Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-19 / 269. szám

HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 19. AKTUÁLIS 3 A csongrádi szeméttelep jövőre végleg betelik A kényszerhelyzet elkerülhető A csongrádi temető mellett tornyosuló városi szeméttelep működteté­sét egyre nehezebb kö­rülmények között végzi a kommunális szolgáltató kft. A következő hóna­pokban a terület legki­sebb zugát is feltöltik. A cég vezetője, Balogh Pál szerint a regionális hulla­dékkezelő létesítmény megépülése előtt Csong­rádnak átmenetileg a szentesi, illetve a vásárhe­lyi lerakót is igénybe kell majd vennie. A csongrádi kommunális hulladék elhelyezését szolgá­ló telep alapvetően már betelt, kényszermegoldásként jelöl­ték ki a bútorgyár felőli terü­leteket. ahol még el lehet he­lyezni pár száz tonna hulladé­kot. Erről a Csongrád Városi Víz- és Kommunális Szolgál­tató Kft. ügyvezető igazgató­ja, Balogh Pál tájékoztatta la­punkat. Mint mondta: a kö­vetkező hetekben a temető melletti területet teljesen fel­töltik. A téli időszakban a bú­torgyár felőli részen helyezik el a hulladékot, tavasszal pe­dig megkezdik a kialakuló két földnyúlvány közötti sáv fel­töltését. A szolgáltatónak egyre több gondot okoz, hogy a szállító­járműveiknek a lerakón belül mintegy ötszáz métert kell megtenniük. Tartósabb eső után ez esetenként lehetetlen feladatnak bizonyul. Ráadá­sul a cégtől függetlenül be­hordott hulladék önkényes el­helyezése miatt a kialakított belső utak rendezésére is egy­A csongrádi kommunális hulladék legfeljebb még egy éven át helyezhető el a városi „szeméttelepen" (Fotó: Tésik Attila) re több energiát kell fordítani. A következő hónapokban Balogh Pál szerint - Újhegyi György vállalkozó felajánlá­sa révén - valamelyest javul­hat a „szeméttelepi helyzet", a terület rendezéséhez ugyanis mintegy kétezer tonna kom­posztot tudnak majd felhasz­nálni. Egy év múlva azonban végleg betelik a telep, és ha ad­digra nem sikerül a szemét el­helyezésére Csongrád körzeté­ben más helyen átmeneti meg­oldást találni, a városnak igénybe kell vennie a szente­si vagy a hódmezővásárhelyi lerakót. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat a kommunális kft. vezetője folyamatosan végzi. Balogh Pál szerint az önkormányzati képviselő-tes­tületnek érdemes lenne ez ügy­ben a kényszerhelyzet kialaku­lása előtt döntést hozni, egy­előre ugyanis még viszonylag kedvező megállapodásokat le­hetne kötni. A Csongrád, Kistelek, Kis­kunfélegyháza és Kiskunmaj­sa kistérség, valamint a kis­kunhalasi önkormányzati tár­sulás közös hulladékkezelő létesítményének üzembe he­lyezése után a csongrádi sze­méttelepet Balogh Pál szerint a hulladék kitermelése nélkül is rekultiválni lehet. Mivel a területen egykor téglagyári agyagbányászat folyt, az alta­laj megfelelő vízzáró réteg­gel rendelkezik, vagyis nem kell tartani a szennyezőanya­gok esetleges továbbterjedésé­től. E technológia megvaló­sítása esetén a terület többré­tegű lefedése, valamint gázs­zivárgók és figyelőkutak léte­sítése után megfelelő csurga­lékvízgyűjtő rendszert is ki kell építeni. M. Sz. J. Tízmilliárdot hajt be az APEH A kis hal is jó hal Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága idén mint­egy négyezer saját kezdeményezésű végrehajtási el­járást indított a többek között adótartozásból, végel­számolásból származó 10 milliárd 200 millió forint adótartozás behajtására. Szántó Ágota, az APEH Csongrád Megyei Igazgató­ságának végrehajtási és fel­számolási igazgatóhelyette­se arról tájékoztatta lapun­kat, hogy idén október végé­ig 4 milliárd 300 millió forin­tot hajtottak be adótartozás­ból. Az adótartozások rende­zésére 3 milliárd százmillió, a járuléktartozások rendezé­sére 1 milliárd 200 millió fo­rintot utaltak át az állam­kasszának. Tavaly 103 esetben fog­laltak le ingóságokat közel 200 millió forint, míg idén 232 esetben csaknem 350 millió forint értékben. Az APEH több mint száz ingat­lanra tette rá a kezét. S míg tavaly 62, idén eddig 107 ár­verést tartottak. Az adóhatóság 2001-ben már nemcsak a nagy összegű adóhátralékok behajtására koncentrált, hanem a 100 ezer forint alatti összeggel tarto­zókra is odafigyelt, megke­resték őket annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségü­ket teljesítsék. A külföldi ál­lampolgárok sem menekül­hettek meg az úgynevezett önkéntes teljesítés hiányában. A megyei igazgatóság 2000-ben 68 felszámolási el­járást kezdeményezett 1 mil­liárd 140 millió forint érték­ben. Idén a duplájára nőtt a felszámolási eljárások száma: eddig 148 kérelmet terjesz­tettek elő. A tavalyi felszá­molási eljárásokból 31 milli­árd 700 millió, az ideiekből 56 milliárd 400 millió forint térült meg. A folyamatban lé­vő végelszámolási eljárások száma hasonló a tavalyihoz: 2000-ben 307, idén 303 eset­ben látták el az adóhatósági és a hitelezői feladatokat. Hat­vanöt eljárás felszámolással folytatódott. Csődmegállapodás egy esetben jött létre, ebből 21 millió forint folyt be az ál­lamkasszába. Az APEH me­gyei igazgatósága drasztiku­san csökkentette a fizetés­könnyítési kérelmek darab­számát: míg 2000. október 25-én 1260 eljárás volt folya­matban, jelenleg 168 az elbí­rálatlan kérelmek száma. Az APEH az érdemi döntés előtt az adós lakóhelyén, székhe­lyén győződött meg a fize­tésképtelenség okainak való­ságtartalmáról, s a szakértők színes fényképeket is készítet­tek a fizetéskönnyítési kére­lemben foglaltak alátámasztá­sára, vagy éppen cáfolására. F. K. Ki ékeskedik idegen tollakkal kórházügyben? A megye „házi feladata" Munkatársunktól A megyei önkormányzat a makói kórház-rekonstrukció ügyében minimális „házi fel­adatát" teljesítette a címzett pályázat megfogalmazásával és az önerő biztosításával ­reagált Martonosi György a közgyűlés minapi közlemé­nyére, melyben a képviselőt azzal vádolták meg, hogy a megye szerepét lekicsinyelve, saját érdemének állította be a pályázati sikert. A makói ho­natya arra is felhívta a figyel­met, hogy a nagyjából 150 millió forintos önerő nem sok­kal több, mint amennyibe két év alatt az adófizető polgárok­nak a megyei elnök és a négy alelnök kerül. - Talán nem szerénytelen­ség, ha felidézem, hogy a pá­lyázat megfogalmazásához Gógl Árpád akkori egészség­ügyi miniszter azt követően adott utóbb hasznosnak bizo­nyult javaslatokat, hogy meg­hívtam Makóra - mondja a képviselő. - Az is tény, hogy a pályázat sorsáról az ország­gyűlés határozott, és ha má­sokkal együtt nem sikerül meggyőznöm az ügy fontossá­gáról a Fidesz-frakciót, aligha született volna pozitív döntés. Mellesleg megjegyzem: a terv­bemutató sajtótájékoztatón hí­vatlanul megjelent Gazdag Já­nos pártja, az MSZP nemmel voksolt a címzett támogatá­sokról szóló előterjesztésre. A fideszes honatya egyéb­ként azért csak most reagált a megyei közgyűlés közlemé­nyére, mert a hét végéig hiva­talos úton, külföldön volt. Martonosi György úgy látja, a makói kórház fejlesztésének sajtóvisszhangja valóban az „idegen tollakkal ékeskedés" példája. Ám nem ő az, aki eb­be a hibába, no meg a hitelron­tás vétségébe esett. Ú| helyen az autósvizsga Munkatársunktól Hétfőtől a Kereskedő köz­ben folyamatosan épülő telep­helyen működik tovább Szege­den a Csongrád Megyei Köz­lekedési Felügyelet képzésfe­lügyeleti és vizsgáztatási osz­tálya - tájékoztatta lapunkat Ballá Zoltán igazgató. Novem­ber 19-től a gyakorlati vizsgá­ra is az új telephelyről kelnek útra a tanulóvezetők. A kismo­torra és segéd-motorkerékpár­ra érvényes vezetői engedély megszerzéséhez továbbra is a közlekedés-felügyelet Berlini körúti épülete elől indulnak a vizsgázók. A két jármű vezeté­si vizsgaideje 20 perc: a Keres­kedő közből a motorosok ennyi idő alatt nem járhatnák végig a kijelölt vizsgaútvona­lakat. A C, D, E kategóriás nagy járművek gyakorlati vizsgáit sem a Kereskedő közben bo­nyolítják, mert a nagy jármű­vek nem fémének el a vizsga­pályán. A vezetói vizsgára in­dulók kiszolgálására új autó­buszjáratot indít a a Tisza Vo­lán Rt. A 13Y jelzésű járat hét­főtől csütörtökig, a vizsgaidő­pontokhoz igazodva, minden­nap 13 óra 20 perckor, a tarjá­ni Víztorony tértói indul, s a Mars tér érintésével, a Bakay Nándor utca, harmadik körút, textilművek, Fonógyári út von­alán érkezik a Kereskedő köz­be li végállomásra. Politikai bányaipar A magyar nyelv gazdagságát mu­a tatja a rokon értelmű szavak, szólá­sok és ellentétek szótárának politikus szócikkelye. A Magyar szókincstár­ban a politikusnak ugyanúgy mel­léknévi szinonimája a diplomatikus, meggondolt és elővigyázatos, mint a körmönfont és csalafinta. Bizonyára nem mondok azzal túl nagy újdonságot az olvasók­nak, hogy a politikusokat a választási hadjáratban a fentiek közül mi jellemzi jobban. A kampányban nem a higgadtság a legfőbb ismérv, ilyenkor még a nyugodt erő és a szabad madár is fejét vesztheti. A választási hadjáratot nevezhetjük idénymunkának is, amelynek során a politikai bányaipari szakmun­kások olyan dokumentumokat ásnak elő a levélszek­rényből és az almáriumból, amelyekkel kétséget ki­záróan az a céljuk, hogy ellenfeleiket járassák le. Csa­lafinta vájárok és aknászok minden pártban van­nak, akik a kampány idején évekkel ezelőtti történé­sekről szolgálnak szenzációval. A csillés hol Eörsi Mátyás bőrében, hol meg Horváth Béla képében jő és integet, hogy kompromittálja, hírbe, kínos hely­zetbe hozza a másik felet. Most éppen Medgyessy Gresham-palotás közvetítési ügye a gumicsont. Ezt a ruggyantát, régies nevén macskamézel rágja az ország. Várható volt, hogy ez bekövetkezik, hogy be­lekötnek az MSZP kormányfőjelöltjébe, hiszen ez a politikai bányászai szerves részét képezi. Lejáratni és közbeszéddé tenni a bankárt - akire kampánycsapa­ta a kisemberi imázst próbálja ráerőltetni, tudván, hogy nálunk szitokszó a bankár -, és régen volt, ta­lán igaz sem vall ügyéi. Hangozzon el minél többször a lobbizásért kapott összeg, ami rombolja a közénk való tartozás imázsát. Biztos vagyok abban, hogy a 2002-es választásokig megannyi macskamézet fejte­nek majd ki a postaládából és a wertheimszekrény­b&l a politikai bányászok. Csak bírjuk foggal és to­rokkal. Annyiban azért más a mostani kampány, hogy az már 1998-ban elkezdődött. A Fidesz ugyanis hatalom­ra jutása óta alkalmazza a modern markeling eszkö­zeit, óriásplakátok, országjáró újságok és tévéreklá­mok adják hírül, sulykolják belénk, miért van jó ke­zekben az ország. Nem tudom, hogyan csinálják, de a kormányzati propaganda akkor is jól működik, ha valami balul sül el, márpedig durrant ill az elmúlt években néhány ügy. Mindhiába. A mézesmadzag el van húzva a szánk előtt. Igaz, hogy akik húzzák, azoknak óhatatlanul ragad a kezük. C. Parkrendezés Munkatársunktól Még az idén lebontják a makói Petőfi Parkban a Pető­fi-szobor talapzatát, hogy idő­ben elkezdhessék az új, bronz­ba öntött alkotás környezeté­nek kialakítását - tájékoztatta lapunkat Műhelyi István, az önkormányzat városüzemel­tetési csoportvezetője. Mint ismert, több mint egy éve ismét ledöntötték Nagy Gyula Petőfi-mellszobrát, me­lyet 1954-ben helyeztek el itt. Az alkotást akkor Tóth Ferenc egyetemi tanársegéd avatta. A múzeum nyugalmazott igaz­gatója - amikor értesült a van­dál tettről - megjegyezte, jó volna, ha a városi önkormány­zat valóra váltaná a tehetsé­ges makói szobrász álmát, és bronzba öntetné az alkotást, emellett úgy erősítenék föl, hogy még egyszer ne történ­hessen meg ugyanez. Az ötle­tet megtárgyalta és elfogadta a városi képviselő-testület, és a döntés értelmében a restau­ráltatott alkotást az új, bronz­ba öntött változat váltja fel, ezt 2002. március 15-én avat­ják. A régi változatot a múze­umban helyezik el. Pert fontolgat a szegedi önkormányzat ellen az EDDSZ Cser, a párnán kapott kulcsról Elképzelhető, hogy az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete népi mozgalmat indit a kórház-privatizáció megakadályozásra. A szakszer­vezet elnöke, Cser Ágnes szerint ugyanis a magáno­sítás semmi másról nem szól, mint arról, „hogyan le­het beültetni a haverokat a közpénzből finanszírozott egészségügybe". Mindenhol fel fogunk lépni azért, hogy ne lehessen széthordani az egészségügy vagyonát - jelentette ki Cser Ágnes azon a fórumon, ame­lyet a hét végén rendeztek meg Szegeden, a felújított Tisza Lajos körúti rendelő­intézetben. Az EDDSZ el­nöke - aki végig éles hangon bírálta a szegedi városveze­tést az egészségügyi szakel­látás tervezett privatizáció­ja kapcsán - elképzelhető­nek tartotta, hogy népi moz­galom indul az egészségügyi intézmények magánosításá­nak megakadályozására. Cser szerint a szegedi pri­vatizáció arról szól, „hogyan lehet beültetni a haverokat a közpénzből finanszírozott egészségügybe". Az EDDSZ elnöke biztos abban: a sza­lonkapitalisták nem azért fogják privatizálni a szege­di egészségügyi intézménye­ket, hogy jót tegyenek a be­tegekkel, orvosokkal és ápo­lókkal, hanem azért, hogy profitot termeljenek. El­hangzott: abban mind a há­rom kormány egyformán hi­bás, hogy a rendszerváltás óta súlyos milliárdokat vont ki az egészségügyből. Cser szerint ez tudatos kormány­zati politika volt, ugyanis „ha nincs bedőlve egy in­tézmény, azt nem lehet ol­csón átjátszani a klientúrá­nak". Az elnök úgy véli, elő­ször konszolidálni kell a ha­zai egészségügyet, abba több százmilliárd forintot kell be­lefektetni, s csak utána kez­dődhet meg a privatizáció. Cser Ágnes szerint az meg­engedhetetlen, hogy a há­rommilliós törzstőkéjű Fuzi­omed Kft. bársonypárnán kapja meg a kulcsot, s csak úgy beleüljön a több milliárd forintos vagyonba. Az elnök kijelentette: az nem igaz, hogy a kormánynak nincs pénze az egészségügy kon­szolidációjára. Cser Ágnes korábban több hivatalnál kezdemé­nyezte a kórház-privatizáci­ós tervek törvényességi fe­lülvizsgálatát. Az EDDSZ elnöke a Gazdasági Verseny­hivatalt és a Közbeszerzé­sek Tanácsát például azért kérte a vizsgálat lefolytatá­sára, mert véleménye sze­rint a szegedi önkormány­zat és a Fuziomed Kft. meg­szegte a tisztességtelen pia­ci magatartás és a verseny­korlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit, vala­mint a közbeszerzési eljárás szabályait. Az említett hiva­talok elutasították a vizsgá­lat lefolytatását. A hét végi fórumon Cser Ágnes kilá­tásba helyezte, hogy az EDDSZ pert indít az önkor­mányzattal szemben a pri­vatizáció ügyében. Sx. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents