Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-20 / 270. szám

jE+AÁugy I»91DÁBB?ZSJO *V MA: ÉP TESTBÉN|EGY SZÁZALÉK internetcimünk: www.delmagyar.hu Mentés ­vészhelyzetben Korszerű ügyeleti központot, valamint egy, a környező tanyavilág orvosi ellátását biztosító terepjárót adtak át tegnap a szegedi mentőállomáson. A beruházás értéke mintegy 20 millió forint. 3. oldal Tárgyalnak a matricás M5-ösről Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter szerint a polgári kormány nem épít újabb koncessziós autópályát. Az M5-ösön jövőre matricával autózhatunk Kiskunfélegyháza és Budapest között, amennyiben sikerül megállapodni az AKA Rt.-vel. Egy százalék Utoljára a Pick Szeged vereségéről A Pick Szeged kézilabdásai november 17-én. Galdarban kikaptak egy közepes tudású spanyol együttestói az EHF-kupán. Kővári Árpád klubelnök a csapat gyenge teljesítményével magyarázza a kudarcot. 14. oldal 9«771416 0Ö9Ö24 0 1270 Télkirály a hajléktalanok közül is szedi áldozatait Jut szállás és étel A hajlék nélkülieknek fenntartott szállókból még senkit sem kellett elküldeni helyhiány miatt - tudtuk meg, mikor Csongrád megye nagyobb városainak népjóléti intézményeiben a téli krízishelyzetről kértünk pillanatfölvételt. A szakemberek közel 1200-ra becsü­lik a Csongrád megyében élő hajléktalanok számát. Legalább ennyien keresnek éjjeli menedéket télki­rály támadása idején. Hogy milyen sikerrel, arról ad képet megyei összeállításunk. Kötelező hajléktalan szál­lót üzemeltetni a harminc­ezernél nagyobb lélekszámú városokban. Ezért Csongrá­don és Mindszenten az ön­kormányzat nem alakított ki menedékhelyet. Megtudtuk: egyik kisváros polgármeste­ri hivatala nyilvántartásában sincs „regisztrált hajlékta­lan". Ezzel szemben térsé­günk két nagyvárosában, Szegeden és Hódmezővásár­helyen, továbbá Makón és Szentesen többféle módon is igyekeznek segíteni a hajlék nélkül maradtak gondjain. A hideg időjárás bekö­szöntével a környező telepü­lésekről sokan utaznak Sze­gedre, ahol számos be­fogadóhely működik - teljes kihasználtsággal. A városban a karitatív szervezetek együtt­működnek, tevékenységüket egyeztetik, és közösen adtak ki a hajléktalanok részére tá­jékoztató füzetet, melyből megtudhatják, hogy kihez milyen kéréssel fordulhat­nak. (Folytatás az 5. oldalon.) ARA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Panek Sándor jelenti Párizsból Darvasi-bemutató a Champs Elysées-n Danosi László nevét hirdeti az egyik legelőkelőbb párizsi ál­lami színház plakátja a Champs Elysées és az Avenue Franklin Roosevelt sarkán. A szegedi író - lapunk állandó munkatársa ­egyik elsó színművét L'enquéte sur l'affaire des roses címmel tűzte műsorára a Théatre du Rond Point. miután a színház magyar származású rendezője, Gera Balázs színpadra vitte azt. A fiatal rendező 1993-ban - bevallása szerint véletlenül - ta­lált rá a darabra: Magyarországon járva, a jogvédő hivatalban érdeklődött új magyar színpadi művek után, és így kapta meg Darvasi László Vizsgálat a rózsák ügyében című darabját, ame­lyet akkortájt mutattak be a debreceni színházban. A színmű meg­tetszett neki, de csak jóval később döntött a bemutatás mellett. Gera Balázs elmondta, hogy tavaly éppen Dosztojevszkij Fél­kegyelműjének színpadi változatát fejezte be a Champs Elysé­es-n, és azon gondolkodott, vajon milyen munkával folytassa. Ekkor egy vidéki turnén felfigyelt Darvasi László franciául ki­adott elbeszéléskötetére, amelyben benne volt a darab alapjául szolgáló írás is. A rendező úgy gondolta: a könyv feltűnése .jelzés" számára. Georges Gagneré-vel közösen le is fordítot­ták franciára. A kérdésre, hogy kockázatos vállalkozás-e a szín­ház konzervatív ízlésű közönsége előtt egy fiatal magyar szer­ző darabját bemutatni, Gera Balázs nem kertelt: - Az új szerző és az új darab bemutatása kockázatos. Szá­momra azonban ez a kockázat öröm, hiszen az a feladatom, hogy az újdonságról meggyőzzem a nézőket. A színészek szeretik a darabot, a színházigazgató pártfogásába vette, és igyekszünk minél több szakmabelit meghívni az első előadásokra, hogy meg­ismertessük Darvasi László művét. A siker mellett szól, hogy a magyar kulturális évad idején sokat lehet hallani róla Fran­ciaországban: korábban kiadták novelláskötetét, részt vett az avignoni színházi fesztiválon, télolvasóesten bemutatják egy mű­vét a francia nemzeti színházban, egy másik drámája pedig könyvben is megjelenik majd franciául. A párizsi színház egyik terme november 23-ig öt előadást ját­szik Darvasi László darabjából. AThéátre du Rond Point-ban el­mondták: további öt előadást vidéki városokban a társulat turné­ján tartanak majd. Tiszai konferencia Munkatársunktól A Tisza vízgyűjtő területé­vel kapcsolatos kérdésekben elért tudományos eredmények­ről számolnak be hazai szak­emberek azon a konferencián, amelyet november 21 -én, szer­dán tartanak a Szegedi Akadé­miai Bizottság székházában. A délelőtt 10 órakor kezdődő ta­nácskozáson szó lesz egyebek mellett az Európai Unió víz­keretirányelvének hazai vég­rehajtásáról, a tiszai cián­szennyezés okairól, a folyó víz­gyűjtőjén elterülő termőterü­letek védelméről, a Tisza men­ti települések környezeti állapotáról, az önkormányzatok környezetvédelmi tevékenysé­géről, valamint az árvízi prob­lémák aktuális kérdéseiről. Okuccmibci utaznak A nemzetközi békefenntartók munkáját segiti a Balkánra utazó szentesi műszaki kontingens. (Fotó: Tésik Attila) Munkatársunktól Küldetéssel útnak induló katonákat búcsúz­tatott Mezei Gábor dandártábornok hétfőn Szentesen, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandárjánál. A Magyar Mű­szaki Kontingens (SFOR) váltására kiutazó állomány első csoportját Szentesen szolgáló ka­tonák alkotják. Az SFOR kötelékében már hat év óta szol­gál a szentesi 11. Rákóczi Ferenc Műszaki Dan­dár alakulata. Ez alatt az idő alatt kilenc alka­lommal vettek részt hídbontásban, huszonhét helikopter-leszállópályát építettek, harminc­két kilométernyi utat és 65 kilométernyi vasutat hoztak rendbe, és kétezer-kétszáz alka­lommal merültek víz alá a szentesi katonák. Összesen 200 ezer négyzetméternyi területen végeztek romeltakarítást a háború sújtotta Bal­kánon. A mostani váltásért az Okucani melletti fa­luból, Pusztámból Tián József ezredes érkezett, aki parancsnokként már hosszú ideje tisztában van azzal, hogy a szolgálatban nem várt kihí­vások is érhetik a fegyveres erőket, amelyek­kel kreatív módon, katonaként kell szembenéz­nie a veszélyeket vállaló haderőnek. Menedékhely a szegedi Indóház téren. A hajléktalanok többsége férfi. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jövő nyárra készül el az új patológiai intézet Lerakták az alapkövet Munkatársunktál Nyolcvan éve tartó „átme­neti állapot" szűnik meg azzal, hogy a Kossuth Lajos sugárúti egykori népiskola épületéből új helyre, a Tisza-parti klinikasor végére költözik jövő nyáron a patológiai intézet. A kolozsvá­ri egyetem Szegedre költözé­sekor, 1921-ben ugyanis a pa­tológiát, az anatómiát és az igaz­ságügyi orvostant ideiglenesen helyezték egy fedél alá, ám a há­rom intézet a mai napig közös épületen osztozik. Az új patológiai intézet épí­tését nyáron kezdték, s a 950 millió forintos beruházás teg­nap elérkezett az alapkőletétel­hez. Az épület sokkal kedve­zőbb helyen lesz a mostaninál, amelynek a klinikáktól való másfél kilométeres távolsága jelenleg lényegesen megnehezí­ti az orvosok és patológusok mindennapi kapcsolatot igény­lő munkáját. A tegnapi sajtótá­jékoztatón az is elhangzott, hogy országszerte hiány van patológusokból: a szakmában háromszázan dolgoznak, de még legalább hat-hétszáz kór­boncnokra lenne szükség. Az új patológiai intézet július óta épül a klinikasor végén. (írásunk a 4. oldalon.) (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents