Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

4 AKTUÁLIS SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 17. Az Élet és Irodalom szegedi estje Munkatársunktól Jó hangulatú beszélgetésen látták vendégül az egyik leg­nagyobb példányszámú és legrangosabb hetilap, az Élet és Irodalom szerkesztőit a szegedi olvasók tegnap, az Átrium Borpincében. Balog József, a Magyar Rádió szegedi stú­diójának vezetője vállalkozott a moderátor szerepkörre - nem volt könnyű dolga, hiszen a profi publicisták a szóbeli ki­fejezőképesség terén is versenyképesek, mondjuk a rádiós újságírókkal. Hiszen itt volt a „vitriol- és epetermelő" Ko­vács Zoltán, a főszerkesztő, a helyettese Vámsa István, Csuhai István, a versrovat szerkesztője, Molnár Erzsébet, Vágvölgyi B. András és Darvasi László, a lap állandó mun­katársai. A lapzártánkig tartó beszélgetésrészben szó volt arról, hogy az ÉS a liberális alapértékek elkötelezettje, szerzői gárdája igen széles, vásárlóközönsége gyarapodó. A nagy múltú közéleti és irodalmi orgánum történetéről, a rendszerváltás utáni viszontagságairól Váncsa István beszélt, aki a mai szerkesztőgárdából a legrégebben dolgozik a lapnál. Csuhai István arra mutatott rá, hogy mára az elit irodalom és a na­pi politikai érdeklődés is a szubkultúra része lett, ennek közvetítése fontos dolog, az ÉS ezt végzi el. Ketten a vendégek közül: Kovács Zoltán főszerkesztő, Váncsa István főszerkesztő-helyettes. (Fotó: Miskolczi Róbert) Fizet a Csongrád megyei hivatal Kétmilliárd az üzletrészekért Kétmilliárd forintot kapnak kézhez az év végéig a Csong­rád megyei külsó üzletrész­tulajdonosok - tájékoztatta la­punkat a helyi FVM-hivatal. Az év elején még 18 ezer 500 külső üzletrész-tulajdo­nost tartottak számon a Csong­rád megyei FVM-hivatalban. Ők voltak azok, akik 2001 ele­jén megragadták az első al­kalmat és az eredeti törvény betűi szerint benyújtották igé­nyeiket. A szakemberek a tör­vénymódosítást követően is ugyanennyi jelentkezőre szá­mítottak, ám az utolsó határ­időig, október 31 -ig mindössze 13-14 ezer igénylés érkezett a földművelésügyi hivatalba. Hogy ennél pontosabb adat nem áll rendelkezésre, azt Sza­káll Sándor, a hivatal főtaná­csosa a következőkkel magya­rázta: a feldolgozás még tart, nem tudni, valamennyi be­nyújtott kérelem mögött jo­gos igények állnak-e. A Magyar Fejlesztési Bank Üzletrész-hasznosító Kft.-je, mint vevő eddig 550 millió forintot utalt át 3 ezer 600 Csongrád megyei külső üzlet­rész-tulajdonos számára a földművelésügyi hivatalnak. A munkatársak már további 4 ezer igénylést dolgoztak fel a közelmúltban, amelyek a már kifizetett 3 ezer 600-zal együtt közel 1 milliárd forintot ér­nek. A megyének jutó teljes össze eléri majd a 2 milliárd forintot (szemben a korábban becsült 2,5 milliárddal). F. K. Felújítás egy nap alatt Ha belefagy a víz a nyomvályúkba, az fokozottan balesetveszélyes. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Egy nap alatt újították fel Szegeden a Kossuth Lajos su­gárút mintegy negyvenméteres szakaszát a sugárút és a nagy­körút kereszteződésében. A jelzőlámpák előtt a lassító és megálló járművek annyira „felgyűrték" már a burkola­tot, hogy az egyre balesetve­szélyesebbé vált. Különösen most, ugyanis ha a nyomvályú megtelik vízzel, ami a hideg időben be is fagy - mondta el Rigó Mihály, a Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója. A burkolatot nyolc centiméter mélyen, három és fél méter szélességben, mintegy negy­ven méter hosszan felmarták, majd még tegnap újra aszfal­tozták. Október 31-én két, súlyos égési sérülést szenvedett gyermeknek 400 kilómétert kellett utaznia, mert műszerek és személy­zet híján több kórházban nem tudták el­helyezni őket. Szegeden sem. Egyikük no­vember 14-én elhunyt. A Rádió 88 a Délmagyarországgal és a Szeged Televízióval közösen segíteni sze­retne abban, hogy ez többé ne fordulhasson elő. Segítsen Ön is egy égési sérült gyer­mekeket ellátó szegedi klinikai részleg létrehozásában! Bankszámlaszám: MKB 10300002-28510653-70073285 Információ: 62/444-088 SZEGED TELEVÍZIÓ RÁmSS DÉLMAGYARORSZÁG Igyekeznünk kellett a munkával, mivel a sugárút a város egyik legforgalmasabb pontja. Még számos, ehhez hasonló nyomvályúsodást kellene kijavítanunk, de saj­nos nem áll rendelkezésünk­re elég pénz. Egy köbméter aszfalt például ötvenezer fo­rint - tette hozzá a műszaki igazgató. Elmarad a Vérnász Munkatársunktól Betegség miatt elmarad Szo­kolay Sándor Vérnász című operájának ma esti szegedi pre­mierje a nagyszínházban. A ze­nedrámát Kovalik Balázs ren­dezésében szeptember köze­pén a budapesti Millenáris Te­átrumban mutatta be a társulat, a szegedi közönség ma láthat­ta volna először a produkciót. A Nemzeti Premier-bérlet tulaj­donosai előreláthatólag 2002 januárjában tekinthetik meg az előadást, a megváltott jegyek pedig a helyszínen, illetve 14 napon belül a Szegedi Nem­zeti Színház Kelemen utcai jegyirodájában visszaváltha­tók, vagy másik előadásra át­cserélhetők. A Vérnászt no­vember 27-én az Universitas­bérletben játsszák legközelebb. A kortárszene ünnepe Munkatársunktól Ebben az évben is megren­dezik Szegeden az immár há­rom évtizedes múltra visszate­kintő Vántus István kortárs­zenei napokat. A négynapos rendezvény november 19-én, hétfőn 17 órakor a Somogyi­könyvtárban kerekasztal-be­szélgetéssel kezdődik: három jeles zeneszerzővel, Lendvay Kamiilóval, Kocsár Miklóssal és Sári Józseffel találkozhat a közönség. A programsorozatot az egy­kori kezdeményező, Vántus István Erkel-díjas komponis­ta nevét viselő társaság szerve­zi, amelynek elnöke, Hollós Máté zeneszerző emlékezte­tett arra, hogy Vántus kezde­ményezésére épp három évti­zede, 1971 novemberében tar­tották meg először Szegeden a rendezvényt, akkor még A mai magyar zene hete elnevezés­sel. A szegedi komponista 1992-ben bekövetkezett halá­láig töretlenül élt a program­sorozat hagyománya, amely Budapesten kívül - a szom­bathelyi Bartók-szemináriu­mot leszámítva - az egyetlen rendszeres kortárszenei kon­certsorozat volt. A Vántus Ist­ván Társaság öt évvel ezelőtt azzal a céllal alakult meg, hogy ápolja a néhai zeneszer­ző hagyatékát, és modern ze­nei eseményeket rendezzen. A Vántus István kortárszenei napok programja a kerekasz­tal-beszélgetés után hétfőn 19.30-tól az SZTE Konzerva­tóriumának felújított nagyter­mébenjubileumi kamarahang­versennyel folytatódik, ame­lyen Szervánszky-, Kocsár-, Hollós-, Lendvay-, Sári-, Sző­nyi- és Vántus-múvek csen­dülnek fel neves művészek, többek között Huszár Lajos, Szecsődi Ferenc, Sin Katalin, Bellán Pál, Temesi Mária, Ke­rek Ferenc, Bálint János és Sutyinszky Beáta előadásában. A további napok programjá­ban kórus- és oratórikus kon­cert, valamint kamara- és ka­marazenekari est szerepel. Algyői népszínház Munkatársunktól A vajdasági Ürményházán lép fel ma. szombaton az algyői Móra Ferenc Népszínház tár­sulata, mely Kátó Sándor szín­művész rendezésében adja elő Moliére A fösvény című színjá­tékát. A produkció közreműkö­dői: Bakó Ferenc, Hónáth Hen­rik, Tóth Anikó, Cseszkó Mi­hály, Osztás Anett, Árnyas Ró­zsa, Kiss Róbert és Kátó Sándor. Fáma-lézerrel mérik az ámokfutókat Gyorshajtók a lassú övezetben (Folytatás az 1. oldalról.) A traffipaxszal összehason­lítva lényeges különbség, hogy az autókban működő traffipax hatótávolsága vi­szonylag kicsi - a Fáma-lézer viszont 1200 (legújabb vál­tozata 1800) méter távolság­ból is fölfedezi a jármúvet. Az sem utolsó szempont, hogy amíg az autókra villan­tó traffipaxot még időben „ki­szúrhatják" a gyorshajtók, ad­dig a rejtett Fáma-lézer messziről, észrevétlenül dol­gozik. „Nem pusztán rutinel­lenőrzésről van szó" - emel­te ki Kovács Mihály. A rendőrség, a polgármesteri hi­vatallal közösen azt vizsgál­ja, hogy a 30-as zónák kijelö­lése beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Körtvélyesi Csaba, a sze­gedi polgármesteri hivatal stratégiai irodáján működő városfejlesztési osztály ve­zetője emlékeztetett rá, hogy az önkormányzat, a rend­őrséggel egyetértésben, a la­kosság védelmében hozta lét­re a Nagykörút külső városré­szeiben a 30-as övezeteket. A sebességkorlátozással azt akarták elérni, hogy az át­menő forgalom a területhatá­rok gyújtőútjaira összponto­suljon, fölszabadítva a lakó­tömb belső utcáit, amelyek­ben így csökken a zaj-, por- és kipufogófüst-terhelés. A lassú övezetekben nin­csenek elsőbbségadást szabá­lyozó táblák: a kereszteződé­sekben a jobbkéz-szabály ér­vényes. „Két éve jelöltük ki az első harmincas övezetet, s most fölmérjük, e területeken mi­képpen változtatta meg a köz­lekedési szokásokat és morált a lassú zónákban érvényes közlekedési rend. Eddigi ta­pasztalatunk az, hogy bár a rendszer jól működik, s a nagy többség betartja a korlátozást, akadnak, akik akár hetven ki­lométeres sebességgel is vé­gigszáguldanak a hosszabb ut­cákon" - mondta az osztály­vezető, aki példaként a Teréz utcát és Pulz utcát említette. A lézeres sebességmérés helye és kezdési időpontja ­érhető módon - egyelőre ti­tok. Az ellenőrzésről termé­szetesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. Ny. P. • • Összehasonlított közlekedés Munkatársunktól Az elmúlt két napban nem volt könnyű parkolóhelyet ta­lálni a Pick Szabadidőközpont környékén, ahol a III. nem­zetközi közlekedési konferen­ciát rendezték. Az esemény kapcsán Szegedre látogattak a közlekedési ágazat prominens képviselői: a Tisza-parti vá­ros több mint húsz ismert szaktekintélyt - mint előadót - és több száz résztvevőt von­zott a kétnapos programra. A jugoszláv közlekedési minisz­ter, Bozidar Milovic és a ma­gyar közlekedési és vízügyi miniszter, Fónagy János itt írta alá a két ország közötti közlekedési egyezményt, s je­len voltak a hazai legnagyobb közlekedési társaságok vezető is. A rendezvény során je­lentős szerep jutott a szakmai érdekképviseleteknek is, ame­lyek a magyarországi közleke­déssel, szállítmányozással, an­nak helyzetével, s uniós csat­lakozás utáni jövőjével saját szemszögükből foglalkoztak. Tegnap, a konferencia záró­napján egyebek mellett szó esett a belföldi árufuvarozás jelenlegi állapotáról, az uniós és a hazai taxiközlekedés kö­zötti különbségekről, valamint a környezetkímélő szállítási alternatívákról. A záróelőadást a házigazda, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke, Szeri István tartotta, arról, hogy a kamara számára a köz­lekedés területén milyen fel­adatokat tartogat az uniós csat­lakozás. A beteg testét és lelkét is gyógyítják Gyógytorna, határok nélkül A Csongrád megyében élőket állítólag két csoport­ra lehet osztani: az egyik járt már a gyógytornász Ci­ni néninél, azaz Thékes Lászlónénál, a másik pedig ezután keresi fel. A legis­mertebb szegedi gyógytor­nász szerint türelemre és kitartásra van szükségük ahhoz, hogy eredménye­ket érjenek el. Az új klinika fizikoterápia osztályának vezető gyógytornásza meg­lepő dolgokat is mondott, például kijelentette: nem­csak testi bajokat, hanem a lelki sérüléseket is igyekez­nek meggyógyítani. - Mi a gyógytornász szakma lényege? - A gyógytornászok a beteg ember testének és lelkének gyó­gyításával foglalkoznak. Ennek lényege, hogy a sérült, illetve beteg ízületek, izmok mozga­tása, vagy mozgattatása által a teljes funkció helyreállítására törekszünk. Nagyon sok türe­lem kell ehhez a munkához, azonban úgy gondolom, aki ide­jár és szeretne minél hamarabb meggyógyulni, ahhoz nem is csak türelem, hanem mindkét Thékes Lászlóné (balról) az új klinika fizikoterápia osztályán, a medence mellett. (Fotó: Schmidt Andrea) részről kitartás szükséges. Mint minden ember, a betegek is kü­lönbözőek. Van, aki szeretne gyorsan gyógyulni és hamar el­fogy a türelme, de a tapasztala­tom az, hogy általában kitartó­ak a betegek. - Honnan és hogyan kerül­nek a kórházak fizikoterápi­ás osztályára az emberek? - Az egész ország területéről, ugyanis a neurológiai, trauma­tológiai, ortopédiai betegeknél nincs megyehatár. Mi a szak­szerű ellátásra törekszünk, a be­tegeknek pedig szíve joga meg­választani, hol akar meggyó­gyulni. A baleseti sebészetre kü­lönböző sérülésekkel kerülnek be az emberek: sportsérülés, kö­zúti baleset, háztartási baleset miatt. - A hét végén zajló kong­resszuson milyen lényeges kérdések kerülnek, kerültek szóba? - A csont és ízület évtizedét éljük most, ami ENSZ-kezde­ményezés. Az ország minden tájáról érkeztek a mostani kong­resszusra. Magyarországon im­már hat helyen van gyógytor­nászképzés, így szükséges, hogy legalább kétévente tapasztala­tokat cseréljünk, bemutassuk egymásnak az új eredménye­ket. - Mi volt a legsúlyosabb eset, ahonnan sérült, mozgáskép­telen embert visszahoztak a „mozgók" táborába? - A gyógytornásznak az okozza a legnagyobb örömöt, ha egy többszörösen sérült be­teg teljes rehabilitációja meg­történik. Amikor a beteg ember felépülve újra munkába áll, ne­künk az jelenti a teljes sikert. Egyik betegem nagyon súlyosan sérült élsportoló volt, Feil Já­nos motorcsónakversenyző, aki egy év alatt szinte teljesen fel­épült, ma már újra sportol. - A rehabilitációban mi a gyógytornászok szerepe? - Most, amikor csontritku­lásról, gerincmegbetegedések­ről beszélünk, akkor óriási a felelősségünk abban, hogy a betegeket egyáltalán rehabili­tálhatóvá tegyük, valamint fel­készítsük arra, hogy az elkövet­kezendő éveit, hogyan kell le­élnie. A. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents