosítani tudjuk, kit temethettek a sírba- fo­galmaz Horváth Ferenc. Ugyanis a - feltételezések szerint - törökök által szétvert fejábrázolás körül egy kör­szalag látható, melyen gótikus írástöredékek olvashatók. Eddig a vártemplomból körülbelül huszonnégy mé­tert sikerült feltárniuk a ré­gészeknek. Kalkulációik sze­rint a templom benyúlik a mai vármaradvány alá, ami közel ötven méter, így a teljes fel­tárás még három-négy évig is eltarthat. Horváth Ferenc hangsúlyozza: a mai várma­radvány és a Stefánián lévő betonút közötti területet gon­dosan fel szeretnék tárni, hi­szen itt sejthetők a legépeb­ben megmaradt falak és a templom nyugati bejárata is. Az idén elnyert pályázati pénz elfogyott, a további feltárás anyagi fedezetét további pá­lyázati forintok elnyerésével szeretnék biztosítani a szak­emberek, hogy a Dömötör­torony és az alsóvárosi feren­ces templom mellett a nagy­közönség számára is látható legyen Szeged harmadik kö­zépkori gótikus műemléke. L. G. Felújított vár a Stefánián. (Fotó: Karnok csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents