Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-19 / 269. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA, 2001. NOVEMBER 21. Felújították a konzervatórium koncerttermét Zenei központtá válhat Markos és Nádas még mindig külön utakon jár Meglopták Szegeden a humoristákat Ünnepi hangversenyt rendeztek tegnap este a Szegedi Tudományegye­tem konzervatóriumában abból az alkalomból, hogy teljesen felújították az intézmény koncertter­mét, amely a jövőben hangfelvételek készítésé­re alkalmas stúdióval és egy sípos orgonával is gazdagodik. A komolyzene kedvelőinek és művelőinek több évtizedes vágya teljesült tegnap, ami­kor felavatták a 21. századi igényeknek megfelelő hang­versenytermet a Szegedi Tudo­mányegyetem konzervatóriu­mában. A városban ugyanis ez az egyetlen, kifejezetten ko­molyzenei koncertek számára kialakított hely. Ünnepi be­szédében Kerek Ferenc, a kon­zervatórium igazgatója utalt arra, hogy már 1911-ben fel­vetődött egy zenepalota építé­sének ötlete, ez azonban azóta sem vált valóra. A kilencven évvel ezelőtti terv a kiváló mu­zsikus, Király-Köriig Péter fe­jében született meg, aki Sze­ged vezetőitől 1904-ben a Vá­rosi Zenede megalapítására kapott megbízást. Kerek Ferenc idézett a Sze­gedi Napló az évi január 30-i számából, amely azt írta: „Nemcsak zeneszerzői, ha­nem társadalmi agitáczioná­lis munkálkodása révén is re­mélni lehet, hogy König Péter Szegedet valóságos magyar zenei központtá fogja tenni." A zenepalota terve azonban az első világháború kitörése miatt meghiúsult, s bár az 1930-as években ismét fel­éledt megvalósulásának re­ménye, Király-König Péter 1935-ös nyugdíjba vonulásá­Fúvósok próbálnak a város egyetlen hangversenytermében. (Fotó: Gyenes Kálmán) val végleg lekerült a napirend­ről. A professzionális zenei kép­zésnek 1915 óta helyet adó, a jelenlegi Petőfi sugárút és Ti­sza Lajos körút sarkán álló épületben lévő hangversenyte­rem teljesen megváltozott az utóbbi hónapok felújítási mun­kálatainak eredményeképpen. Kicserélték a falburkolatot, a padlót borító parkettát, meg­erősítették az eddig kevéssé stabilnak bizonyult színpadot. A pódiumra reflektorok bo­csátanak fényt, a fehér mennyezetbe kisebb világító­testeket szereltek, ezenkívül fentről csillárok, oldalról pedig falilámpák világítják meg a helyiséget. A közel kétszáz fős közönséget befogadó koncert­terem végében páholyt alakí­tottak ki. ahol a díszvendégek, illetve zenei versenyek alkal­mával a zsűritagok foglalhat­nak helyet. A konzervatórium 35 mil­lió forintot költött a felújítás­ra, amely azonban még nem fejeződött be. A jövőben hang­felvételek készítésére alkal­mas stúdióval és klímaberen­dezéssel bővítik a termet, amelynek színpadára egy sípos orgonát szerelnek fel. Az igazgató lapunknak el­mondta: reméli, a koncertte­remben még több városi ren­dezvénynek, hazai és nemzet­közi zenei versenynek adhat­nak helyet, és ezáltal Szeged nemcsak tudományos és okta­tási, hanem kiemelkedő zenei központtá válhat. A tegnapi ünnepségen Kerek Ferenc be­jelentette a Konzervatórium Baráti Körének megalakulá­sát, amelynek tagja lehet min­den zenepártoló ember. Hegedűs Szabolcs Több mint félezer néző láthatta Szegeden Mar­kos György, Nádas György és Selmeczi Tibor kabaréestjét a Tisza Szál­lóban. Az előkészületek bővelkedtek izgalmak­ban, ugyanis a művészek körülbelül félmilliót érő hangosító berendezését röviddel szombati érke­zésük után ellopták a ho­telből. Majdnem hoppon maradt a közönség szombat este Mar­kos György, Nádas György és Selmeczi Tibor kabaréestjén, ugyanis nem találták meg azt a hangosító berendezést, ame­lyet nem sokkal a humoristák érkezése után loptak el a Tisza Szállóból. A szervezők azon­ban kitettek magukért, és még időben sikerült pótolni a tech­nikai eszközöket, az előadá­son pedig már semmi sem utalt arra, hogy aznap este igen ko­moly problémákkal kellett megküzdenie a rendezőknek és a fellépőknek. Mindenki hozta a szokott formáját és csak azok elégedetlenkedtek, akik arra számítottak, hogy a szokásos Markos-Nádas ka­barét láthatják. A népszerű duó ugyanis csak két rövid jele­netben szerepelt együtt a szín­padon. Ahogy nyilatkoztak, már elmúltak azok az idők, amikor együtt szórakoztatták a nézőket, és bár nincs köztük harag, ezentúl sem szeretnének közösen dolgozni. A közönség nem a hagyo­mányos politikai kabarét lát­hatta, de azért senki sem ma­radt aktuális problémákkal foglalkozó tréfák nélkült. Te­rítékre kerültek a televízió hír­műsorai, a falusi turizmus és néhány jeles médiaszereplő elé is görbe tükröt tartottak. Sokan meglepődtek ami­kor meglátták Nádas Györ­gyöt, hiszen a humorista majd­nem harminc kilót fogyott az utóbbi időkben, amit többször hangsúlyoztak is. Szóba ke­rült tavaly elhunyt kiváló pá­lyatársuk, Boncz Géza is, aki­ről tréfás történeteket meséltek az előadók, az est végén még az is kiderült, hogy a hajdani duó nincsen híján az éneklés­hez szükséges tehetségnek sem. Markos György remek stílusérzékkel adta elő a hetve­nes évek néhány slágerét, melynek hatására a közönség közül sokan kívánták, bár egy zenés szórakozóhelyen lenné­nek, ahol táncolni is lehet. Kérdésünké tegnap a rend­őrségen elmondták, hogy még mindig keresik az ellopott han­gosító berendezést. A megyei rendőr-főkapitányság vezető­je 200 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Pataricza Kata Ritka alkalom: együtt a színpadon Nádas György, Selmeczi Tibor és Markos György. (Fotó: Miskolczi Róbert) FFLJPLM] MotoroláJ2288 uodafone |]C> 5 > hluít! vodafone es percdijakkal várunk. Ráadásul mindhárom akciós készülék árából 2500 forint lebeszélhető. H rw * Néptáncosok találkozója a szentesi színházban Röpültek a szoknyák Hankó Györgyné szentesi táncpedagógusnak elévülhe­tetlen érdeme van abban, hogy az ifjabb generációk is meg­ismerik eleink hagyományait. Jó pár évvel ezelőtt ő alakítot­ta meg a Zöldág népi tánc­csoportot, amely egyesületté nőtte ki magát. Ennek ifjú tán­cosait is láthatta a közönség szombaton este a Tóth József Színházteremben, ahol negye­dik alkalommal találkoztak a kisebb-nagyobb települések­nek az ősi kultúra ápolására vállalkozó csapatai. Ehhez pe­dig szavak is alig kellenek, mint mondta Szirbik Imre pol­gármester, hiszen a zene és a tánc összeköti az embereket. A gálaműsor pár órája alatt tényleg összekovácsolódtak a szereplők és a közönség. A régi ritmusokra bizony üte­mesen mozgott a nézőtéren az egyik apuka, a karjában két csöppséggel. Mondhatnánk: nem lehet eléggé korán kezde­ni. Ám a színpadon táncolók sem voltak sokkal idősebbek az ő gyerekeinél, hiszen a szentesi találkozóra óvodáso­kat és kisiskolásokat hívtak. Mindenesetre sok felnőtt me­girigyelhetné, ahogyan a leg­kisebbek is ropták a csárdást és a Kárpát-medence különbö­ző vidékeinek táncait. Hankó Díjazták az üllési Csámborgók táncosait is. (Fotó: Tésik Attila) Györgynétől tudjuk: például a csárdást is másképpen járják a dunántúliak vagy az erdélyi­ek. A szentesi színpadon rö­pültek ám a szoknyák, és ko­pogtak a csizmák - a publi­kum örömére. Bár találkozónak nevezik a szervezők a kétévenkénti gálát, ahol egymástól is ta­nulnak a csoportok, a zsűri ­Dobos Beáta néprajzkutató, Bálint Károly népzenész, Bot­házy Bála táncpedagógus és a házigazda egyesületet képvi­selő néptáncpedagógus, Han­kó Judit - most is szavazott a produkciókról. Az első helyen végzett a szegvári Dobbantó, második az üllési Fonó együt­tes Csámborgók csoportja, harmadikok a csongrádi Al­föld óvodásai lettek. A közön­ségdíjat a szentesi Margaréta nyerte el. A legjobb táncosok­nak járó jutalmat Pete Ágnes, Zimán László (Zöldág, Szen­tes), Peták Alexandra, Dudás Kálmán (Fonó, Üllés) és Rácz Enikő. Vígh Balázs (Dobban­tó, Szegvár) kapta. B. I. Zongoranégyes a kávéházban Munkatársunktól Tízéves az Ungaria Zongo­ranégyes - nyolckezes két zongorára címmel tartják ma, hétfőn este hatkor a Közéleti Kávéház következő program­ját a Tábor utcai Király König Péter Zeneiskola nagytermé­ben. Vendégek lesznek: Far­kas Mátyás, Lakatos Tamás. Magyar Csaba zongorataná­rok, Németh Tamás zongora­művész-tanár. Közreműködik: Dobi Jánosné. A házigazda Pleskó András tanár. Az Unga­ria Zongoranégyes nemlátó muzsikusokból szerveződött. A kétszer négykezest játszó csoport unikum a zenei élet­ben. A kvartett muzsikálása a sorsával megbékélt ember lel­ki harmóniáját, az együtt zené­lés örömét ajándékozza hallga­tóinak. A négy különböző karak­terű és életkorú pianista a pó­diumon teljes egységgé válik a zongorajáték alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents